Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-11 / 84. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 11. jából. Milyen igaz ez a tétel — megfordít­va! Határozottan állítjuk, hogy az egész országban az egyetlen fellegvára Justhék­nak a képviselőház tanácskozóterme. Ez az egyetlen pont. ahol lábukat egy hibás házszabály védelme alatt megvethetik s a honnan, mint archimedesi pontból, ki akarják vetni Magyarországot a haladás és fejlődés útjából. Nem fog sikerülni. Virágos Szeged. — Tavaszi virágok a sétányokon. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nap óta a szegedi sétányokon, a parktükrökben sokszi­nü, diszes virágok illatoznak. Ha szép az idő. és nem esik egész nap az eső, mint most, ak­kor a déli korzó tele van mosolygó, nevető asszonyokkal, lányokkal, akik valamennyien nagy élvezettel szívják magukba a tavaszi virágok mámorító illatát és észre sem veszik azt a szorgalmas, de szerény embert, aki oda­áll a virágok mellé, elbámul a szép látvá­nyosságon, amely az ő esztétikai érzékét és ügyességét dicséri. Csak kevesen tudják Sze­geden, hogy a virágos Szegedért Szabó Kál­mán városi főkertészt illet minden elismerés és az ő érdeme, liogy parkjaink, tereink pár­ját ritkítják az egész országban. Néhány nappal ezelőtt kezdett hozzá Szabó Kálmán a nagy munkához és ma már a gyö­nyörű Széchenyi-tér bizonyítja, hogy a mun­kája kitűnően sikerült. Eddig 25,000 palánta virágot ültettek el ps a parkok tele vannak jácinttal, tulipánnal, flox-al, arabissal, ne­felejtsel, aranymázzal és a tavaszi flórának sok mák szép és illatos virágával. A rendes személyzeten kivül állandóan 50—80 napszá­mos dolgozik a parkok csinosításán, azonban a hat felügyelő munkás, három kertész, négy tanonc, négy segédmunkás és a főkertész fel­ügyelete mellett szakszerű munkát fejt ki, hogy Szeged igazán virágváros legyen. A Széchenyi-tér, a Stefánia, a Dugonics­tér, a királyi tábla előtti parktükör, Újsze­ged és rövidesen a Gizella-tér is elragadó külsőhöz jutnak. Pontosan megrajzolt tervek szerint, amelyekben a virágok színharmó­niájára nagy súlyt helyeznek, készül min­denütt a munka, amely szakadatlanul tart mindaddig, amig el nem következik a tél. Ha a tavaszi ültetésekkel elkészültek már, akkor csakhamar itt van a nyár, amikor uj virágok kerülnek a szegedi parkokba. Amig tavasz­szal 25,000 virágpalántát ültetnek el, addig nyáron az elültetett palánták száma megha­ladja a százezret. A főkertésznek, akinek minden vágya csak az, liogy szépek, illatosak legyenek a szegedi parkok és akinek legnagyobb büszkesége az, ha a munkáját dicsérni (hallja, nagy panasza van most. Nagy szomorúsággal meséli el mindenkinek, hogy vásott gyerkőcök tönkre teszik a fáradságos munkát. Amikor a par­kokra nem vigyáznak szigorúan, akkor le­tapossák a nagy gonddal elkészített virág­ágyakat, kiszaggatják a virágokat és más­nap újra lehet mindent elölről kezdeni. Szabó Kálmán panaszára most a rendőrség fokozottabb éberséggel vigyáz a parkókra és szigorúan megbünteti azokat, akik a szép vi­rágoknak az ellenségei. Séta egy párisi bankpalotában. (Saját tudósítónktól.) A budapesti cityben egymásután emelkednek nagy bankok palo­tái faragott kőből, m assziv barokkstilben. Külsejükben is a megingatbatatlanságot, szi­lárdságot igyekeznek megtestesíteni, akár az a pénzügyi szervezet, amelyet magukba fo­gadnak. Pénzintézeteinlk arányai számokban kifejezve is hatalmas fejlődés jeleit mutat­ják. A kezdet akkor uagy összegnek látszó tízmilliói már száz millióvá nőttek, ha a tar­talékokat is tekintetbe vesszük. Ha a gazdag nyugati országok hatalmas bankjait nem is közelitik meg, az összehasonlítás még sem mutat már oly kirivó ellentéteket. Ez a szemeink előtt folyó fejlődés teszi ak­tuálissá, hogy azt a pénzintézetet ismertes­sük, amelynek szervezetét, ha nem is másol­ják éjien, de feltétlenül első sorban veszik te­kintetbe a világ többi bankjai. Ez az intézet kétségtelenül a párisi Credit Lyon na is. Nemcsak négyszáz millió frank­nyi tőkéjével van ott a nemzetközi pénzpiac vezetői tényezői között, hanem az egész föld­gömbre kiterjedő óriási szervezetével a föld minden más bankját felülmúlja. Különösen azzal járt elől, hogy ő építette 1875-ben az első bankpalotát, amely építészeti beosztásával is teljesen megfelelt az óriási szállnának föl. Ugyan jnit is szólnának ehhez az emberek? Még azt hinnék, hogy féltéke­nyek egymásra, vagy Uram bocsáss, hogy szeretik egymást ... A nő és férfi egyaránt pikáns kalandokra vágyik. E kalandoknál az érzelem mellékes, az élvhajhászat a fő. A szerelemről különben a legképtelenebb definitiók keletkeznek. „A szerelem erkölcs­tana hamis — mondja a tudós Buffon, — mert lám az embert sokszor boldogtalanná teszi, az állatot sohasem." „A szerelem — mondja más val'aki — két itiu'ló fantáziának a kicserélése." 1 „A szerelem olyan erény, amelyet a nő gombostűvel tüz szoknyájára." A lovagkor kitartó ragaszkodásainak, meg­ható idillijeinek csillaga töhát rég letűnt már: a legnagyobb feslettség uralkodik mindenütt, feslettség, melyet költők dicsőítenék s mely­nek külön elterjedt irodalma von. „Oh boldog kor — kiált fel egy világfi — boldog kor, mely megszabadd bennünket attól a génétől, amit a férjek folytonos jelenléte okoz!" De bármily romlottak is a századvégi tár­sadalom uri dámái: aikarva neirf akarva el kell ismernünk ós irj.uk ezt mindjárt a ja­vukra, hogy az érdek sohasem volt cseleke­doteiknek vezetője. Nem; az élet javait azért élvezték ők oly molhón, mert finom érzékük megsúgta neki, hogy közeledik a vég, jön a fergeteg, mely elsepri, eltemeti őket örökre. Különben az utca népe is megmozdul már, zajong, elégedetlenkedik, követel. A forrada­lom szele fuj, sivit, rémuralomról, királyi vérpadról beszélvén azoknak, akik a nép hangulatát, mély sebeit ismerik. És vájjon XV. Lajos mit csinál? Oh! ő miatta tombolhat a vihar, szakadhat a zápor, ő ugyan nem törődik semmivel. Pompadour marquisnő halála után négy álló esztendeig unatkozott a jó öreg Don Jüan, de most is­mét boldog. Hogy is ne, mikor a világ legbá­josabb courtisaneját, nem: deimimondainét mondhatja magáénak. Ez alkalommal nem kereshetjük fel a jó öreg nőbolondot lucien­nei tündérpalotájában, 'hol naphosszat elgyö­nyörködik Bécu Janka, azaz pardon, Du­barry grófnő junói termetén, búzavirág kék szemében, nem törődvén a monarchia sor­sával, mely ime vele együtt' vénül és sirba kívánkozik. „Apres moi le deluge!" Utánam jöjjön bár az özönviz — szokta mondani. És az özönviz valóban el is jött és elseperte családját, vele együtt egy szép, de igazság­talan világot . . . És most jöjjön a konklúzió: van-e okunk sajnálni e letűnt világot? Nem! A régbrend­szer hölgyeinek fesiettsége, sophismái he­lyébe 9 polgárnő családias erkölcse, vallásos buzgalma lépett. Ép ezért, befejezésül, egy közismert fran­cia mondás analógiájaként, tiszta szívből, őszinte meggyőződéssel mondom: Az ancien régime nagy dámái hn meghaltak már, élje­nek hát a mi kedves, bájos polgárhölgyeink! szervezetben folyó munkák egymásbakap­csolódásának. Olyan a boulevard des Italien­sen levő négy utca által elhatárolt hatalmas épület, mint egy egészséges vérkeringési! test. A tervezők zsenialitását bizonyítja, hogy az ezernyolcszázhetvenötben épült épület nem avult el ós ezerkilenoszáztizenikettőben lett hatalmas harmonikus egészszé, melynél azon­ban a további fejlődés most .sincs kizárva. Ebben a bankpalotában teszünk egy kis sétát. Mielőtt elindulnánk, egy pár szóval ismer­tetjük Franciaország pénzügyi szervezetét. A francia pénzpiac és ezzel tudvalevőleg a világ pénzpiacának irányítása is, az utóbbi évtized alatt az állami jegybank, a Banque de Francé kezéből egyre fokozottabban a részvénytársasági alapon álló nagybankok kezébe megy át. íme ugyanaz a megállapítás számokban: 1899 1909 milliókban Banque de Franec 1536 1422 Credit Lyonnais, Sociéte Géné­rale, Comptoir National d'Es­compte, Crédit Industráel, So­ciété Marseillaise 1915 4213 Ez az öt francia pénzintézet jelenti tulaj ­donképen a francia pénzpiacot. A többi bank elenyészően csekély arányú mellettük. A leg­hatalmasabb köztük a Crédit Lyonnais, jelen­leg négyszáz milliót kitevő alap- és tartalék­tőkéjével. A banknak a boulevard des Italiensen levő palotája csaJk a modernizált francia rene­szánsz könnyedsége miatt nem hat reánk óriási arányaival. Valójában egyike a föld­kerekség leghatalmasabb épülettömbjeinek. Más épülettel .sehol sem érintkezik, négy utca határolja be. Ezzel a biztonság legnagyobb mértékét nyújtja. — Az épület tulajdonké­pen kilenc emeletből áll, öt van a föld felett, négy a föld alatt. Hatalmas előcsarnokba lépünk be a boule­vardról. Egy patkóalaku asztalnál kapnak a belépők felvilágosítást, hogy melyik emelet­re, milyen számú pénztárhoz, milyen számú ajtóhoz menjenek. Szükség esetére tolmácsok és vezetők is tartózkodnak ugyanott. A teremben több kis szekrény látható, ben- ­nük egy érdekes gép. A lapokból közismert „Aganee Havas" nevü hírszolgálati vállalat gépe, amely láthatóan mozgó szalagon mu­tatja a tőzsdeidő alatt percről-percre a fon­tosabb árfolyamokat. Az előcsarnok után következik a nagy lép­csőház, menetei köralakban fölváltva vezet­nek az egyes emeletekre. Emellett természe­tesen számos lift van az épületben. A nagy pénztárcsarnokot az első „gallé­riá"-ból nagy kupolateremmé szélesedik ki, ahonnan a túlsó utcára uyilik a kapu. Alul vannak a különböző, minden müvelet szá­mára más pénztárak, a félemeleten a tőzsde­osztály és iaz értékpapi rletét-osztály, az első emeleten van a levelezés és a váltóosztály. A felül látható üvegtető udvart képez, amelyet még bárom emeletnyi épület vesz körül. Pompás fogadószoba, olvasó- ós Írószoba áll azon boldog halandók rendelkezésére, akik >a világ minden részéből hitellevelekkel Pa­risba érkeznek. Az olvasótei-emben ott van a világ minden fővárosából egy vagy több új­ság, magyar is van. A harmadik rész már a föld alá vezet. A fal csupa páncélszekrény. Ezekben őrzik a le­tétben levő értékeket. A balról látható lépcső lefelé ugyanoly helyiségbe vezet. Nem mil­liók, hanem milliárdok vannak itt. Párisi házmesterek ós nagy urak, brazíliai ültetvé­nyesek és exotikus uralkodók vagyonát ke­zelik ezek a nők. A felügyelet nagyon szi­gorú. Igazoló jegy nélkül a helyiségekbe sen­ki sem mehet. A főnökök asztalán gomb van, amelynek nyomására a két főbejárat becsu­kódik és kulcsosai sem lehet fölnyitni. Este titkos jel szavú zárral csukja be két igazgató a földalatti termekhez vezető ajtókat. Számtalan érdekes része volna még a bank-

Next

/
Oldalképek
Tartalom