Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-25 / 96. szám

- ^ . ., , • kúra hatására vonatkozik, amelyet Pollin dr svájci orvos tett tudománya tárgyává, aki Leysinbeti 1500 méter magasságiban télen-nyáron a napsugaraknak ekszponálja a sebészeti tuberkulózisban szenvedők beteg testrészeit, miáltal azok tökéletesen meggyógyulnak. A nagy számmal bmutatott fényképfölvételek valóban a legcsodálatosabb eredményekről tanúskodnak. Skrofulás gyermekek, kik már csont- és bőrre vannak lesoványodva és teljesen tehetetlen nyomorékok, egy-két évi kezelés után már meztelen testtel a hóban lábszánkáznak. Kétségtelen, hogy Rollin előadása és az ehez fűződő vita a napkuráknak világszerte nagy propagandát fognak csinálni. Nemkülönben bámulatraméltóak azok az eredmények, amelyeket francia orvosok a rádium hatásával elértek nemcsak bőrtuberkulózis és lupus, de a bőrnek különböző daganatainak meggyógyítása körül is. A gyógyításnak ezen a téren egészen uj perspektívái nyíltak meg. A Spengler-féle immunkörper kezelés, a mely eddig általános támadásokban részesült. a kongreszusi előadásokból és hozzászólásokból győzelmesen került ki és kétségtelen, hogy néhány év alatt a specifikus kezelések közül egyelőre a legtökéletesbbnek fogják elismerni. A szociális szekcióban még mindig legtöbben a szanatóriumi rendszer érdekeit képviselték, de máris nagyszámmal hangzottak föl modernebb eszmék, amelyek a tüdővész leküzdését inkább a súlyos betegek izolálásának elvére és a specifikus módszerekkel eszközölt tcmegkezelésre fektetnék. Magyar orvosok mérsékelt számban vettek részt a kongreszuson, amelyen néhány előadással és referátummal szerepeltek. A legközelebbi kongresszust Berlinben fogják megtartani. Kétségtelen, hogy a tuberkulózis kérdés az orvosi érdeklődés homlokterébe került és évről-évre ujabb és ujabb kiváló tudományos eredményekkel gyarapszik. Szeged keserűvíz forrásai. (Saját tudósítónktól.) Egy olvasónk bivja. föl figyelmünket arra a körülményre, hogy Szegeden olyan keserű viz források vanak, amelyek e nemben teljesen egyértóküek a hírneves és elismert budai vizekkel. Ez a körülmény nem volt eddig sem teljesen ismeretlen a szegedi közönség előtt, tény azonban, hogy ennek a nagyjelentőségű értékes természeti kincsnek a gyakorlati értékesítésiére soha senki nem gondolt. Kinóseket pazarlunk el ily módon ahelyett, íiogy ezt a természeti adományt értéke szerint használnánk fel. Ipari célokra is jó szolgálatot tenne ez a viz, gyógyászati szempontból azonban szinte megfizethetetlen lenne és akkor, amikor rövidesen mégis csak föd kell ópiteni az uj közkórházat, akkor jó lenne azon is gondolkodni, hogy azt keserűvíz forrással és gyógyfürdővel kapcsolatban létesítsék. Alábbiakban közöljük olvasónk levelét, melyben a kérdést fölszinre hozza: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja hasábjain szeretném közérdekű soraimat közzétenni, hogy felhívjam az illetékesek figyelmét a szegedi rövidlátó gazdasági intézkedéseikre. Szeged Budapest után a világnak második városa, ahol gyógyító hatású keserű viz íiagyohh menyíségben található. Szeged gáláns népe e kincset érő vizet utoalocsolásra használja, kivéve néhány javasasszonyt, akik gyógyításra használják. A 101-ee őrháznál fan egy omladozó kut (az állam tulajdona), SMlyből keserű vizet merítenek. A nagykörLÍÉLMAQYAROKÍSZÁÜ uton kiviil eső városrész lakéi jól ismerik, ment majd minden ház kutjából ihatatlan (keserű) viz bugyog föl. Egy élelmes ember, aki keserűvíz kúthoz jutott, „Petőfi" néVvel felruházta, forgalomba hozta 8 export vállalatot alapított, melynek külföldön is hire van. Felhívom a városi urak figyelmét arra, hogy )íassanak a városra, hogy állapíttassa meg a mérnökséggel, hogy mily mennyiségben van e viz Szeged alatt Szerény véleményem az volna, hogy a város tanácsa bizna meg egy bizottságot egy tervezet kidolgozásával, mely szerint e kincs felhasználával gyógyfürdőt létesítenének a 600 ágyas nagy kórházzal kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy nélkülözhetetlen gyógyitószer, továbbá az ipari vállalatoknál mint impregnáló viz nélkülözhetetlen (a csipke, a gyufa), gondoljanak arra, bogy milliók folynak igy el a semmibe. Arra nem gondolok, bogy a viz sikeres felhasználásával le lehetne szállítani a városi pótadót, de mindenesetre közhasznú intézményeket lehetne létesíteni. Tisztelettel Polgár István. NAPIJ1IREK Perjéssy László: Zenta képviselőjelöltje. (Saját tudósítónktól.) A Budapesti Tudósító külön kiadásban jelenti, hogy a szegedi közjegyzővé kinevezett Mikosevits Kanut helyébe a zentai nemzeti munkapárt Perjéssy Lászlót, a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkárát, — képviselőnek jelölte. Szegeden általános megelégedést és örömet fog kelteni ez a hir, mert Szeged város társadaknának és közéletének kiemelkedőbb tevékenyebb és érdemesebb embere niincs Perjéssy Lászlónál. És ha Szeged város közönsége örül annak, hogy közéletének ily érdemes faktorát ez a kitüntetés éri, másrészt fájdalmas az a tudat, hogy ez a kitüntetés, az ő egyéni tehetségének természetes érvényesülése elszakítja őt tőlünk, elvonja annak az intézetnek az éléről, amelyet ő a szegedi és délvidéki ipari és kereskedelmi világ javára oly magas színvonalra helyezett. Perjéssy László nemcsak mint a kereskedelmi és iparkamiara titkára szerzett hervadhatatlan érdemeket a délvidéki közgazdaság fejlesztése körül, de minden társadalmi, közgazdasági és kulturális mozgalomban tevékeny részt vett és elmondhatjuk, hogy nincs olyan közhasznú intézménye Szegednek, amelyben Perjéssy László az ő kiváló nagy tudásával, energiájával és áldozatkész munkásságával hathatósan részt ne vett volna. Kitűnő tagja a szegedi nemzeti munkapártnak és a DMKE-nek, melyek épen ugy, mint más humánus egyesületek, hasznát látták és látják az ő értékes szereplésének. Zenta város közönsége nagy rokonszenvvel övezi körül ePrjássy Lászlót és különösen a zentai kereskedők és iparosok, tehát a város értelmisége buzgólkodik Perjéssy megválasztása körül, amely ilyen élőföltételek után szinte bizonyosra vehető. örülünk Perjéssy László sikerének, mert nincs kétségünk benne, hogy uj hivatásában sokkal hathatósabban tud majd működni a délvidéki közgazdasági élet fölvirágoztatásu érdekében. Azt is bizton'remélhetjük, hogy Perjéssy Lászlót Szeged társadalma nem fogja elveszíteni, mert hiszen idefüzd őt, 1912 április 25. ehez a városhoz egy munkás közéleti mult minden emléke és Szeged város közönségének osztatlan szeretete. Perjéssy Lászlót pedig ugy ismerjük, hogy ő országos érdekű tevékenysége közepett is talál majd módot arra, hogy Szeged érdekében való érdemes működését ujabb adatokkal gazdagítja. Hoyy élnek a milliárdosok ? (Saját tudósítónktól.) A Titanic megrázó tragédiájában tudvalevőleg egész csomó milliárdos és milliomos is a habokban pusztult el. Természetesen még mindig tekintélyes számmal maradtak milliomosok. Észak-Amerika a milliárdosok földje; Oroszországnak csak egy milliárdosa van, a cár; Németország csak kettővel, Franciaország pedig hattal dicsekedhetik; Angliának 'annyi van belőle, mint Európa egyéb részeinek együttvéve, Észak-Amerikáinak pedig annyi, amennyi az egész földkerekségnek. • Első pillantásra, amikor eme Krőzusok gazdagságának csupán gyümölcsét látjuk, gyökereit azonban nem: szinte hajlandók vagyunk elhinni, hogy nekik is, földjüknek is sajátos, boszorkányos képességük van, aminőt magunkban s a magunk földjén hasztalanul keresnénk. Ám azonnal érthető lesz az óriási vagyonok eredete, ha szemügyre veszszük amaz ország helyzetét, ahol születtek, ahová — ha egyebünnen valók — bevándoroltak, mint Vanderbilt Hollandiából, Carnegie, Phipps, Benett Skótországhói, Girard francia földről. Mert Észak-Amerika az a hely, ahol a munkás kétannyit keres, mint az orosz munkás; itt van leginkább bővében az ipar virágzásának alapvető matériája, a vas, a szón; ide özönlik a világ legtávolabb eső zugából is a munkás, a tőke s itt keletkeztek a vagyon megsokszorozódásának legmegkapóbb példái. A milliárdos jóformán soha sem mutatja a lángész jellegzetes vonásait. A homlok legtöbbjüknél magas, szögletes; az állkapocs — Gould, Rockefeller, Pates, Sage, Morgan és Vanderbilt esetében — erősen fejlett s jelzi a kiváltságos energiát; kevés a határozottan ősz vagy kopasz, amilyen Morgan, Kqen, Carnegie. A legritkább azonban, akin ott volnának a degeneráltságmak a lángészt jellemző nyomai, hacsak ilyennek nem tekintjük a fizikum törékenységét és az alacsony termetet. Valóiság, hogy Morris három, Baring harmadfél, Gould két és Vanderbilt egy hüvelykkel alacsonyabb a feleségénél. Legtöbbjük szép, arcvonásaik összhangzatosak: bizonyságul elég megnézni Hill, Keene, Sage, Stillman, Griscom arcképét. Sőt van egy, Kruger, akit a hir a rendkívüli férfiszépségek közé sorozott Asszonyaik is javarészint gyönyörűek. Lelküket s jellegzetes tulajdonságaikat elemezve, megállapítható, hogy a milliárdosok meghaladják ugyan az átlag-emlbert, de korántsem közelitik meg a kivételes zseni típusát. Vannak amilliárdosok között is egy páran — ós Carnegie, Vanderbilt, Gould, Joung nyilván ilyenek — akiket megillet a lángész elnevezés. De velük szemben sem lehet a művészet, az irodalom, a tudomány apostolaira gondolni; a harcok, a katonaság lángeszű hőseihez hasonlatosak, mert könyörtelenül haladnak előre a tervükszabta uton; minden ütközetbe azt a segítő csapatot küldik, amelyet az adott esetben a legtöbb haszonnal zsákmányolhatnak ki a maguk javára s mert még a váratlan bonyodalmakból és elemi csapásokból is tőkét kovácsolnak és sáskajárás, földrengés, vagy árviz nekik egyaránt a bőség szaruját jelenti. Egy másik jellegzetes és általános vonása a milliárdosok osztályának a teljes — műveletlenség. Legtöbbjüknél ez természetes, hiszen szegény földmivesek, munkások gyermekei. De azok is, akik finomabb nevelésben részesültek, mint Clark, aki a mérnöki és