Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-16 / 88. szám

e DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 16. NFLPI_HIREK Tanyai apacsok. (Saját tudósítónktól.) A hét hat napján serényen folyik a munka a tanyákon, dolgos kezek müvelik a földet, becsületes kenyérkereső nép a tanyai. De jön a hetedik nap, a vasárnap, a pihenés napja, mikor a tanyán megvillan a bicska és patakokban ömlik a vér. Minden vasárnap igy van ez. A szegedi nagy tanyavilág minden hétfőn bicskázó legényeket szállit a szegedi ügyészség fogházába. A rendőrség úgyszólván tehetetlen a tanyai bieskásokkal szemben. Hétköznap a tanyán minden csendes, hiába tart razziát a rendőrség. Vasárnap éjjel isi hiába járja be a rendőrség a tanyákat, mert ugy sem találja meg az úgynevezett dugott bálakat, hol a bortól ittas legények csizmaszárukban élesre fent bicskákkal duhajkodnak a tanyai leányzókkal. A dugót bálakat titokban tartják meg a tanyai legények. Csak mikor az éj jótékony sötétje ráborul a tájra, lopódzik a tanya a kijelölt helyre, ahol bort és leányokat talál. Csendesen kezdődik a mulatság, a rendőrség tudta nélkül, de vérrel és a rendőrség beavatkozásával végződik. Elég egy odadobott szó, mely valakinek a szeretőjét éri, hogy előkerüljön a bicska a csizmaszárból. A rendőrség szigorúan bünteti azokat a tanyai gazdákat, akik rendezik a dugott bálakat és mégis minden vasárnap beszámol a rendőri krónika véres verekedésről, amely dugott bálon történt. A szegedi ügyészség fogházában most is négy tanyai legény ül emberölés és életveszélyes szurkálás miatt. Hétfőn pedig ismét szurkáló legényeket szállítottak Szegedre, ugyancsak Alsótanyáról. Yasárnap három tanyai bál is volt engedélyezve és emellett még dugott bálakat is tartottak, mert a szegedi tanyavilág nem tud mulatni, szórakozni másutt, mint dugott bálakon. A dugott bálon persze vér is folyt. A legények sokat ittak és ugy. éjfél tájon összevesztek és. bicskabegyre mentek. A harcból Mészáros Pál, idősebb Csekó Ferenc és ifjabb Csékó Ferenc életveszélyesen megszurkálva kerültek ki. Ezenkivül, többen, részint súlyosa n, részint könnyebben sebesültek. A véres báli éj részletei .még ismeretlenek, úgyszintén a tettesek is. Borbola Jenő dr bűnügyi osztály jegyző ezért hétfőn kora reggel kiutazott Királyhalmára és onnan az átokházi rivói erdőhöz a tettesek kiderítésére. A zugbálat tartó gazdát a rendőrség a legsúlyosabban fogja büntetni kihágásért. A mostani rendszer nem lehet helyes, mert a bicskázások, dacára a súlyos büntetéseknek, minden vasárnap megismétlődnek. A rendőrségnek gondoskodni kellene, hogy a szegedi tanyavilágon megszűnjenek a véres apacs-mulatságok. — UJ báró. A hivatalos lap jelenti, hogy a 'királv Mattyasovszky Mátyás nyugalmazott vezérőrnagynak, valamint törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta. — Brisson halála. Párisból jelentik Henry Brisson, a nagy francia államférfiú négynapos szenvedés után vasárnap reggel meghalt. Húsvéti pihenőre Montmarencyba ment, kedves falusi kastélyába, s két hétig akart ott maradni, de hirtelen megbetegedett és ágynak esett. Környezete három orvostanárt hivott Párisból. A konzilium megállaA színfalak közé rohant s agyon akarta szuragg politikust sietve visszahozták. Operációra gondolni sem lehetett, az orvosok nem merték a műtétet megkockáztatni a páciens magas korára való tekintettel. Vasárnap reggel nyolc órakor beállott az agónia. Poincare miniszterelnök, aki sietett a képviselőház palotájába, még életben találta barátját. Brisson tiszta öntudattal szólt hozzá: — Érzem, végem van. Élve többet nem megyek ki innen. Egy óra múlva megszűnt élni. A vasárnapi korzók közönségét a lapok különkiadásai értesítették a nagy államférfiú haláláról és a gyász igazán őszinte volt. Még ellenfelei is tisztelik halálában a vörös republikánust, akinek félszázados közpályája összeforrott a francia köztársaság történetével. Két izben volt miniszterelnölü egyszer az igazságügyi tárcát vitte és hétszer helyezte a közbizalom a képviselőház elnöki méltóságába. Radikális szocialista volt a szó legnemesebb értelmében. — Eljegyzés. Jakobovits Katót, Jakobovits Ferenc szegedi vendéglős: leányát eljegyezte Spitzer Adolf, Nagyváradról. — Péksztrájk Budapesten. A budapesti pékmesterek és munkásaik között immár közel egy év óta húzódó harc most uj és mindkét harcoló fél kijelentései szerint döntő ütközet előtt áll. A pékmesterek szombaton délután nagygyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy megelégelték munkásaik erőszakoskodásait, nem teljesitik a péksegédek háromkoronás béremelésre, kilenc órai munkaidőredukcióra és a lakhatási viszonyok megjavítására vonatkozó kérelmeit és tizennégy napra kizárják őket műhelyeikből. — Eskütétel. Kőhegyi Hugó dr kórházi segédorvos és Madiucea Gyula adóhivatali gyakornok a tanács hétfői ülésén letették a hivatali esküt. — Képviselők afférja. Budapestről jelentik: A Ház szombati ülésén Győrffy Gyula gúnyos verset citált Farkas Pálra. A vers arról szól, hogy Lengyelországot a nemesek és zsidók tették tönkre. Farkas Pál igy válaszolt: — És azok az ügyvédek, akik a klienseik pénzét elsikkasztják. Győrffy nem hallotta ezt, csak vasárnap oívasta a lapokban és ma Polónyi Dezső és Bosnyák Géza képviselők utján provokáltatta Farkast, aki Pongrácz János gróf és Almássy László képviselőket nevezte meg segédekül. A segédek hétfőn délután tanácskozásra ültek össze az Országos Kaszinóban. A segédek abban állapodtak meg, hogy becsületbíróság elé viszik az ügyet. A tanácskozást valószínűleg holnap folytatják. — Szabadgondolat. A „Szabadeondolat" április havi száma abból az alkalomból, hogy Wilhelm Ostwald Budapestre jön, vezető cikkében' a világhírű természettudós tudományos és társadalmi jelentőségével foglalkozik, közöl egy igen érdekes beszélgetést, melyet a lap egyik munkatársa a nemrég Bécsben tartózkodott tudóssal folytatott, továbbá Ostwaldnak egy cikkét, mely az istenhiten alapuló erkölcsöt igen érdekes szempontból kritizálja és végül közli Ostwald budapesti előadásainak idejét és tárgyát. A lap többi cikkei közül kiemelendők Bus Ernőnek a katolikus autonómia ós a szekularizáció viszonyáról szóló cikke, a Galilei kör márciusi ünnepéről szóló jelentés, melynek Ady Endre ünnepi verse ad külön érdekességet, továbbá a német szabadgondolkodó mozgalmat ismertető cikkek. A magyar szabadgondolkodó mozgalom birei, szemle és könyvek rovat egészítik ki még a lap változatos tartalmát. Mutatványszámot dijtalanul küld a kiadóhivatal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Nagymező-utca 37—39. II. A „Szabadgondolat" előfizetési ára egy évre 4 korona, félévre 2 korona, egyes szám ára 40 fillér. Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. — A felsőipariskola. Már az idén megkezdik a felsőipariskola építését. Április 19én délelőtt megalakul az épijési bizottság, amely az épitkezésre fölügyeletet fog gyakorolni. — A vízórák. A tanács hétfői ülésén foglalkozott a vízvezeték ügyeivel és ezzel kapcsolatosan felbivta a mérnöki hivatalt, tegyen javaslatot a vizórák kötelező bevezetésére vonatkozólag. Arra nézve is véleményt kér a tanács a mérnökségtől, hogy a házakba lakrészenként állitandó-e be a vizóra. A vizórák kötelező beállítását az a körülmény sürgeti, hogy a belügyminiszter megtiltotta, még az utcák locsolására is a Tisza vizének felhasználását. Ez azért van, mert a Tisza vize terjeszti a kolerát. - Leégett gőzmalom. Szabadkáról jelentik: Tegnap éjjel óriási tiiz támadt a szabadkai Strassburger-féle gőzmalombon. A lángok elhamvasztották a berendezési, a gépeket s mikorra a tűzoltók megérkeztek, már menthetetlen volt a telep. Hajnali három órakor még mindig tartott a tüz, amely körülbelül nyolcszáz métermázsa lisztet, hazát és tengerit elhamvasztott. A kivonult katonaság és tűzoltók nagy nehezen lokalizálták a tüzet és megmentették a szomszédos épületeket a leégéstől. — Templom és kultúra. Két véglet, a templom és a kultúra, frappáns, kézzelfogható, letagadhatatlan éllel kerültek szembe egymással Aradon. Arad városa ugyanis a sürgősen szükséges beruházások fedezésére még tavaly tizenkét millió kölcsön felvételét határozta el. A kölcsön felvétele azonban nem sikerült. Bécsi és budapesti nagybankok utján akart a szükséges kölcsönhöz jutni, a tizenkét millióról ugyan hamarosan lemondott ési a sürgősebb kiadások fedezésére egyelőre egy millió koronával is beérte volna. Ez sem sikerült. Arad város most már a végsőkig leszállította igényeit és a múlhatatlanul szükséges kulturális kiadások fedezésére kétszázezer koronát akart fölvenni. A város tegnapi közgyűlése elhatározta tehát, hogy a kultúrpalota épitésének folytatása érdekében, a 200,000 koronányi többkiadást a városi alapból, nevezetesen a templomépitési alapból fogja fedezni egyelőre. A közgyűlés kulturális határozata a város klerikális közönségének körében nagy visszatetszést keltett. Csak nem vesznek el a templomtól valamit, — ha csak ideiglenesen is — hogy abból a kultúrát, a szegény magyar kulturát ruházzák fel!? Szóval — és tettel — a leghatározottabban állást foglaltak az ellen, hogy a templomépitési alapot a kultúrpalota építésére lekössék. Aradon a katolikus népszövetség magáévá tette az ügyet, nyilvános gyűlést tartott és ezen kellő aplombbal elhatározták, hogy vasárnap délutánra nagy tiltakozó népgyűlést hívnak össze, azon aláírásokat fognak gyűjteni a miniszterhez felterjesztendő felebbezéstre és ebben arra fogják kérni a minisztert, hogy ne engedje elvonni, tulajdonképeni rendeltetésétől a templomépitési alapot. Hogy mit fog válaszolni a miniszter, nem tudjuk, de maga az a tény, hogy ez megtörténhetett a természettudományok diadalmas századában, lemoshatatlan szégyene Magyarországnak. A klerikálisok szeretnek arra hivatkozni, hogy a maguk módja szerint ők is támogatják a kultúrát. Vájjon mire fognak hivatkozni most? Mivel fogja magyarázni a templom, hogy megint megtagadta a kulturát. részén egész évre . * - .. -j .. hkuEKSI SU HÜ, ~ az Mnteftist z 1