Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-28 / 99. szám

6 DEIÍMAGYARORSZÁQ 1912 április 28. csak a provizóriumot intézzék cl. A közös költségvetésnek ezido szerint való tárgyalásáról nincsen- szó és a 30-án kezdődő delegációs ülésezésnek ismeretes programja változatlanul érvényben mara'd. Lukács László miniszterelnök ma délelőtt hosszasabban tanácskozott Berchtold gróf külügyminiszterrel a delegációk 'dolgában. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután 'Az elvált asszany, operett Vasárnap este Berkovics és társa, operett. (Bemutató. '/>) Hétfőn Berkovics és társa, operett. ('/») Kedden Berkovics és társa, operett. (2/s) Szerdán Hoffmann meséi, zenedráma. P/3) Csütörtökön Szerelem gyermeke, szinmii, Odry Árpád föllépítével. (»/») Pénteken Éva boszorkány, szinmü. (Váradi Aranka és Odry Árpád föllépte.) Bemutató. Bérletszünet. Szombaton Éva boszorkány, szinmü. (Váradd Aranka és Odry Árpád föllépte.) Bérletszünet. Vasárnap délután A görög rabszolga, operstt* Vasárnap este Berkovics és társa, operett. P/3) Hétfőn Váljunk el, vigjáték. P/s) Kedden Cárnő, szinmü. PA) Szerdán Leányvásár, operett. PA Csütörtökön Bál az, udvarnál, operett. Bemutató. p/») Pénteken Bál az udvarnál, operett. PA) Szombaton Bál az udvarnál, operett. PA) Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. PA) Papp Gábor a Müvészházban. (Saját tudósítónktól.) A budapesti Miivészház (Művészeti Egyesület) április 28-án csoportos kiállítást rendez, melyen több jeles művész, köztük Papp Gábor szegedi festőművész is részt vesz. Papp Gábor festőművész 25 képpel szerepel e kollektív kiállításon s kívüle részt vesznek még gyűjteményeikkel Csont Ferenc, Feiks Alfréd és Jenő és Kádár Béla festőművészek, valamint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Medgyessy Ferenc, Sámuel Kornél és Szentgyörgyi István szobrászművészek. A kiállítás ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt lesz. A sajtó képviselőinek onár ma bemutatták a kiállítást és Papp Gábor képei osztatlan tetszést és elismerést arattak. Nagy elégtétele ez Papp Gábornak, aki Szegeden, a szűkebb hazájában épen ugy küzd a mostoha viszonyokkal, mint a többi, nálánál fiatalabb és ismeretlenebb művésztársai. Szerencséje Papp Gábornak, hogy eddig sem kötötte magát szorosan Szeged szük határához* h'aneml kiváló tehetségét, festő talentumát bemutatta az egész országnak és főleg az ország fővárosának. Igy Papp Gábor már régen kiemelkedett az ismeretlenség homályából és neve el van ismerve ott, aihoJ a müivészi értéket és tehetséget számontart'ják. Már maga az a tény, hogy a Müvészház kollektív kiállítás rendezésére szólitötta fel és hogy esupa ismert nevű, a fővárosban állandóan, a fölszinen mozgó, kiválasztott művészek társaságában vesz részt a kiállításon, élénken bizonyítja azt a föltétlen elismerést, arrelylyel illetékes művészeti tényezők illették Papp Gábort. A fővárosi rrüvés7krrök és a sajtó a legteljesebb dicsérettel en fékeznek meg Papn Gábor rortrcircl és ?z ő teljésen egyéni művészetéről. Hatalmas karakterizáló ere'*'' erőteljes'ecsetkezelését és színezésének bar mónikus egybeolvadását. jPfdífí n ^várpsbap élő művészek; nem küzdenek olyan technikai nehézségekkel se, mint aminővel Papp Gábor kénytelen itt Szegeden megküzdeni. Itt, ahol drága pénzért sem lehet megfelelő világos műteremhez jutni és ahol még modelleket is alig lehet kapni, igazán bajos dolog lejentékeny sikert jelentő müveket alkotni Fs hogy Papp Gábor még is tudott ilyen .sikert elérni, az csak azt bizonyítja, hogy Papp Gábor mindennél erősebb talentuir.u, akaraterős művész, akinek művészi ereje nem ismer és ha vap is, leküzd minden akadályt. * Az „Utánam!" Hegedfis Gyulával. Bucsutöllépésül Henry Bernstein viharos színműjét választotta Hegedűs 'Gyula. S a mai szerepléséből különösen kettőt emelünk ki, Először, hogy Bernstein technikusnak se olyan íantáziáisan nagyszerű. Másodszor, hogy Hegedűs Gyula teljesen uj stílust adott a mai drámai játéknak, helyesebben: megtalálta a modern, nagyvárosi és intellektuel ember erotikus kifejezési stilusát. Vegyük csak az Aprés moi! második felvonását, — mert itt ütközött ki Bernsteinnek és Hegedűsnek is a stílusa. Hát tartalmilag két nagy jelenet köré összpontosul ez a felvonás, sőt az egész színdarab. Amikor a férj öngyilkolásra készül, meg amikor a feleségéről megtudja, hogy másnak a szeretője. Az egész darabnak ez a drámai magjla, — mert az első felvonás szerelmi kitörése évezredesen közönséges és á harmadik felvonlá's megoldása —- pardon — limonádé. Végeredménynek marad az, amire Henry Bernstein eddigi, müvei között is a legbüszkébb: a második felvonás. Pedig ez se olyan elképzelhetetlenül nagy. Öngyilkolásra görcsösödött kéz: nem is olyan uj. Igaz, hogy az író izgalmas előzmények és mindenáron való munka által hozza a pillanatokat. Dehát ez tanult és öntudatos drámaírónál csak elemi követelmény, még jobban, mint a helyesírás. A másik nagy jelenet, tudniillik, mikor a feleség mindent bevall, — ez szép, ez frappáns, dc értékes is, mert visszarántja a férjet az életbe, sőt élettel teljesen megfordítja a drámát. Viszont mennyi üres pillanat, mennyi szóáradat előzi meg a két nagy jelenetet? Mennyi a közönséges pillanat? Milyen sok az elbeszélés, a szavak körutazása? Most láttuk meg legigazabbau, hogy Henry Bernstein nem is mindig kiváló technikus, Fs lassankint, bár meglepő gyorsan kikopnak a publikum előtt a bernsteini fogások és akkor nem marad) e párisi íróból semmi, üressé, átlátszóviá1 válik és olyanná, mint az eltört üveg, vagy mint a letarolt mező . . . Hegedűs Gyula szédületesen tökéletes játékával más perspektívát is adott. Azt, hogy mint éli át, —- milyen gesztusokkal, arc és szem szenvedéseivel, izom- és idegműködéssel — a modern ember a drámát. Eddig — a huszadik századig — a tragédiát erővei, tartós és fékezhetetlen érzéssel, nagy sirassál és szinte öntudatlan megnyilatkozással kellett játszani. Mert ,így írták meg. Mert-.igy élték át: életben,színpadon Ma pedig nem igy írják ,meg és neím igy kell átélni- A felületesség mérgezett meg mindent* ami intellektuel életünkben. A felületesség, —- igen, ezt kell a színésznek is megéreztetnie. Ahogy Hegedűs Gyula teszi. Em"1" szi'nk, hogy játszotta előbb Almássy Furde ezt a szerepet. öt percig és dupla tükörben illesztgette a fejét a revolverhez és viszont\ arcokat vágott, hörgött. fuldoklott, meghalt, sőt tovább élt, igazán Zigomár III. volt. Ma pedig? Hegedűs Gyula a kitért ablakon át a világba nézett, hossza, san; sirva és könny nélkül a félesége hálószobájának ajtajához dőlt; elővette a revol. vert, röviden és döbbenetes elszántsággal a tükörbe pillantott, a revolvert a fejéhez szo. ritva tántorodott az asztal elé . . . mindez rövidén, mozifilmre váló gyorsasággal, az egész nagy dráma tiz másodpercig tartott. Fs minden le tompítva jött; mindenből hiányzott valami; az egész játékban a mai, az igazi huszadik századbeli ember szerepelt. Ez már a megérkezés, ugy Hegedűsnél, mint a színjátszás formájában, örülünk és mégelégedettek vagyunk, hogy minderre rávezetett bennünket a máí szín játszás egyik halhatatlanja: Hegedűs Gyula. (Sz. J.) * Tag jelölő-ülés a Dugonics-Társaságban. A Dugonics-Társaság szépirodalmi osztálya vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tart a kultúrpalotában. Az ,ülés egyik tárgya lesz a íagjelölés. * Szerződtetések. Halász Alfréd színigazgató szerződtette ifjabb Lenkey György bonvivant színészt, Hidvéghy Ernő szinigazgató szerződtette Kovács Margit naivta és szende színésznőt. Marihdzy Miklós, a kecskeméti színház igazgatója szerződtette Mátyás Vilma énekesnőt és Simonyi Dezső bonvivant és énekes színészt. Mezei Béla, a délvidéki színház igazgatója szerződtette Kiss Cecil szubrett-énekesnő, Bártfay Gyula karnagyot és B. Borsody Paula segédszinésznőt. Polgár Károly, a pozsonyi szimház igazgatója szerződtette Fáncsy Tamás segédszinészt. A Willburg-milliók sorsa. — Kúriai itéiet egy elmebeteg körül. — (Saját tudósítónktól.) A Willburg-családnak, Biharmegye egyik legelőkelőbb ós legrégibb mágnásfamiliájának tagjai két éve erős perlekedést folytatnak egymással. A per a körül dult, kié legyen a néhai báró Willburg Adolfné milliói? A rengeteg aktacsomó megjárta valamennyi biróságot és végül a napokban a Kúria meghozta az Ítéletet, amely a vagyon tekintélyes részét báró Szepessy Szokoll József nyugalmazott tüzéralezredes nejének, báró Wilburg Szylviának itéli oda fivérével, báró Willburg Aladár cs. és kir. kamarással szemben. Érdekes, hogy a kúriai itólet után kiderült, hogy báró Willburg Aladár elmebeteg . . . Ez a kiderülés olyan mozzanat, amilyen a magyar mágnás-pörökben immár speciálisan magyar tünet . . . Báró Willburg Adolfné, biharillyei nagybirtokos az 1910. évi április havában hunyt el. A nagyrabecsülésben álló urinö magas kort ért el, ugy hogy halála előtt már évekkel vőgren" delkezett. Vagyonának értéke meghaladta a kétmillió koronát. Legtekintélyesebb része a biharillyei 1600 katasztrális holdnyi gyönyörű földbirtok volt, ír arad ezenkívül igen sok becses értékpapír is. Végrendeletét tizenkét évvel ezelőtt készítetté el s ebben azt mondja, hogy miután nem akarja, hogy halála után gyermekei: báró Szepessy Szokoll Józsefné, született báró Willburg Szylvia és báró Willburg Aladár a hagyaték körül esetleg pörlekedjenek, hanem legyen közöttük teljesen igazságos osztás, elrendeli, hogy a biharillyei birtok és annak minden tartozéké és instrukciója egészében maradjon leányára, aki ezzel szemben báró Willburg Aladárnak köteles, amint a birtok értékének falét; $eáshatvanqzer forintot készpénzben kjfj?etnl, As? értékpapírok ipegta*