Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

máihis 16. DEEMAGYARORSZÁG -bécsi elegancia, a bécsi kedély, a bécsi me­lankólia, csodálatos varázszsal kel uj életre írásaiban, novelláiban, drámáiban, regényei­ben egyaránt. Egy kiadócég a jubileuma al­kalmából gyűjteményes kiadást rendez. Az, aki solia nem járt Bécsben s nem beszélt bécsi emberekkel, „édes leányok"-kal, választékos bécsi viveurökkel, szegény józsefvárosi zené­székkel, megismerheti a császárvárost és az embereit, hogyha elolvassa Írásait. A „Jung­ttápn" lelke él Schnitzler minden betűjében. Maiunk több drámáját mutatták be. Szegeden az Anatol-L Mindegyiknek nagy sikere van. Sehnietzler különösen .közel esik hozzánk. Gyakran ir magyarokról, élete egy korszaká­ban élt is közöttünk és most mi is kivesszük részünket e nagyszerű iró ünnepléséből, amennyiben az Uj Színpad bemutatja a bácsi jrónaik egyik csipkefinom színpadi müvét és a szegedi előadás előtt Bárdos Artúr igaz­gató mond konferánszot Scbnitzlerről. * Parasztbecsület. Olasz gyermekeknek kellett jönni, hogy a szegedi színpadon élvez­hessük Mascagni Parasztbecsületet. Nagy szí­nészi feladat ez, nagyoknak is. Gyermekek­nek pedig ördöngös mesterség. S ahogy ezek a 6—15 éves gyermekek eldráanázták és el­énekelték az opera finomságait, az bravúr, az imponáló ösztön és csodás értelmesség. Mindenki a helyén volt; mindenki kedves gyermek volt és szinte öntudatlan müvés-z. Üdeség, komoly elmélyedés, uaiv meghatott­ság, hangkészség és sziinjátszási gazdagság: ime, ezekineik a harmóniája volt az, amit a gyermekek adtak, az olasz földnek és olasz művészetnek áldottjai. * Hat óráig. A szegedi képzőművészeti egyesület képkiállitása naponta reggel 10 órától délután 5 óráig lett volna nyitva, a kö­zönség részére. * Az U} Színpad Szegeden. Bárdos Artúr és Révész Eéla színháza, az >Ú[j Szin­ped1 csütörtcikiön kezdi meig szegedi előadá­sait. Az Uj Szín-pad figyelemreireléitó fejlődé­sét jelenti a magyar szimjátszásnialk. Az Uj Színpad előadásainak első napján,, csütörtö­kön Schnitzler Artúr két db rabját ját szák: Az irodalom és A bátor Kasszián kerül szín­re. Sthni-tzíerről Bárdos Artúr konferál. Elő­adják JVLaks-z Hairtháíidey 'Kkicagni-meghalni szinmüvőt is. Pénteken Heyermarís A Mari és A pénztárca, Mirbmu sz'atiirája kerül szín­re. Szombaton St'rináberg Ágostonnak darab­jait ját-szák. A halál küszöbén szomorujáté­ikot és a Hattyuvér -mesejátékot. Ez estén Révész Béla konferál. A fővárosi színészek már megérkeztek Szegedre és csütörtökön délben próbát -tartanak a színpadon. Párisi ruhakülönlegességek. Nálunk odahaza olykor-olykor az a 'hir kel szárnyra, hogy a párisi divat kétfélekép ala­kul ki. Egyik része azokban a modellekben nyilvánul meg, melyek a külföld számára ké­szülnek, a másik pedig, melyet az idegenből idesereglettek meg sem láthatnak, mert ez csupán a párisi vevőkör számára készül. Nem egészen igy áll -a dolog, habár az ember szinte hajlandó hinni a fálmának, ba hazulról hirte­len a Szajnabábelbe cseppen. Mások ezek az asszonyok, máskép simul a ruha :a testükhöz és máskép tudják az idétlen szakajtókat finom kis fejeikbphyóffiiű. "" De nem ebben, az egyénig .tójbiah,' ebben a ruhára fe^iettségben.vián, a föjculöubfeg/hha­nem. abban, hogy , a.fpanda ias^ony menj. kénytelen .^lőiratnÁ- ruhav.alais?tá| ; dolgát,' mint mi, akik, a-r.phaa^ekk^ha ..^aránclökfi' lünk, hogy akiíkgpk szabóikeQytelenek idejél korán megszerezni az elsír modelleket, liogy szezon beálltával ezek után dolgozhassanak. Eddig ezek az első modellek úgyszólván csak a várai a későbbieknek. Folyton javítják, ala­kítják, finomítják őket, ugy, hogy amire a francia asszony kezdi meg 'bevásárlási körút­ját, -tényleg szebbet, tökéletesebbet kap, mint amit ugyanazok -a divatházak a külföldnek nyújtottak. Előkelő hölgyeken itt például -a changea-nt tafotából készült kosztümöket és ruhákat alig látni. Helyüket egy finom se­lyeimcaohemir és iselyemcovercoat foglalta el. Kivételt képeznek a virágokkal telehintett ta­foták, de ezeket is rendesen föléjük borított vodlelal vagy gázzal tompítják. Adélutáni ruháknál csaknem obligatori­kussá Vált a (kétféle anyag alkalmazása. Na­gyon kedveltek -a csipkeruhák, melyeket ta­fota vagy v-oile-Uinon casaqueok egészítenek ki. Különöins uj donságképen mutattak egy szalonban linyerieből készült nyári muffokat. A keztyünak szeretnének ugyanis a meleg hónapokra streikot mondani s ezért kapják fel a nyári (muff ideáját. Gyönyörűek ezek a csip­kéből, -hímzésből, szalagból és virágból össze­állított -kin költemények, melyeket a divat­szeszély elmultával boudoirpárnákul lehet használni. Három gyönyörű ruha leírását közöljük, melyek általános feltűnést keltettek az utolsó verseny alkalmából. Az első borostyánsárga tafotából készült, fekete-fehér hímzéssel. Be­tét és ujj disz fehér ha tisztből. A másodiknak anyagja feketén mintázott fehér gaze. A casaque fékete i-ibertyből és kobaldkék se­lyemből való. A derék és ujjdisz fehér tüll. Tafota-naltt'ierből készült stylusruha a harma­dik őzbarma gallérral. A panierk és bonillo­nék graci-ozus elrendezése s a esipkejabot adott -neki különös bájt, amelyet erősen ér­vényre juttatott az -az amerikai szépség, aki fejének minden tudatosságával pompázott benne. Hazárdőrök háborúja. — Megunták a pénzpazarlást. — (Saját tudósítónktól.) Az olaszok már szá­mítgatják, hogy mennyibe kerül a háború. Az ilyen számitások nagyon jellemző tüne­tek, mert azokból csak arra lehet következ­tetni, hogy az olaszok már unják nemcsak a kiadásokat, de magát a háborút is. A költsé­gékről nem adtak még hivatalos kimutatást, de egy olasz újság .kiszámította, hogy a há-boru eddig 176 millió lirát emésztett fel. A szám n-e-m nagyon magas, de remélhető, -hogy még növekedni fog, mert a török ka­marában felolvasott tripoliszi táviratokból mindenre lehet következtetni, csak arra nem, hogy a iháhoru hamarosan befejeződik. Ezt a táviratot Enver bei küldötte a török hadügy­miniszternek, aki a kamara lelkes tapsaitól kísérve olvasta Enver beinek ezt a csatakiál­tását: Vagy győzünk, vagy -meghalunk. Bi­zonyosra vehető tehát, hogy a kiadott milliók gyarapodni fognak és bizonyos ezenfelül még az is, hogy az olaszok most már egyre gyak­rabban és egyre türelmetlenebbül fogják szá­mítani, hogy mennyibe kerül e-z a kis kirán­dulás, melyre az olasz kormány oly köny­nyel-müen határozta el magát. Az olaszoknak korábban kellett volna a krétához nyúlni. Ezzel a számítással kissé el­késtek, mert nincs az a magas szám, mely Olarszoszágot megdöbbentené és a háború befejezésére kényszerítené. A hazárdjátéko­sok vagyonuk legnagyobb részét azon vesz­tik el, hogy az első veszteséget vjssza akar­: jók szereim, Olaszország pedig típusa a ha­1 /zárílőrökhelk, mért égy csekély nyereség re­. ményéhen milliárdökat íetU löctóra, Milliár­llpkat, 'amiket tálán söháseni 'fog kisájtölni ; ;ff>f)oJ.y földből, ámélyre ékezett. E milliárdok 'tóos félháisziiálás.ával iófckal hagfobb ered­'ű'óiériyékeT. érhetett ' volná el 'ódahaza, mint Trfpótiszban. • ' * mqr'f ólaAzöpszagot" legínkábB gazdasági i okok kényszerűét lek arra, hogy /Afrika északi részén földet szerezzen. Olaszország 'lakossá­ga ma meghaladja a 35 milliót s ekkora nem­zet képtelen azon a kicsi földterületen meg­élni, amelyből a mai Olaszország áll. Figye­lembe kell itt vennünk azt is, hogy Olaszor­szág legdélibb része ipari és mezőgazdasági szempontból alig számit valamit. Az ország­nak ez a része meg sem művelhető s lakói ezért idegenbe vándoroltak. Ma mintegy öt millió olasz él idegenben s ezeknék legna­gyobb része Olaszország déli részéből vándo­rolt ki. Galabriában egész községek elnépte­lenedtek, mert a talajviszonyok olyanok, -hogy ott megélhetésre gondolni sem lehet. A föld terméketlen, vasútja, vizi -közlekedése nincs, lakói tehát csak ugy segíthettek magu­kon, hogy vagy külföldre -menekültek, vagy észak felé húzódták. Igy következett be az, hogy Olaszország északi része szinte túlzsú­folt, mig déli része kihalt, elnéptelenedett. És ez a népvándorlás még mindig tart. Az olasz kormány jól ismeri a helyzetet s hogy útját állja a további kivándorlásnak, gondoskodni akart olyan földterületről, ahova visszatele­pitheti a kivándoroltakat, ezenfelül pedig odirányithatja az ujabb kivándorlást. Azonban Olaszország elhibázta a -számí­tást. Mert Tripolisz meghódításához sokkal több pénzre lesz szüksége, mint amennyit az ország déli részére kellett volna költenie, •hogy azt lakhatóvá tegye. Az eddig elköltött milliók felhasználásával előteremthette volna az eszközöket, melyekkel az ország déli részét kulturképessé tehette volna, De igy Olaszor­szág nem is egy, hanem két háborúban vér­zik el. Az olasz polgárok egy része Tripolisz­ban pusztul el, másik része pedig idegenbe menekül. Nincs kulturnemzet, mely ne ítélte volna el Olaszország fellépését Törökországgal szemben, de kétségtelen, hogy nincs kultur­nép, mely ne sajnálkoznék -azon, ho-gy Olasz­ország ily végzetessé válható kalandba bo­csátkozott. Ha ez a háború valóban a Vati­kán sáklkhuzása volt, ugy a pápa diplomáciai kara elégedetten -dörzsölheti a kezeit. Mert a Vatikánnak -sók kilátása van arra, hogy ez a há-boru letöri az olasz királyságot -s a letört királyság romjain újra felépülhet a Vatikán hatalma . . . Bábjáték, vagy: Humort irunk, mert tavasz van. [(Ezt a kis szomorú esetet többen, so­kan, újságírók követtük el. Bocsá­natot is kérünk álhirlapiró bará­tainktól, hogy belekontárkodunk a. mesterségükbe. Hisz tavasz van és mi is érezzijk a tavaszt, mert a mi re­ddkciónk ép olyan dohos, mint az ö hivatalos helyiségük, A tavasz nálunk is érzik.) És jött a tavasz; -egyik kezében földszag-ot, a másikban virágot hozott. Bal nadrágzsebé­ben költemények és novellák voltak, amikkel tele szórta Szeged és vidékét. A tavasz jött, de jöttek az újságírók is, nem riporterek, mert azok sohasem jönnek, hanem mindig (mennek. Komoly újságírók jöttek, mindig csak jöttek, mert sokan vannak. Jöttek a ki­adóhivatalból, a városi, az állami, a magán hivatalokból, sőt a levéltárakból, a muzeu­mokból is. Jöttek sokan, szépek, fiatalok és nagyok. Hivatásos újságírók, hi-sz a bivata­,lókból jöttek. Most melegén. Jöttek -a hivata­lokból. Verset,- krokit, novellát, meg szini­kritiikát hoztak és odahelyezték .a tavasz lá­bai1-eléd- v. - - ' - • "V :"Ünnep---volt, a- tavasz-voltmtfeéBw&z újság­írók voltak ott. Ez aíatt a- sfcegéíiy suj ságcsi­•ríálók-ésinálták az újságot,'izzadtak és ta­vaszi 'mátoori helyett' rossz,- adósságra vett kávéházi cigarettát szívtak. Az ünnepen a hivatalos, hivatalból jött lii­"vatásos "újságíró urak szépen üvöltöttek és bábjátékot rendeztek. Mindenki a másik zsinórját rángatta, olyan érdekes volt, mint a faramucinak nevezett angol játék. Később

Next

/
Oldalképek
Tartalom