Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

máihis 16. DEEMAGYARORSZÁG -bécsi elegancia, a bécsi kedély, a bécsi melankólia, csodálatos varázszsal kel uj életre írásaiban, novelláiban, drámáiban, regényeiben egyaránt. Egy kiadócég a jubileuma alkalmából gyűjteményes kiadást rendez. Az, aki solia nem járt Bécsben s nem beszélt bécsi emberekkel, „édes leányok"-kal, választékos bécsi viveurökkel, szegény józsefvárosi zenészékkel, megismerheti a császárvárost és az embereit, hogyha elolvassa Írásait. A „Jungttápn" lelke él Schnitzler minden betűjében. Maiunk több drámáját mutatták be. Szegeden az Anatol-L Mindegyiknek nagy sikere van. Sehnietzler különösen .közel esik hozzánk. Gyakran ir magyarokról, élete egy korszakában élt is közöttünk és most mi is kivesszük részünket e nagyszerű iró ünnepléséből, amennyiben az Uj Színpad bemutatja a bácsi jrónaik egyik csipkefinom színpadi müvét és a szegedi előadás előtt Bárdos Artúr igazgató mond konferánszot Scbnitzlerről. * Parasztbecsület. Olasz gyermekeknek kellett jönni, hogy a szegedi színpadon élvezhessük Mascagni Parasztbecsületet. Nagy színészi feladat ez, nagyoknak is. Gyermekeknek pedig ördöngös mesterség. S ahogy ezek a 6—15 éves gyermekek eldráanázták és elénekelték az opera finomságait, az bravúr, az imponáló ösztön és csodás értelmesség. Mindenki a helyén volt; mindenki kedves gyermek volt és szinte öntudatlan müvés-z. Üdeség, komoly elmélyedés, uaiv meghatottság, hangkészség és sziinjátszási gazdagság: ime, ezekineik a harmóniája volt az, amit a gyermekek adtak, az olasz földnek és olasz művészetnek áldottjai. * Hat óráig. A szegedi képzőművészeti egyesület képkiállitása naponta reggel 10 órától délután 5 óráig lett volna nyitva, a közönség részére. * Az U} Színpad Szegeden. Bárdos Artúr és Révész Eéla színháza, az >Ú[j Szinped1 csütörtcikiön kezdi meig szegedi előadásait. Az Uj Szín-pad figyelemreireléitó fejlődését jelenti a magyar szimjátszásnialk. Az Uj Színpad előadásainak első napján,, csütörtökön Schnitzler Artúr két db rabját ját szák: Az irodalom és A bátor Kasszián kerül színre. Sthni-tzíerről Bárdos Artúr konferál. Előadják JVLaks-z Hairtháíidey 'Kkicagni-meghalni szinmüvőt is. Pénteken Heyermarís A Mari és A pénztárca, Mirbmu sz'atiirája kerül színre. Szombaton St'rináberg Ágostonnak darabjait ját-szák. A halál küszöbén szomorujátéikot és a Hattyuvér -mesejátékot. Ez estén Révész Béla konferál. A fővárosi színészek már megérkeztek Szegedre és csütörtökön délben próbát -tartanak a színpadon. Párisi ruhakülönlegességek. Nálunk odahaza olykor-olykor az a 'hir kel szárnyra, hogy a párisi divat kétfélekép alakul ki. Egyik része azokban a modellekben nyilvánul meg, melyek a külföld számára készülnek, a másik pedig, melyet az idegenből idesereglettek meg sem láthatnak, mert ez csupán a párisi vevőkör számára készül. Nem egészen igy áll -a dolog, habár az ember szinte hajlandó hinni a fálmának, ba hazulról hirtelen a Szajnabábelbe cseppen. Mások ezek az asszonyok, máskép simul a ruha :a testükhöz és máskép tudják az idétlen szakajtókat finom kis fejeikbphyóffiiű. "" De nem ebben, az egyénig .tójbiah,' ebben a ruhára fe^iettségben.vián, a föjculöubfeg/hhanem. abban, hogy , a.fpanda ias^ony menj. kénytelen .^lőiratnÁ- ruhav.alais?tá| ; dolgát,' mint mi, akik, a-r.phaa^ekk^ha ..^aránclökfi' lünk, hogy akiíkgpk szabóikeQytelenek idejél korán megszerezni az elsír modelleket, liogy szezon beálltával ezek után dolgozhassanak. Eddig ezek az első modellek úgyszólván csak a várai a későbbieknek. Folyton javítják, alakítják, finomítják őket, ugy, hogy amire a francia asszony kezdi meg 'bevásárlási körútját, -tényleg szebbet, tökéletesebbet kap, mint amit ugyanazok -a divatházak a külföldnek nyújtottak. Előkelő hölgyeken itt például -a changea-nt tafotából készült kosztümöket és ruhákat alig látni. Helyüket egy finom selyeimcaohemir és iselyemcovercoat foglalta el. Kivételt képeznek a virágokkal telehintett tafoták, de ezeket is rendesen föléjük borított vodlelal vagy gázzal tompítják. Adélutáni ruháknál csaknem obligatorikussá Vált a (kétféle anyag alkalmazása. Nagyon kedveltek -a csipkeruhák, melyeket tafota vagy v-oile-Uinon casaqueok egészítenek ki. Különöins uj donságképen mutattak egy szalonban linyerieből készült nyári muffokat. A keztyünak szeretnének ugyanis a meleg hónapokra streikot mondani s ezért kapják fel a nyári (muff ideáját. Gyönyörűek ezek a csipkéből, -hímzésből, szalagból és virágból összeállított -kin költemények, melyeket a divatszeszély elmultával boudoirpárnákul lehet használni. Három gyönyörű ruha leírását közöljük, melyek általános feltűnést keltettek az utolsó verseny alkalmából. Az első borostyánsárga tafotából készült, fekete-fehér hímzéssel. Betét és ujj disz fehér ha tisztből. A másodiknak anyagja feketén mintázott fehér gaze. A casaque fékete i-ibertyből és kobaldkék selyemből való. A derék és ujjdisz fehér tüll. Tafota-naltt'ierből készült stylusruha a harmadik őzbarma gallérral. A panierk és bonillonék graci-ozus elrendezése s a esipkejabot adott -neki különös bájt, amelyet erősen érvényre juttatott az -az amerikai szépség, aki fejének minden tudatosságával pompázott benne. Hazárdőrök háborúja. — Megunták a pénzpazarlást. — (Saját tudósítónktól.) Az olaszok már számítgatják, hogy mennyibe kerül a háború. Az ilyen számitások nagyon jellemző tünetek, mert azokból csak arra lehet következtetni, hogy az olaszok már unják nemcsak a kiadásokat, de magát a háborút is. A költségékről nem adtak még hivatalos kimutatást, de egy olasz újság .kiszámította, hogy a há-boru eddig 176 millió lirát emésztett fel. A szám n-e-m nagyon magas, de remélhető, -hogy még növekedni fog, mert a török kamarában felolvasott tripoliszi táviratokból mindenre lehet következtetni, csak arra nem, hogy a iháhoru hamarosan befejeződik. Ezt a táviratot Enver bei küldötte a török hadügyminiszternek, aki a kamara lelkes tapsaitól kísérve olvasta Enver beinek ezt a csatakiáltását: Vagy győzünk, vagy -meghalunk. Bizonyosra vehető tehát, hogy a kiadott milliók gyarapodni fognak és bizonyos ezenfelül még az is, hogy az olaszok most már egyre gyakrabban és egyre türelmetlenebbül fogják számítani, hogy mennyibe kerül e-z a kis kirándulás, melyre az olasz kormány oly könynyel-müen határozta el magát. Az olaszoknak korábban kellett volna a krétához nyúlni. Ezzel a számítással kissé elkéstek, mert nincs az a magas szám, mely Olarszoszágot megdöbbentené és a háború befejezésére kényszerítené. A hazárdjátékosok vagyonuk legnagyobb részét azon vesztik el, hogy az első veszteséget vjssza akar: jók szereim, Olaszország pedig típusa a ha1 /zárílőrökhelk, mért égy csekély nyereség re. ményéhen milliárdökat íetU löctóra, Milliárllpkat, 'amiket tálán söháseni 'fog kisájtölni ; ;ff>f)oJ.y földből, ámélyre ékezett. E milliárdok 'tóos félháisziiálás.ával iófckal hagfobb ered'ű'óiériyékeT. érhetett ' volná el 'ódahaza, mint Trfpótiszban. • ' * mqr'f ólaAzöpszagot" legínkábB gazdasági i okok kényszerűét lek arra, hogy /Afrika északi részén földet szerezzen. Olaszország 'lakossága ma meghaladja a 35 milliót s ekkora nemzet képtelen azon a kicsi földterületen megélni, amelyből a mai Olaszország áll. Figyelembe kell itt vennünk azt is, hogy Olaszország legdélibb része ipari és mezőgazdasági szempontból alig számit valamit. Az országnak ez a része meg sem művelhető s lakói ezért idegenbe vándoroltak. Ma mintegy öt millió olasz él idegenben s ezeknék legnagyobb része Olaszország déli részéből vándorolt ki. Galabriában egész községek elnéptelenedtek, mert a talajviszonyok olyanok, -hogy ott megélhetésre gondolni sem lehet. A föld terméketlen, vasútja, vizi -közlekedése nincs, lakói tehát csak ugy segíthettek magukon, hogy vagy külföldre -menekültek, vagy észak felé húzódták. Igy következett be az, hogy Olaszország északi része szinte túlzsúfolt, mig déli része kihalt, elnéptelenedett. És ez a népvándorlás még mindig tart. Az olasz kormány jól ismeri a helyzetet s hogy útját állja a további kivándorlásnak, gondoskodni akart olyan földterületről, ahova visszatelepitheti a kivándoroltakat, ezenfelül pedig odirányithatja az ujabb kivándorlást. Azonban Olaszország elhibázta a -számítást. Mert Tripolisz meghódításához sokkal több pénzre lesz szüksége, mint amennyit az ország déli részére kellett volna költenie, •hogy azt lakhatóvá tegye. Az eddig elköltött milliók felhasználásával előteremthette volna az eszközöket, melyekkel az ország déli részét kulturképessé tehette volna, De igy Olaszország nem is egy, hanem két háborúban vérzik el. Az olasz polgárok egy része Tripoliszban pusztul el, másik része pedig idegenbe menekül. Nincs kulturnemzet, mely ne ítélte volna el Olaszország fellépését Törökországgal szemben, de kétségtelen, hogy nincs kulturnép, mely ne sajnálkoznék -azon, ho-gy Olaszország ily végzetessé válható kalandba bocsátkozott. Ha ez a háború valóban a Vatikán sáklkhuzása volt, ugy a pápa diplomáciai kara elégedetten -dörzsölheti a kezeit. Mert a Vatikánnak -sók kilátása van arra, hogy ez a há-boru letöri az olasz királyságot -s a letört királyság romjain újra felépülhet a Vatikán hatalma . . . Bábjáték, vagy: Humort irunk, mert tavasz van. [(Ezt a kis szomorú esetet többen, sokan, újságírók követtük el. Bocsánatot is kérünk álhirlapiró barátainktól, hogy belekontárkodunk a. mesterségükbe. Hisz tavasz van és mi is érezzijk a tavaszt, mert a mi reddkciónk ép olyan dohos, mint az ö hivatalos helyiségük, A tavasz nálunk is érzik.) És jött a tavasz; -egyik kezében földszag-ot, a másikban virágot hozott. Bal nadrágzsebében költemények és novellák voltak, amikkel tele szórta Szeged és vidékét. A tavasz jött, de jöttek az újságírók is, nem riporterek, mert azok sohasem jönnek, hanem mindig (mennek. Komoly újságírók jöttek, mindig csak jöttek, mert sokan vannak. Jöttek a kiadóhivatalból, a városi, az állami, a magán hivatalokból, sőt a levéltárakból, a muzeumokból is. Jöttek sokan, szépek, fiatalok és nagyok. Hivatásos újságírók, hi-sz a bivata,lókból jöttek. Most melegén. Jöttek -a hivatalokból. Verset,- krokit, novellát, meg szinikritiikát hoztak és odahelyezték .a tavasz lábai1-eléd- v. - - ' - • "V :"Ünnep---volt, a- tavasz-voltmtfeéBw&z újságírók voltak ott. Ez aíatt a- sfcegéíiy suj ságcsi•ríálók-ésinálták az újságot,'izzadtak és tavaszi 'mátoori helyett' rossz,- adósságra vett kávéházi cigarettát szívtak. Az ünnepen a hivatalos, hivatalból jött lii"vatásos "újságíró urak szépen üvöltöttek és bábjátékot rendeztek. Mindenki a másik zsinórját rángatta, olyan érdekes volt, mint a faramucinak nevezett angol játék. Később