Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-11 / 84. szám

10 bELMAGYARORSZÁÖ 1912 április íí. URÁNIA SZÍNHÁZ. Négy napig! Világszenzáció! A hipnotizált biró. Társadalmi dráma 3 fölvonásban. Szenzációs dráma a hipnózisról. Nordisk sláger. Oán színészek. Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap. Két csinosan bútorozott szobát keres külön bejárattal két intelligens úri­ember. Cim a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG A uizi utak. — Föl kel! lendíteni a hajózást. — (Saját tudósítónktól.) Napilapjaink már úgyszólván állandó rovatot nyitottak a köz­lekedés bajának tárgyalására. Naponkint ol­vassuk a gazdák, gyárosok, kereskedők pa­naszát s naponkint módunkban van válo­gatni a bajok orvoslására szánt javaslatok­ban. S csodálatosképen alig esik szó ebben a tollharoban a vizi közlekedés fejlesztéséről. Ha a szaklapok hasábjain tárgyalják is ezt a kérdést, a napilapok messze hallatszó szavát csak igen elvétve halljuk a vizi közlekedés érdekében fölhangzani. Pedig ma már ége­tően szükséges volna, hogy a szakkörökön kivül -a közönség szélesebb rétegei is foglal­kozzanak ezzel a kérdéssel, mert ia közlekedés mizériáinak orvoslását nem is volna szabad másképen tárgyalni, mint a vasutak és vizi utak egységes fejlesztése alapján. Hiszen kétségtelen, hogy elsősorban vasut­jaink teljesitő képességét kell fokoznunk, inert ezt tehetjük meg leggyorsabban s leg­könnyebben s igy ezen a módon enyhíthet­jük leggyorsabban a pillanatnyi szükséget. De viszont a jövőbe tekintő forgalmi politi­kusnak be kell látnia, hogy hiába fektetjük be vasútjainkba a Százmilliókat, — vagy so­kak szerint a milliárdot — ezzel legfölebb azt pótolhatjuk, ami tulajdonképen már ma vol­na szükséges, de a jövő forgalmának ma még be sem is látható fejlődésével lépést tartani — a vizi közlekedés fejlesztése nélkül — nem fogunk soha. Újra és újra ismétlődni fognak azok a for­galmi zavarok, amelyeket ma vagyunk kény­telenek tűrni, újra meg újra fogja szenvedni gazdiasági életünk a közlekedés nyomorúsá­gának kárát mindaddig, mig a hajózás el nem foglalja forgalmi politikánkban az őt megillető helyet. Minél jobban fejlődnek az ipari középpon­tok, annál nagyobb tömegekben kell az élel­miszereket, ipari nyersanyagokat, tüzelőanya­gokat e középpontokba szállítani. Kiviteli áruink túlnyomó része tömegcikk. Csak ter­mészetes tehát, hogy forgalmi berendezésein­ket a tömegcikkek szállítására kell alkalmas­sá tennünk. Már pedig ezt a célt & vizi köz­lekedés fejlesztése s egy átgondolt, tervszerű viziuthálózat kiépítése nélkül elérni nem fog­juk soha. A hajózást csak a viziutak hálózatának ki­építésével lehet arra fokra emelni, amelyet fontosságánál fogva megérdemel. Mert ha vasutainkon sok a pótolni való, vizi utain­kon még több, mert ezeken még nyoma is alig látszik négy tervszerű, jól átgondolt viziut hálózat megalkotására való törekvés­nek. Egyetlen állandóan használható vizi utunkon, a Dunán is vannak még sekély vízálláskor olyan hajózó akadályok, amelye­ket ha teljesen megszüntetni nem is lehet, de mindenesetre lényegesen jiavitani kell; de ha nem volnának ezek az akadályok, a forgalmat tápláló mellékágak rendkívül cse­kély száma miatt a Duna forgalma is csak tengődik, intenzivebb fejlődésre képtelen. A Tiszán, Maroson, Dráván, Száván végezett és és folyó mederrendezések, a Begán és Kőrö­sön épülő csatornázó munkák, valamint a legújabban a Sajón és Sión kezdeményezett munkálatok sokkal kisebb arányúak s bizo­nyos ötletszerűséggel indultak meg, semhogy ezektől a vizi közlekedés számbavehető föl­lendülését várni lehetne. Annál kevésbé vár­hatjuk ezt, mert e munkák köréből teljesen hiányzik a mesterséges csatornák, kikötők és vasúti átrakodó állomások épitése. Pedig modern értelemben vett kikötőnk az egész országban egyetlen egy sincs s még Budapes­ten is túlnyomóan kézi erővel történik a ra­kodás, nem is szólva a forgalmat bénitó egyéb hiányokról. Ilyen viszonyok között természetesen a ha­józás, a közlekedés számottevő tényezője nem lehet. Meglevő s nagyrészben kihasználatlan vizi ntjaink hajózhatóvá tételére, uj mester­séges csatornákra, jól berendezett kikötők és átrakodó-állomások egész sorára lenne szük­ségünk, hogy hajózásunk föllendülhessen s kivehesse őt megillető részét a forgalom le­bonyolításából. (—) A Holtzer Dániel-cég fizetési zava­rairól a hírlapokban megjelent közlemények megemlékezvén a Holtzer Dániel nevével kapcsolatban álló egyéb vállalatokról is, — a Csongrádmegyei Hitelszövetkezettel vissz­leszámitolási viszonyban lévő pénzintézetek indíttatva érezték magukat arra, hogy a szö­vetkezet ügyeit megvizsgálják. Az egész ügymenetre kiterjedő beható vizsgálat alap­ján a nevezett intézetek igazgatói a Cson­grádmegyei Hitelszövetkezet igazgatóságá­val a keresk. és iparkamara helyiségében ma délután közös értekezletet tartottak s mi­után megállapították, hogy a szövetkezet viszonyai minden tekintetben kielégitőek, egyhangúlag hozott határozatban kimondot­ták, hogy a szövetkezettel való összekötteté­süket továbbra is fentartják és semmiféle ujabb biztositáSnak szükségét nem látják. (—) A Szeged Alföldi Takarékpénz­tár uj vezérigazgatója. Megírtuk már, hogy Kugler Albert, a Szeged Alföldi Taka­rókpénztár vezérigazgatóját a nemrég meg­alakult Hungária Bank vezérigazgatójának választotta meg. Szeged társadalma ameny­nyire fájlalja Kugler Albert távozását, épen annyira örül, /hogy a város közéletének ez a közbecsülésnek örvendő tevékeny vezetője az ország egyik legelőkelőbb pénzintézeté­nek az élére ikerült. Kugler Albert — érte­sülésünk szerint — továbbra is vezetője ma­rad a Szeged-Alföldi Takarékpénztárnak. Megtartja a végrehajtó bizottság elnökségét és az igazgatósági tagsági tisztségét, ami azt jelenti, /hogy a pénzintézet irányitója to­vábbra is Kugler Albert lesz. A vezérigaz­gatói állásra helyette Pataki Vilmost, a Sza­badkai Takarékpénztár vezérigazgatóját hívták meg. A több hét óta tartó tárgyalá­sok az intézet és Pataky között eredményre vezettek: Pataky a megtisztelő meghívás­nak eleget tett és már május 1-én-elfoglalja a vezérigazgatói állást a Szeged Alföldi ta­karékpénztárnál. Pataky Vilmos hat év előtt ment Szabadkára Pécsről, aihol az Ultmann­banklháznak volt vezetője. Ott előbb a Sza­badkai Kereskedelmi r. t., majd, amikor ez a Szabadkavidéki részvénytársasággal fuzi­onált, a Szabadka vidéki banknak tett egyik igazgatója. A Szabadkavidéki Takarék­pénztár és Kereskedelmi részvénytársaság legutóbb tartott közgyűlésén őt az igazgató­ságba is beválasztotta. Pataky Vilmosban, aki huszonöt esztendeje van a bankszakmá­ban, értékes vezetőt nyer a szegedi pénzin­tézet és a szegedi társadalomi is nagyintelli­genciáju férfiúval lesz gazdagabb. (—) A vásárcsarnok. Szerdán délelőtt rendkívüli ülést tartott a város tanácsa. A tanácsülésen megjelent Strasser Albert mér­nök, a vásárcsarnok tervezője is, akivel a tanács véglegesen megállapodott a tervezés feltételeit illetőleg. A megállapodás alapján utasította a tanács a mérnökséget, liogy a vállalati feltételeket állítsa össze, a tiszti fő­ügyészt pedig fölhívta, hogy a szerződóst ké­szítse el. Strasser Albert terveit tudvalevően a vásárcsarnok ügyében kiküldött bizottság gyakorlati és pénzügyi szempontból egyaránt előnyösnek találta és elfogadta a tervező ál­tal összeállított költségvetést is, amelyből ki­derül, hogy a vásárcsarnok jövedelme fe­dezni fogja az épitési költség annuitását és az üzemi költséget. A kérdéssel különben április­ban rendkívüli közgyűlésen foglalkozik a tör­vényhatósági bizottság, amely Strasser Al­bert tervei alapján ki fogja irni az épitósre a versenytárgyalást. Budapesti gabonatőzsde. A batáridőpiacon tekintettel arra, hogy holnap zárva van a tőzsde, a vidéki jelenté­sek pedig ma se voltak valami nagyon ki­elégítők, újból a fedező vásárlások voltak túl­súlyban, minélfogva helyenkint ismét lénye­gesebben javultak az árfolyamok. Felmondás búzából 56,000, rozsból 18,500, zabból 41,000 mm. Egy órakor a következők voltak a záró­árfolyamok: Buza áprilisra Baia májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri júliusra Zab áprlisra 11.59—11.66 11.60-11.61 10.83—10.64 8 95— 8.96 8.95— 8.96 8.91— 8.92 9.81— 9.82 A budapesti értéktőzsde. Április 10. A szilárd külföldi jelentést és a nagy jegybankok aránylag kedvező kimuta­tását ma sem vették figyelembe a mai élő­tőzsdén. A spekulánsok a médióhalasztás és a holnapi ünnep előtt igen tartózkodóan visel­kedtek. A nemzetközi piacon tartott áron folyt a vásár, a helyi piacon csak árenged­ménynyel lehetett eladni. A készárupiacon a magyar cukorrészvény újra 10—15 koroná­val emelkedett, a többi némileg olcsóbban cserélt gazdát. A zárlat nyugodt. — Kötöttek: Osztrák hitel Magyar hitel 0. m. államv. Jelzálogbank Leszámitolóbank Rlmamurányi Közúti villamos Városi villamos Hazai bank Magyar bank 651 75-658 59 885.75—836.25 732.60 .— 471.75—472.25 547.50—548.60 721.50—728.— 783.60—789.60 429. 430.— 805.75—806.60 676.76—681.75 Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kószán Újlaki Ganz vasöntó Magyar villám. Atiantika 786. 900. 748.— 812.60—814.— A déli tőzsde irány gyönge volt. A nemzet­közi piac értékei csökkentek. A helyi piacon 2—3 koronával olcsóbb áron folyt a vásár. A készárupiac nyugodt volt. A járadék üzlet­telen. A valuta ós ércváltó változatlan. A zárlat kissé javult. — Kötöttek: Osztrák hitei 657. 653.— Magyar bank 894. 696.­Magyar hitel 834. 836.26 Keresk. bank —. Jelzálogbank 470. 4'1.— Beocsini —• Leszámitolóbank 54760.—646.25 Aszfalt -• Rimamnrányi 728. 728.50 Salgótarjáni 740. 748.­Köznti villamos 790. 792.— Ganz vasöntö —. «— llijbiztositás: Osztrák hitelrészvényböl holnapra 8—4 kor nyolc napra 6—8 kor., május végére 20—22 korona. A bécsi börze. A mai elötözsdén a kötések a következét: Osztrák hitel Magyar hitel Angi o-bank Bankverein Unio-bank Lánderb&nk 657. 886. .­882.25 534. .­614. .­644.50 .­Osztr. államv. Déli vasút Rlmamurányi Márka készp. Ultimóra Skoda 785.— 106.50­728.50­117.97­117.80­781. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­v&Uskl Szegeden, Korona-ntcn 15. (Bokor-pafatg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom