Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-25 / 96. szám

1912 április 25. DELMAGYARORSZAG 3 Bonyodalom a szegedi vásárcsarnok ügyében. A szerdai fővárosi lapokban a következő hir jelent meg a Tisza áradásáról: A Tisza árad. Titelről jelentik: A Tisza alsó folyásában nagyon árad, naponta 4—5 centiméter emelkedés tapasztalható. A viz már az árterületet teljesen betöltötte. Titelnél a Tisza folyása rendkívül gyors; a partok, il­letve töltések oldalait rőzsékkel védik a víz­mosás ellen. Ez a hir alkalmas lehet arra, hogy az amúgy is nyugtalan kedélyeket még inkább fölizgassa. A Délmagyarország munkatársa a hirre vonatkozólag érdeklődött a szegedi folyamérnöki hivatalnál. A folyammérnökség megcáfolta a veszedelemről szóló jelentése­ket. Az áradás jelentéktelen, ebben a mér­tékben évről-évre, minden tavaszszal megis­métlődik. A következő fölvilágosítást kaptuk: — A Tisza veszedelmes áradásáról elter­jedt hirek nem felelnek meg a valóságnak. Az áradás jelentéktelen, veszedelemről be­szélni sem lehet. Az igaz, hogy némely vidé­ken, igy például Titel környékén a töltések oldalát rőzsével védik a vízmosás ellen. Ez olyan intézkedés, amely szükséges mindenütt, ahol nem elég agyagos a föld. A jó agyagos töltés feltétlenül ellenáll a vízmosás hatá­sának. Ahol nem elég agyagos a töltés földje, mint például Titel vidékén, arrafelé minden tavaszi áradásnál rőzsével védik a töltések oldalát. — Valótlan az, hogy a Tisza vízállása nap­ról-napra emelkednék. A Tisza felső folyása a lehető legnagyobb mértékben apad, az alsó folyásán is napról-napra csökken a vízállás magassága. — Szeged veszedelméről szó sem lehet. Sze­gednél a vízállás most alig hét méter, a töltés magassága pedig tizenegy méter. Óvé­intézkedésre csak abban az esetben lehetne szükség, ha a vízállás elérné a kilencedfél métert. A folyammérnökség a Tisza vízállásáról a következő kimutatást közli: Máramarossziget: a vízállás kedden: 0.68, szerdán 0.64 méter. Vásárosnemény: 2.34— 2.20. Tokaj: 5.47—5.48. Szolnok: 7.07—7.00. Szeged: 7.22—7.22. Titelen, ahonnan a vesze­delmet jelezték kedden 5.31, szerdán pedig 5.26 méter volt a vízállás magassága. A folyammérnökség jelentése szerint a Ti­sza apadása napról-napra várható. okoz, 2. a nők saját természetük szerint igen fösvények, 3. akaratuk igen hirtele­nek, 4. a nők 'sarját akaratuknál fogva rosz­szak, 5. saját természetüknél fogva szem­fényvesztők, 6. a nőknél az a vélemény, hogy hamisak és 'hogy a polgári jog szerint a nő nem lelhet végrendeleti tanú és azért Szent Ágoston püspök ur azt mondja, hogy a nő oktalan állat, aki nem szilárd és nem állhatatos, álnokul ő táplálója a rossznak, kezdője minden perpatvarnak és feszültség és megtalálja minden igazságtalanság útját és ösvényét. Minden egyes tétele a Corpus Juris Giv. és canonieaeu egy-egy érvével vannak fel­ruházva. Az ilyen makulatura érvek nem döntenek. A közel jövő nem fog ránk cá­folni, hogyha azt mondom, hogy a nőnek teljes egyenjogúságát feltartóztatni nem le­het. A munkás joga, jórészben munkáskérdés, a nőkérdés is. Ha azt vetik, hogy a nőnék a helye a házi tűzhelynél van., a családban, a férjénél, a gyermekeinél, egy válasz van reá, hogy adjátok meg azt a férjet, akit óhajtok, hogyha nem adjátok meg, akkor ne várja azt a társadalom, amely a férj meg­adásáról nem gondoskodik, nincs joga meg­tiltani azt, hogy megkeresse kenyerét azon az uton, amelyen akarja. Talán az elnyo­mottak iránti szimpaitia lehet, amely a nőt — Nyilatkozatok a tervezésről. — (Saját tudósítónktól.) Stóasser Albert, bu­dapesti műépítész, aki megbízást kapott a szegedi vásárcsarnok tervezésére, a város tanácsához intézett sürgönyében visszavonta az ajánlatát. Ennek az volt az előzménye, hogy a szegedi mérnökök és épitészek til­takozni akarnak a vásárcsarnok tervének át­vétele ellen és tervpályázatot kívánnak. Ezt a megoldást azzal koimentálták, hogy Strasser műépítész nem olyan föltét­lenül elismert szaktekintély, akit pályázat mellőzésével ilyen vállalkozással megbíz­hassanak. Schulek Frigyes, a kórház építő­jének ilyen megbízása indokolt lelhet, mert Schulek a kórházépítésben elismert szakte­kintély. Aminthogy Hauszmann Alajos egye­temi tanárt is jogosan illetheti a kitüntetés, hogy a budapesti vásárcsarnok építésére pá­lyázat mellőzésével kap meghivást. Ebben az ügyben a szegedi mérnök és építész egyesület május 28-ná, vasánrap délelőtt tizenegy órakor rendkívüli közgyű­lést tart a Kaszinó nagytermében. A mérnökök és épitészek gyűlése különö­sen azért Ígérkezik érdekesnek, mert a vá­ros tanácsa a vásárcsarnok ügyében az ajánlat visszavonása dacára is Strasser Al­berttel kíván tárgyalni. A vásárcsarnok körüli kavarodásnak szerdán ujabb érdekessége akadt. Ez Stras­ser Albert levele, amelyet Hoffer Imre felső­ipariskolai tanár, a szegedi míérnök és épí­tész egyesület titkárához intézett. Az egye­sület programja szerint aktuális kérdésedről időnkint fölolvasásokat rendez. Strasser Al­bert is meghívást kapott, hogy az egyesü­letben ismertesse a vásárcsarnok ügyét. A műépítész szerdán válaszolt a meghí­vásra, amelyben közli, hogy az előadást nem tarthatja meg, mert az egész ügytől visszalép. A hoszu levelet kihagyásokkal le­jmindig a munkások táborába kergeti. Marz és Lassalle egy elnyomott népnek voltak tagjai. Az elnyomás pedig ilyen hajlamok felé vezet. A tőke nélküli munkások törté­nete folytatása az ókori rabszolgaságnak, a középkori jobbágyságnak. Rpsdher azt mondja, hogy milyen bölcs ember volt Arisztoteles, aki azt mondotta, hogy ha nem lesz szükség a szövőszékeknél rabszolgára, akkor fog megszűnni a rabszolgaság. Valójában a modern szolgaság csak eny­hített formáján, a régi netrr. Es olyan kon­zervatív emberek, mint a hires jogtörténész Hugó göttingai professzor, vagy John Stu­art Miit azt mondja, hogy a modern prole­táriátus sorsa a római rabszolgáénál rosz­szabb. A tendencia kétségtelen, a modern jogban, hogy ezt az áramlatot segítse. Hogy állítsa helyre amennyire leheit a viszonyt, . az egyensúlyt a munka és az ő jövedelme kőzött. Állítsa elő azokat a biztosítékokat, amelyek előfeltételét képezik a munkás eredményes munkásságának, ez az, amit egy pár évtized óla nevezünk szociájis törvény­hozásnak, intézkedések, amelyek hcjgyba a végleges összeütközést talán véglegesen nem is tartóztathatják fel, de enyhíthetik és men­tül intenzivebben gondoskodunk, annál eny­hébben fog bekövetkezni az az összeütközés. (Folytatjuk.) közöljük. Azokat a részéket, amelyek nem tartoznak az ügy érdeméhez, elhagyjuk. A levél a következő: (Strasser nyilatkozata.) Igen tisztelt tanár ur! Épen készültem ma a válaszadásra, ami­dőn a szegedi Délmagyarország oimü lap áp­rilis 21-iki számát mutatták meg nekem, amely szerint a szegedi mérnökök és építé­szek tiltakozni akarnak a terveim átvétel® ellen, szűkebb körű tervpályázatot kívánnak s e célból a szegedi egyesületet rendkívüli közgyűlésre hívják Össze, hogy a városnál vétót jelentsenek be. Hogy a fönt jelzett, cikk­ben megnyilvánuló törekvéseknek semmilké­pen se álljak útjába, Lázár György dr pol­gármester úrral már közöltem, hogy minden ellenérték nélkül hajlandó vagyok a további tárgyalásokról lemondani s a teret a szegedi uraknak átengedni. Ezzel az ügy, azt hiszem, véglegesen el ie volna intézve, de tekintettel arra, hogy most már az ügy az osztály elé kerül, szükséges­nek látom az igen tisztelt tanár urat, mint az osztály titkárát, a dologról tájékoztatni s a "fenti újságcikkben megjelent némely állítás­ra és megjegyzésre becses figyelmét fölbivni. A szegedi vásárcsarnok építésének terve tudtommal két-három év óta van a napiren­den s minthogy két év előtt volt a különböző szaklapokban olvasható a hir, hogy Szeged városának vásárcsarnok építésére egy vagy két cég, az egyik külföldi, ajánlatot tett. A külföldi cég ajánlkozása hirt engemet arra, hogy a dolgot figyelemmel kisérjem s később, mint vállalkozó, én is jelentkezzem, hogy ez­zel is dokumentáljam azt, miszerint ilyen speciális építkezésre sem kell külföldi vállal­kozóhoz fordulni, mert van hazai szakember is, akinek e téren kellő tapasztalatai vannak. Később, amidőn a város egy bizottságot küldött e kérdés megoldására ki, ajánlato­mat konkrét formában is megtettem, részle­tes terveket, műleírást, költségvetést és üzem­számitásokat mellékelve ajánlatomhoz, a sa­ját rendszerem szerint építemdő vásárcsarnok fölépítésére. Ajánlatom határozott építésre és nem ter­vezésre vonatkozott. Ajánlatom s terveim, ugy látszik, megfelel­tek s. meghivást kaptam, hogy ajánlatomat, terveimet szóbelileg is ismertessem a bizott­ság előtt, amelynek ülései, tudomásom sze­rint, ez alkalmakkor az érdeklődők részére hozzáférhetők voltak s a napilapok előre je­lezve részletesen beszámoltak a dolgokról, sőt az ajánlatomat és terveimet is meglehetős részletességgel, ismertették. A bizottságban fölhangzott megjegyzések­nek és kívánalmaknak megfelelően tervei* met több izben átdolgoztam, kiegészítettem « ennek, megfelelően ajánlatomat is, mindamy­nyiszor kijelentve, hogy mint vállalkozó vég­zem ezen munkálatokat s terveimért, h» ajánlatom nem fogadtatik el, semmiféle díja­zást nem kérek, ba ajánlatom (az építésre) elfogadtatik, ugy meg a tervezésére eo ipso nem jár díjazás. Mikor aztán a tervek jóknak és oélszerüek­nek találtattak a kivitelre, azon kérdésre, hogy milyen feltételek mellett bocsátaná® rendelkezésre, illetőleg mily honorárium el­lenében adnám át, kijelentettem, hogy én in int, vállalkozó-ajánlkozó a tervet nem adopj el, íreia akarván ezzel oly sambep íftUáioaai, mintha ilyenformán akarnák ttrrwBée&im jutni. Ez történt .a mult év derekán. Ekkor azt ajánlottam, hogy hirdessen a város kombi­nált terv- és építési pályázatot, amely eljárás a városra nézve sok előnynyel járt volna s a dolog gyorsan mehetett volna előre. Azon­ban e javaslat nem találván helyeslésre, az egész ügy a mult év végéig pihent s ón mint ajánlkozó nem sürgettem, nem is foglalkoz­tam vele, mig az év végén meghívat nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom