Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-14 / 87. szám

1912 április Í4. DÉEMAGYAÍ^ORSZÁÜ 7 össze is hivták, illetve kiírták a dumakép­viselők választását. De ugyanakkor a reakció is dolgozni kez­dett. Bár ez időben több rendelet biztosí­totta a gyülekezési, a sajtó és- személyes szabadságot mégis épen ekkor, az orosz al­kotmány megszületésének korszakában vol­tak napirenden a politikai letartóztatások, lapelkobzások ós pogromok. A cár fogadta a fekete bandáknak egy küldöttségét és el­fogadta azt a két jelvényt, amivel a bandák megajándékozták, az egyikkel őt magát, a másikkal a gyermek-trónörököst. A cár ezzel szentesitette a fekete bandák műkö­dését. Közvetlen a duma összehívása előtti napokban több ukázt bocsátott ki a cár, amelyekkel egy felső házat szervezett, a duma jogkörét lényegesen megcsorbitotta, fenntartotta az ostrom és a hadiállapot intézményét ós újra szent elvként dekla­rálta az egyeduralmat. Az első duma el­nökségét a cár nem is fogadta és mihamar föloszlatta a dumát és annak tagjai közül több mint százat pörbe fogott. Az uj dumát ós annak tagjai közül több mint százat pörbe fogott. Az uj dumát azután már egy az elsőnél sokkal reakciósabb választójogi törvény alapján hivták egybe. Az autókráciának a nép ellen való e há­borújában II. Miklós cár személyesen nagy ós lényeges szerepet vitt. Nem igaz tehát, amit a cárról általában hisznek, hogy tehe­tetlen báb, akit miniszterei és a kama­rilla kényük-kedvük szerint mozgatnak. A cár minden korlátolt tehetsége ós képességei dacára akaraterős, makacs, roszindulatu ember. Korlatlan befolyással intézi a kor­mányzást és az őt különösen érdeklő ügyek­ben a legutolsó és legapróbb részletekig in­formálja magát. Igen sok házkutatás ered­ményét a késő éjjeli órákig leste a cár. Ő sürgetett nem egy halálos Ítéletet és az orosz cár a pogromokat rendező bandák számos tervébe be volt avatva. Miklós cár cinikus déspota, aki azonban időnként megriad és akinél csak a saját ós a rokonai életéért való örökös félelem és aggódás megállit vad ós kegyetlen szándékaiban, amelyek egyéb­ként uralkodását a huszadik század fekete szégyenfoltjává avatják. Szegedi óvónők a délvidéki magyarosításért. — Kisdednevelők országos kongresszusa. — (Saját tudósitónktól.) Pünkösd napján kon­gresszust tart Temesváron a Kisdednevelők Országos Egyesülete. Ezen a kongresszuson különösen jelentékeny tevékenységet fejt ki a Szegedi iKsdedővó Nőegyesület, amely a kongresszus tartama alatt kiállítást rendez azokból a rajzokból és gyermekmunkákból, amelyeket apró, pöttöm gyermekek, ösztön­szerűen, a maguk naivitásával, gyermeklel­kiik öntudatlan irányításával csinálnak. Az ilyen gyermekmunka laikus felnőttek előtt nem bir értékkel, de hozzáértő pedagógu­soknak valóságos kincs, amelyből a gyer­mek lelkületére, hajlamára és a parányi ikis emberkékben szunnyadó tehetség megisme­résére adnak alkalmat, és igy a gyermekne­velés irányítására, fejlesztésére kitűnő ada­tokat szolgáltat. A pünkösdi kongresszus programja a kö­vetkező : Szombat délután négy órakor a Temes­megyei Óvókör Pichler Ella elnöklete alatt gyakorlati előadással egybekötött gyűlést tart. Előadók lesznek: Mező Dánielné temes­vári óvónő, aki társasjátékot fog bemutatni. Qiobodinszky Emma magyar-csanádi óvónő a magyar beszéd bevezetésének direkt mód­szerét szóban és rajzban adja elő. Gozón Aladárné zborói óvónő a magyar beszéd be vezetésének közvetett módszerét, a magyar alaki munka segitségével ismerteti. Mindhá­rom előadás különösen nemzeti .szempontból tanulságos és nagyfontosságú, mert ritkán kínálkozik olyan alkalom, amikor a magyar be^zéd(be való oktatás elméleti előadájsán kivül, annak gyakorlati bemutatásából is okulhatunk. Gyűlés után ismerkedési estély lesz. Vasárnap, pünkösd napján istentisztelet. Utána a vármegyeház dísztermében Hagara Viktor dr elnöklésével lesz a közgyűlés. Az egyesület évi jelentését Hankovits Ödönné terjeszti elő, mely után két értekezés követ­kezik. A munkára nevelés fontosságáról a kisdedkorban: Matolcsy Ilona a Csanádme­gyei Óvókör elnöke és makói óvónő, és a kisded foglalkoztatásának helyes szempont­ja. Gyermektanulmány. Előadó: Ballai Ká­roly a Gyermektudományi Társaság főtitkára és a Gyermektanulmányi Muzeum vezetője. Vasárnap mesemondó délután lesz. Részt vesznek abban a községi óvódás kisgyerme­kek; az iskolanővérek által vezetett vis óvó­dások játékkal, hazafias felvonulásokkal és apró jelenetekkel, az óvó- és tanítónőképző növendékei. Mesét mond a kicsinyeknek egy temesvári óvónéni; a serdülő ifjúságnak Szabolcska Mihály költő. Közreműködik még Székely néni és még más óvónénike. Az előadás után parkséta következik. Pün­kösd második napjára tervbe van véve egy aldunai kirándulás. A kongresszus kapcsán a temesvári vá­rosháza termében kisdednevelési magyar alaki munkakiállitás is lesz. Ezt a kiállítást a Szegedi Kisded óvó Nőegyesület rendezi. Tehát nem lesz országos jellegű, de azért e miniatűr kiállításból is okulhatnak az óvoda­ién tartók ép ugy, mint az intézetvezető óvó­nők, hogy közös egyetértéssel a kultura je­gyében mily hasznos szolgálatot tehet. A Szegedi Kisdedóvó Nőegyesület közel hetven éve szolgálja a kisdedóvás ügyét és óvodáit társadalmi uton tartja fenn, mégis a legelsők között volt, és van, akik,a kisdednevelés nem­zeti irányát megalapozzák; irányítják és fej­lesztik. Ez alkalommal is örömmel tesz ele­get hazafias kötelességének, hogy a Délvi­dékre összesereglett óvónők lássák az alföldi magyar gyermek apró-cseprő kézimunkáit, hogy azokat, magyarositó célzattal, óvodáik­ban felhasználhassák. Ez a nemzeti szempontból igen fontos, szükkeretü kiállítás még egy igen fontos missziónak is kíván szolgálatot tenni. Ma­gyarország legifjabb tudományos társasága, a Gyermektanulmányi Társaság nevelési és oktatási rendszerünk tévedéseit is hibáit lesz hivatva felderíteni, hogy a gyermek termé­szetes fejlődését gátló akadályokat elhárítsa és tudományos kutatások által megtalálja azt az erőt, módszert és eszközt, mellyel a gyenge viaszbábot, az önmagával tehetetlen, gyermeket Isten hasonlatosságára emberré formálja. Eeélból ez a tudományos társaság a gyermeket uj alapon tanulmányozza. ^ A gyermek természetének tanulmányozására megfigyelő, kutató és kísérletező módszert alkalmaz és azt az adatgyűjtés sokoldalú segélyével eszközli. A társaság nagy remé­nyeket fűz a három—hat éves gyermek testi és lelki megfigyeléséhez és az öntevékeny­ségéből eredő ösztönszerű játékok össze­gyűjtéséhez. Ez a kiállítás is be fogja mutat­ni az ösztönszerű gyermek munkáit és raj­zait, melyek, ha a laikus előtt semmit se mu­tatók is, de a Gyermektanulmányi Társaság biztosan értékelni fogja azokat. Ez a kiállítás kétszeres célt fog tehát szol­gálni. Bemutatja a gyermek ösztönszerű míunkáit és rajzait és az ezek alapján tovább fejlesztett irányító és módszeres alaki mun­kákat és gyermekrajzokat, amelyeket a sze­gedi óvódákban alkalmaznak. Éjféli tüz a Kárász-utcában. — fl kár több ezer korona. — (Saját tudósitónktól.) Szombaton este ti­zenegy órakor nagy tüz volt Szegeden, a Kárász-utcában. Wiesner Benő füszerkeres­kedésében keletkezett a tüz, amely több ezer korona kárt okozott. Nagymennyiségű gyu­fa, spiritusz és sidol lett a lángok martaléka. Robbanástól tartottak, de a tűzoltók még idejekorán lokalizálták a tüzet és igy na­gyobb veszedelem nem keletkezett. Részletes tudósításunk a következő: Tizenegy óra után néhány perccel Len­gyel Ferenc és Sztraszinszky János önkén­tes tűzoltók, akik központi szolgálat után út­ban voltak hazafelé, a Kárász-utcában ész­revették, hogy Wiesner Benő üzletéből füst tódul ki. Föl feszi tették az ajtó vaspántját és behatoltak az üzletbe. A szomszédos Korsó­kávéházból pedig a tüzőrséget értesítették. A tűzoltók Papp Ferenc tűzoltóparancsnok vezetésével néhány perc alatt megérkeztek és hozzáláttak a munkához. Amire odaértek, már nagy lángnyelvek csaptak ki az üzlet­ből. Az utcán Aöbb.. száz ember tolongott, a Korzó-kávéházDőr# az utcára tódultak a vendégek. Gróf Dezső rendőrbiztos vezeté­sével több rendőr tartotta fönn a rendet, ké­sőbb egy szakasz 'honvéd is érkezett egy hadnagy vezetésével. Eleinte igen nehéz volt a tűzoltók mun­kája, mert a fojtó füsttől alig lehetett az üz­letbe'hatolni. Robbanástól is féltek, nem tud­ták, hogy a robbanó anyagok az üzlet me­lyik részén vannak elhelyezve. Félórai mun­ka után aztán lokalizálták a tüzet és a gyú­lékony anyagokat lapáttal kihányták az ut­cára. Körülbelől négyszáz nagy csomag gyufa égett el. A gyufa a bejárat fölött és oldalt levő polcokon volt elhelyezve. Közvet­len szomszédságában volt a spiritusz, amely szintén lángot kapott. Más nem égett el, de az oltás következtében néhány ezer korona értékű áru használhatatlanná vált. A me­nyezet is megrongálódott. Benzin nincs az üzletben, a nagymennyiségű petróleum érin­tetlen maradt a raktárhelyiségben. Tizenkét órára már teljesen lokalizálták a tüzet. A tűzoltóparancsnok véleménye szerint a tüz onnan keletkezhetett, hogy patkányok jártak a gyuíacsomagok között. A dörzsö­lés következtében pedig lobot vetett a gyu­íafej. Wiesner Benő üzlete a Kárász-utca 16. szám alatt van, Lichtenegger Gyula házában. A ház földszintes és egyik része a Dugonics­térre esik. Wiesner'1906. óta tulajdonosa az üzletnek. Jóforgalmu kereskedés, állandóan kilenc-tiz óráig volt nyitva. Az üzlet az Első Magyar általános Biztosító Társaságnál húszezer koronára van biztosítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom