Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

1912 május 3. 1 DÉLMAGYARORSZÁG 3 Ezeket akarja a sajtókamara szervezete, — illetve a VHOSz. A legveszedelmesebb terv, amely ellen — jelen formájában — minden tisztességes hirlapirónak protestálni kell. Bornirit léhaság, bogy diszkamarát akarnak csinálni, ahelyett, hogy az újságírók anyagi, szociális, társadalmi helyzetét rendeznék. Ahelyett, hogy a VHOSz. is meghallgatta volna, mit akarnak a hivatásos aktiv ujság­irók, ahelyett jön ilyen linküggyel, ilyen holtszervezettel, mely ujságiró katniara nevet viselne, magyar vidéki szokás szerint azért, mert háttérbe szorítaná az újságírókat. A VHOSz. vagy neon tudja, vagy nem akar­ja tudni, hogy micsoda szervezet lehet egy kamara? Pedig elég példa van rá. Olyan idiisz­Jéle másutt az egész, melynek súlyát a tagok társadalmi, szociális helyzete, értelmisége adja meg. A kamara inkább tudomásul veszi a történteket, nem pedig egyedül uralkodik. Az ujságiró kamara: ez uralkodni akar. Ez egyszerűen befogadja a kiadókat, igy — ez már lélektani és anyagi képesség — dirigá­lásra is segiti őket, a választmányba annyi kiadó jutna, mint ahány ujságiró, teliát — több s a választmány egyik-másik ítélete el­len még fölebbezésnek se volna lielye. S az ujságiró kamara akarja az álMrlapirókat terjeszteni, hivatalosan, mert a 4. §-al akarja behozni őket, ellenben az 5. §-sal a professzio­nista hírlapírókat szinte kizárja, mert a leg­több ellen van valami sajtóperi, úgynevezett bűnvádi eljárás. Igaz, hogy a Vidéki Hírlap­írók Országos Szövetsége is ilyen, mert szer­vezete imiatt a legtöbb hivatásos ujságiró nem is tagja. Igy érthető, bogy a VHOSz. olyan sajtókamarát akar, liogy a mai szelleme oda bekerüljön, bogy az újságírókat ínég inkább kiszolgáltassa. Sőt: ia sajtókamarával 'meg akarnak szorítani minden újságírói fejlődést, minden függetlenséget, mindent, ami csak az újságírók érdeke. A sajtókamara tervezett szervezete végte­möindcim, a könnyebb hozzáférhetőség bo­szantott. Itt is bántott a nő szinésznővoita folytán megnyíló kedvező _ perspektíva. Én elkészültem egy • vadregényes, '.változatos, olykor súlyos gyalogsétára, amely talán, nem ás 'vezetett volna a végcélhoz, a csúcshoz s egyszerre szembe találom magam egy sikló­uttia'l, mely biztosan s kényelmesen vezet a cél felé. Dühös votem s egész éjjeli nemi íiud­talm aludni. Harmadnap találkoztam a nővel, Gervay Esztivel'most már, alkii sugárzó arccal jön fe ilém. — Láttam a nézőtéren. Szép, hogy eljött. Nos, hogy tetszettem:? — Kedves nagysád, meglehet, hogy maga kitiinő színésznő, dle erre eddig a boszanlko­déistólli merni tutítaim; rájönni.- Miikor tegnap megtudtam, hogy maga színésznő, becsa­pottnak éreztem, magam; .Mért bevallom, me­ketm, nem a imaga szeme, orra, szája, déreika, Iáiba, keze, haja, mozgása, hangja, nézése kell vagy m,indez meim éüsősorban Ikéfll', hanem egy magában véül szellemi lény, .egy csén­des, szolid asszony,' aki csak férjéinek, gyer­•mlefcéuek élli s nekeml csak reszketve, 'této­vázva adja, esetleg, oda imlaigát. Ezt a magá­ban sejtett asszonyt, ezt a szelid typust él­vesztettem, miikor tegniap rájöttem, hogy maga színésznő. Mteglle'neit, hogy más körül­mények közt, ép ezért, (iránt ilyenbe, szeret­tem- vdna mágiáiba. De most csalódtam s e-zért nem is tudok többet magával beszélni. Bocsásson meg. S hirtelen, alig köszörűvé, otthagytam. lenül demoralizáló. Az ilyen sajtókamara el­len Minden hivatásos újságírónak küzdenie kell! Ugy kell tekintenünk ezt is, mint a VHOSz. legvakmerőbb és óriási veszedelmü támadását. Városi bank, vagy fúzió a Szegedi Takarék és Hitelbank Részvény­társasággal ? — Részletek a Szegedi Gazdasági és Iparbank válságáról. — (Saját fridósitónktól.) Amit pénzügyi kö­rökben már heteik óta rebesgettek, bekövet­kezett: a Szegedi Gazdasági és Ipamibank válságba jutott. A gazdasági banktól sok pénzintézet megvonta a Ivissziieszámitolási hitelt, a betét-tekéből váratlanul nagy ősz­szeget küszedtek, tehát etk-erüilheteften volt a krízis. A publikum megfélemlítésé t növelte az a szerencsétlen körüCImény, hogy Fényes Mar­óéi, a bank Vezérigazgatója, súlyos idegbaja miatt .néhány nappal ezelőtt' egy berlini sza­natóriumba vonult. Fényes Marcél hirtelen elutazását 'kapcsolatba hozták a bar.k Vál­ságával tS a legf-ant'asztikusaíbb (hirek keltek szárnyra. A valóság az, hogy a bank már hetek óta válságban vajúdik és ebben a fá­rasztó küzdelemben, a bank megmentése ér­dekélben \ adó munkában összeroppant Fé­.nyes Máreel .energiája. Mulasztás, szabály­talanság nem tőrtént. Váratlan pénzügyi kenjünk túrák sodorták válságba a bankot. A válság sikeres megoldása érdekében (Zsilinszky .Mihály v. b. t. t, ,a Gazdasági és iparbaeik igazgatósági tagja, Rőök Iván or­szággyűlési képviselő, az igazgatóság -elnöke és Bartha Dezső dr, a bank ügyésze szer­dán Budapesten jártak, hogy kieszközöljék az érdekelt fővárosi pénzintézeteik támoga­tását, Berényi Pál, a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetségének az igazgatója volt a -kíséretükben, aki 'magára vállalta a köz­benjárást. A kiküldöttek első sorban a Magyar Álta­lános Takarékpénztárral tárgyaltak, amely­nek a legnagyobb visszleszálmütolási követe­lése van a válságba jutott Iánkkal! szemben. A tanácskozáson abbani állapodtak meg, hogy a Szegedi Taktírék- és Hitelbank Rész­vénytársaság vezesse a szanálási akciót. A kiküldöttek eljárásuk eredményéről be­számoltak a Gazdasági Ifank igazgatósági­és felügyelő bizottsági ülésének, amelyen Berényi Pál, a Magyar (Pénzintézeteik Or­szágos Szövetségének igazgtetója, valamint Koós Elemér, ia Szeg ed-Gsongrádi Bank és Désy Béla, a Szegedi Takarék- és Hitelbank Részvény társaság vezérigazgatói is részt­vettek. Az ülésen megállápitották, hogy a Gaz­dasági- és Iparbank státusa a hitelezőknek. aggodafomúi nem ad okot. Ha a szánálási aikció folyamán el is Vész a részvény-tőke egyrésze — maikszimum ötvan százalék — a hitelezek és a betétesek nem károsulnak. Az ülésen -elhatározták, hogy három sze­gedi bank,, a Szeg ed-Csongrádi Takarék­pénztár, a ' Szegedi Kereskedelmi- és Ipar­bank és a Szegedi Takarék és Hite libánk képviselőinek részvételével! megállapítják a bank vagyoni helyzetét, amely után végle­ges akció indul meg a bank -megmentésére. Mándy Lajos, a Magyar Pénzintézetek Országos szövetségének elnöke fölkérte az összes szegedi bankokat, hogy a szegedi pénzpiac megrázkódtatásának az elkerülése érdekében működjenek közre a szanálási ak­cióban. A szerdái nap folyaimán fölmerült a.z esz­me, -hogy Szeged vásárolja meg -a Gazdasági és Iparbank sülyedő árfolyamú részvényeit és alakitsa meg a Városi Bank-o-t. Ebben az ügyben már meg is indult a tárgyalás. A' kombinációk szerint az esetleges Városi Bank tőkéje is egy millió korona maradna, azonkívül a város fölépitettné a Gazdaságl­és Iparbank épülőfélben levő bérpalotáját. A Déhuagyamrszág munkatársa e kombi­nációra vonatkozólag megkérdezte Lázár György dr polgárm estert, aki a városi bank tervére vonatkozólag ezt válaszolta: — Gondolkozunk fölötte! A másik kombináció, mint a leghitelesebb forrásból értesülünk, hogy a Gazdasági és Iparbank fuzionál a Szegedi Takarék- éjs Hi­telbank Részvénytársasággal. Az igázgató­ság és a felügyelő-bizottság együttes ülése után bizalmas értekezlet volt, amelyen mind a két terv szóba került. A Hitelbankkal való fiizicnáilásnak több híve van, .me-rt az kő­nyebben és rövidebb idő alatt keresztülvi­hető, mint a városi bank létesítése. Az utóbbi eshetőséget sok körülmény hátráltathatja, a Gazdasági banknak pedig minél előbb kell kibontakoznia a válságból. A banknak két millió és négyszázezer ko­rona betétje voli. Az elterjedt hirek követ­keztében azonban a betétesek .megrohanták a bankot, ugy hogy ma már egy millió ko­ronával csökkent a betét-tőke. A betétállo­mány most körülbelül egy millió és négy­százezer korona. Ebből a városé háromszáz­huszonötezer, az igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagoké hatszázezer, a kisebb be­tevőké pedig majd ötszázezer korona. A betétesek pénze — mondta a -bank egyik vezetője — semmi esetre sem foroghat ve­szedelemben, mert öt és fél millió korona fedezek van a betétekre. A bank alaptőkéje ugyanis egy millió, a váltó-tárcája pedig négy és fél millió korona; A Gazdasági Bank szerdán reggel beszün­tette a fizetéseit. A métíió alkalmából kiét­száznyo'lcvanezer korona vált esedékessé, a ' melyből kétszáznegyvenezer korona buda­pesti érdekeltség, negyvenezer koronát pe­dig szegedi pénzintézeteknél kellett volna beváltani. Egyelőre a betétesek serni kaphat­ják ki a pénzüket. A jelentkezők beté'tkőny­vécskéire rávezették a föllmondáist. Koós Elemér, a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár vezérigazgatója a következőket mondta a Gazdasági Bank válságáról: — A bank válságát váratlan pénzügyi konjunktúrák okozhatták. — A szegedi pénzintézetek — kérdezte a „Délmagyarország" munkatársa — köztük a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár -.szándé­koznak cselekedni valamit a válság megol­dása érdekélben? — A közbenjárásunk egyelőre még korai. A Gazdasági banknak mindenekelőtt be kell fejeznie a Magyar Általános Takarékpénz­tárral való tárgyalásait. Addig mi várakozó ál 1-áspontra 'helyezkedünk. A szanálási akciót mindenesetre jóaka­rattal támogatjuk. — Csak nyugodtan be kell várni a fejle­ményeket — vágott közbe a vezérigazgató szobájában tartózkodó Rósa Izsó dr. Az -ilyen mentőakciót csak csöndben lelhet el­végezni. — iMi az oka, hogy ilyen rohamosan kö­vették egy-mást a fejlemények? , ,t — Rossz híreket terjesztettek a bankról

Next

/
Oldalképek
Tartalom