Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-06 / 54. szám

Í912. március 7. DÉLMAGYARORSZÁG 6 Ségi közgyűlés e határozatát a vármegyén megsemmisítették. A határozat ellen Cson­grád a belügyminiszterhez fclebbezéssel élt és pedig sikerrel, mert a minisztérium most megsemmisítette a vármegyei közgyűlés ha­tározatát és azt uj határozathozatalra utasí­totta. — Statisztika a harctérről. Milánóból jelen­tik: A Correre della Sera ma teszi közzé az első hi­vatalos statisztikát a tripoliszi hadiárat áldozatairól. A névsorban harminchét tiszt és négyszázkilencven­kilenc katona halt meg az afrikai háborúban január végéig. — Fegyelmi följelentés egy városi tanácsos ellen. Lúgosról jelentik: Traun­féílfier Artúr városi első tanácsos ellen, ki egyszersmind iparhatósági biztos is, a lugosi ipartestület 300 tagja fegyelmi feljelentést adott be Issekutz Áurél alispánnál. Erre az adott okot, hogy a tanácsos a vasárnap meg­tartott ipartestületi választáson nem respek­tálta a többség akaratát, hanem a kisebbség­gel paktálva, az elnök és választmány meg­választását többszöri felszólításra sem en­gedte névszerinti vagy pedig nyilt szavazás utján megejteni, hanem a kisebbség jelöltjeit jelentette ki megválasztottnak, aztán ott hagyta a zajongó többséget. A megsértett párt azonnal küldöttséggé alakult át és mintegy 250 iparos felkereste Issekutz Au­rél alispánt, aki megígérte, hogy a magáról megfeledkezett és hivatali hatalmával visz­szaélő tisztviselő ellen a legnagyobb erély­iyel fog e'járni. — Az ország gyorsírói Szegeden. A sze gedi gyorsírók egyesiiléte hétfőn tartotta meg választ­mányi ülését Szász Hugó dr elnöklésével. Az ülés különösen a március 30. és 31-iki országos verseny­frás és jubileumi ünnepség részletkérdéseivel foglal­kozott. Budapestről többmint kétszázan jönnek le a szegedi ünnepségre, a közoktatásügyi miniszter anya­gilag is támogatja a versenyirást, a szegedi gyorsírók egyesülete érdemes munkásságának elismeréséül és az ünnepségen, képviseletileg vesz részt. Az Országos Gyorsíró Tanács magát Hencz Károly elnökkel kép­viselteti. Eddig a következő városok gyorsirói jelen­tették be részvételüket: Budapest, Szabadka, Nagyvá­rad, Pozsony, Sopron, Kassa, Késmárk, Székesfehér­vár, Temesvár, Arad, Miskolc, Ungvár, Békés, Deb­recen, Gyula, Kaposvár, Kolozsvár, Szentes, Kiskun­félegyháza, Kecskemét, Nagykőrös, Baja, Zombor, Újvidék, Fiume, Pápa, Pécs, Dés, Sepsiszentgyörgy, Besztercebánya, Orosháza, Szatmár, Munkács, Nyit­ra, Jászberény, Veszprém, Gyöngyös, Karcag, Szol­nok, Hódmezővásárhely, Eperjes, Karánsebes stb„ fugy, hogy a szegedi húsvéti gyorsiró versenyirás minden eddig'tartott hazai gyorsiróversenyt messze felülmúl. A kereskedelmi miniszter féláru vasúti je­gyeket engedélyezett a versenyirás alkalmából. A Szegedre jövő mintegy 1000 tanuló pályamunkáinak dijazására szükséges összeget az érdemes egyesület társadalmi uton kénytelen összegyűjteni, mert a ren­delkezésére álló vagyoni viszonyai ilyen nagyobb összegek födözését nem engedik meg. Az ünnepséget Szeged város nevében Lázár György dr polgármester fogja megnyitni. Kivüle Hencz Károly dr országgyű­lési képviselő, Gopcsa László miniszteri tanácsos, Kö­rösi Lajos pénzügyi tanácsos, Fabro Henrik dr or­szággyűlési felülvizsgáló gyorsiró, Bódogh János posta- és távirda-felügyelö és Jakab Lajos Dv. főel­lenőr tartanak előadásokat. Március 30. és 31-ike Sze­ged városának is ünnepe lesz, diadala egy csendesen, de annál sikeresebben dolgozó kulturegyesiiletnek. — A nagy sztrájk. Londonból jelentik: Vigasztalan a helyzet s nincs remény, hogy ebben a hónapban véget érjen a bányász­sztrájk. A teheráruszállitás rendetlen lett, a fővárosi kereskedők nagy késésekkel kapják meg áruküldeményeiket. A biztosítótársasá­gok hallatlanul felemelték a sztrájk követ­keztében a tűzbiztosítás dijait. Száz shilling után a fővárosban és környékén két shillin­get kell fizetni sztrájktüz ellen, de már Dél­Walesben öt shilling a dij, ha azonban a bá­nyatulajdonosok saját házaikat vagy a bá­nyatelepekhez tartozó épületeket a'karják tűzkár ellen biztosítani, tiz shilling jár száz shilling után. A szerdán Londonban ülésező szál'itó-munkásszövetség ki ifogja jelenteni, hogy ha katonaságot vesznek igénybe a szénbányák és szénszállító vonatok védel­mére, segítségére megy a bányamunkás-szö­vetségnek és az egész ország szállitó-mun­kásait csatasorba állítja. A szegények lakta városrészekben az élelmiszerárak emelked­ni kezdenek. — Adományok a V. H. O. Sz.-nek. A budapesti „Phönix irodalmi részvénytársaság" 1000 koronás alapitványnyal belépett a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége alapító tagjai sorába, azonkívül „A Világ Urai" címen a legközelebbi napokban a Sin­ger és Wolfner cég kiadásában megjelenő nagyértékü könyvsorozat jövedelmének egy tekintélyes részét ajánlotta fel a szövetségnek. Alapitó tagokul léptek még be a szövetségbe a debreceni és kassai kereske­delmi iparkamarák 200—200 koronával. Adomány cí­mén legutóbb a következő összegek folytak be a szö­vetség szegedi központi pénztárába: Szolnoki keres­kedelmi bank és takarékpénztár, Tiszavidéki hitelin­tézet és takarékpénztár Szolnok, Pécsi takarékpénztár, Torontálmegyei takarék- és hitelbank Nagybecskerek 100—100 korona, Szegedi Bankegyesület, Szeged­csongrádi takarékpénztár, Szegedi kereskedelmi és iparbank, Népbank és takarékpénztár Szolnok, Külső­szolnokmegyei takarékpénztár, Szolnoki mezőgazda­sági takarékpénztár, Szolnoki hitelbank, Jászapáti kölcsönpénztár, Aradi polgári takarékpénztár 50—50 korona, Szegedi hiteibank, Szegedi takarék és hitel részvénytársaság, Nyíregyházai takarékpénztár 30— 30 korona, Szegedi Magyar Iparpártoló Szövetség 25 korona, Szávay Gyula, Nagyváradi Agrár taka­rékpénztár, Győri első takarékpénztár, Győri izraelita íróegyesület, Hevesmegyei takarékpénztár Eger, He­vesmegyei hitelbank Eger, Egri Agrár takarékpénztár, Gyöngyösi takarék és hitelintézet, Iparosok, keres­kedők és gazdák bankja Szolnok, Kőszegi általános takarékpénztár 20—20 korona, „O" Arad Sáfár László utján, Hatvani népbank 15—15 korona, Lenkei J-ajos, Csákigorbói főszolgabírói hivatal, Egri taka­rékpénztár 10—10 korona. A nemeslelkü adományo­zóknak ez uton mond hálás köszönetet a VHOSz elnöksége. — Egy magyar festőművész halála. A magyar képzőművészetet veszteség érte. Pataki László, a kiváló talentuma festőművész balt meg az erdélyi Alvincen. Java férfikorában — még csak alig ötvenöt éves volt — ragadta ki a halál a kezéből az ecsetet. Pataki 1857-ben született. Első izben 1885-ben állította ki a Műcsarnokban „Virrasztás" cimü képét, ímelyet Párisból küldött haza, ahol akkor Munkácsy oldala mellett dolgozott. Legkiválóbb alkotásai a ma­gyar alföldi népéletből festett képei, amelyek közül több az állam tulajdonába került. Pataki egyike volt legjelesebb illusztrátorainknak. Halálát feleségén ki­vül, aki Kreybig honvédtábornok leánya, több gyer­meke siratja. Patakinak több munkája a szegedi kul­túrpalotában van, a város tulajdonában. — Joannovlcs Károly és Szerdahelyi Henrik lovagias afférja. Joannovics Ká­roly és Szerdahelyi Henrik dr között az inci­denst lovagias mton intézik el. A segédek ked­den délután kardpárbajban állapodtak meg. Mindkét fél elfogadta a föltételeket és a pár­baj szerdán délután fog megtörténni. Németh Károly és Kállay Tamás képviselők nyilat­kozatot adtak, hogy nekik az incidensben semmi részük nem volt. — Ostromállapot a pétervári egyetemen. A pétervári egyetemen már napok óta nagy az izga­tottság a diákok között. Az egyetemi hallgatók nem­rég tiltakoztak a meg nem választott tanároknak a kormány részéről történt kinevezése ellen s több gyű­lést is tartottak az aulában, amelyeket azonban a rend­őrség szétoszlatott. A rendőröknek az egyetem épü­Jetébe való behatolása miatt a diákok sztrájkba áll­tak és kijelentették, hogy addig nem jelennek meg az előadáson, amig a rendőrök eljárásáért elégtételt nem kapnak s az uj egyetemi tanárok kinevezését vissza nem vonják. A sztrájknak azonban eddig csak az a következése volt, hogy a rendőrség tovább folytatta az egyetemi hallgatók letartóztatását. Tegnap, mint egy pétervári távirat jelenti, ismét hét egyetemi hallgatót tartóztattak le, köztük Taft elnök unoka­öcscsét is, aki tanulmányainak folytatása végett itt tartózkodik. Az egyetem előtt összeütközés volt Konstantinovics János nagyherceg és a csapatok kö­zött. A nagyherceg automobilon ment s amikor az egyetem elé került, a katonák megparancsolták a soffőrnek, hogy álljon meg. Az egyik katona szuro­nyával betörte az automobil ablakát és megsebesítette a soffőrt. — A ballonmestei' tragédiája. Megrendítő léghajó katasztrófa történt tegnap este Johannisthal­ban, mint egy távirat jelenti. A Parseval VI. nevű reklám-léghajó kikötésénél szélroham támadt, amely a ballont visszakergette a levegőbe. Nobers ballon­mester a tartókötelet erre még görcsösebben fogta s nem akarta elbocsátani. A léghajó erre magával rán­totta és ragadta menthetetlenül. Hiába kiáltott segít­ségért, a léghajóban ülök nem tudták, honnan erednek a kétségbeesett hangok. A léghajó aztán leszállt a Ibeersdorfi erdőnél, amelynek fái megtépték a szeren­csétlen ember ruháját és testét. Nobers végre is ki­merülten lezuhant és meghalt. Véres, összetört holt­testét szállíthatták csak haza. — Kossuth arcképe. A nagyvárad' negyvennyolcas klub gyűlésén különös vita viharzott Kossuth Ferenc arcképe körül. A gyűlés elején fölállott Balogh Károly iskola­igazgató és kijelentette., hogy eiiíiéli azokat, a kik a negyvennyolcas párt jelszavával Bécs felé kacsintgatnak és indítványozza, hogy Kossuth Ferenc arcképét távolitsák el a te­remből. Nagy kavarodás, zaj kerekedett a gyűlésen. A párt tagjainak egy része helye­selte az indítványt, más része Adorján Emil elnöknek azt a javaslatát pártolta, hogy biz­zá'k a kérdést az elnökségre, amely alkal­mas időpontban az inditvány értelmében in­tézze el a dolgot. A naigy zai miatt a gyű­lést föl kellett függeszteni. Végül a gyűlés el­fogadta az einök indítványát. — Egy előkelő asszony halála. Budapest­ről jelentik: Egy előkelő úriasszony a vonat elé ve­tette magát s a vonat halálra gázolta. Özvegy Thaly pmilné Tóth Edit a szerencsétlen asszony, Thaly ^miinek, a Dunagőzhajózási társaság 1907 tavaszán elhunyt igazgatójának felesége. A szerencsétlen, férje halála óta idegbeteg volt. Tizenkét évig éltek boldog házasságban, amig egy gyógyíthatatlan betegség el nem ragadta az urát. Tóth Edit második felesége volt az igazgatónak és gyermekkoruk óta szerették egy­mást. Az özvegy tizenegy éves fiával és mostoha leányával három év óta az Ullői-ut 12. számú ház harmadik emeletét lakta. Thaly után tekintélyes va­gyon maradt és igy fényes, uri háztartást vittek. Thalyné állapota valamelyest javult, de most február elején, hogy férje halálának évfordulója következett, megint rosszabbul lett, bezárkózott, napokig senkihez sem szólt. Február ötödikén az idegbeteg asszony öngyilkossági kísérletet követett el. Morfiummal meg­mérgezte magát és csak a gyors orvosi segély adta vissza az életnek. A család akkor elhatározta, hogy az özvegyet, aki öt év óta le nem vetette fátyolát és gyászruháját, egy külföldi szanatóriumba küldik. Aty­ja, Tóth Ernő ítélőtáblai biró kisérte le boldogtalan leányát egy Grác melletti hidegvizgyógyintézetbe. Itt jobban lett, már egyedül sétált, állapota egészen meg­nyugtató volt. Szombaton este özvegy Thaly Emilnc eltűnt a szanatóriumból. Rögtön keresésére indultak. Slaiadonfővel távozott, pénzt sem vitt magával. Reg­gel többször mondta: — Hazamegyek a fiamhoz, ott a helyem mellette. Ha nem engednek, ugy megszököm. Vasárnap hajnalban találták meg. Gösting falu előtt, harminc lépésnyire az állomástól. A 3927. számú tehervonat elé vetette magát. A kerekek rettenetesen megcsonkították. A vonat a nyakán és a térdén ro­bogott keresztül. A család az éjszaka tudta meg a megdöbbentő öngyilkosság hirét. özvegy Thaly Emil­ué harmincöt éves volt. Virágzó, üde, szép asszony. A holttestét hazaszállítják és a családi kriptában he­lyezik örök nyugalomra. — Csak Mauthner-féle mag vakut vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatba l tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, ós a vevők kárára lehetséges. 2670 — Pofozkodó mágnáshölgyek. A Riviéra előkelő társadalmát Jietek óta foglalkoztatja két francia báró becsüietügye, mely monstruózus elfaju­lásával páratlanul áll a párbajok történetében és leg­ujabbi incidense az, hogy a Country-Club uzsonna­összejövetelén hercegnék, gróinék véresre verték Montebello márkit. A kinos ügynek eredő <o$rása az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom