Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-25 / 96. szám

1912 április 25. DELMAGYARORSZAG 3 Bonyodalom a szegedi vásárcsarnok ügyében. A szerdai fővárosi lapokban a következő hir jelent meg a Tisza áradásáról: A Tisza árad. Titelről jelentik: A Tisza alsó folyásában nagyon árad, naponta 4—5 centiméter emelkedés tapasztalható. A viz már az árterületet teljesen betöltötte. Titelnél a Tisza folyása rendkívül gyors; a partok, illetve töltések oldalait rőzsékkel védik a vízmosás ellen. Ez a hir alkalmas lehet arra, hogy az amúgy is nyugtalan kedélyeket még inkább fölizgassa. A Délmagyarország munkatársa a hirre vonatkozólag érdeklődött a szegedi folyamérnöki hivatalnál. A folyammérnökség megcáfolta a veszedelemről szóló jelentéseket. Az áradás jelentéktelen, ebben a mértékben évről-évre, minden tavaszszal megismétlődik. A következő fölvilágosítást kaptuk: — A Tisza veszedelmes áradásáról elterjedt hirek nem felelnek meg a valóságnak. Az áradás jelentéktelen, veszedelemről beszélni sem lehet. Az igaz, hogy némely vidéken, igy például Titel környékén a töltések oldalát rőzsével védik a vízmosás ellen. Ez olyan intézkedés, amely szükséges mindenütt, ahol nem elég agyagos a föld. A jó agyagos töltés feltétlenül ellenáll a vízmosás hatásának. Ahol nem elég agyagos a töltés földje, mint például Titel vidékén, arrafelé minden tavaszi áradásnál rőzsével védik a töltések oldalát. — Valótlan az, hogy a Tisza vízállása napról-napra emelkednék. A Tisza felső folyása a lehető legnagyobb mértékben apad, az alsó folyásán is napról-napra csökken a vízállás magassága. — Szeged veszedelméről szó sem lehet. Szegednél a vízállás most alig hét méter, a töltés magassága pedig tizenegy méter. Óvéintézkedésre csak abban az esetben lehetne szükség, ha a vízállás elérné a kilencedfél métert. A folyammérnökség a Tisza vízállásáról a következő kimutatást közli: Máramarossziget: a vízállás kedden: 0.68, szerdán 0.64 méter. Vásárosnemény: 2.34— 2.20. Tokaj: 5.47—5.48. Szolnok: 7.07—7.00. Szeged: 7.22—7.22. Titelen, ahonnan a veszedelmet jelezték kedden 5.31, szerdán pedig 5.26 méter volt a vízállás magassága. A folyammérnökség jelentése szerint a Tisza apadása napról-napra várható. okoz, 2. a nők saját természetük szerint igen fösvények, 3. akaratuk igen hirtelenek, 4. a nők 'sarját akaratuknál fogva roszszak, 5. saját természetüknél fogva szemfényvesztők, 6. a nőknél az a vélemény, hogy hamisak és 'hogy a polgári jog szerint a nő nem lelhet végrendeleti tanú és azért Szent Ágoston püspök ur azt mondja, hogy a nő oktalan állat, aki nem szilárd és nem állhatatos, álnokul ő táplálója a rossznak, kezdője minden perpatvarnak és feszültség és megtalálja minden igazságtalanság útját és ösvényét. Minden egyes tétele a Corpus Juris Giv. és canonieaeu egy-egy érvével vannak felruházva. Az ilyen makulatura érvek nem döntenek. A közel jövő nem fog ránk cáfolni, hogyha azt mondom, hogy a nőnek teljes egyenjogúságát feltartóztatni nem lehet. A munkás joga, jórészben munkáskérdés, a nőkérdés is. Ha azt vetik, hogy a nőnék a helye a házi tűzhelynél van., a családban, a férjénél, a gyermekeinél, egy válasz van reá, hogy adjátok meg azt a férjet, akit óhajtok, hogyha nem adjátok meg, akkor ne várja azt a társadalom, amely a férj megadásáról nem gondoskodik, nincs joga megtiltani azt, hogy megkeresse kenyerét azon az uton, amelyen akarja. Talán az elnyomottak iránti szimpaitia lehet, amely a nőt — Nyilatkozatok a tervezésről. — (Saját tudósítónktól.) Stóasser Albert, budapesti műépítész, aki megbízást kapott a szegedi vásárcsarnok tervezésére, a város tanácsához intézett sürgönyében visszavonta az ajánlatát. Ennek az volt az előzménye, hogy a szegedi mérnökök és épitészek tiltakozni akarnak a vásárcsarnok tervének átvétele ellen és tervpályázatot kívánnak. Ezt a megoldást azzal koimentálták, hogy Strasser műépítész nem olyan föltétlenül elismert szaktekintély, akit pályázat mellőzésével ilyen vállalkozással megbízhassanak. Schulek Frigyes, a kórház építőjének ilyen megbízása indokolt lelhet, mert Schulek a kórházépítésben elismert szaktekintély. Aminthogy Hauszmann Alajos egyetemi tanárt is jogosan illetheti a kitüntetés, hogy a budapesti vásárcsarnok építésére pályázat mellőzésével kap meghivást. Ebben az ügyben a szegedi mérnök és építész egyesület május 28-ná, vasánrap délelőtt tizenegy órakor rendkívüli közgyűlést tart a Kaszinó nagytermében. A mérnökök és épitészek gyűlése különösen azért Ígérkezik érdekesnek, mert a város tanácsa a vásárcsarnok ügyében az ajánlat visszavonása dacára is Strasser Alberttel kíván tárgyalni. A vásárcsarnok körüli kavarodásnak szerdán ujabb érdekessége akadt. Ez Strasser Albert levele, amelyet Hoffer Imre felsőipariskolai tanár, a szegedi míérnök és építész egyesület titkárához intézett. Az egyesület programja szerint aktuális kérdésedről időnkint fölolvasásokat rendez. Strasser Albert is meghívást kapott, hogy az egyesületben ismertesse a vásárcsarnok ügyét. A műépítész szerdán válaszolt a meghívásra, amelyben közli, hogy az előadást nem tarthatja meg, mert az egész ügytől visszalép. A hoszu levelet kihagyásokkal lejmindig a munkások táborába kergeti. Marz és Lassalle egy elnyomott népnek voltak tagjai. Az elnyomás pedig ilyen hajlamok felé vezet. A tőke nélküli munkások története folytatása az ókori rabszolgaságnak, a középkori jobbágyságnak. Rpsdher azt mondja, hogy milyen bölcs ember volt Arisztoteles, aki azt mondotta, hogy ha nem lesz szükség a szövőszékeknél rabszolgára, akkor fog megszűnni a rabszolgaság. Valójában a modern szolgaság csak enyhített formáján, a régi netrr. Es olyan konzervatív emberek, mint a hires jogtörténész Hugó göttingai professzor, vagy John Stuart Miit azt mondja, hogy a modern proletáriátus sorsa a római rabszolgáénál roszszabb. A tendencia kétségtelen, a modern jogban, hogy ezt az áramlatot segítse. Hogy állítsa helyre amennyire leheit a viszonyt, . az egyensúlyt a munka és az ő jövedelme kőzött. Állítsa elő azokat a biztosítékokat, amelyek előfeltételét képezik a munkás eredményes munkásságának, ez az, amit egy pár évtized óla nevezünk szociájis törvényhozásnak, intézkedések, amelyek hcjgyba a végleges összeütközést talán véglegesen nem is tartóztathatják fel, de enyhíthetik és mentül intenzivebben gondoskodunk, annál enyhébben fog bekövetkezni az az összeütközés. (Folytatjuk.) közöljük. Azokat a részéket, amelyek nem tartoznak az ügy érdeméhez, elhagyjuk. A levél a következő: (Strasser nyilatkozata.) Igen tisztelt tanár ur! Épen készültem ma a válaszadásra, amidőn a szegedi Délmagyarország oimü lap április 21-iki számát mutatták meg nekem, amely szerint a szegedi mérnökök és építészek tiltakozni akarnak a terveim átvétel® ellen, szűkebb körű tervpályázatot kívánnak s e célból a szegedi egyesületet rendkívüli közgyűlésre hívják Össze, hogy a városnál vétót jelentsenek be. Hogy a fönt jelzett, cikkben megnyilvánuló törekvéseknek semmilképen se álljak útjába, Lázár György dr polgármester úrral már közöltem, hogy minden ellenérték nélkül hajlandó vagyok a további tárgyalásokról lemondani s a teret a szegedi uraknak átengedni. Ezzel az ügy, azt hiszem, véglegesen el ie volna intézve, de tekintettel arra, hogy most már az ügy az osztály elé kerül, szükségesnek látom az igen tisztelt tanár urat, mint az osztály titkárát, a dologról tájékoztatni s a "fenti újságcikkben megjelent némely állításra és megjegyzésre becses figyelmét fölbivni. A szegedi vásárcsarnok építésének terve tudtommal két-három év óta van a napirenden s minthogy két év előtt volt a különböző szaklapokban olvasható a hir, hogy Szeged városának vásárcsarnok építésére egy vagy két cég, az egyik külföldi, ajánlatot tett. A külföldi cég ajánlkozása hirt engemet arra, hogy a dolgot figyelemmel kisérjem s később, mint vállalkozó, én is jelentkezzem, hogy ezzel is dokumentáljam azt, miszerint ilyen speciális építkezésre sem kell külföldi vállalkozóhoz fordulni, mert van hazai szakember is, akinek e téren kellő tapasztalatai vannak. Később, amidőn a város egy bizottságot küldött e kérdés megoldására ki, ajánlatomat konkrét formában is megtettem, részletes terveket, műleírást, költségvetést és üzemszámitásokat mellékelve ajánlatomhoz, a saját rendszerem szerint építemdő vásárcsarnok fölépítésére. Ajánlatom határozott építésre és nem tervezésre vonatkozott. Ajánlatom s terveim, ugy látszik, megfeleltek s. meghivást kaptam, hogy ajánlatomat, terveimet szóbelileg is ismertessem a bizottság előtt, amelynek ülései, tudomásom szerint, ez alkalmakkor az érdeklődők részére hozzáférhetők voltak s a napilapok előre jelezve részletesen beszámoltak a dolgokról, sőt az ajánlatomat és terveimet is meglehetős részletességgel, ismertették. A bizottságban fölhangzott megjegyzéseknek és kívánalmaknak megfelelően tervei* met több izben átdolgoztam, kiegészítettem « ennek, megfelelően ajánlatomat is, mindamynyiszor kijelentve, hogy mint vállalkozó végzem ezen munkálatokat s terveimért, h» ajánlatom nem fogadtatik el, semmiféle díjazást nem kérek, ba ajánlatom (az építésre) elfogadtatik, ugy meg a tervezésére eo ipso nem jár díjazás. Mikor aztán a tervek jóknak és oélszerüeknek találtattak a kivitelre, azon kérdésre, hogy milyen feltételek mellett bocsátaná® rendelkezésre, illetőleg mily honorárium ellenében adnám át, kijelentettem, hogy én in int, vállalkozó-ajánlkozó a tervet nem adopj el, íreia akarván ezzel oly sambep íftUáioaai, mintha ilyenformán akarnák ttrrwBée&im jutni. Ez történt .a mult év derekán. Ekkor azt ajánlottam, hogy hirdessen a város kombinált terv- és építési pályázatot, amely eljárás a városra nézve sok előnynyel járt volna s a dolog gyorsan mehetett volna előre. Azonban e javaslat nem találván helyeslésre, az egész ügy a mult év végéig pihent s ón mint ajánlkozó nem sürgettem, nem is foglalkoztam vele, mig az év végén meghívat nem