Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1912-05-16 / 113. szám
1912 május 3. 1 DÉLMAGYARORSZÁG 3 Ezeket akarja a sajtókamara szervezete, — illetve a VHOSz. A legveszedelmesebb terv, amely ellen — jelen formájában — minden tisztességes hirlapirónak protestálni kell. Bornirit léhaság, bogy diszkamarát akarnak csinálni, ahelyett, hogy az újságírók anyagi, szociális, társadalmi helyzetét rendeznék. Ahelyett, hogy a VHOSz. is meghallgatta volna, mit akarnak a hivatásos aktiv ujságirók, ahelyett jön ilyen linküggyel, ilyen holtszervezettel, mely ujságiró katniara nevet viselne, magyar vidéki szokás szerint azért, mert háttérbe szorítaná az újságírókat. A VHOSz. vagy neon tudja, vagy nem akarja tudni, hogy micsoda szervezet lehet egy kamara? Pedig elég példa van rá. Olyan idiiszJéle másutt az egész, melynek súlyát a tagok társadalmi, szociális helyzete, értelmisége adja meg. A kamara inkább tudomásul veszi a történteket, nem pedig egyedül uralkodik. Az ujságiró kamara: ez uralkodni akar. Ez egyszerűen befogadja a kiadókat, igy — ez már lélektani és anyagi képesség — dirigálásra is segiti őket, a választmányba annyi kiadó jutna, mint ahány ujságiró, teliát — több s a választmány egyik-másik ítélete ellen még fölebbezésnek se volna lielye. S az ujságiró kamara akarja az álMrlapirókat terjeszteni, hivatalosan, mert a 4. §-al akarja behozni őket, ellenben az 5. §-sal a professzionista hírlapírókat szinte kizárja, mert a legtöbb ellen van valami sajtóperi, úgynevezett bűnvádi eljárás. Igaz, hogy a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége is ilyen, mert szervezete imiatt a legtöbb hivatásos ujságiró nem is tagja. Igy érthető, bogy a VHOSz. olyan sajtókamarát akar, liogy a mai szelleme oda bekerüljön, bogy az újságírókat ínég inkább kiszolgáltassa. Sőt: ia sajtókamarával 'meg akarnak szorítani minden újságírói fejlődést, minden függetlenséget, mindent, ami csak az újságírók érdeke. A sajtókamara tervezett szervezete végtemöindcim, a könnyebb hozzáférhetőség boszantott. Itt is bántott a nő szinésznővoita folytán megnyíló kedvező _ perspektíva. Én elkészültem egy • vadregényes, '.változatos, olykor súlyos gyalogsétára, amely talán, nem ás 'vezetett volna a végcélhoz, a csúcshoz s egyszerre szembe találom magam egy siklóuttia'l, mely biztosan s kényelmesen vezet a cél felé. Dühös votem s egész éjjeli nemi íiudtalm aludni. Harmadnap találkoztam a nővel, Gervay Esztivel'most már, alkii sugárzó arccal jön fe ilém. — Láttam a nézőtéren. Szép, hogy eljött. Nos, hogy tetszettem:? — Kedves nagysád, meglehet, hogy maga kitiinő színésznő, dle erre eddig a boszanlkodéistólli merni tutítaim; rájönni.- Miikor tegnap megtudtam, hogy maga színésznő, becsapottnak éreztem, magam; .Mért bevallom, meketm, nem a imaga szeme, orra, szája, déreika, Iáiba, keze, haja, mozgása, hangja, nézése kell vagy m,indez meim éüsősorban Ikéfll', hanem egy magában véül szellemi lény, .egy cséndes, szolid asszony,' aki csak férjéinek, gyer•mlefcéuek élli s nekeml csak reszketve, 'tétovázva adja, esetleg, oda imlaigát. Ezt a magában sejtett asszonyt, ezt a szelid typust élvesztettem, miikor tegniap rájöttem, hogy maga színésznő. Mteglle'neit, hogy más körülmények közt, ép ezért, (iránt ilyenbe, szerettem- vdna mágiáiba. De most csalódtam s e-zért nem is tudok többet magával beszélni. Bocsásson meg. S hirtelen, alig köszörűvé, otthagytam. lenül demoralizáló. Az ilyen sajtókamara ellen Minden hivatásos újságírónak küzdenie kell! Ugy kell tekintenünk ezt is, mint a VHOSz. legvakmerőbb és óriási veszedelmü támadását. Városi bank, vagy fúzió a Szegedi Takarék és Hitelbank Részvénytársasággal ? — Részletek a Szegedi Gazdasági és Iparbank válságáról. — (Saját fridósitónktól.) Amit pénzügyi körökben már heteik óta rebesgettek, bekövetkezett: a Szegedi Gazdasági és Ipamibank válságba jutott. A gazdasági banktól sok pénzintézet megvonta a Ivissziieszámitolási hitelt, a betét-tekéből váratlanul nagy őszszeget küszedtek, tehát etk-erüilheteften volt a krízis. A publikum megfélemlítésé t növelte az a szerencsétlen körüCImény, hogy Fényes Maróéi, a bank Vezérigazgatója, súlyos idegbaja miatt .néhány nappal ezelőtt' egy berlini szanatóriumba vonult. Fényes Marcél hirtelen elutazását 'kapcsolatba hozták a bar.k Válságával tS a legf-ant'asztikusaíbb (hirek keltek szárnyra. A valóság az, hogy a bank már hetek óta válságban vajúdik és ebben a fárasztó küzdelemben, a bank megmentése érdekélben \ adó munkában összeroppant Fé.nyes Máreel .energiája. Mulasztás, szabálytalanság nem tőrtént. Váratlan pénzügyi kenjünk túrák sodorták válságba a bankot. A válság sikeres megoldása érdekében (Zsilinszky .Mihály v. b. t. t, ,a Gazdasági és iparbaeik igazgatósági tagja, Rőök Iván országgyűlési képviselő, az igazgatóság -elnöke és Bartha Dezső dr, a bank ügyésze szerdán Budapesten jártak, hogy kieszközöljék az érdekelt fővárosi pénzintézeteik támogatását, Berényi Pál, a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetségének az igazgatója volt a -kíséretükben, aki 'magára vállalta a közbenjárást. A kiküldöttek első sorban a Magyar Általános Takarékpénztárral tárgyaltak, amelynek a legnagyobb visszleszálmütolási követelése van a válságba jutott Iánkkal! szemben. A tanácskozáson abbani állapodtak meg, hogy a Szegedi Taktírék- és Hitelbank Részvénytársaság vezesse a szanálási akciót. A kiküldöttek eljárásuk eredményéről beszámoltak a Gazdasági Ifank igazgatóságiés felügyelő bizottsági ülésének, amelyen Berényi Pál, a Magyar (Pénzintézeteik Országos Szövetségének igazgtetója, valamint Koós Elemér, ia Szeg ed-Gsongrádi Bank és Désy Béla, a Szegedi Takarék- és Hitelbank Részvény társaság vezérigazgatói is résztvettek. Az ülésen megállápitották, hogy a Gazdasági- és Iparbank státusa a hitelezőknek. aggodafomúi nem ad okot. Ha a szánálási aikció folyamán el is Vész a részvény-tőke egyrésze — maikszimum ötvan százalék — a hitelezek és a betétesek nem károsulnak. Az ülésen -elhatározták, hogy három szegedi bank,, a Szeg ed-Csongrádi Takarékpénztár, a ' Szegedi Kereskedelmi- és Iparbank és a Szegedi Takarék és Hite libánk képviselőinek részvételével! megállapítják a bank vagyoni helyzetét, amely után végleges akció indul meg a bank -megmentésére. Mándy Lajos, a Magyar Pénzintézetek Országos szövetségének elnöke fölkérte az összes szegedi bankokat, hogy a szegedi pénzpiac megrázkódtatásának az elkerülése érdekében működjenek közre a szanálási akcióban. A szerdái nap folyaimán fölmerült a.z eszme, -hogy Szeged vásárolja meg -a Gazdasági és Iparbank sülyedő árfolyamú részvényeit és alakitsa meg a Városi Bank-o-t. Ebben az ügyben már meg is indult a tárgyalás. A' kombinációk szerint az esetleges Városi Bank tőkéje is egy millió korona maradna, azonkívül a város fölépitettné a Gazdaságlés Iparbank épülőfélben levő bérpalotáját. A Déhuagyamrszág munkatársa e kombinációra vonatkozólag megkérdezte Lázár György dr polgárm estert, aki a városi bank tervére vonatkozólag ezt válaszolta: — Gondolkozunk fölötte! A másik kombináció, mint a leghitelesebb forrásból értesülünk, hogy a Gazdasági és Iparbank fuzionál a Szegedi Takarék- éjs Hitelbank Részvénytársasággal. Az igázgatóság és a felügyelő-bizottság együttes ülése után bizalmas értekezlet volt, amelyen mind a két terv szóba került. A Hitelbankkal való fiizicnáilásnak több híve van, .me-rt az kőnyebben és rövidebb idő alatt keresztülvihető, mint a városi bank létesítése. Az utóbbi eshetőséget sok körülmény hátráltathatja, a Gazdasági banknak pedig minél előbb kell kibontakoznia a válságból. A banknak két millió és négyszázezer korona betétje voli. Az elterjedt hirek következtében azonban a betétesek .megrohanták a bankot, ugy hogy ma már egy millió koronával csökkent a betét-tőke. A betétállomány most körülbelül egy millió és négyszázezer korona. Ebből a városé háromszázhuszonötezer, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoké hatszázezer, a kisebb betevőké pedig majd ötszázezer korona. A betétesek pénze — mondta a -bank egyik vezetője — semmi esetre sem foroghat veszedelemben, mert öt és fél millió korona fedezek van a betétekre. A bank alaptőkéje ugyanis egy millió, a váltó-tárcája pedig négy és fél millió korona; A Gazdasági Bank szerdán reggel beszüntette a fizetéseit. A métíió alkalmából kiétszáznyo'lcvanezer korona vált esedékessé, a ' melyből kétszáznegyvenezer korona budapesti érdekeltség, negyvenezer koronát pedig szegedi pénzintézeteknél kellett volna beváltani. Egyelőre a betétesek serni kaphatják ki a pénzüket. A jelentkezők beté'tkőnyvécskéire rávezették a föllmondáist. Koós Elemér, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója a következőket mondta a Gazdasági Bank válságáról: — A bank válságát váratlan pénzügyi konjunktúrák okozhatták. — A szegedi pénzintézetek — kérdezte a „Délmagyarország" munkatársa — köztük a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár -.szándékoznak cselekedni valamit a válság megoldása érdekélben? — A közbenjárásunk egyelőre még korai. A Gazdasági banknak mindenekelőtt be kell fejeznie a Magyar Általános Takarékpénztárral való tárgyalásait. Addig mi várakozó ál 1-áspontra 'helyezkedünk. A szanálási akciót mindenesetre jóakarattal támogatjuk. — Csak nyugodtan be kell várni a fejleményeket — vágott közbe a vezérigazgató szobájában tartózkodó Rósa Izsó dr. Az -ilyen mentőakciót csak csöndben lelhet elvégezni. — iMi az oka, hogy ilyen rohamosan követték egy-mást a fejlemények? , ,t — Rossz híreket terjesztettek a bankról