Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-12 / 85. szám

mi áprilíg ll ÖÉLMAOYARORSZÁti f csak megmaradtak régi erkölcseikben, régi ruházatukban. Igen fiatalon házasodtak és leányaik leszijjazták a mellüket, ugy hogy a tekintetes vármegyének kellett külön statútumokkal erkölcseiket megszabályozni. Szabadon és boldogan éltek; haluk, gyékényük mindig volt, nádasukra, vizükre senki sem áhítozott, mindegyikük megkereste, ami neki és családjának kellett. Igy maradt minden 1842-ig. Akkor elkövetkezett az uj világ és az országos kormányzat ugy vélte, hogy a Tiszával valamit tenni kell. Le kell vezetni vadvizeit, ármentesiteni, termőfölddé változtatni óriási területeket, a többi közt a tápéi mezőséget is. Megjött a rendelet, Ihogy a község lakói vállalják magukra a terheket bizonyos számú kilométer hosszában épbsenek föltést, de Táré nem mozdult. Még most is ott van, ahol volt. Gyékényt fon és slusz. Földet kérnek, de nem kapnak, vissza akarják szerezni régi birtokukat. Volt pör is érte, vagy negyven évig pörösködtek, de elvesztették s most pénzért szeretnék viszszavenni. De Szeged hajthatatlan, a tápéi földeket nem adja. Azzal érvel, ihogy neki is kevés földje van. Tápé pedig'kérelmez s akár a miniszterig, a királyig is elmegy. Csak kérelmeznek, óe leleményesen nem dolgoznak és ezért nyomorognak. Kivándorlásról szó sincs. Ragaszkodnak régi mesterségükhöz, a gyékényfonáshoz. — Ax urbérixégről. Szentesről jelentik: A szegedi törvényszék megkereste Szentes város hatóságát, sürgős közlést kérve arról, hogy hatósága területén vannak-e még oly úrbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelők és nádasok, amelyek elkülönítve nincsenek, vagyis vannak-e még olyan erdők, legelök és nádasok, amelyek úrbéri haszonvételekkel vannak terhelve a volt földes ur javára s melyekből a volt földes urat és a volt úrbéreseket külön-külön megillető terület megállapítva és kihasítva nincsen, hanem az közösen birtokoltatik a volt földes ur és a volt úrbéres által? Továbbá vannak-e a volt ur béresek közös használatában oly területek, melyekre nézve az arányosítás szüksége fenforog, amelyekre nézve tehát a közös területből való egyénenkénti részesedés hányada és aránya megállapítva nincsen? Szentes város ugyanis a volt földesurától, a gróf Károlyi családtól, mint akkori taksás város még az 1832. évben megváltoztatta minden határát, amely most politikailag és geografiailag a városhoz tartozik, sőt még ennél többet is, mert például Szentes város határát képezik bizonyos uradalmi területek is, melyek most Derekegy ház és Nagymágocs községekhez vannak csatolva. Ugyanakkor megváltotta Szentes az összes királyi kisebb haszonvételeket is s Szentlászló és Bökény puszták kicserélésével megszüntette az utolsó kapcsolatot is, mely őt ezen két határrészek beékelése által Szentes városhoz némi részben kötötte. Ki lettek pedig ezek cserélve az uradalommal: Oserebökénynyel és Csereszentlászlóval. Itt tehát semmiféle urbéri birtokrendezés vagy legelőelkiilönités esete fenn nem forog. A mintegy 13,000 katasztrális hold földnek Szenteshez, vagy Nagymágocs és Derekegyháza uradalmi községekhez való tartozásának kérdéséhen a közigazgatási hatéságok még nem döntöttek. — Megpofoxták a sxtrAjktSrő ujxágirót. Nagyváradról jelentik: Véssey Kálmán újságírónak egy színdarabját nemrégiben elfogadta előadásra Erdélyi Miklós, a Szigligeti Szinház igazgatója. A napokban aztán, a mert Véssey beállt a „Npgyvárad"-hoz sztrájktörőnek. Egy nagyváradi estilap csütörtöki számában foglalkozott a sztrájktörő színdarabjával. Azt irta az esti lap, hogy nem csak az újságíró-sztrájk okozta a darab visszavetését, hanem a színigazgatónak a helyi szerzőkről való tapasztalata is hozzájárult a kudarchoz. Véssey erre fölkereste a színigazgatót, akitől nyilatkozatot akart kikunyerálni a hír megcáfolására. A színházban Feld Irén kamarajáték társulata szerepelt, épen befejezték az első egyfölvonásost, amikor Véssey a szinpadon megszólította az igazgatót: — Ugyan kérem, hagyjon nekem békét, — mondta az igazgató,. — nem érek én most rá az ilyesmire, Rimler Károly dr polgármester is a szinpadon tartózkodott, aki a hangos szóváltásra figyelmessé lett. A polgármester arra kérte az ujságirót, hogy majd más helyen intézze el az ügyét. A nézőtéren levő Dutka Ákos és Faragó Rezső hirlapirók értesültek a botrányról és fölmentek a szinpadra. Rövid szóváltás után Faragó, kétszer arculütötte Vésseyt, aki a hatalmas ütésekre megtántorodott. Később botjával fejbe akarta sújtani Faragót, de Dutka Ákos kiragadta kezéből a botot. — Ezt még csúnyán megbosszulom! — fenyegetődzött Véssey. A nagy botrányról a nézőtér is értesült és sokan föjszaladtak a szinpadra. Horváth Géza dr rendőrkapitány szétválasztotta a verekedőket. A városban nagy az elkeseredés a Nagyvárad cimü lap, különösen a sztrájktörő Véssey Kálmán és Pelle János ellen. A Nagyvárad szerkesztőségét állandóan két rendőr őrzi. — Rutén kispapok fölszentelése. Nagyváradról jelentik: Radu Demeter görög katolikus püspök húsvét első napján tizenhat kispapot szentelt fel, akik az ungvári görög katolikus szemináriumban végezték tanulmányaikat. Miután a kispapok rutének, Firczák Gyula munkácsi püspöknek kellett volna a felszentelést végeznie, minthogy azonban Firczák súlyos beteg, 5 felszentelés feladata Radu Demeter nagyváradi püspökre hárult. A tizenhat rutén kispap mé" csütörtökön megérkezett Nagyváradra, ahol Radu püspök látta vendégül őket, barátsággal fogadva őket. A kispapok tiszteletére adott ebédre az egész görög katolikus papságot meghívta. Ez a dolog Nagyváradon élénk feltűnést keltett, mert azt olvasták ki belőle, hogy Radu fel akarja használni az alkalmat, hogy a nemzetiségi kispapok előtt szeretetét dokumentálja. Húsvét hétfőjén a kispapok félkeresték Széchenyi Miklós gróf püspököt, Bunyitai Vince pápai prelátust és végül Lányi József tinini püspököt, kinek közbelépésére tudvalevőleg a 16 román kispapot a nagyváradi szemináriumból kicsapták. Lányi püspök rendkívül szívélyesen fogadta a rutén kispapokat. A rutén kispapok látogatását ugy kommentálták, hogy a kispapok az ő hazafias érzelmüket akarták demonstrálni a kicsapott 16 román kispap és Radu püspökkel szemben. Azonban a Lányi püspöknél történt látogatás után visszatértek Radu rezidenciájába, hol a püspök saját arcképévé] ajándékozta meg őket. A látogatás és ajándékozás 'Nagyváradon rendkívül feltünsét keltett és különböző kommentárokra adott alkalmat. Jól értesült körökben ugy tudják, hogy ez a látogatás demonstráció akart lenni amellett, hogy Lányi József tinini püspök és Radu Demeter között létrejött a béke és a 16 kicsapott román kispap ügyét egymás között végleg elintézettnek tekintik. — Elparcellázott milliók. Lerabergből jelentik: Egy nagy bankösszeomlás monstrepör főtárgyalása indult meg a mai napon az itteni esküdtszék előtt. Legalább egy hónapig húzódik ez a pör, amelynek vádlottjai Deskiir János dr és Posnanski Zsigmond, a parcellázó bank igazgatói, akiknek csalás és vétkes bukás miatt kell helyt állaniok. Az egész kötetre terjedő vádirat elmondja a bank keserves históriáját. Négy évvel ezelőtt, 1908ban még 105,000 korona tiszta nyereséget mutatott ki a bank, a következő évben azonban már nem tudott fizetési kötelezettségeinek eleget tenni és a passzívák több mint tiz milliót vettek ki. A lembergi pénzintézetek megbízottai mentőakciót kezdtek, mert a bank kritikus helyzete, miután csak takarékbetétek cimén is két millió koronát kellett visszafizetnie, Galícia gazdasági és hitelviszonyaira is kedvezőtlen hatást gyakorolt. A kormány a Galizische Landesbanknak a Parcellázó Bank üzleteinek lebonyolítására 1912 március haváig visszafizetendő 2%-os két millió kölcsönt folyósított, amelyért a segélyszindikátust alkotó pénzintézetek vették át a garancia egy részét. Aztán 1910 január 11-én a Parcellázó Bank, korlátolt felelősségű társaság, közgyűlése elhatározta a vállalat fölszámolását. A vádirat szerint a Parcellázó Bank, mely 1905-től 1909-ig harminckét birtokkomplekszussal rendelkezett tizenkettedfél millió értékben, már 1907-ben fizetésképtelenné vált. Az intézet igazgatói, akik pártpolitikai eszközökké lettek, azon voltak, hogy a vállalat tényleges helyzetét eltitkolják és a passzivitása ellenére sok birtokot hitel utján megszerzettek és különböző tranzakciókat, amelyek veszteséggel jártak, tisztességtelen manipulációkkal keresztülvigyenek. A vádirat rámutat a Parcellázó Bank iizletvezetőségében történt számos viszszaélésre, az aránytalanul magas igazgatási költségekre, a mérlegek inkorrekt összeállitására, a kifogásolható könyvvezetésre és kétes váltók elfogadására. — Bécsi diákok Budapesten. A bécsi egyetem kétszáztizenkét hallgatója harminc tanár vezetésével ma délben Budapestre érkezett, hogy Budapestet, művészeti, tudományos és közintézményeit, épületeit tanulmányozzák. A vendégeket a nyugati pályaudvaron Fröhlich Izidor rektor, Zubritzky Aladár teológiai dékán, Bartoniek Géza, az Eötvös-'kollégium igazgatója, Friedmann Ernő dr miniszteri tikár, Miklós Elemér fővárosi tanácsjegyző, Zsembery István dr és az egyetemi ifjúsági egyesületek elnöksége várta. Tizenkét orakor érkezett meg a vendégeket hozó különvonat. A bécsi egyetemi hallgatókkal együtt jött Budapest megtekintésére a bécsi egyetem rektora és több egyetemi tanár. A vendégeket Fröhlich Izidor dr a budapesti tudományegyetem nevében üdvözölte, kívánva nékik, hogy kellemesen érezzék magukat Magyarország fővárosában és használják föl tanulságosan rövid ittlétüket. A vendégek nevében Ostwald Redlich rektor köszönte meg az üdvözlést, kifejezést . adva annak a reményének, hogy felejthetetlen napokat töltenek el a ragyogó Budapesten. A vendégek azután szállásukra mentek, ahol megebédeltek. Délután három órakor a reszare aijesz evre tüntetést sd fel, - az hintethet r