Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1912-03-27 / 72. szám
1912 máricus 27. DELMAGYARÜRSZÁU 9 A'VASS' SZÍNHÁZBAN két Asfta Nielsen sláger egymásután. Szerdán és csütörtökön Gyenge pillanat Három felvonásban. Pénteken és szombaton Ciflányvér Négy felvonásban. Mindkét szenzációs slágerban Hsfa Nielsen játsza.a főszerepet. Előadások délután 6, este fél 8 és 9 órakorA legfinomabb varrógép, kerékpár, beszélőgép és lemezek kedvez® rétzletre yy. beszerezhető. SöPr^k Óriási naay lemezválaszték, Megérkeztek a legújabb daasfie^ felvételek, köztük a leg- ^g^jjgujabb énekujdonságok. hessí*.Bármilyenirógépjavitást jótállás mellet elvállalok. Árjegyzék Kelemen Márton ingyen! Szeged, Oroszlán-utea. 2412 Megérkeztek finom tavaszi és nyári szövetek készpénzfizetés mellett wsEggiRs. legújabb szabás szerint WW 50 koronától följebb rendelhető. ===== (ím szöueímaradékok öltönyökre, női kosztümökre jutányos árban kapható Singer Mór férfiszabó Szegeti,Tisza Lajos-körut 54 KÖZGAZDASÁG Szeged a gazdasági fejlődés utján. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi és gyáripari bizottságok kedd délutáni ülésén nagy vitát kalfett a Szegedi Gazdasági Egyesület kérése. Az egyesület székháza részére területet kért a várostól a mérnökség által megállapított becsérték feléért. Ugyanezt a területet kérték a szegedi iparosszövetkezetek is, de többet Ígértek érte, mint amekkorára azt a mérnökség becsülte. A bizottság ülésén mind a két kérelemnek akadtak hivei, végül azonban a többség Wimmer Fülöp indítványát fogadta el, amely szerint az egyesületnek odaadja a területet, de csak a szövetkezetek által kínált vételár feléért, a szövetkezetnek pedig másutt jelöl ki területet. A bizottság üléséről, .melyen Lázár György dr polgármester elnökölt, ez a tudósításunk számol be: Balogh Károly tanácsos előadja, bogy a Szegedi Gazdasági Egyesület a Mérey-utoa sarkán gazdasági székházat akar épiteni, amelyben az irodai helyiségeken kivül borközraktárat, mezőgazdasági muzeumot, kiállítási csarnokot helyezne el. A kormány kamatmentes kölcsönnel támogatja az építkezést. Arra kéri az egyesület a várost, hogy a telket kedvezményes áron adják oda. A mérnökség a 419 négyszögöl nagyságú telket négyszögölenkint száz koronára becsülte, de magánosok már százötven koronát is Ígértek azért. Az egyesület közben ugy nyilatkozott, hogy kizárólag csak az említett telekre reflektál és szeretnék, ha azt féláron kapná meg. Az ajánlat beérkezése után a szegedi ipari szövetkezetek összessége szintén ajánlatot tett a városnak a telekre és négyszögölenkint százötven koronát ígértek a telekért. Ha a várostól a telket megkapnák, akkor az öszszes szövetkezeteik műhelyeit ott helyeznék el. Az előadó azt javasolja, hogy a gazdasági egyesületnek adják odia a telket a mérnökség által kiszámított becsérték feléért. Szerinte támogatni kell az egyesületet, mert támogatni kell a mezőgazdaságot is, hiszen Szeged voltaképen agrikultur város. Wimmer Fülöpnek az az álláspontja, hogy a gazdasági egyesület kérvényét kedvezően intézzék el, mert nem szabad az ipart egyoldalúan támogatni. Azt tartja azonban, hogy nem. 40,000, hanem 60,000 K a telek becsértéke. Az iparos szövetkezetek érdekeit is ki kell elégíteni, de nem fontos áz, hogy épen a Mérey-utcában legyen a szövetkezetek ipartelepe. Föl kell szólítani a szövetkezeteket, keressenek magúiknak megfelelő területet és biztosítani kell azokat, hogy a város a legnagyobb jóindulattal fogja a kérésüket kezelni. Kószó István dr kéri, hogy a gazdasági egyesület kérését támogassák és 'adják oda a területet a mérnökség által, megállapított becsérték feléért. Becsey Károly dr azt mondja, hogy a gazdasági egyesületnek nincs szüksége föltétlenül arra a telekre, amelyet kér. Szerinte a fogadalmi templom építése alkalmával rendezés alá kerülő városrészen kellene az egyesületnek területet adni. A szövetkezeteknek nagyobb szükségük "van a helyre és azoknak a kérése inkább méltánylást érdemel, arai ál is Inkább, mert pénzügyi szempontból is előnyöseid) a városra. Bokor Adolf azon a véleményen van, hogy mind a két kérelmet el kell utasítani, mert az a telek se nem száz, se nem százötven koronát ér, hanem legkevesebb háromszáz koronát. Szivesen adna a gazdasági egyesületnek telket, de nem a Mérey-utca sarkán. Pillich Kálmán azt mondja, biztosítékot kellene nyújtani az egyesületnek arra, hogy ígéreteit be is váltja. A bizottság a vita után elfogadta Wimmer Fülöp indítványát és kimondotta, hogy odaadja a Gazdasági Egyesületnek a kért telket, de 150 koronát vesz becsértéknek és ennek az összegnek a feléért engedi át a kért 419 négyszögterületet, illetve ilyen irányú javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. (—) A Magyar Jelzálogbank közgyűlése. A Magyar Jelzálogbank ma délelőtt tartotta évi közgyűlését Budapesten Széli Kálmán kormányzó elnöklésével, akit a megjelent részvényesek nagy melegséggel üdvözöltek. Az igazgatóság jelentése szerint a kimutatott tiszta nyereség az 1910. évről áthozott 818.197 korona 57 fillérrel együtt tesz 6,587.221 korona 67 fillért. Ebből az alapszabály 58. szakasza értelmében 20 millió aranyforinttal befizetett alaptőke után levonván ötszázalékos kamatot, 1 millió forint aranyban, vagyis 2,387.500 koronát, marad 4,199.721 korona 67 fillér. Erre nézive indítványozza az igazgatóság, hogy a 818.197 korona 57 Mér áthozott nyereség levonása után fönmaradó 3,861.569 korona 23 fillér fönmaradó 3,861.569 korona 23 fillér összegből az igazgatóság jutalékára 10 százalék fordittassék, vagyis 338.152 korona 44 fillér és a fönmaradt összegből 20 millió arany forint után 5.8 százalék, vagyis még 2,769.500 korona kiosztassék, ugy hogy az 1911. évi osztalék 27 frankkal már április 1-től kezdve kifizettessék. Az ezután még fönmaradó 1,092.069 korona 23 fillérből 100.000 korona az intézeti nyugdijalap javadalmazására, 125.000 korona pedig az intézeti tisztviselők és szolgák rendkivüli javadalmazására fordittassék, a fönmaradó 867.069 korona 23 fillér uj számlára elővitessék. A közgyűlés egyhangúan elfogadta ezeket a javaslatokat, megválasztotta a felügyelő-bizottság tagjait és egy részvényes indítványára a szép eredményért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott elsősorban Széli Kálmán kormányzónak, az egész igazgatóságnak és a tisztikarnak. Széli Kálmán köszönő szavai után a közgyűlés véget ért. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiac a szép időjárás, a vetés állásáról érkező kedvező hír s a tömeges kisebb kényszereladás nyomán igen lanyha irányzattal folyt le. Egy órakor a következők voltak a záróár folyamok: Buza áprilisra Búza májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri júliusra Zab áprlisra 11.19—11:20 11.1»—'1.20 9.60— 9.61 8.48— 8.49 8.61— 8.62 8.59- 8.60 9.43— 9.44 A budapesti értéktőzsde. Március 26. A mai előtőzsdén az üzlet forgalma pangott. A spekulánsok, holnap lévén az ultimóhalasztás, az ügyleteket a lehető legszűkebb mederbe terelték. A német császár látogatásának a kedvező kommentárjait, a magyar politikai helyzet javulásának a reményát, a német pénzpiac rosszabbodása némileg ellensúlyozta. A nemzetközi piacon alig volt kötés, a helyi piacon az árnivó alig változott. A készárüpiacon kötés csak elvétve fordult elő. A zárlat csöndes. — Kötöttek: Osztrák hitel Magyar hitel 0. m. állam*. Jelzálogbank Leszámitolóbank Rimamurányi Közúti villamos Városi villamos Hazai bank Magyar bank 656.50 -611.— 865. 8£6 75 742.50—744.50 487. 437.60 547.50—548.50 730. 784.50 783.50-789.60 429.— -430.— 305.75—303.50 676.75-881.75 Viktória Pannónia Weitzer Beoesini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntö Magyar villám. Atiantíka 736. 900. 748 — 812.60-814.— A bírni börze, A mai elötözsdén a kötések a kővetkezők : Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bank Bankverein Unio-bank Lánderb&nk 651. '<— 856 50 .— 837.26 «— 544. >— 625.25 .— 548.50 .— Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Márka készp. Ultimóra Skoda 738.50— • 105. 721.59— 118.02— • 117.90— 784. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden. Korona-utca 15. (Bokor-palota)
