Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-17 / 114. szám

DELMAOYARORSZÁO 1912 május 17. ezekkel egy tekintet alá eső egyéb 'alkalmazottak helyzetének orvoslását, amit részben maguk az alkalmazottak is előmozdíthatnák fogyasztási szövetkezetekbe való tömörülés utján. (Helyeslés.) Másrészt az alkalmazottak az államháztartás szempontjálból megköny-. nyjthetiik helyzetüknek a jövőben leendő további javítását intenzivebb munka végzése, által, módot nyújtva, ha nem is az alkalmazottak számának apasztására, de legalább is arra, hogy a mult években .tapasztalható;, nagymérvű szaporátások szüksége a jövőben ne merüljön fel. Mert amily mértékiben 'ér-. tem és méltányolni tudom azt, hogy az állami ós velük egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottak, a rohamosain növekedett drágaság nyomása alatt megélhetési viszonyaik javítását .sürgetik, ugy másrészt közgazdasági ós nemzeti szempontból nem tartom eléggé hangisulyozbatémák az alkalmazottak munkaerejének jobb kihasználására iránym'ló kívánalmat s azt, bogy a munkateljesítmény csökkenésére irányuló, örömmel konstatálom, esak szórványosain jelentkező, minden törekvés elöl gondosam el kell zárkózmunk. Úgyis az a bajunk, hogy a civilizált világ többi népeivel szemben az egész vonalon keveset. dolgozunk. Ebből a szempontból kell nézetem szerint főleg megítélni a szolgálati pragmatika kérdését is, melynek megalkotását nem merem Ígérni," nehogy ugy járjak, mint sokan, akik előttem ezt az ígéretet tették, de melynek megalkotását óhajtom, ugy, bogy az alkalmazottak jogviszonyai méltányosam szabályoztassamak, anélkül, hogy az alkalmazottak státust képezzenek a státusban s anélkül, hogy a parlamenti felelős kormányzás, a végrehajtó közegek feletti kellő rendelkezés hiányában lehetetlenné váljék. (Az uj adótörvények.) A pénzügyi kormányzat legeisörendii feladata ezidő szerint az 1909-ben megalkotott nj adótörvények életbeléptetése és végrehajtása, Ezek az adótörvények, amelyek a jövedelmi adó behozatala, a progresszív adózásnak és a létminimumnak meghonosítása, az I. és II. osztályú kereseti adó kulcsának leszállítása által adórendszerünket teljesen modern alapokra fektetik, az adóterhek a jelenleginél arányosabb és igazságosabb megoszlását fogják eredményezni, ba, amint ez ilyen nagyszabású gyökeres reformnál szinte elkerülhetetlen, vannak is egyes olyan hézagaik ós fogyatékosságaik, amelyek részben az életbeléptetést megelőzően, résziben azt követőleg orvosiamdók lesznek. E törvényeknek végrehajtása, tekintettel arra. bogy azok a jövő évi január hó 1-én (fognak életbe lépni, a pénzügyi adminisztrációra szerfelett nagy munkát ró. Nem kétlem, hogy kipróbált pénzügyi tisztviselői karunk munkaképességé és ügybuzgalma á feladat nehézségeivel sikeresen meg fog küzdeni, másrészt tisztában kel] lennünk azzal, hogy e törvényeknek az életbe sámán ós zökkenés nélkül való átültetése esak a® esetre várható, ha e tekintetben az érdekelt közönség is közreműködik. Helyeslés.) Az adóreformra vonatkozó törvények életbe léptetése szükségképen maga utáin fogja vonni egy oly problémának az előtérbe tolulását, amely tulajidonképen már régebb idő óta lett volna megoldandó.'' de- iáméi yek megoldása az uj'törvények él étbe lépése után aligha lesz elodázható. Ez a különböző helyhatósági szolgáltatásoknak és a® állami ögy&nes adókra különböző cimekén kiveiétt"'százalékos pótlékoknak a kérdése, Mindazok, akik hazánkban az adóügyekkel alaposan foglalkoztak ós foglalkoznak, egyet értenek abban, bogy nem állami adóink önmagukban véve képeznek súlyos megterheltetést, hanem hogy az ezekre az állami adókra alkal házható ós a végtelenségig mehető százalékos pótlékok azok, amelyek a terhet súlyossá, az 'aránytalanságot sokszor csaknem elviselhetetlenné teszik. Az uj adótörvények folytán; főleg a XII, osztályú1 kereseti adó kn). c§ának csökkenéqóvql a százalékos pótadók máq£) f^gjend^ kiadások viselésénél bi®ó-? nyes , elt pl ódátok fognak • mutatkozni, amelyek' egyes- helyeken az- ( aránytalanságokat még kirívóbbakká fogják tenni) ami azután sürgősebbé tééndi a'kérdés Megöldását. Az. igazságos Megoldás azonban nehéz, főként azé.rt, inért igen különbözők azok az okok, amely ék a lxelyhatósági szolágltatások aa'ányMlg^ságait előidézőik s mig egyes esetekben, a közület éknek a rájuk háruló elsőrendű feladatokkal arányban nem álló" teherviselési képessége az oka a tulmagaS póta'dökinák,' addig Másszor rossz gazdálkodás s a "szorosan vett feladatok körén tul való terjeszkedés is hozzájárulnak azok előidézéséhez, amely körülmények a kérdés rendezésénél mind figyelembe veendő. E kérdés szabályozása a- Ihelyi közületek vs iiieyezeteisen a várósoik részére iuj jöivedeloi i források nyitásának la kérdését fogja •előtérte tolni, s e tekintetben .különösen ikivánatosnak tartóim a ,városi üzrnieíknek észszerű és gazdíaságos ata'pokcü jvaié létesítését, s a telekérték eirelkediéseknek a városi tértek viselésére való .részbeni lefoglalását, ami bár helyes végretajtásla meglehetősem nefcéz, annál indokoltabb, mert ,a telek értókeireilkedések jelentékeny résziökben vá rosi közműnkáknák és ja város háztartását terlielő kiadásoknak a következményei. (Helyeslés.) Az örökösödési és ajándékozási illetéknek •progresszív.alapokon való reformjaival' fog_ ialkcjzzqn ugy, Ihogy a kisebb gazdasági egzisztenciák lehető kkrJélése mellett a vagyonosabb osztályok a közterheknek fokozottahb mértékben való íviselésére vonassanak be (Nfots élj\)i\zés iás taps) akkor, amikor öröklött vagy ajándékozott vagyonhoz jutván, a megterhelés ,a legkervésbfcé érzékenyen sajtja Őket, természetesen azonban ugy, bogy ez által a takarékossági és tőkegyűjtési kedv, aminek (Mint tudjuk legnagyobb rugója a vagyonnak az .utódokra való áfrubáztlatása, gazdasági és nemzeti fejlődésünk káráriai csorbát ne szenvedjen. , Áz uj polgári perrendtartásnak mielőbbi életbeléptetése előtérbe tolja a törvénykezési illetékeknek modern alapokon mielőbb végrehajtandó reformját. i > Mindezek a reformok nem fognák több bevételt eredményezni 'az államháztartásnak, mert bá.az örökösödési-és ajándékozási illeték refonrrlia némi többlettel fog .is járni, éz korántsem, fogja ellensúlyozni az egyenesfedó reform folytán alz első években okvetlen beálló jelentékeny visszaesést. • . (A bevételek fokozása.) Az állam bevételeinek a gazdasági elet fejlődésével járó természetes emelkedéséből. s az állam üzemeinek intem,sívóbb •kihasználásából .remélem előreteremteni azo \ kat a bevételi többleteket, amelyek .az általam vázolt feladatokat meg ölőhatására nélkülözhetnek. Első sorban az államvasutak jönnek fi. • .nyelembe, melyeknek jövedelmezőségét, il; íeiőleg a fejlődésnielk meg igen nagy kilátásai nyilanak számunkra. De fokozihatók az állami erdőknek, az állami vasgyárak-rvak,, í— sőt a veszteséges üzemek fokozatos felhagyása- által — az állaimi bányáiknak jö_ veöebrei is. különösen reménylem ezt a kőszén,bányászatot illetőleg, amelynek sajnos át kellett esnie a kezdettel járó gyermekbeíegseyekéu. -Mindez természetesen jelen-tékyy„beruházásokat tesz szükségessekké, a melyek 'a 'dolog természete szerint hitelműveletek utján lesznek fedezendők. Habár a 'pénzpiac mai helyzete- hitelműveletek végrehajtására nem alkalmas, remélnünk í-éil azonban, hegy ez a mostani állapot ,nem l-esz állandó, ir-ert ez nemcsak nálunk, hanem az egész .világgazdaságban nemcsak az •állami, de a magángazdasági bernházásoknak is olv mérvű megszorítását 'jelentené, ami visszahatna az, egész gazdasági életre. Á kectyöfriSHb'"-fordii-ilpt reménye danára azom ban óvatosnak kell lennünk, « önmagunk •iránti kötelességünk, hogy sem ,az állani, sem a -magángazdálkodás terén uj vállal, ikozásekba rte bccsátkozzunk addig, amig azoknak pénzügyi fedezete biztosítva nincsen s hogy egyelőre a -rendelkezésre álló csekély tökét csak feltétlenül szükséges és első-sorban Jucratlv beruházásokra fordítsuk. (A pénzpiac javitása. Sajnos, a tőkék elosztására és közvetítésére szolgáló szervezetünk nem mindenben ó!l feladata magaslatán s ha azok, akik e kérdésekkel alaposan foglalkoznak, már régen észlelik hitéletünk egyes kinövéseit, a közelmúlt eseményei ezeket nyilvánvalókká tették. Ez ha okoz is talán némi tekintetben momentán zavarokat, nem baj, sőt talán inkább előny, mert réá terelte a közfigyelmet az orvoslás szükségességére, mielőtt még mélyebbre ható és nehezen leküzdhető szervezeti betegség lépett volna fel. Az a túlzott szabadság, amely hitelintézeteink alapítása és vezetése tekintetében nálunk fenáll, vonja maga után, hogy az elhelyezést kereső tőkék részben nem ahhoz értő kezekre bízatnak s hogy ily réven gazdaságilag nem kellően indokolt befektetésekre fordíttatnak. (Ugy van! Ugy vau!) Az év elejo óta jelentkező feszült helyzet kezd javulni s remélem, nem csalódom abban az Ítéletemben, hogy a legnehezebb időszakon tul vagyunk. Hasonló jelenségek visszatérésének lehető elkerülése végett azonban kormányzati, sőt esetleg törvényhozási intézkedésekre lesz szükség, amelyek a hitelélet terén nélkülözhetlen szabad mozgás veszélyeztetése nélkül a nagy hitelintézetek segélyével és közreműködésével az elhelyezést kereső tőkék gazdaságos és okszerű felhasználását lesznek hivatva biztosítani. (Élénk helyeslés és taps.) Méltóztatnak látni, mennyi a teendő minden téren, pedig önként érthető, hogy egy ilyen heszód keretében az állami élet egész mezejére nem lehet kiterjeszkedni. E feladatok megoldhatásának azonban két feltétele van. Az egyik, amelyikről már szólottam, a parlament munkaképessége, a másik, nem kisebb jelentőségű, az államháztartás egyensúlyának a fentartása Mert amily fonto»ak az általam érintett feladatok, ép oly fontos az, hogy azok csak annyiban oldassanak meg, amennyiben az államháztartás helyzete azt megengedi. Amily mértékben érzékkel kell bírnom felelős állásomban a nemzet állami, kulturális, gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítése iránt, oly féltékenyen kell őrködnöm az államháztartás egyensúlya felett, mert ha ideig óráig talán egyes téreken fényesebb eredmények érhetők el, e szempont figyelmen kivül hagyásával, ugy az a jövőben sokszorosan megboszulná magát. Ezért, ha a múltban viselt állásaimban sokszor illetett az a szemrehányás, hogy az állam pénzügyi érdekeit túlságosan szem előtt tartom s ha ez aszemrehányás talán a jövőben is fog érni, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ebbeli törekvésemben nem a nemzet nagy szükségletei iránti érzéketlenség, hanem ellenkezőleg az vezet, hogy az államháztartást állandóan olyan helyzetben óhajtom kötelességszerűen fenntartani, hogy ez a nagy szükségletek fokozatos kielégítésére mindig képes legyen. (Éljenzés.) Az a törekvés vezetett a múltban és az fog vezetni a jövőben, remélem nem sikertelenül, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökön tul nem terjeszkedve, azokat minél jobban s minél takarékkosabban használjuk fel, a nemzet nagy érdekeinek előmozdítására, nem mulasztva el semmit, a mit megtehetünk, de türtőztetve magunkat, önmagukban bármely üdvös oly feladatok ellátása tekintetében, ami az állam mindenkori anyagi erejét tul haladná. E törekvésemben való szívós kitartásra fogok erőt meríteni szives bizalmukból, ha az diadalra juttatja a zentai választókerületben a nemzeti munkapárt zászlaját, amelyre az Önök jóvoltából az én nevem van felírva. (Teleszky, as ember.) És most engedjék meg, hogy miután eddig nagyon szárazon és tisztán csak az Önök értelméhez szólva intéztem szavamat, egy percre a3 ember is beszéljen. Az az ember, aki világ életébon a számok rideg tengerével foglalkozott, aki az államháztartás nagy gondjai alatt w emberi szívből kiárradó meleget alig ért rá érezni. A mai nap folyamán éreztem ezt a melegséget és ezért * szivbö! hálát mondok Önöknek. Kérem, hogy szives jóindulatukban ég Ma*!*