Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

Í912 május 16. DÉLMAÜYARÜRSZÁÖ § állnak az érdeklődők rendelkezésére. A C. J. E. Volkinann utóda könyvkiadó cég pedig egész repülőgép irodalmat mutat be a közönségnek. A mozi is kiveszi részét a kiállításból. Reggeltőt estig tartó előadásokkal teszik szemléltetővé a kiállított tárgyak életképességét, repülőversenyi felvételeket mutatva be a látogatóknak. Mellinger Endre. NAPI_HIREK A fogoly apa. (Saját tudósitónktól.) Ha nem irtálk volna le már milliószor, az embernek igazán kedve volna megint azt mondani, bogy olyan drámákat, mint az élet, semmiféle fantázia nem produkál. Az csak a valóságban történhetik meg, hogy az ember sikkaszt, mert nagy családja van és mikor börtönbe hurcolják, megbetegszik a három gyermeke és meg is hal néhány nap aláitt. Az is csak a valóságban eshetik meg, hogy a tárgyalás céljából a cellájából kihureolt vádlott ilyeténfóleképen értesül a szabadulásáról. A vádló eláll a panaszától, mert a vádlottra nézve elég nagy fájdalom, hogy tegnap meghalt három gyermeke. A biró nem szól ós hallgatnak a jelenlevő urak is. A szemük odamered a sápadt emberre, aki ngy vágódott eléjük, mint aki alatt elvágták a lábakat. A börtönőrök megfogják a vádlottat, visszaviszik a cellájába és ott magához téritik. Mikor sikerül visszahozni az árnyékviJágba, akkor azt mondják neki tőlük telhető gyöngédséggel: — Most hazaméhet, kérem. És az ember, aki néhány perc alatt átment az élethalálos szakadókon, akinek a szivébe háromszorosan vájkált a halál kaszája, kitámolyog a cellából, kiitántorog az utcára. Meredt szemei pislognak a szokatlan világosságtól, lábai ingadoznak alatta és homályosan dereng fájó agyában, hogy ő most már szabad ember. Nem kell félnie a börtöntől, a megbélyegeztetéstől, holnaptól kezdve nekidőlhet a harcnak, újból hozzáfoghat az Odisszeához, amely alapjában vévé" mindig egy, esak azok változnak, akik elvéreznek benne. És elmehet ihaza az üres lakásba, leülhet a gyászruhás asszonynyal szemközt és megkérdezheti tőle: — Hát kedves életem párja az Úrban, •mondd meg nekem, miért olyan kegyetlen ez a végzet mihozzánk. Hogy még azt az egy vigasztalást is elvette tőlem, hogy a gyermekeimért sikkasztottam. Miért mind a, hármat? Vagy ez lenne az ujjmutatás? Nem tudom, nem tudok semmit, még azt sem, hogy mit kezdjek már most az életemmel, veled és az egész világgal. Érdemes-e újból kezdeni; érdemes-e? — Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szombaton a szokott időben jelenik meg. — A dán király meghalt. Hamburgból érkezett' igen szüksza\u távirat aidija hírül', hegy a 'dám király, aki tegnapelőtt óta átutazóban ott időzött, mtult éjjel szivszé'lhüdésben hirtelen meghalt. Az elhunyt VII. Frigyes 1906 január 29-ike óta Dánia királya. Született 1843. juníius 3-án, tehát 69 éves volt. Fia volt IX. Keresatély királynak, akit tréfásan Esunópa apósának neveztek. A roost elhuinyt' király felesége — imost. már özvegye — Lujza svéd hercegnő. A trönörckös, aki mos-t a trónt eJfogilaUja, Kérdsztély Károly Frigyes Albert Sándor -Vilmos herceg. Született a charlottenborrgi kastélyban 1870 szeptember 26-ikán. Feleségül vette Alelkszandrine meklenbuirgi hercegnőt. A most elhunyt Frigyes királly testvérei: Alieksztandra hercegnő, VII. Eduárd angol, király özvegye, Ke-resz tély Vilmos herceg,aki 1863 óta l. György néven Görögország királlyá, Dagtnár hercegnő III. Sándor cár özvegye, Híhyra hercegnő a cumberlandi herceg felesége és végül- Vlaldcmár herceg, férje Mária, orteansi hercegnőnek. IX. Ker resztély másodszülött fia, a most- elhunyt királynak fitestvére 1905 noveirr.ber 18 óta VII. Haakcn név alatt Norvégia királya. A dán király haláláról még a következő részleteket táviratozzák: A király tegnap este körsétába ment s a mint Ia Gaensenrarktra ért, egyszerre roszszul lett. Egy rendőr kocsiiba ültette és a kórház fellé indáit vele, dé a király a kocsiban útközben meghalt. Sem maga a rendőr, seim a járókelők nem 'Sejtették, hogy k,i a hatott. Gsak akkor tudták meg, ihogy a király az, amikor a Hamburger Hof nevű szádodéiból, ahol lakott, a hosszú elmaradása miatt keresték. ViII-ik Frigyes Keresziíély az clkszforldi egyetemen jogi tudományt hallgatott és a doktori cimet is elnyerte. Uralkodása első idejében kormányválság tört ki országában és az uj király csak az általános választói jogról szóló törvény utján, tudott rendet teremteni. — Kinevezés. Az „Első Magyar Általános Biztöáiltó Társaság" képviseletének élére Lendvai Sándor vezértitkárt nevezte ki, aki uj állását legközelebb ellf-oglalja. Lendvai, aki szegedi származású, 1871-ben, mint fiatal magántisztviselő tartatta itt az első felolvasását a Simger dr elnöklete alatt állott „Szegedi Olvasó Egyl eben" és azon évben Budapestre került, honnan 1875-ig a „Szegedi Hiradó" és „Szegedi Közlöny" hasábjain sokszor találkoztunk közgazdasági közleményeivel és fővárosi tudósitásaival. Aradon 22 évet és Temesvárott 11 évet töltött az Első Magyar szolgálatában, mint vezető főnök. Mindkét város többrendbeli közgazdasági és közművelődési intézményeinek alapításában tevékeny részt vett és azoknak vezetésében előkelő állást foglalt el. — Az újságírói ösztöndíj. Tudvalevőleg Fenyves Ferencnek és Lehrer AdcfJfnak Itölt-e oda a V. H. O. Sz. az .1000—1000 koronás ösztöndíjat. Az Ítéletet éles itámJadásibain részesítette a Délim agy larország'ban Károly Józsiéi, az isimert nagyváradi újságíró. Ebben az ügyben -most a következő soirck közlését kérték tőlünk: Fiume, 1912 május 13. Igen tisételt Szerkésztő Ur! Tisztelettel) kérem, szíveskedjék Ib. lapjában a következő soroknak beliyt 'adni: Vásárnap este fvetttam kézihez a Délirnagyairország május 10-iki szálmát, amMyben Károly József ur Ízléstelen éis a tényeknek meg nem felelő támadást intéz -eiMenem. Bárrriennyiire is tisztelem, és becsülöm a tanítói kart, ez alkalommal) mégis kénytelen vagyok megcáfolni Károly ur ama állítását, (mintha én tanító (lennék ós csak szabad időben foglalkozom a hírlapirásslall. Annál kevésbé lehetek tanitó, hiszen 1909-ben érettiségiizteim a soproni áll. felsőkereskedelmi iskolában. Még ugyanaz év szeptemberében ibelépéem a Vas\áirmegyéhez Szombathelyem, majd a Vasmegyei Hírlaphoz. Onnan visszakerültem Sopronba, ahol a Soproni Naplónak lettem a munkatársa, amely lapot hónapokon keresztüli egyediül szerkesztettem. 1911 augusztus 15-Jém jöttem; Fiumébe, hogy egyrészt az itteni viszonyokat tanulmányozzam, másrészit, hegy az .ciliasz és horvát nyelveiket elsajátítsam,, amii — ugy ahogy — sikerült is. Miután azonban nézetem -szerint rieihi "elég az, hogy az etriber újságírónak szülessen, íh-anem keli, hogy tudását bővítse és gyarapítsa,, arra a gondolatra jötteim, hogy ciéfcim elérés-e érdekében a Berliner J ournalliste Hochschulet fogom, látogatni.* Pályáztaim ter hát az egyik 1000 koronára és hogy ha az igazgatóság azt nekem itéilite oda, bizonyítéka annak, hogy méltányolja törekvésemet és célom megvalósítását előbbre akarja -vinni. Hogy a háriapiró a közvéleményt irá.pyathassa, ahhoz kell széles látókör, alapos tudás és bő .tapasztalat. Én csak -ezt (akarom elérni. Eizt akkor is (megtettem vcflna, ha történetesen nem kópom mieg az 1000 koronás ösztöndüjat. Csak ezt akartam az igazság kedvéért megjegyezni, akik Budapesten, 'Sopronban, Szombatihelyen és másutt ismernek, azok tudják, hogy ki vagyok, akilk pedóg nem ismerniek és máseknak beugranak, azoknak úgyis kár beszélni. Nagyőri köszönöm Szerkesztő Ur jóindulatát és vagyok kiváló tisztelettel Lehrer Adolf, a „Fiumei Estilap" beímlurkatársá. — TI* éve* találkozó. Fölkéretnek mindazok, akik a szegedi városi főgimnáziumban 1902. évben tettek érettségit, hogy május 26-án tiz éves találkozón jelenjenek meg. Előzőleg Popper Ferencet (lakik Somogyi, utca) értesítsék azok, akik a találkozón részt akarnak venni. — elhalasztott esperantó előadás. A Dugonics-Társaság felolvasó ülésének egyik legérdekesebb tárgyául kínálkozott Kiss János dr prelátus, egyetemi tanár előadása az eszperantó nyelvről, amelyet a tudós előadó szemléltető magyarázatokkal kívánt kísérni. Erre az elődásra a Katolikus Kör elnöksége — tekintettel az előadó személyére — külön meghívóval is meghívta a kör minden egyes tagját. Mivel azonban a felolvasó ülés a csütörtöki lóverseny miatt elmarad, a Katolikus Kör elnöksége ez uton is arra hivja föl a tagok, a helyi társadalom és az ifjúság figyelmét, hogy Kiss János dr egyetemi tanár ur igért előadását, mint a Dugonics-Társaság ülésének egyik pontját, vasárnap, május 19-én délután 4 órakor fogja megtartani. — Poros a Stefánia-sétány. A Tisza jobb oldalán egyetlen szórakozó helye Szegednek a Stefánia-sétány. Ide özönlik ki a nép élvezni a jó levegőt, illetve itt szeretné élvezni a jó levegőt, ha nem gondoskodnának axról, hogy nagy mennyiségű por is kerüljön a levegőbe. Lent a Tiszaparton hordják a homokot, öntözni nem öntöznek, száll a por és sétál a szegedi publikum. Ez most igy van, ezelőtt, mikor nem a város kezében volt a köztisztaság vállalata, nem volt igy. Most, sajnos, igy vam, telve van porral a liget, de a szegediek kénytelenek azért itt sétálni, mert másutt még nagyobb a por. — Rohonyi államtitkár — Bosznia helytartója. Budapestről, teljesen megbízható forrásból jelentik, hogy Rohonyi Gyula igazságügyi áUaftititkár megválik állásától és Bosznia-Hercegovina helyettes országos főnökévé nevezik ki. Vele együtt távozik az igazságügyimániszterium. egyik adiminisz'trativ államtitkára is. — Áthelyezett bSrtóntisztek. Az igaztágügyminiszter Harting Gyula budapesti kir. országos gyüjtőfogházi tisztet a szegedi királyi kerületi börtönhöz és Vermes Béla szegedi királyi börtöntisztet a soproni királyi országos fegyintézethez hivatalból áthelyezte. — Rnlotteznek az egyházi kSrben. Aradról jelentik: Nemsokára azután, hogy Lakatos Ottó drt megválasztották a minorita-rend magyarországi tartományi főnökévé, s Aradon elfoglalta pozícióját, megalakította az Aradi Autonóm Kjitolikus Kört, amely magában egyesitette a helyi társadalom katolikus előkelőségeit. A vallási kérdések azonban ma már neim, igen kötik le az embereik érdeklődését. Az Aradi Katolikus Kör tagjai is lassankint kimaradoztak és inkább a kávéházi zöld asztalok mellett szórakoztak. Lakatos Ottó egyházú elnök szomorúan konstatálta, hogy napról-napra kevesebb hivő keresi föl a kényelmes köríhelyiséget. Valamit tenni kell1! Ebben állapodott meg a vezetőség. A tapasztaltabbálk azt tanácsolták, hogy al bakkarát honosítsák meg. Megpróbálták, de mérsékelt eredménye volt. Aztán merész Cépésre határozták el magukat, a kör fenkölt gondolkozású irányitól. Háfvan koránéért beszereztek egy rulett gépet és felállították, a kör legnagyobb termé-