Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-11 / 109. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T l/éderőreform, választójog és házszabályrevizió. — A politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László mi­niszteridnek azt a választójogi tervezetet, íme'lyjet Némáik Károly belügyi államtitkár közreműködésével kidolgozott, előrelátható­an holnap fogja átnyújtani az ellenzéki pár­tok vezéreinek. Ha ezek aztán a (tervezetet alkalmasnak találják "a további tárgyalásra, akkor (megindul az uj egyezkedés, a politikai és parlamenti béke érdekében. A imái napon nem is jelentkezeti semmi (külső1 'mozzanat a politikában; Élénk érdeklődéssel s a;,részvét mellett bizonyos izgalommal is .kiséri min­denki Batthyány Tivadar gróf betegeskedé­,set, akinek állapota az orvosok véleménye szerint, ha egyelőre .iveim is aggodalmas, könnyen válságosra (fordulhat. Batthyány gróf a függetlenségi párt és a miniszterelnök egyezkedésében faiadig 'az ügyes és diplo­matikus kiegyienlités szerepét játszotta s igy a most fwegiaduló tárgyalásokiból való ki­íraradás'a, jelentékenyen befolyásolhatja a ih'arc (vagy béke eshetőségeit. A hivatalos lap 'mai száma közli a király kéziratát, mellyel "a magyar és az osztrák delegációnak az 1912. május 1-től október 31-ig terjedő közösügyi iademnitás megsza­vazására /vonatkozó határozatát jóváhagy­ja. A királyi kéziratot a három közös mi­niszter ellenjegyezte. , Cuvaj pde dr, Horvát-, Szl'avon- és Daí­mátországek királyi biztosa, ma reggél Bu­dapestre' érkezett. A királyi biztos délelőtt Josipovich horvát minisztert látogatta tneg, akivel hesszashín tanácskozott, i Cuvaj ma látogatást Idt Lukács László miniszterel­nöknél is, hogy vele a horvát helyzetről ta­nácskozzék. A királyi biztos csak Iholnap utazik vissza Zágrábba; Az uj választójogi tervezet megalkotása az adatok Jegész tárházának fölhalmozásá­val történik és ha 'a miniszterelnök nem akar dh'aimarkodott félmunkát végezhi, má_ ról-iholnapra képtelen tisztán látni ajszámok és faz adalékok nagy töm/egében. 'Beavatott forrásból ijgy értesülünk, bogy Lukács László teliteken szabad, me\gkö4e)\en kézzel kezdheti meg a tárgyalásokat. |A munkapárt fötyáflén bizalommal kiséri vezérének a ibéke létrehozásé körül waló fáradozását és a •többség egyletlen tff akciója sem gondol rá, •'hogy ,a miniszterelnök szándékait és számí­tásait keresztezze, ;még kevésbbé arra, ihogy gáncsot vessen neki. Azok a konzervatív e'llemek, amelyeknek ellenzésétől, a válasz­tójogi reformtól való huzódozásától tartot­tak, *,szi(n'te ölbeteft kézzel várják az ered­irrJényt. Általános az ólhajj, hogy béke és jfónd: légyen — ,akár a demokratikus válasz­tójog árán ,is. k A választójogon és a védjeröreformon .ki­vül egy harmadik tárgya is lesz az eílén­zékkel ;való purparlék'nak. Ez: a hdzsí)ibá­lyfik T$>feiója\. Tudvalévő, hogy a Justli­párt semmi kifogást nemi emel az lel len, hogy az általájnos választójoggal kapcsolatosan a házszabályokat is revízió alá vegyék. A nép akaratának hamisítódban tnegnyilvánulását valóban nem lehet kisebbségi obstrukciókkal tmeg'akadályozni. Csakhogy akkor a válasz­tójognak mindazokat a garanciáikat kell myujtani, amelytek a választók igazi akara­tának kipoih'atolását lehetővé eszik. Lukács László legalább addig a mértékig akarja szigorítani a házszabályt, ameddig a koalíció jment. A |feözó)s ügyeket ipripitő ^ör­vény javaslatok e szaréit >kivék.eti\í'k hf szfeo­rtóVi házszabály iritézkedései [alól. A szigo­rítás időpontjának megállapítása ima ínég vitás. A kormánypárt jiinktimot akár iöláfli­taíni a választói reform fnegalkotása és 'a házszabályrevizió között. A ;Budap4sti Tudósító brról értesül, hogy holnap Bécsben közös minisztertanács lesz, amelyen fogják tárgyalni. Beöthy László kereskedélelmügyi. miniszter ma délután ,5 órakor ti[tkárj'a 'kíséretében Bécsbe utazott. Teleszky József pénzügyjminisztier m'a éjjel fog (Bécsbe utazni a közös (miniszterta­nácsra. > Miért pusztul a hal? — Megmérgezik a folyóvizeket. — (Saját tudósítónktól.) Magyarország va­laha nagy haltenyésztő ország volt és ,az édes­vízi ihal nagyon sok helyen játszott jelenté­keny szerepet a nép élelmezésében. A hal ma már luxuscikk lett ós csak gazdag ember en­gedheti meg magának rendes körülmények között ,azt a fényűzést, hogy ezzel az egészsé­ges és kellemes táplálékkal tegye változatossá az étlapját. A hal ára hihetetlenül megnőtt, drágulása nagyobb a többi tápszerénél is. Ennek a nagymértékű drágulásnak okát első sorban az export-politikában szokták keresni, amelyben a legtöbb élelmiszerfajtá­nak drágulása leli magyarázatát. Hallal teli nagy tavainlkat és jórészt a nagyobb folyóim­kat iís részvénytársaságok kerítették hatal­mukba, amelyek valóságos rablógazdálko­dással használják ki a halállományt, amelyet azután külföldre szállítanak a manapság már tökéletes szállítórendszerek segedelmé­vel. A régi halászfalvak tönkrementek és — a balatoni fogas olcsóbb Berlinben, mint Bu­dapesten, a felvidéki pisztráng1 nagyon kere­sett cikk Londonban, ahová élve ás el lehet már szállítani, de idehaza a népnek nem jut belőle. A kisebb folyók halállományát veszedelem fenyegeti: megmérgezik a vizet. Mérgezik annyira, hogy nemcsak a halállomány döglik el, hanem a háziállatokra nézve is ihatatlan­ná válik az azelőtt kellemes és emberekre nézve is teljesen egészséges friss hegyi viz. És ez a mérgezés rendszeres, folytonos, sőt mi több, egyenesen hatósági segédlettel tör­ténik. A mérget a gyárak bocsátják a vízbe. Azok a különféle vegyészeti, vasipari, bőripari, szö­vőgyárak, amelyek kellő átsziirés nélkül bo­csátják a hozzájuk legközelebb eső folyóba a gyárban elhasznált és sokszor nemcsak mér­ges, hanem rothadó és- fertőző anyagokkal is telitett vizet. A Vág, amely még nem is olyan régen nagyszerepet játszott az ország haltenyésztésében, ma a mérgező és fertőző gyárak egész sorozatának szennyvizét höm­pölyögteti a Dunába. A liptószentmiklósi bőr­gyárak, a rózsahegyi egyik cellulozegyár kezdik a sort és végzik a délebben fekvő cu­korgyáraik. Cukorgyárak mérgezik meg a Rábát, a Zagyvát is. Brassómegyei községek óriási költséggel voltak kénytelenek vízveze­téket építtetni, .mert tiszta forásvizüket gyár mérgezi el. Sok vidéken az állattenyésztés is erősen megsínyli a szennyvizekkel való lel­kiismeretlen bánásmódot. A megfelelő szűrőkészülékek fölállításának elrendelése pedig igen nagy nehézségekbe üt­között. Ha a (földművelésügyi minisztérium fenhatósága alá tartozó és igen szerény anya­gi eszközökkel és hatáskörrel rendelkező szennyvizvizsgáló ós halélettami állomás meg, is állapítja a készülék fölállításának szüksé­gességét, — közbeszól az iparvédelem. A ké­szülékre a gyárnak nem kell kiadnia pénzt, ellenben a halállomány pusztul, a jószág szomjan vész és egész fialvak népe iszik to­vább fertőzött és mérges vizet. A isok panasz után, amely az ország min­den részéből évek óta érkezük, most kapjuk' a legújabbat. A Stégnek Resioabámyán lévő olvasztói és vasgyárai évek óta minden szű­rés nélkül öntik a mérges hulladékokat, a szennyvizet az ott folyó Berzavába. Ennek következtében a Berzava Resicobányától Köl­nik, Monió és Németbogsán községeken át Románbogsánig haltenyésztésre nem alkal­mas. Azelőtt a Berzava tele volt hallal, ma­napság, amióta a Stég fertőzi a vizet, egy­általán nincs benne hal. A Berzava vize Resicabányától kezdve Bok­sánbányáig állandóan oly piszkos, időnkint olyan, mint a mósztej, máskor pedig korom­fekete ós a viz színén állandóan látható a karbolszagu olajréteg. A nyári hónapokban a viz közelében tartózkodni lehetetlen a pe­netráns bűztől. Ebből érthető, hogy ebben a vízben még egy bóka sem él meg, a halállo­mány pedig teljesen kipusztult. A föntemli­tett négy községben tömegesen belepusztul a baromfi a fertőzött viz ivásába, De nem ritka az az eset, hogy a viz mentén legelésző nyá­jakból a vízhez tévedt nagyobb háziállatok is megbetegednek, elpusztulnak, habár na­gyon őrzik az állatokat a Berzava vizének ivásától, mert mindenki tudja, hogy az mér­ges, de egyéb viz hiányában az állatok meg­szöknek a nyájuktól ós ugy jutnak a halálu­kat okozó Berzavához. A Berzava mérgezett volta rengeteg káro­kat okozott a környék lakosságának. De a hatóságok egyáltalában nem akartak róla tu­domást venni. A zúgolódó kisgazdákat fő­szolgabírói presszió tartotta féken. A környé­ken mindenható ur a Stég és igy nem csoda, hogy sokáig szó nélkül tűrték az érdekeltek egyetlen használható folyóvizük rendszeres mérgezését. Hiába károsodott a dologban az állam maga is a halász jegy ebből befolyó jövedelmek teljes elmaradásával, hiába bün­tetendő cselekmény a vizrendószetről ós a ha­lászatról szóló törvény szerint ez a vizmér­gezós, egészen 1911 március 21-ig nem vett róla tudomást a hatóság. Ekkor azonban megtörtént a följelentés a földmivelésügyi minisztériumhoz, amely el is rendelte a vizs­gálatot. A vizsgálatnak első eredménye az lett, hogy Wekerle tb. főszolgabíró, aki a minisztérium intézkedése után több mint egy hónappal vett tudomást a miniszteri parancs­ról, végzést adotlt ki a föl jelentőnek, amely­ben .500 koronát követel a följelentőtől a vizs­gálat céljaira, ezzel az indokolással: „Köztu­domású, hogy panaszos teljesen vagyontalan". NAPI HIREK Csernoch Esztergomba, — Prohászka Kalocsára ! > (Saját tudósítónktól.) A római ku'riá hoz­zájárulásával nemrégiben nagyarányú vál­tozást határoztak el a (magyar főpaipi st'al­iliufe okiban. Voltak, akik megérttették a Va­tikánnal, hogy 'az agg bíboros hercegprímás ereje fogytán nem birja már nagy egyiház­imlegyéjénlek, álmagyar 'k'atolikusságnak kor­mányzatát. Ugy ,is állott a dolog, hogy •V'üszhry Kolos mellé utódlási jogúul kohd­jutort nehéznek ki, aki egyúttal kormányzó. [admlfiiskráteb\ h gebits tempőralibus ,lesz az esztergomi egyházmegyében. A \olt Kbuen-korlmány is előkészítette az ügyet. A terv szerint Csernocli János kalo­csai érsek Esztergomba 'ment volna kóa'd­juternak. Helyében kalocsai érsekké Pro­hászka Ottokárt ák'arták kinevezni, aki megtartotta volna a székesfehérvári püs­pök ségtet ís. Hogy a két főpapi stallum teendőit aka­Öálytplhrrl elláthassa* Prohászka, Kalo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom