Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-18 / 90. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 18. kozott az asszonnyal, megszólította és kérlelte, liogy térjen vissza hozzá. — Miért nem jösz vissza? — Mert nem akarok veled együtt élni. — Miért? — Nem tartozok neked felelettel. — Kérlek, ne tégy tönkre, gyere vissza. Az asszony ingerülten felelt a hivó szóra. Emiatt szóváltás támadt közöttük, igy jutottak el a vasúti hid elejéig. Itt az asszony el akart válni Szendreitől. Ez dühösen nekiugrott az asszonynak, kirántotta élesre fent kését és azzal kétszer az oldalába, egyszer pedig a bal karjába szúrt feleségének. Mind a három szúrás életveszélyes. Farkas Erzsébet eszméletlenül esett össze. Még csak segélyért sem tudott kiáltani. Ezalatt a gyilkos férj elmenekült. De csak a közúti hídig jutott, itt jelentkezett az őrt álló rendőrnél, aki bekísérte a városiházára, Follráth Gyula ügyeletes rendőrtiszt letartóztatta, Szendrei beismerte tettét és azt is, hogy már régen készült a leszámolásra, A véres kést menekülés közbeai a Tiszába dobta. Az eljárás gyilkosság bűntettének kísérlete miatt indult meg ellene. Farkas Erzsébetet eszméletlen állapotban vitték be a szegedi közkórházba. Állapota életveszélyes. SZÍNHÁZ,_MÖ\/ÉSZET Színházi műsor. Csütörtök: Cárnő, színjáték, a szegedi tűzoltók javára. Bemutató. (Bérletszünet). Péntek: Cárnő, színjáték. (Páratlan s/3). Szombat délután: Rang és mód. (Ifjúsági előadás). — Este: Cárnő, színjáték. (Páros */3). Vasárnap délután: Szép Heléna, operett. — Este: A görög rabszolga, operett. (Páratlan 2/3). Hétfő: A kis báránykák, operett. (Páros 3/3). Kedd: Hojfmann meséi, opera. (Páratlan 1/s). Szerda: Cárnő, -szinjáték. (Páros 2/s). Csütörtök: Berkovicsné, operett. Bemutató. (Páratlan 3/3). Péntek: Berkovicsné, operett. (Páros V3). Szombat délután: Nagy diákok, a szünidei gyermektelep javára. — Este: Berkovicsné, operett. (Páratlan 2/s). Vasárnap este: Berkovicsné, operett. (Bérletszünet). Két szegedi színész és a Népopera. (Saját tudósitónktól.) Az utóbbi napokban szárnyra kelt a hir, hogy Déry Rózsi, a szegedi színház primadonnája leszerződött a Népoperába, Szeptember elején már meg is vált volna a szegedi színháztól. Most, hogy Kovács Lili, a szabadkai színtársulat sznbrettje két estén föllépett a szinházban, a vendégszereplést a szegedi primadonna-válsággal hozták kapcsolatba. Kovács Lili volt állítólag kiszemelve a szubrett-szerepkör betöltésére. Ebben az ügyben a valóság a következő: Déry Rózsit leszerződtette a Népopera, — de mégis minden a régi marad. A primadonna továbbra is tagja lesz a szegedi színháznak. A Népoperával való szerződésében ugyanis van egy kikötés, amely szerint az csak abban az esetben érvényes, ha a szegedi direktor nem gördit akadályt a békés távozás elé. Déry Rózsi a Népoperával való esetét bejelentette Almássy Endre igazgatónak, aki hajlandó volt beleegyezni a primadonna idő előtt való távozásába, — a szerződése még két évre Szegedhez köti — ha helyére megfelelő utódot talált. Ez az előzménye Kovács Lili vendégszereplésének. Szerdán aztán az igazgató közölte Déry Rózsival, hogy — nem távozhat Szegedről. Igy tehát egyelőre meghiúsult a Népoperával való szerződése. A primadonna egy hónappal ezelőtt kapta a meghívást Márkus Dezsőtől, a Népopera igazgatójától. A főváros legifjabbik szinháza ugyanis a jövőben nagyszámú operett előadást is tervez, amihez személyzetet teres. Mérei Adolf, a Népopera főrendezőjére jutott a toborzás munkája, aki ebben áz útjában a mult hónapban Szegedre is eljött. Déry Rózsit az Ezred apjában és a Görög rabszolgában látta. Tapasztalatáról beszámolt Márkus Dezsőnek és igy következett he a meghívás. Szeptember elsejétől három évi időtartamra kötötte volna le a szerződés Déry Rózsit a Népoperához. A helyzet tehát az, hogy Déry Rózsi a Népoperához szerződött, de — Szegeden marad. A szegedi szinliáz legfrissebb szenzációja: Heltai Jenő is meghívást kapott a Népoperától. Pénteken már vendégszerepel is a Kornevillei harangok-ban, amelynek Gáspár apója egyik legismertebb alakítása. Heltai Jenő szerződtetéséről még a mult évben, a Népopera megnyitása előtt síző volt, akkor azonban már leszerződött a szegedi színházhoz. Heltaiit is ugyanazokban a darabokban látta Mérei Adolf, mint Déry Rózsit. Jelentős szerep várna rá a Népoperában, mert szinte egyetlen komikus az országban, akinek pompás játéka mellett értékes hangja is van. A szerződése két évig még Szegedre köti, a direktor beleegyezésétől függ, hogy elfoglalhatja-e jól megérdemelt helyét a Népoperában. * A kalandor. (A Vígszínház bemutatója.) Ifjabb Hegedűs Sándor, akinek legújabb színmüvét ma este mutatta he a Vigszinház, igen termékeny színpadi író, mindenekfölött ambiciózus. Sikertelenség vagy más haleset nem riasztja vissza a munkától: ir, ir, lelkesedéssel és fáradhatatlanul. A Nemzetiben és a Magyar Színházban már játszották a darabjait. Az Élvetemetkezők, az Ikarusz és Arab után most A kalandor. A liáromfelvonásos színműből kiderül, hogy ifjabb Hegedűs Sándor hosszú időt töltött Amerikában és hogy ezt az időt neili hiába töltötte el. Nyitott szemmel figyelt meg mindent és darabjának érdekes cselekményét is az egészen eredeti és különös amerikai életből szakította ki. A kalandor-ról legjellemzőbb ítélet az, amit ifjabb Hegedűs Sándor, mint szerző, a darabjáról irt a Magyar Szinpadba. Két évig dolgozott a darabján, — irja — többször át- és átírta és mindig a karakterek kidomboritására törekedett és az akció gyorsaságát tartotta szem előtt. Két évig volt Amerikában, látott elég alakot és ott volt alkalma eleget tapasztalni. Szereti ezt a darabot és azt hiszi, hogy pár héttel ezelőtt inkább neki való lett volna a szezon, de a végzet előtt meghajol. Ez a végzet siker formájában érte utol ma ja szerzőt. A főszerepeket Fenyvesi, Varsányi {Irén, Hegedűs, Tanay, Haraszthy Hermin, Makay Margit játszották. A rendezés Jób Dániel stílusos munkája. * Csortos Gyula megvált a Vígszínháztól. Csortos Gyula, a. Vigszinház művésze, aki Szegedről került fel Budapestre, kedden délután levelet irt Faludi Gábornak, a Vigszinház igazgatójának, amelyben bejelenti, hogy kilép a szinház kötelékéből. Megválását azzal indokolja, bogy a többfejü igazgatóság közt és közte személyi kérdésekben egyenetlenségek támadtak, továbbá, hogy a színháznál az elmúlt esztendőben általában nem nyújtottak számára olyan működési teret, aminő őt képességeinél fogva megillette volna. Azokat, akik a Vigszinház belső viszonyait ismerik, nem lepte meg Csortosnak ez az elhatározása, mert a fiatal művész percig nem titkolta, hogy nincs megelégedve helyzetével, főképen pedig azokkal az állapotokkal, melyek őt tétlenségre késztetik és ambíciójában megfékezni igyekeznek. Csortos két évvel ezelőtt került a Vigszinházhoz, miután előzőleg a Magyar Szinházban a sikerek egész sorozata fűzte a fővárosi közönséghez. Csortos távozására annyiban vonatkoznak mindezek a dolgok, hogy ő, akit minden képessége mellett és talán nagy sikerei miatt is jövevénynek tekintettek, belátta helyzetének tarthatatlanságát óe magára nézve lyvcmta a konzekvenciákat. Ugy értesülünk, bogy Csortos egyelőre semmiféle színházhoz nem szerződik és vár, mig a viszonyok kedvezőbbek tesznek számára. * Előadás a tűzoltók javára. A szegedi színházban csütörtökön este előadást rendeznek a szegedi tűzoltók javára. Biró Lajos és Lengyel Menybért színmüve, A cárnő kerül bemutatóra és a közönség, amely a derék tűzoltók munkája iránt mindig elismeréssel viseltetett, bizonyára méltányolni fogja azt a körülményt, liogy az ő javukra szolgál az előadás jövedelme és ezért meg is fogja tölteni a nézőteret. A szegedi tűzoltók, akik esak egyszer fordulnak egy évben a közönséghez, ezt a támogatást méltán meg is érdemlik. Beszélgetés Schemua Balázs vezérkari főnökkel. (Saját tudósitónktól.) Schemua Balázs, a monarchia hadseregének vezérkari főnökével, akiben egy jövendő háború eshetőségeinek a hadgyakorlat számára való földolgozása, hadi problémákba öntése forrongó most, beszélgetést íolytatott egy újságíró és igy irja le: Előbb Pohl vezérkari százados, Schemua altábornagy hadsegéde kijelentette: — Kérem,' őekszellenciája nem nyilatkozik, de a hadsegéd ezután mégis az altábornagyhoz lépett és tudomására hozta a polgári nyilvánosság érdeklődését. A hadsereg legmagasabb pozíciót betöltő tábornoka rövid ideig gondolkozott. Ez alatt megállapíthatjuk, hogy Schemua altábornagy hatalmas szál, vállas, izmos, erős ember. Széles vállain, domború mellkasán feszül a tábornoki uniformis. Az arca 'barnás-pirosas, sörtés, keményen fölálló haja és torzonborz tömött bajusza pedig friss, fiatalosan barna. Az olaszos tipusu daliás katona annyira fiatal, anynyira üde, hogy valósággal hihetetlennek látszik, hogy az öszhaju vezérőrnagyok, őszülő ezredesek és alezredesek között, akik körülveszik, épen ez a fiatalos külsejü katona az egézs hadsereg minden legnéyének, tisztjének és tábornokának parancsoló vezérkari főnök. Erélyes, határozott vonású arcáról leolvasható az a keménység, képzettség és erő, amely utat nyitott nekii mai rengeteg fontosságú állására — ahol a király és a jövendő uralkodó bizalma egyaránt támogatja. Rövid gondolkodás, néhány parancsoló mozdulattól kisért halk szó után az altábornagy döntött. A hadsegéd összeütötte bokáiját, sarkon fordult, de a következő percben már utolérte őt Schemiua Balázs és tiz kemény, egyenes lépéssel az újságíró felé jött és kérdés nélkül, kurtán, mintha seregeket vezényelne, megszólalt — természetesen németül: — Nem szolgálhatok önnek a kívánt felvilágosítással. Még semmi sincs elhatározva. — Az őszi hadgyakorlatok helye iránt érdeklődök ekszellenciádnál. . — Még nem döntöttünk. Közelebbit nem mondhatok. Most tanulmányozzuk a megfelelő helyet. — És a trónörökös? A trónörökös főhadiszállásáról történt már döntés? Ezt a kérdést már nem várta be az altábornagy. Szemme'llátbatóan programja és szándéka ellen való volt, hogy egyáltalában megszólalt újság számára és a trónörökös szó hallatára odafordul Langer vezérőrnagyhoz, miközben kezével a-közelben álló Pohl századosra mutatott. Schemua hadsegéde azután megadta az óvatos feleletet: — Még egyáltalán nem biztos, hogy a trónörökös eljön a gyakorlatokra. Az újságok irták, hiszen önnek tudnia kell, hogy mi mindent írnak az újságok. — Kérem, százados ur, azt tudjuk, hogv Schemua altábornagy idáig bejárta Szeged, Makó, Temesvár és Arad környékét. Ebből nyilvánvaló, hogy fi nagvgyakorlat szinh^ \ i