Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-12 / 110. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T vagy Jebet benső — az eredményre vonatko­zólag mellékes, ha a témában kifejezendő művészi elvek érdekűik a művészt. Hogy Munkácsy megrendelésre készítette njból el a Siralomházat, azért abból remek­mű lett és valószínű, hogy jobb, mint az első. És más, mint az első. Balzac, Dosztojevszki, egész életén át küz­dött a pénzért. Ez azonban neon azt jelenti hogy művészetük csak annyi volt nekik, mint. egy kubikosnak vagy hivatalnoknak a saját foglalkozása. Nem jelent többet, mint hogy a pénz szükségét érezték és a befejezett müvükért pénzt kaptak (imég szerencse, hogy kaptak). A legnagyobb zeneszerzők megrendelésre írnak operákat. A munkára indító okok, tehát akár ezek, akár tanulmány, akár a mii tökél etesbitése stb. ez mellékes, ebbe nem lehet senkinek bele­heszélni és nem lehet paragrafusokba fog­lalni. Ami az eredetiséget illeti, ez a szó azt fejezi ki, hogy a kérdéses művésztől való a munka (alkotási körüliményelkneík e szóihoz semmi köze). A körülményeket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a legeredetibb az, ame­lyik a legtökéletesebben adja az egyén mű­vészi akaratát. Ezt azonban csak a művész maga tudhatja legjobban. S az, hogy megtar­tom-e az összes-, ugyanarról a témáról festett képet, vagy kiválasztom a nekem legjobban tetszőt és a többit megsemmisítsem, ez igazán teljesen az én akaratomtél, vagy7 körülmé­nyeimtől függ. Akár megmarad az összes, akár nem, az eredményeken ez semmit nem változtat. Ami művészi érték, az érték ma­rad, dacára az olasz török háborúnak is. Joachim Ferenc. Lukács miniszterelnök tárgyalása iusthtai. — A politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Az az ujább béke­tárgyalás, melyet Lukács László miniszter­elnök legiutóbbi parlamenti beszédében beje­lentett, amelynek kimenetelét minden oldal­ról oly nagy érdeklődéssel kisérik, szomba­ton már megkezdődött. Justh Gyula, a függetlenségi párt elnöke, tegnap kapott meghívásra, ma délelőtt tiz órakor fölkereste a miniszterelnököt Nagy János-utcai lakásán. Előrelátható volt, hogy a látogatás hosszabb ideig fog tartani, miután célja az volt, hegy a miniszterelnök részletesen megismertethesse Justh-tal a miag'a uj váloszfójögi tervezetét, melyet a kibontakozás megteremtésére alkalmatosnak tart. Just-hot megelőzőeni már ott voltak a miniszterelnöknél Némethy Károly belügyi államtitkár és Vargha Gyula, az országos statisztikai hivatal igazgatója, mindketten -azért, hogy Lukács előterjesztéseit a meg­felelő adatokkal és bizonyítási anyaggal tá­mogassák s az esetleg szükséges felvilágo­sításokat megadhassák. A miniszterelnök Justh Gyulát örömmel és melegséggel fo­gadta, ten utatta- feleségének, akivel egy 'darabig a miniszterelnök vendége elbeszél­getett. Ezután megkezdődött a tárgyalás. Öt perc hijján két (óda hosszáig tjtutott a tanácskozás, s Justh Gyul'a, akit az újság­írók egész csapata várt, tizenkét órakor jött •ki a miniszterelnök kapuján. Öt megelőzően, •várakozás közben, az újságírókat nagy meglepetés érte, ugy tizenegy óra tájban ki­nyitott u'gj'anis a vaskapu és az újságírók nagy érdeklődéssel odafordultak, hogy üd­vözöljék Justhot. A függetlenségi vezér he­lyett azonban Fejérváry Géza báró toppant eléjük, akinek fia, Fejérváry Imre báró, ugyancsak ebben a házban Kakik. A volt mi­niszterelnök nála járt látogatóban. Miikor az ujságiróhad meglátta elmosolyodott. Justh Gyula, akit a tudósítók kérdésekkel ostromoltak pieg, ugyancsak jókedvűen lé­»pett az utcára, de nagyon szűkszavú volt. — Ne/m mondhatok semmit, — tiltakozott a kérdezősködés ellen — legföljebb annyit, •hogy a miniszterelnökkel, aki ma1 Bécsbe utazik, hazajövetele után, hétfőn vagy ked­den, folytatni fogjuk a tárgyalást, mig ez véget nem -ér, addig a részletekről sem nyi­latkczhetom. A tárgyalás befejezése után aztán megismertetem majd pártommal a minis z-t e re Írók közléseit. Arra a kérdésre, h-ogy van-e remény a megegyezésre, igy ,fele!t: — Most ír.ég korai lenne reményről vagy reménytelenségről beszélni, mert hisz a do­log derekán vagyunk.'Csa-k annyit mondha­tok, hegy veszedelmes tíoilog a statisztika, ha nagyon belemerül az ember . . . Megemlítettük Justh előtt a mai reggeli lapoknak azt a közlését, amely szerint Lu­kács uj tervezete ugy kontemplálja a vá­lasztójogi reformot, hogy szavazati joga lenne minden huszonnégy éves polgárnak, aki irni-olvasni fűd, a városokban a szava­zás titkos lenne, s bizonyos fokig megma­radna a cenzusos szavazati jog is. Justh ezt a hirt megcáfolta: — Egész más dologról \Hin szó, — mon­dottá tudósitónknak. Lukács László miniszterelnök a tárgya­lásról senkinek nem nyilatkozott és Bécsbe utazott Latinovics titkár kíséretében, este hét órakor megérkezett és negyednyolc Órakor a ba-nkgassei p'ailotában tárgyalt Auf­Jenberg lovaggal és Hazai miniszterrel. A •tárgyalás egy óra hosszáig tartott. Az al­tiszti kérdéséiről volt szó. Közös miniszteri tanácskozás is volt ma az ö-sszbirodalom székhelyén. A bosnyák Wtísutak dolgában ,ül-tek össze a közös, az osztrák és a magyar miniszterek. A Lu­kálcs-kormányt Teleszky János pénzügymi­niszter és Beöthy László kereskedelmi mi­niszterek képviselték. A delegációs tárgya­lások után nagyjában megállapodott már a .két kormány a bosnyák vasutak kiépitése (tárgyában, de néhány részletkérdés még el­intézetlen maradt. Emiatt volt szükség Ujabb tanácskozásba. A miniszterek délután visszaérkeztek Budapestre. Bécsi tudósítónk telefonálja': Lukács László miniszterelnök ma délután félhárom­kor utazott föl, hogy vasárnap délelőtt au­diencián jelenjen meg a királynál. Lukács­nak a véderőreíorm parlamenti elintézésé­ről s ezzel összefüggésben arról a tárgya­lásról kell referálni, amelyet ma Justh Gyu­lával megkezdett. A VHOSz. központja — Szeged helyett Budapest — (Saját tudósítónktól.) A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Péter és Pál napján tartj a ez évi rendes közgyűlését Győrött. A közgyűlésen tárgyalásra kerülő kérdések kö­zött bizonyosan legérdekesebb lesz az az in­dítvány, amely a vidéki újságírók régi óha­ját kívánja megvalósítani, hogy a VHOSz központját helyezzék át Budapestre. Annak­idején a dunántúli hírlapírók inditöttask mozgalmat az áthelyezés érdekében, de az akcióhoz csakhamar csatlakoztak a távoli or­szágrészek újságírói, akik ia budapesti köz­ponttal élénk összeköttetésit tudnának fen­tartani, mert mindenféle más dolgaik gyakran viszik őket Budapestre, ellenben Szegeddel, amely távol van tőlük, nem tud­nak megfelelően érintkezni. A másik érv az áthelyezés mellett az, hogy a szövetségnek sokkal jobban módjá­ban áll a fővárosban a kor mányihat óságok­nál és más központi hatóságoknál tagjai ré­szére kedvezményeket biztosítani és a hír­lapírók és a hatóságok között a szövetség, ha központja Budapesten volna, sokkal in­tenzivebb összeköttetést tarthatna fönn, Bu­dapesten vannak egyébként a nagy fővárosi ujságirótestületek és minthogy a szövetség országos egyesülés csak természetes, liogy ennek is Budapestre kell helyezni a központ­ját. Ezer más érv is szól még az áthelyezés mellett és bármennyire lokálpatrióták is va­gyunk, mi is ngy találjuk, hogy a szövetség központjának Budapesten van a helye. Sze­geden a VHOSz egyáltalában nem jelent semmi idegenforgalmat vagy gazdasági előnyt a városnak és nem lehetünk annyira szüklátókörüek, hogy csak azért, mert a VHOSz pecsétjében benne van a Szeged név, amikor magasabb országos és kari érdekek­ről van szó, ne tudnánk a magasabb érdekek kielégítését sürgetni. Köztudomásu, hogy annakidején, amikor a szövetség megalakult, azért tették Szegedre a központot, mert a szegedi sajtó munkásai kezdték el a szervezkedést, a megalakuláskor itt lakott az elnök: Kulinyi Zsigmond és épen az elnök személyére való tekintettel a szegedi sajtó munkásai köréből választották annakidején a titkárt is Palócz László sze­mélyében. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet, a szövetség tagjai nagyon megsza­porodtak, a vidéki sajtó nivója és igényei is emelkedtek. Közben Kulinyi halála, után tudvalevően Szávay Gyulát választották meg a szövetség elnökének, aki Debrecenben la­kik és igy az a különös helyzet állott elő, liogy az adminisztráció a legnehézkesebben bonyolítható le és az akták aláírása is na­gyon hosszú időt vesz igényibe. Szávay Gyula hivatalos ügyei miatt nagyon gyakran megy Budapestre és ott állandó összeköttetést tud­na fentartani a központtal. Akik a mozgalmat megindították, azt ter­vezik, hogy a szövetség legyen Budapesten állandó központi titkársága, amelynek élén egy hivatásos ujságiró álljon, de annak ez legyen az egyedüli és kizárólagos foglalkozá­sa ós igy a központi ügyvezetés is alaposabb legyen. Ez a központi iroda állandó szerve lenne a vidéki újságírók érdekképviseletének és módjában lenne a vidéki újságírók szociá­lis érdekeiért is végre valamit cselekedni. Az a körülmény, hogy az idén Győrött tartják meg a közgyűlést, nem hisszük, hogy valami különös kedvezés akar lenni a győri újságíróknak, akiknek a köréből került ki ennek a mozgalomnak a vezére, Révész Sán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom