Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-24 / 120. szám

1912 fmájiUS 24. DELMAGYARORSZXG 3 megszakításával föláll s arra kéri az elnököt, liogy függssze föl az ülést. — Az utcán forradalom van, — mondotta Lovászy. — Az emberek egymást kaszabolják, ilyen körülményeik között, az izgatott hangulatra való tekintettel,, lehetetlen' a' tanácskozás, — Neim vagyunk jóléti bizottság. Hogy mi töiYénik künn az utcán, az fánk nem tartozik — feleli Tisza István gróf — csak folytassuk a tanácskozást. Rúth Endre csatlakozik Lovászy kérelméhez. ö'is arra kéri az elnököt, Ihogy függeszsze föl az ülést. Egry Béla megismétli a kérelmet. Az elnök megvonja tőle a szót. Podmaniczky Endre báró munkapárti Egry beszéde alatt .valamit a Justh-párt felé kiáltott, amire nagy zúgolódás támadt. Tisza István gróf elnök: Fölkérem Podmaniezky képviselő urat, ismételje meg a szavait, mert nem értettem azokat. Podmaniczky Ede báró: Azt mondottam, hogy Justh Gyula és társai okai az utcai véres tüntetésnek. ZÁRT ÜLÉS. A Justih-páríról busz képviselő aláírásával zárt ülést ;kérő ivet nyújtanak át az elnöknek. Az elnök a zárt ülést elrendeli s az elnöklést átadja Jankovich Bélának. A zárt ülés első szónoka Egry Béla. Ismét megokolja, hogy az ülést föl .kell (függeszteni, mert amikor künn az utcán forradalom van, tanácskozni nem lelhet F 1 i a (Eóvárosi tudósítónk telefonjelentése.) Borzalmak fővárosa .most Budapest. Véres utcai harcok diultak egész nap, kora reggeltől éjfélig. Rendőrök és katonák vonultak fel a tömegek ellen. Előbb karddal, majd sortűzzel kellett a tömegeket megfékezni. A vérengző kedv olyan volt, bogy szégyenére válna a legsötétebb Oroszországnak is. Nemcsak a rendőrök és katonák lövöldöznek, hanem ,a tüntetők is. Barikádokat emelnek, kapuk alá ibujnak, ügyesen támadnak, ugy hogy többek között két rendőrkapitányt is lelőttek. A tüntetésnek forradalmi jellege van (már, annyira, hogy a tér parancsnokság vette át a rend föntartiásának vezetését. Ma még nem birdlették fri az ostromállapotot, azonban, ha pénteken ismétlődnének a mai vérengzések, akkor Erdély Sándort a király teljhatalmú királyi biztossá nevezi ki. Hogy aztán milyen statáriális uton teremtenek rendet, azt mindenki gondolhatja. Általában megfelelő komolysággal ;veszik a véres orgiákat. Mozgósitanak egyes csendőrkerületekben, ugy hogy vidékről és Szegedről négyezer csendőr áll készenlétben, Budapestre utazni. Budapest utcáin leírhatatlan pusztításokat végeztek. Különösen az ötödik kerületben érezhető a vandáliztmus. Minden közlekedést megakadályoztak. Ahol részleges a közlekedés, ott életveszélyes. A rendőrök és katonák állandóan lövöldöznek. A mellékutcákban kitördelték a lámpákat, fölszaggatták a vizvezeték csöveit, beverték a házak ablakait. A Vámház-köruton egyik, házra bombát dobtak. FölakarKovács Gyula .gazdapárti szintén az ülés fölfüggesztését kéri. Kovács beszéde alatt a .munkapárt kivonult az ülésteremből. Kun Béla, Huszár Károly, Zboray Miklós, fíallef István szintén elítélték az utcai vérengzéseket. Egy órakor Jankovich Béla 'alelnök az ülést felfüggesztette és szünetet rendült el. AZ ÜLÉS VÉGE. A zárt ülésen még Polónyi Géza és Ábrahám Dezső szólaltak föl, mire a zárt ülést befejezték. A nyílt ülésen az elnöklést Tisza István gróf vette át félkettőkor. — Ismét elveszett egy nap a nemzet életéhői — mondotta az elnök. — A törvényalkotó munkából megint egy napot elraboltak. Kovácsi Kálmán Kossuth-párt! lelkész fölugrott a helyéről is ezt kiáltotta az elnök felé: — Megőrült ön? Tisza István gróf a zajban nem értette meg a fölkiáltást. — Mit mondott a képviselő ur? — kérdezte. — Csak kérdeztem, hogy nem őrült-e meg ön? Erre a kvalifikálhataitlan sértésre óriási föliháborodás tört ki a munkapárton. Tisza István gróf ellenben nagy nyugalommal jelentette ki, hogy Kovácsi Kálmánt -az elnök megsértése miatt a mentelmi bizottsághoz utasítja. A jövő ülés napirendjér ea véderőreformot tűzte ki az elnök. Az ülés három órakor végződött. UÜpUUi. ják robbantani Tisza István gróf házát is, melyet katonaság vesz körül. ; Az általános sztrájk minden vonalon tart. Százhúsznál több szakszervezet tagjai sztrájkolnak. A vidék városaiban pénteken szintén sztrájkba lépnek. Az ország és a főváros kára kiszámíthatatlan. Mint emiitettük, délelőttől kezdve éjfélig állandó összeütközések következtek. Éjszakáig összeállítottak egy statisztikát, amely szerint meghalt tiz ember, több haldoklik, akik közül nem egy állapota reménytelen. A kórházakban százhuszonnégy súlyos sebesültet helyeztek el. Hogy mennyi a könnyebben sebesült, azt megállapítani nem sikerült. Rengeteg ember sebesült meg, ez bizonyos. A rendőrség száznegyvenkilenc embert tartóztatott le. íme, egy kis statisztika. Csupa szomorú valóság és riasztó borzalom. Az éjszakai órákban jelentik, hogy békét kötöttek a munkásokkal. A szociáldemokrata párt hivatalos irást bocsátott ki, melyben hirdeti, hogy a világnak megmutatta a magyar munkásság, mekkora erejű. Viszont Lukács László miniszterelnök biztosította a szociáldemokrata párt vezetőségét, hog/ olyan választójogi reformot hoz, amely kielégíti a munkásságot. Igy pénteken vége lesz az általános sztrájknak. A mai véres eseményekről ezek a jelentések számolnak be: KIMONDTÁK AZ ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT. Még tegnap este határozták el Budapesten iaa általános sztrájkot. Este a nyomdászok szakszervezete ülést tartott és ezen kimondották csatlakozásukat a sztrájkhoz. Á gyűlésen a következő (határozatot hozták: „Tekintettel a politikai viszonyokra, a bizalmi férfiak kimondják, hogy a szociáldemokrata párt által csütörtökön reggelre kimondott sztrájkhoz, további intézkedésig csatlakoznak." A sztrájkhoz csatlakozásukat jelentették még he a vas- és fémmunkások, a vendéglői és kávéházi pincérek, a könyvkötők és hasonszakmák s ezenkívül még körülbelül százhúsz szervezet. A munkásság körében lázas készülődést tettek az általános sztrájkra. A főkapitány tilalma csak fokozta az elkeseredést és kimondották, liogy nemcsák az általános munkaszünetet tartják meg, hanem kivonulnak a parlament elé, a Petőfi-szobor elé is és az egész munkásság az utcán lesz, amig az általános sztrájk beszüntetését ki nem mondják. Nemcsak Budapest, hanem a környék munkássága is csatlakozott hamarosan az általánog sztrákhoz. Kispest, Erzsébet falva, Csepel, Újpest és a főváros mellett levő többi falvak munkássága is kimondotta már az általános sztrájkot. A vidéken pedig Pozsony, Kecskemét, Temesvár, Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Kassa, Pécs és még több nagyváros, munkássága mondotta ki spontán, a központi vezetőség felhívása nélkül, hogy beszüntetik a munkát. Pénteken pedig Szeged munkássága csatlakozik az általános sztrájkhoz. A gépgyárak kimondották,' hogy eltiltják munkásaikat a sztrájktól és ha mégis sztrájkolnának, ugy pár napig kizárják az összeg munkásokat. A vais- és fémmunkások a, gyárosok határozatával szemben is kimondották a munkássággal együtt a sztrájkot. Ha a munkásokat a gyárak egy részéből kizárnák ezért, — mert a munkások tudomása szerint néni. .minden gyár csatlakozik a kizáráshoz, - H. aKKór ' a"' prankások is megtorlással élnek ós ha a kizárást'a ffiSgkaadók megszüntetik, azokban a gyárakban, amelyében a legtöbb és legsürgősebb a munka, nem menntó' vlS'" sza. ismét 'dolgozni, mindaddig, amig a kizárás egész tartamára az elveszített munkabért a munkásoknak meg nem fizetik. TÜNTETÉS AZ UTCÁN. Budapestről a déli órákban jelentik: A sztrájkoló munkások már kora reggel csoportosultak az utcákon. Amikor már nagy tömeg volt együtt, megindult a menet a képviselőház felé. Az első tömeg a iSzabadságtéren találkozott rendőrökkel, akik utjukgt állták. A tömeg kövekkel kezdte a rendőröket megdobálni, mire a rendőröket a nép visszaszorította. A rendőrök segítségére huszárok siettek s egy huszárőrmestert egy kő ugy talált homlokon, hogy a lováról lefordult. Súlyos sebekkel szállították he a képviselőházba. A mindenfelől ostromló tömeg ellen egy század katonaság indult uitnak s a tömegre sortüzet adott. Százakra megy azoknak a száma, akik részint a golyóktól és szuronyoktól, részint a nagy tolongásban kisebbnagyobb sebet kaptak. Azoknak a su'lyos sebesülteknek a számát, akiket rögtön kórházba szállítottak, 'a rendőrség százhetvenben állapította meg. A katonság fölfelé célzott. Holub János munkás egy háztetőn dolgozott. A katona-fegyverek egyik golyója őt találta s Holub átlőtt mellel bukott az állványok közé. Mielőtt orvosi segítségben részésült volna, meghalt. A Bátori-utcában, mint általiban az országház egész környékén, lovasrendőrök cirkáltak. Sértő szavakat kiabáltak rájuk s kövekkel dobálták őket. Háromnegyed tizenkettőkor a Bátori-utea egyik házának ablakából lövés dördült el; a golyó szivén talált egy lovasrendőrt, aki holtan bukott le lováról. Mialatt a rendőrség a külső Váci-uton volt a tüntetőkkel elfoglalva, a munkások egy nagyobb csoportja a Nagymező-utcában, a másik csoportja pedig a Podmaniczky-utoában gyúlt össze. Itt megtámadták a villaiwíÜ

m&a giogyi k a ss! Idilliül