Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1912-03-09 / 57. szám
1912. március 9. DÉLM AG YARORSZÁő szaladt, nyilvánvalóan azért, liogy segitséget, vagy rendőrt hozzon. Nem a legkellemesebb fejlemények voltak tehát kilátásiban. A botrány elkerülhetetlennek látszott s az sem volt valószínűtlen, hogy mint tolvajt, alaposan helybenhagyják. A helyzet adva, gondolkodni nem volt ok, szökni kell, ahogy lehet. A mi emberünk neki vetette a vállát az ajtónak, egy kétségbeesett erőfeszítés s az ajtó felpattant. Most aztán utcu neki, amerre tágasabb. A mi emberünk hordta az irháját, de észrevették a szökését. — Tolvaj! Rabló! Fogják el! Üldözőbe fogták a mi emberünket, aki nem kimélte a lábait, de futott. Meg is lép bizonynyal, ha a kiáltozásra figyelmessé nem lett volna két munkásforma ember, akik szembe jöttek s látszott rajtuk a jóakarat, liogy lefüleljék a tolvajt. A menekülő ember, mikor észrevette a veszedelmet, a gyors futásból hirtelen hivatalos sietásbe csapott át s olyanformán nézett körül, mintha ő lenne az, aki üldöz valakit. Sikerült is egy kissé megtéveszteni a rendőri készségű embereket, de nem egészen, mert nyomon követték s a nagykörúton: igazolásra szólították föl. Aki a botránytól fél, az nem igen ragaszkodik a jogaihoz. A „kaszinó-nap" hőse is csak kis ideig hivatkozott a törvényre s magyarázta, hogy semmi közük az uraknak ahoz, hogy ki ő, végül mégis csak előszedte az igazoló iratait, melyből kétkedve vették tudomásul az önkéntes rendőrök, liogy akit tolvajként üldöztek, az a — mondjuk: — sóhivatalban található délután kettőig. A meglepetés másnap folytatódott a hivatalban, ahol a zaklatott éj után a mi bősünk épen a kezén az ajtótörés után szerzett sebet tapasztotta, mikor megjelenik előtte egy rendőr s megkérdi, hogy igaz-e stb? — Igaz, igaz. Én voltam ott, de azt csak nem képzelik, liogy lopni akartam. — Én nem mondom, de aki a följelentést tette, azt mondja, hogy a mult esztendőben is elloptak két kacsáját s most már azzal is önt vádolja. -— Hát nem bánom, akármivel vádol, csak arra kérem, nehogy a lakásomra vigyék az idézést, mert ha a feleségem megtudja, vége a kaszinó-napoknak. — Pillich Kálmán fölolvasása az árvízről. A Dugonics-Társaság március 12-én délelőtt 11 órakor a nagyárviz évfordulójának emlékezetéül a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart. Az ülés sorrendje a következő: 1. A Szegedi árviz évfordulójáji. Költemény. Irtai Pósa Lajos r. tag. Felolvassa Almássy Endre a szegedi szinház igazgatója. 2. Visszaemlékezés. Irta és felolvassa: Pillich Kálmán vendég. 3. Az igazi rekonstrniktor. Irta és) felolvassa Kovács János r. tag. 4. A jövő. Költemény. Irta Szávay Gyula r. tag. Felolvassa Tóvölgyi Margit a szegedi színház tagja. Különösen érdekesnek Ígérkezik Pillich Kálmán fölolvasása, amelyben Szeged közéletének ez a kitűnő vezetője, aki a nagy vész napjaiban részt vett, érdeikes részleteket mond el abból az iidőből, amikor Szegeden a Tisza kiöntött hullámai uralkodtak. — Személyi hírek. Bolla Mihály miniszteri tanácsos, a MOTESz ügyvezető alelnöke, aki részt vesz a Szegedi Tornaegyesület ünnepségén, szombaton Szegedre érkezik. — Duka Mareel miniszteri tanácsos, akinek szürkehályogos szemét Leitner Vilmos dr egyetemi magántanár, a szegedi állami szemkórház igazgató-főorvosa a napokban fényes sikerrel megoperálta, szombaton hagyja el a kórházat. Szeged társadalmi életének gyorsan felgyógyult kitűnőségét számosan keresték fel szerenesekivánataikkal. — A szegedi turista-egyesület alakaló közgyűlése. A szegedi turista-egyesület szombaton délután fél hétkor tartja alakuló közgyűlését' a városháza bizottsági termében. Az országos központ részéről Thirriilg Qvó7.'.ő- dr •"yyp'c.mf 4.?r-'r A kiválóan egészséges sportot mivelő egyesület méltó á támogatásra, mert négy korona évi tagdíj ellenében a fővárosban megjelenő szaklapot adja és kirándulások alkalmával az ország egész területére érvényes kedvezményekben részesit. Tavaszra igen szép túrák vannak tervbe véve. Gyűlés után este 8 órakor a Dréher sörcsarnakban társasvacsora lesz; a részvételre Donevall János tanárnál (Madách-utca 7.) lehet jelentkezni, aki egyebekben is készséggel szolgál felvilágosítással. Az egyesület tagjait ezúton is felkéri az előkészítő bizottság, hogy ugy a gyűlésen mint a vacsorán teljes számban jelenjenek meg. Családtagokat szívesen lát az egyesület. — Felolvasás a letinykereskedelemről és a nővédelemről. A szegedi jótékony egyesület mult évi működéséről — ingyen kenyér, szünidei gyermektelep, ingyen tüzrevaló és ruhasegély — vasárnap délután négy órakor számol be évi rendes közgyűlésén a tagoknak. Ugyanekkor ünnepélyes ülést tart, melyre a jótékonyság két kitűnőségét: Rosenberg Auguszta úrnőt és Rottenbiller Fülöp dr-t az igazságügyminisztériumnál működő királyi ítélőtáblai bíró urat sikerült az egyesületnek megnyernie, akik a leánykereskedelem elleni küzdelemről és a patronázs-munkáról fognak Szeged váras közönségének előadást tartani a városháza közgyűlési termében. Az előadásra az egyesület vezetősége nemcsak a tagjait, hanem a város egész müveit közönségét meghívja. — Háztartási tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter több városiban rendez háztartási tanfolyamokat, igy többek között Szegeden is. Németh Jenő gazdasági szaktanár most értesítette a tanácsot, hogy a miniszter megbízásából Szegeden mintegy két hónapig tartó háztartási tanfolyamot rendez. Erre a célra helyiséget, fiitést és világítást Kér a várostól. A kérést a tanács teljesíteni fogja és legközelebb megfelelő helyiséget jelöl ki. — Ügyvédjelöltek köre. A szegedi ügyvádjelöltek köre ma tartotta rendes évi közgyűlését. Szöry József dr elnök beszámolt a kör mult évi működéséről. Megállapították a mult évi zárszámadást és az idei költségelőirányzatot. Ezután a kör tisztikarát alakították újra. Megválasztattak újból: elnökké Szöry József dr, titkárrá Grün Béla és pénztárossá Biró Sándor dr. — Arabok és törökök kegyetlenkedése Tripoliszban. Az olasz királyi külügyminisztérium kőzetei és konzulátusai utján zöld könyvet küldött széjjel a hatalmaknak, ameiyben az afrikai háború rettenetes barbárságairól vonja el a leplet. A mult évi október 23-án és 26-án vivott csaták után követték el a törökök és arabök az olasz sebesültekkel és halottakkal ezeket a vérlázító bestiáiitásokat. Mindezideig az olasz kormány fájdalmas tekintettel volt azokra az anyákra, akiknek gyermekei odalenn elestek és az olasz sajtó szintén kimélte a közelről érintettek fájdalmát, azért hallgatott mindkettő. De a külügyminiszter most mégis kénytelen megszólalni a megsértett nemzetközi jog érdekében, amelynek különösen három pontja ellen vétettek, a mohamedánok súlyosan: meggyilkolták a sebesülteket és megcsonkították a hatottakat (az 1906-iiki nemzetközi genfi egyezmény 1. és 3. pontjának megsértése); megtámadták és lemészárolták az egészségügyi személyzetet munkája közben (ugyanannak az egyezménynek 9. és 10. pontja ellnére); végű robbantó lövegeket használtak (az 1899. hágai egyezmény ellenére). Az első pontra nézve fölsorolt adatok a legborzalmasaibbak. A 93. gyalogezred parancsnoka. öt tetemet talált, egészen fnéztélenül, lefejezve; nyolc katonát megcsonkítottak és handzsárral összeszurkáltak. A 11. bersaglieri-ezred számos vitézét összekaszabolták, megcsonkították, holttestüket méggyalázták. A csatatéren találtak tetemeket, amelyek fejét puskatussal zúzták •össze. A még élő, siilyősan sebesült tiszteket agyonverték és kirabolták. Aráb nők a sebesültek fejét nagy kődarabbal verték, míg a boldogtalanok meg nem haltak. Akkor meztelenre vetkőztették és megcsonkították őket. A 3. tábori tüzérezred orvosa jelentette, hogy két holttesten óriás sebeket talált, amelyek post mortem (a halál után) kardcsapástól származtak. Henni bevétele után egy arab temetőben találtak öt halottat állig a földben; ezeket élve temették el. A tábori kórház igazgató-főorvosát megtámadták, katonái közül négyet megöltek. Bebizonyult, hogy az arabok és törökök robbanó lövegekkel dolgoztak: a lövegek romboló hatását kétségtelenül meg lehetett állapítani a halottakon és sebesülteken. Henni csatasikján az olasz vezérkar lefotografáltatott néhány megcsonkított tetemet. Ezek a képek megdöbbentő' szemléletességgel mutatják, hogy ma, a huszadik században az ember egy óvatlan pillanatban még mindig visszasülyedhet a barlanglakó állati vadságához. — Tilos a hólapda szelvényekéi továbbadni. Egyes szélhámos külföldi cégek a közismert hólapda-szelvények terjesztésére ugratják be vidékenkint a közönséget s azt ígérik, hogy akik a pénzért adott szelvényeket árusítják s másokat is beugratnak szelvényárusitásx-a, egy úgynevezett „bón" ellenében előre megbatározott értékű árut kapnak. Az árusításnak ez a módja a közönség hiszékenységére és kapzsiságára van alapítva s ezenkívül szélhámosság, mert amikor egy-egy városban nagyon elterjed a szelvény-árusítás, nem akad már vevő s mindenkinek nyakán marad az értéktelen szelvény. A kereskedelmi miniszter több intézkedést tett s ezek közt kimondotta, hogy azok az egyének, kik a hólapda-szelvény eket továbbadják, mint bűnsegédek büntetendők. A kereskedelemügyi miniszter rendelete igy hangzik: „Azok az egyének, akik a h ólapd a-szel vény eket továbbadják, az 1884. évi XVII. t.-c. 51. szakaszába ütköző kihágást ugyan nem követik el, hanem azzal a ténykedésükkel, hogy a szelvényeket továbbadták, a kihágás elkövetését előmozdították s igy, mint részesek, büntetendők." Most egy párisi cég selyem- és szövetárnkkal, egy bécsi cég pedig cipőkkel kíván hólapda-szelvények elárasztása utján egyes közeli vidékeken balekokat fogni s ez alkalomból a szegedi kereskedelmi és iparkamara felhívja a közönség figyelmét arra, hogy a szelvények továbbadása tiltott dolog s a közönség károsodásával is jár. — Közgyűlés. A szegedi magyar iparpártoló szövetség március 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja tizenegyedik évi rendes közgyűlését. A közgyűlésre ez uton hivja meg ugy az összes ipari és kereskedelmi egyesületeket, valamint az érdeklődő közönséget az elnökség. — Hegedűs, a zenebarát. Kap! a magát a sokszor leszólt modern, akit mi életnek nevezünk és Szabadkán, szép bunyó Szabadkán megcsinált egy zenenovellát. A leheli legtisztább zenei alapon. Például a bősnek nemcsak a neve Hegedűs Antal, hanem a foglalkozása is szépen csengő-pengő koronák szeptimakkordjába csendül ki: tagdijakat szed. Nagyon természetesen a filharmonikusoknál. Tegnap is összeszedett százkilencven koronát. És ekkor jött a gikszer: Hegedűs az éjszaka elsikkasztotta a pénzt. No és most azt hiszik, Hegedlüs szép ruhát vett a pénzen, vagy elborozta, vagy a matracába dugta! Hallgasson el a sanda gyanú: egy igazi muzsikus hü marad magához. Hegedűs Antal zenei célokra folyósította az elkezelt összeget, csak az alapszabályoktól félhangra elütő módon: imádottjának ablaka alá elküldte ama hires szabadkai tamburásokat s mikor az ablakban megjelent a várva-várt gyertyafény, boldog örömében nekikadta az egész százkilencven koronát, becsülettel. Sajnos, a novella itt már büntető térre lép: a filharmonikusok följelentették Hegedüst s a rendőrség ráfordította a violinkulcsot,