Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-13 / 86. szám

1912 április 10. 232 fogházra, el kell szakítani az asszonyt. Be­adták a válópert. Ezért rabolta el az asz­szonyt a férj. A késő esti órákban szabadí­totta ki a rendőrség Kisfaludy-Lipthay Má­riát a börtönéből. Miután Domonkost letar­tóztatták, az ügyeletes rendőrkapitány in­tézkedésére detektívek mentek ki a Mészá­ros-utcába, ahol a cselédszobába zárva, ösz­szeverve, ütési foltoktól kéken, dagadtan, ájultan találták meg az asszonyt. Kisfaludy­Lipthay Máriát a fivére és ügyvédje előbb a penzióba vitték vissza. Itt azonban mint­hogy megelégelték a botrányokat, nem fo­gadták vissza az elrabolt asszonyt, akit erre Kisfaludy-Lipthay Pálnak Logódy-utca 15. szám alatti lakásán helyezték el. Most is ott van. A Domonkos-Lipthay-ügynek még sú­lyos fejleményei lesznek. —Német léghajósok Magyarországon. Déváról jelentik: E hónap 8-i!kán, húsvét má­sodnapján Russor községben egy hatalmas léghajó szállott le, melyben Hans Gericke né­met birodalmi 1. dragonyos vértes-ezredbeli hadnagy és Ernst Hinckl tüzérhadnagy ültek, mindketten mérnökök és jeles aviatikusok. Április 7-én indultak el léghajójukkal a Ber­lin melletti Bittenfeld községből és a léghajó, mely a Bittenfeld I. jelzést viseli, útba ejtette Pozsony, Komáromot, Kecskemétet, Szentest, Mezőhegyest, Aradot és Hátszegen át Russor községben szállt le, hol az egész falu népe összegyűlt és segédkezett a leszállásnál. A léghajósok Pietsch Lajos gazdasági felügye­lőnek vendégszerető házában nyertek fogad­tatást és melegen érdeklődtök a magyar nép­szokások iránt és igen sok fényképfelvételt eszközöltek a lakosságról. Elmondották, hogy egy nap alatt 1100 kilométert tettek meg léghajójukon, állandóan 2000—3000 mé­ter magasságban, hol hőmérőjük állandóan — 5 fokot mutatott. Hens Gericke volt az, aki a német birodalmi dijat megnyerte s Ameri­kában majdnem végzetes baleset áldozata lett egy felszállása alkalmával, mikor a hir­telen kitört vihar elsodorta s Kanadában egy bensziilött mentette meg életét. — Miután ballasztjuk elfogyott, a léghajót összecsoma­golták és 9-én délután visszaindultak Ber­linbe. - Áthelyezik a horvát vasutasokat. Fiuméből jelentik: A Növi Liszt értesülése szerint a fiumei állomásfőnök a Fiúméban és a szomszéd állomásokon szolgáló horvát nemzetiségű vasúti alkalmazottakat össze­hivatta és értésükre adta, hogy valamennyi­jüket Magyarországba helyezték át és hogy három hónap alatt meg kell kezdeniük uj szolgálatukat. Helyükbe magyar személyze­tet fognak alkalmazni. Az áthelyezés hire nagy föltűnést keltett. — Betörő úriasszony. M. J.-né, egy sie­gedi vállalkozó felesége, csinos úriasszony. Az uri hölgy a mult év őszén bemászott D. J. szegedi háztulajdonos lakásába, az éléskamra ablakán keresztül. A szobában fölfeszitette a házigazda szekrényét és onnan nyolcszáz­négy koronát ellopott. Épen távozni készült, amikor a lesben álló házigazda előlépett a rejtekhelyéből és rajtacsípte a betörő asz­szonyt. A megtévelyedett asszony ellen D. J. följelentésére az ügyészség vádat emelt be­töréses lopás miatt. A szegedi törvényszék pénteken tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson az úriasszony igen érdekesen védekezett. Azt mondta, bogy a házigazda őt becsalta a la­kásába. Minthogy pedig nem teljesítette az öreg ur óhajtását, az erőszakosan akart ér­vényt szerezni az akaratának. Ö azonban ügyesen megmenekült a „veszedelemből". Ez annyira felbőszítette D. J.-t, hogy dühében tolvajt kiáltott. Csak a házigazda boszujából jutott a vádlottak padjára. Erre a védekezés­re azonban rácáfoltak a tanuk és a bíróság hat hónapi börtönre Ítélte a betörő uriasz­szonyt. — Máglyahalál. Abbáziából jelentik: Cirkvenicán borzalmas módon irtotta ki a családját egy őrült asszony. Krsul Kata, mert a hatóság erkölcstelen üzelmek miatt elakar­ta Jöle_ven ni egyikJeányát, halálra határozia el magát. Máglyát rakott az udvar közepén, először beledobta a két leányát azután pedig saját maga ugrott bele a tűzbe. Mindhárman odavesztek. — Nyári betörők. A nyári betörők azt az alkalmat használják fel, mikor a gazdagabb emberek nyaralni mennek és üresen hagyják a lakásukat. Még nincs ugyan nyár, de már is megtörtént az első ilyen nyári betörés. Az Attila-utca 7. számú ház özvegy Déri Manó­né magánzónő tulajdona. Déri most Merán­ban üdül, ezt az alkalmat leste most ki egy nyári betörő. Álkulescsal hatolt be a teljesen őrizet nélkül maradt házba, ahol a szekrénye­ket, fiókokat sorba felnyitogatta és elvitt minden elvihetőt. A rendőrséget pénteken reggel értesítették a betörésről. A szomszé­doknak gyanús volt, hogy a Déri-ház ajtai tárva-nyitva vannak. Tudták, bogy a tulajdo­nos nincsen itthon, érthetetlen volt tehát előt­tük a nyitott lakás. A rendőrség eddig nem tudta megállapítani, hogy mit és milyen ér­tékű holmit vittek el a betörők, özvegy Déri­nét táviratban tudatták az esetről és igy csak az ő megérkezésekor tudják megállapí­tani a kár nagyságát. Egy 12 éves leányka látott csütörtökön egy 20—25 éves kinézésű, magas termetű, szürke ruhás, szőke bajuszu férfit a ház körül ólálkodni. Ez tudakozódott a leánykától Dériné holléte felől. A rendőr­ségnek a szemólyleirá fon kivül fontos nyom egy ujjlenyomat, amit a betörő az egyik szek­rény fiókjában hagyott. Az ujjlenyomatot felküldik Budapestre az országos bűnügyi nyilvántartóba. — Cigány-vérengsés. Miskolcról je­lentik: Még szerdán eltűnt Molnár Antal miskolci gazdálkodó hat éves fiacskája. A kis gyereket mindenütt keresték, de nem ta­lálták meg. Pénteken délután egy miskolci ember a mezőn barangolt, hol egy háttinéi­küli lovat pillantott meg. Megfogta a lovat és akkor látta, hogy a farkára egy kis gyer­mek hullája van kötve. Azonnal értesítette a rendőrséget, hogy a kis gyerme'khulla Mol­nár Antal hat éves fiucskájé. Kóbor cigányok kötötték a lófarkára bosszúból. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 7t NYILTTER. !deíoérosi fcáüéfjézOan ma szomöaton a 4ó~ift gyafogezreb zenekara játszik. Dr. Goldschmied-féle házban (Tisza Lajos-körut) E rovatban közlöttakért nem vállal felelőiaáget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. GYOQYésUDltOVIZ. és egy uri lakás május elsejére kiadó. A SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVIZEK KIRÁLYA ! Ksphofő: TDIH PETER filszerhereskedésében Telefon 218. KÖZIGAZGATÁS Szeged város feltöltése. — Előadás az eszményi nívóról. — (Saját tuáósitónktól.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg pénteken este Farkas Árpád a csatornázási kirendeltség vezetője szabad előadását a város feltöltéséről. Az előadáson, amely hat órakor kezdődött a közgyűlési teremben, a város hatóságainak vezetőin kivül a szegedi mérnök- és építészi kar majdnem valamennyi tagjai megjelent. Csernovics Agenor főmérnök üdvözölte a közönséget, majd fölkérte Farkas Árpádot előadása megtartására. Farkas Árpád előadásából közöljük a kö­vetkező érdekes részeket: Amikor a város ma érvényben levő végle­ges nivói megállapittattak, az illetékes fó­rumok főcélja egy ujabb árvíz elleni védeke­zés megkönnyítése volt. Nagyon jól tudjuk, bogy a nagykörút ár­védelmi szerepe annak csatornavonalakkal történt átmetszése folytán már a kilencvenes években megszűnt, viszont az a körülmény, hogy az árviz óta háromszor fordult elő ma­gasabb Tisza vízállás, mint a belváros esz­ményi nivója (+ 8.06), végleg megfosztott bennünket azon reménységtől, hogy a Bel­város bármily magas árvizzel dacolva, a ve­szedelem napjaiban biztos megszálló helyet nyújt majd a menekülőknek. Mindez rövidesen arra késztetett bennün­ket, bogy a változó magasságú árvizek ellen a végleges nivók emelése helyett a védeke­zésnek más, olcsóbb módjához, és pedig a körtöltés megerősítéséhez folyamodjunk. Igy történt azután, hogy a körtöltés + 11.0 Tisza 0 pont feletti magasságra való feleme­lése és szilárd burkolattal való ellátása a le­hető legrövidebb idő alatt megtörtént. Habár az eszményi nivó mint árviz esetére szükséges berendezkedés létalapját ilyformán el is vesztette, életét az általános csatornázás kérdésével való kapcsolatba hozatala mégis meghosszabbította s ez időtől kezdve legfőbb indokolása az volt, hogy a város általános csatornázása az, ami a nivók betartását meg­kívánja. Miután a város általános csatorná­zására immár elfogadott tervezetünk van, a nivó-kérdésben való sürgős és végleges dön­tés ideje is elérkezett. Dönteni kell pedig a feleit, bogy szükséges-e a királyi biztossági nivó betartása, vagy pedig elegendő egy an­nál mérsékeltebb térszini magasság is. Részletesen megvilágítja ezután előadó mindama tényezőket és indokokat, melyek a királyi biztossági nivó mellett vagy ellen szólnak és következtetését részletes adatok­kal igazolja és álláspontját sikerült faliábrák bemutatásával teszi mindenki előtt érthető­vé és elfogadhatóvá. Előadását azzal fejezi be, hogy összehason­lítja, hogy mily költségtöbbletet jelent a ki­rályi biztossági nivó betartása a redukált ní­vóval szemben. Kimutatja, hogy a költség­többlet legkevesebb tízmillió koronára be- .

Next

/
Oldalképek
Tartalom