Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-14 / 87. szám

11 DÉLMAGYARORSZÁG ' f - Ilii április li KÖZIGAZGATÁS A polgármester a tanyáért. — Átdolgozzák a városrendezési programot. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város költ­ségvetésébe a düló'utak javitására évenkint fölvett összeget az Alsótanyát illetőleg eddig csaknem kizárólag oly utak javítá­sára fordították, melyek a Szeged-alsótanyai közigazgatási, központ-királyhalmi város­tanya vonalába kiépitett műúttól délre fek­szenek, úgyannyira, hogy e részben a közle­kedési viszonyokat jelentékenyen meg is javították, mig a jelzett műúttól északra a most kiépitendő csorvai utig, illetőleg a dorozsmai határig elterülő rengeteg taaya­világ, dülő és egyéb a törvényhatósági út­vonalra fel nem vett közlekedési útjait teljesen figyelmen kivül hagyták. Minthogy ez eljárás sem a külterületi közlekedés érdekeivel, sem az osztó igazság követel­ményeivel meg nem egyezik és minthogy a mérnöki hivatal által útépítésekre és útjaví­tásokra nézve az alsótanyát illetőleg a polgármesterhez is beadott javaslat és költ­ségvetés ugyanezen irányt követi, ennél­fogva a várog tanácsának figyelmét most Lázár György dr polgármester erre azzal hivja fel, hogy a beterjesztett programmot fenti szempontok figyelembe vételével való átdolgozás végett a mérnöki hivatalnak adja vissza. A felsőtanyai útépítési programmot ille­tőleg felhivja a polgármester a tanács figyelmét arra, hogy a város határába be­szögellő dorozsmai közlegelő felosztása foly­tán ott, mint arról meggyőződni többször alkalma volt, egy hatalmas tanyavilág ala­kult, melynek személy- és áruforgalmát az államvasutaknak a Szeged-felsőtanyán ke­resztülmenő vonalán lévő állomásokhoz, — Szatymaz, Vilmaszállás, Felsőtanyák, Kapi­tányság — becsatolni a városra nézve nagy fontosságú forgalmi érdeket képez. Ez okból a mérnöki hivatal utasitandó volna arra, hogy a Felsőtanyát illetőleg az utépitési program egybeállításánál a fenti érdeket mindig szem előtt tartva, azt hely­színi tanulmány utján megoldani annálinkább igyekezzék, mert a törvényhatósági utak kiépítésénél ezen érdeket a polgármester mint útügyi hatóság a város közgyűléséhez való előterjesztésében mindig figyelembe fogja venni. x Helyettesítések. Rack Lipót dr városi osztályjegyző tudvalevően beteg. A polgár­mester a beteg osztályjegyzőt Bárdoss Bé­lával, az utóbbit pedig Szendrey Jenő dr-ral helyettesitette. qRANER RÓZA UTÓDA cég, Berényi, szives tudomására hozza b. vevőinek és az elő­kelő hölgyközönségnek, hogy külföldi tanulmányútjáról hazaérkezett és magával hozta a legújabb eredeti mqdelleket ugy angol, mint francia kosz­tümöket, Antiion Peau de Gaut, tafáta, Etanin selyem és fan­tasie kelmékből; Foiret, Dre­co 1 , Paquin, Wort divatalko­tókremekeit. Ezekből fővárosi mintára állandó kiállítást 1 I . . v • 111 ••AJA-U rendez, melynek megtekintése még nem kötelező rendelésre, .pgy vásárlásra VW tlACC MO*GÓFÉNYKÉP wWJJ ss SZÍNHÁZ SS Telefon 807 FEKETESAS-UTCA. Telefon 807 A világhírű Pathé-cég műsora. Ha vasárnap A tékozló fiu Slágerdráma 3 felvonásban. Max Linder mint divatkirály. Humoros. Valamint a teljesen uj műsor. Előadások vasárnap délután 2 órától éjjel 11-ig, óránként. TUDOMÁNY, IRODALOM • Felolvasó ülés. A Dugonics-Társaság vasárnap délután 4 órakor a városháza köz­gyűlési termében fölolvasó ülést tart. Az ülés sorrendje ez: 1. Költemények, irta és fölolvassa Kisteleki Ede rendes tag. 2. Tanul­ságos esetek a nép köréből, irta és székfog­lalóul fölolvassa Perjéssy Áiihály dr rendes tag. 3. Novellette, irta és fölolvassa Czobor Péter vendég. 4. A közgazdasápi egyetemről, irta ós fölolvassa Guttenberg Pál vendég. • Egy szegedi szónok. Balassa Ármin dr, mint országos politikával foglalkozó publicista, mint a szegedi törvényhatósági bizottság tagja és mint a Dugonics-Társaság szépirodalmi osztályának elnöke, sűrűn jut hozzá olyan al­kalmakhoz, amelyek élénk tollát nagy ritka szónoki készségét nyilatkozásra szólítják. Ezek az alkalmak sohasem alacsonyrendüek, mindig megérdenfiik azt a meleg szeretetet, inspirált elmélyedést és nemes lendületet, amely Balassa Ármint, az irót és szónokot jellemzi. Elolvasva most kiadott alkalmi beszédeit, egy nagy­tudásu, szárnyaló beszédű szónok körvonalait látjuk magunk előtt. És a könyvbe rögzitett beszédek irodalmi hatásából megállapítható, hogy a Balassa Ármin szónoki egyéniségének a személyes megjelenés és előadás külsőségein, a ranló sikereket biztosító tecknikai fogásokon messze túlmenő belső értéke van. Az iró és szónok harmónikns összeolvadása mutatkozik e könyv lapjain. Hogy a szerzőnek nemcsak szónoki, hanem nagy históriai készültsége is van, annak legékesebben szóló tanúi a szegedi' szinház állandósításáról, Mikszáth Kálmánról, március 15-ről ós a magyar népdalról tartott beszédei, Megkülönböztetett igyekezettel fordit gondot Balassa Ármin alkalmi tárgyának törté­nelmi távlatára és hacsak a beszédnek a kö­rülményektől pqaghatárqzqtt keretei nem tilt* ják, á jelent a múlttal összekapcsoló fejlődési folyamat mlndetr1'nevezetesebb mozzanatát összemarkolja. Ilyen módon egyes beszédei kultúrtörténeti képekké állandósuluak, ame­lyekben a tudományos értekezés alapossága az előadás viruló sziveibe és a modern izlés hatá­rait soha itt tul nem lépő, pátoszába öltözik át. Ezek az alkalmi beszédek az irodalmi élveze­ten kivül becses kortörténeti adalékokat is nyújtanak s ennyiben a könyv teljesen meg­felel a szerző bevallott céljának, hogy tudni­illik a beszédekben rejlő történeti forrásanya­got megőrizze a jövö nemzedékek számára. A Dugonics-Társaság kiadásában megjelent könyv ára 2 korona. Bródy Mihály. Nem kell fizetni magas árat, ha részletre vásárol, mert cégemnél a valódi uj Singen és ka/rikahajós varrógépek és minden rendszerű tüs és tűnéliiüli beszélőgé­pek árfelemelés nélkül 6—8 és 10 koronás rész­letre megszerezhetők «2i Szántó Sándor gépnagyraktárában Szeged Tiiza Lajos-körut 38 szám. siallsgárnsokk&I siemben a Püspök-térrel siemköit. mm Barta ág©ston r» OGMUTERME Klgy6-utca l.&z. (Keiati-palota). Elsőrendű munkája el­ismert és a londoni nem­zetközi kiálli ^ ,áson arany­_ érmet nyert Készít szájpadlás nélküli foga­I kat s arany koronákat Is. 2456 SPORT Országos vivóverseny Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Vivó-Egye­sület most rendezte kilencedik országos ver­senyét. A verseny iránt nagy volt az érdek­lődés, sok volt a versenyző, az akadémia is nívósnak Ígérkezik. A versenybíróság igy alakult: védnök Kiss Zsigmond altábornagy, elnök Csernovits Agenor, titkár Lévay Ferenc dr, jegyző Szüts Olivér dr, tagok Schulteisz Emil és Plank Ede vezérőrnagyok, Nonay Dezső, Sertics Ottó, Ssőts Mihály ezredesek, Jony László alezredes, Gugenberger Károly őr­nagy parancsnokok, Koos Kálmán százados, Ádám ffy János, Benedek Géza és Vinczehidy Ernő dr. A versenyre igen sok nevezés érkezett. A kardversenyben versenyeztek Budapestről Pa­lotay Kovács Károly, Apáthy Jenő dr, Dunay Bertalan, Beck József, Gerle Oszkár dr, Bog­nár Gusztáv dr, Leyrer Lóránt dr, Mandel Andor, Bárok Imre, Váradi Tivadar, Barakovits László, Szegedről Schenker Zoltán, Urbanek István, Kalapis János, Fischer Marcel, Fischer József, Lövész György, Nagy Sándor, Nagyvá­radról Ravaszdi György, Szőts Sándor, Nadányi János, Debrecenből Trsztyánszky Ödön, Félegy­házáról Vaczula Kálmán, Kolozsvárról Ripeczky Andor, Szombathelyről Pintér Géza, Nagybecs­kerekről Bie ek Vilmos, V. Vérkonyi .József, Hódmezővásárhelyről Endrey Antal dr, Zs&rbó Lajos, Marosvásárhelyről Mikó Andor. A tőrversenyben Ropeczky Andor, Rav iszdy György, Szüts Sándor, Dunay Bertalan, Schen­ker Zoltán, Boros Jenő, Fiscser Marcel, Grausz Sándor, Kolozs Lajos, Lövész György, Várady Tivadar, Tóth Péter dr. és Szinte László versenyeztek. A versenyt vasárnap este nyolc órakor a Tisza-szájló nagytermében Armentáni Ede jóté­koqycélq vivóakadém'ája zárja be, apaelyen a versenyek győztesein kivül kiváló olasz vívó­mesterek lépnek föl, Az akadémia érdekessége lesz Wiener Margitnak, Arad kiváló hölgyvlv^

Next

/
Oldalképek
Tartalom