Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-09 / 57. szám

1912. március 9. 3 (Az előadás.) Az előadás, illetve az ünnepség pontban öt órakor kezdődik. Miután a műsor gyors le­folyású lesz, a rendezőség lapunk utján is fölkéri a közönséget, liogy helyét pontosan foglalja el. Jegyek korlátolt számban még kaphatók a szinházi pénztárnál, ahol a rendes napi árnál 25%-al olcsóbban árusitják. Min­denesetre ajánlatos a jegyek beszerzéséről idejekorán gondoskodni, mert a nagy érdek­lődést tekintve, azok az előadásig elfogynak. A szegedi tisztek kevés kivétellel valameny­nyien részt vesznek az előadáson és tanárjaik vezetésével megjelennek azon a szegedi leány­és finintézetek növendékei is. Az ünnepség után este fél kilenc órakor a Kaszinóban társasvaosora lesz, amelyet reg­gelig tartó tánc követ. Elnapoltak a képviselőházat. — A parlament a miniszterelnök mellett. — (Saját tudósítónktól.) Alig negyedórai ta­nácskozásra gyűltek össze pénteken dél­előtt a Ház tagjai. Nagy érdeklődés mutat­kozott az ülés iránt, a folyosók tele voltak és a munkapárt zajos, lelkes ovációban ré­szesítette K'huen-Héderváry Károly gróf mi­niszterelnököt. Az ülésen a miniszterelnök bejelentette, hogy a király elfogadta a kabinet lemondá­sát és az ügyeik vitelével őt bizta meg. Ezt a Ház tudomásul vette, egyben elhatározta azt is, hogy mindaddig, amig az uj kormány megalakul, az üléseit elnapolja. Az ülést háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Návay Lajos. Ugyanekkor be­lép K'huen-Héderváry Károly gróf miniszter­elnök. Az egész munkapárt felemelkedik helyé­ből és zugó tapssal köszönti a miniszterelnö­köt, aki a párt felé fordul és többször meg­hatottan meghajtja magát, majd leül a bár­sonyszékbe. A Justh-párt eleinte némán ül helyén, de aztán zajosan élteti az általános,, választói jogot. , ,,„ ,,„• A jegyző belefog a- jegyzőkönyv olvasá­sába, az elnök beterjeszt néhány kérvényt, de senki se figyel oda. Mindenki a miniszter­elnököt nézi, -akinek > arcán most üli a hires mosoly ... , , . , . Az elnök több kérvényt és föliratot is be­mutat, köztük a pécsi keresztényszocialista párt fölir'atát az általános választójog iránt. — A miniszterelnök ur kiván szólani — mondta' ezután 'az elnök. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök föl­emelkedik és -siri csendben a' következőket mondja: Van szerencsém bejelenteni a- tisztelt Háznak, hogy a kormány lemondását őfel­ségének benyújtotta, őfelsége méltóztatott a kormány.. lemondását > elfogadni »s. .az. ügyek vitelével ideiglenesen megbízni. Ebez: képest tisztelettel kérem, - méltóztassék • i intézkedni, hogy addig, iámig uj ..kormány alakúk.a.Ház üléseit • elnapolja. (Helyeslés.) Az..elnök ily értelemben tesz..javaslatot s felhatalmazást kér azi. elnökség számára* hogy a Házat majd-a szükséghez - képest összehívhassa, úgyszintén arra, hogy a már­cius. litere kitűzött, összeférhetetlenségi, zsü­ri-rsorsolást később tartsák'meg. • l. ,, A Ház .igy, határozott s> a.jegyzőkönyv,hi­telesítése után-az liilés még tizenegy óra előtt véget-ért. ..im, ... ,,. :.•••.n • i •A..miniszterelnök nyilatkozatának megté­tele után; fölkelt helyéről, s. kifelé indult , a te­remből; i A munkapárt'Szintén fölkelt és vi­harzói éljennel, tapssal ünnepelte a távozó mi­niszterelnököt. Kétszer is- visszafordult ő .és arcán, a meghatottság élénk.'tükröződésével ismételten meghajolt az óriási, éljenző több­ffg-f^lv -i • iicy v? .j'-ich , icwitk.' Jogász-lnternátus. — Szegedi birák és ügyészek akciója. — (Saját tudósítónktól.) Figyelemreméltó megvalósításán fáradozik a szegedi birói és ügyészi kör. A kör a legutóbbi értekezletén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy Szege­den internátust létesítsenek, amelyben birók éa ügyészek, de egyáltalában minden gyakorló jogász gyermekei minimális árban kapná­nak elhelyezést. E dicséretes terv meglehetősen érett a megoldásra s legközelebb már beadványban kérik Szeged város tanácsát, hogy az inter­nátus céljaira megfelelő helyet adjon. Maga a tény, hogy a birák és ügyészek tár­sadalmi testülete, a maga komoly erkölcsi sú­lyával fáradozik e terv megvalósításán, a legteljesebb igazolása a terv szociális szük­ségének. Mert a bírák, ügyészek s a justicia más közegei is, tekintélyes társadalmi pozí­ciójuk dacára is, különösen a mindinkább fokozódó drágaság közepett a szószoros értel­mében szűkös viszonyok közt élnek. Ez az úgynevezett tisztes szegénység, csak épen a legszerényebb igények kielégítésére képesiti a diplomás, uri osztályt s lehetetlenné teszi azt, hogy gyermekeiket olyan nevelésben ré­szesítsék, aminőt a saját, emelkedettebb gon­dolkodásuk is kiván s főleg amelylyel a gyer­mekeik egzisztenciáját féltő apák azoknak az életben való előhaladását kivánják. Gyakorló jogász, kivéve egyes nagy klienté­láju ügyvédeket, egyébbel sem járulhat hozzá, a családja, gyermekei boldogulásához, mint •azzal, hogy jó nevelésben részesiti őket. Már pedig a mai életviszonyok között még éz is lehetetlen. Ezt akarják tehát lehető.yé tenni a szegedi birák és ügyészek, amikor messze, a,,jövőbe látó gondolkodással megalapozzák ezt a sze­gedi internátust s hisszük, hógy ugy Szeged város hatósága, mint a kormány is méltá­nyolni fogjá' ezt á jogos törekvést és á maguk részéről is hozzájárulnak ennek a nemes céln intézménynek a létesítéséhez. Börtön^ J||I^JakabHy Ivánt (Saját tudöéitőnlMlN' A siiomoru aktlus megtömni..,, Jakafyffy Jvápt, a letört gaval­lért péntekén egy,/évi börtönre jiéMe a sze­gééi törvényszék. Azt olvasta rá áz ügyész­ség. hogy csalt. HároruezérszázHatVan korö" nával: megkáTosito'tta lritz Gyula makói ke­íiesÉpdőL iA? anyja nevében'Pénzt vett föl a gabonáért, pedig az öreg raélsóságos asszony nem is tudott az üzletről. Még írást is adott á' d'zS'eritfí; bz'árlyja hevet'fifkantótta á meg­hatátmazásra. A rákzéüétt kereskedő pörbe szállta-pénzéért' ós Jakabffy-Iván mögött-be­csukódott a börtönajtó. ' ÜLa/Mos . .„III. 6 • ._*><, liilHjloOll lin..'. ,iA tipikus, aznlnyütí, a,beteges és magyar uri^let, tükröződig Jakabffy Iván sorsában. A gazdagságba, nagvuri pompába született. Aibböí r fölabőí,'' áfö'elyb'iííí 'áz°'életé sarjadt,' államtitkárok; főispánok' és tábornokok 'fej­lődtek. Tizezer • holdakon vágtat a paripájuk! és „bankókkal, bélelhetik .az uri szobájukat, Jakabffy Ivánból, hiányzik a kvalitás és, mi­után már megszületett, elpártolt „tálé a sze­réricsél Csak' gázdág urát; ugy .is mondják: dzsehtrit aikötdu belőle az' étet. A' szüléi bir­tekán- gazdálkodott* a' csanádmegyei Kupán. Amint-kinőtt az.iskola padjaiból' és fölcsepe­redett,. kiütközött belője .az uri, kpnnydmjiség­Dorbézolt,, viljányfényes kávéházban és pisz­kósfálu csapszékben hejé-liujázotf. irigyel­hető 5 liezónokat áükbtott,' kéjelgett áz; élveze­tekben. A vármegyében már fogalom' volt a neve,,a nép-a .gavallér Jakabffy" eimet és jpllegét adományozta neki. Huszonkilenc esztendő nagy idő, a meg­hasohíások és léhaságok "talaja." Jakabffy Iváh máV' ánny'írá élt, h'dgy" erőtlen és sa­vanykás izü ismétlésnek fönt föl, ami ezután kii vetkezhetett. • Vagyont pazarolt a kié! ve­tt fc-íx^rtswtooo' zésre amelynek tulnyomólag a nőben volt a forrása. Mi következhetett a pazarlás és könnyelműség után? Megcsömörlés. Életunt­ság és meghasonlás. Kiégett benne az ősi név és családi reputáció iránt való tisztelet lángja. Most már csak ur alkart maradni to­vább — önmagának. A végtelenségig köny­nVrpt^fior, vr^ ,gv előtt kétszázezer koro­nát örökölt az atyjáról, az örökséget az utol­só filléiw elverte. Hónapokig nem látta a háza tájékát. Ha egy dorgáló szóval illette az anyia, sértett önérzete eltuszkolta a szü­lői háztól. Kószált a nagyvilágban és asz­szonvkacagásban meg cigánymuzsikában ta-1 Iáit enyhülést. A kártyaasztal is gyakran vendégül látta. Ezreket szórti el könnyel­műen. Igy élt Jakabffy Iván. * A bünügy főtárgyalása meglepetéssel kez­dődött. Rigó Endre dr elnök bejelentette, hogy özvegy Jakabffy Béláné, a vádlott édes anyja betegsége miatt nem jelenhetett meg a tárgyaláson. Az orvosi bizonyítvány sze­rint roncsolt idegeit nagyon megviselnék a tárgyalás izgalmai". A hallgatóságban tompa zúgás morajlott. Látni akarták az anyát, aki a börtönben is megtagadta a fiát. Az öreg méltóságos asszony azonban félt az izgál­mktól. Talán végzetes- tehetett volna a találd kozás. ősi szokás, hogy azzal kerüljük a találkozást, akinek vétettünk. Ebben az esöt­ben a törvény gondoskodott róla, hogy a fiu megjelenjék a szomorú randevún. Az anya önmagának volt a birája. Néhá éz sém va­lami kellemes. ; • ! te • •• •!i:f| 11' itlií. > f. .•'•-* vCOl-! Öl' • • A ">|i Bűnös vagyok! ezt mondta Rigó Endre dr elnök kérdésére Jakabffy Iván. Az uri! tempó hártya veti ségé vei 1 röppent el1 a,ikád ról ez a kijelentés. Nem beszélt- tragédiától; megható történetekről, amiig eddig a monda­tig eljutott. A karaktere nem tűrte meg az eii^fui^t. jjtf.uftlnti IB)B)hiiirl|H)/VI — Én intéztem a gazdaság ügyeit — mondta. Az atiyám mégbrzásából igen' sok Ügyietet kö.íötteni. Az lritz- céggel is levele­zésben álltunk. Gabonát kínálunk neki, még á rriűlt óv májusában. A föl tétetekben áiórii' ban nern egyeztünk meg. •"! ,r' ' A múlt év nyarán, mint' tartalékos hu­szárhadnagy*., bevonultam az ezredemhez; Nagyon sok ppnzi költöttem. Egy izbpn hu­szártisztek társaságában kártyáztam és, utol­só fillérig elvesztettem a pénzemet. Sőt még néhány ezfer kotóriává! adós is' rhárádtam. Éreztem1'a kötelességeimet;1'Ki kellett fizetni,' bárhomtai) ós, de iki .-keUetti fizetnem - a kár­tyaadósságot. Tisztekkel játszqtíaam ,pem .js tétpvázhattam, sokáig. Hazarrjentejn. az édes­anyámhoz és pénzt kértem tőle. Néhány száz kőr'önát akart adni. Mi Vólt iiekéhr akJ kor áz a 'péhz,-Semmi.'Alig fizefhettém 'Volná! kű belőle"valamteáZ'adósságból.•• 'tetej « •->•> -- Eszembe jutott; hogy1 Jritznek gabonát akartunk u,eladni; - Végső, szükségemben Ma­kója, utaztarp - a. kereskedőim? é^ ^ejfejktpál-, tam az. üzletet. Egy va^gón buz;at éí neki," áméfyré' kété^efsáázhátván kofohái kaptáim: A' pénz fölvételére "meghatalmazást! kért i az anyárti'.részéről, hát adtam -neki. i A; meghatalmazásra én irtam az anyám,.nevéL 5 -rn .MakóráltLugpsrAöUtaztam és . gtt- nagy pénzza)yarjba jutptjarp., .Sürgpnyözteriji Iritz-, nek',' hogy elszámolásra''azonnal küldjön ezer kötohát.' Máj!d' ikzufiföí'*"felfiitéattípfigVét:1 Meg i'k'kaptám *a pénzt. 'Mihthogy áz anyám' nem ismerte ei a cég követelését, a keresi kedő följelentett..- . - ... i i Jakabffy vallomása után lritz ,Nándor, Iritz Gyula üzletvezetőjének kihallgatása követ­kezett. ö bonyolitoífá le áz üzletet Jakabffy­val. Huszárhadnagyi uniformisbafi mégjferéht az irodájában és az anyja meghatalmazását fölmutatva;,,eladott .egy ,vaggon huzát. Iritz aztán .elmondta, hogy a följelentést csak az utolsó' percben, adták be, biztaik abban, hegy a psalád rendezi az ügyet. Jakabffy is spk könyörgő levetet irl neki. Az egyikben aj\

Next

/
Oldalképek
Tartalom