Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1912-03-30 / 75. szám
4 DELMAG Y ARORSZÁG 1912 március 30. viszonyok miatt följajdul, akkor egyszerre lefogják az előleget ugy, hogy a kéthetenkénti fizetésnél 6—8 koronát kap mindössze. Szegedi gyárról lévén szó, kötelességünknek tartottuk meggyőződést szerezni arról, hogy mi igaz a Népszava cikkéből és örömmel győződtünk meg arról, hogy a cikkben foglalt állitások vagy légiből kapott valótlanságok, vagy annyira túlzottak, hogy egyértelműek a valótlansággal. Legelsőbben is valótlan, hogy 12 óra a napi munkaidő. Reggel fél 7 órától este fél 7-ig tart a munkaidő, délben egy óra ebédidő és délelőtt-délután fél-fél óra uzsonnaidő levonásával. Tehát 10 óra a napi munkaidő s még ennek szigorú betartására sem* kötelezik a munkásokat, mert nem napszámba, hanem darabszámra fizetik őket. A kefekötő szakmában általánosságban a darabszámos fizetés divik, tehát a munkások keresete tisztán attól függ, hogy ki milyen ügyes és szorgalmas. Ennek ellenére magunk győződtünk meg arról, hogy a szakmunkások heti keresete nem 10—20 korona, mert az üzleti könyvek tanúsága szerint igen sokan megkeresnek 'oetí 30 koronát, de senki 18 koronánál kevesebbet rendes körplmények között nem keres. Ez különben is szorgalom és ügyesség dolga. Természetes, hogy fiatal, gyakorlatlan munkások nem tudnak annyit keresni, mint jól begyakorolt idősebb munkások. Segédmunkások, illetve napszámosok átlagosan 3 korona napi bért kapnak. Vannak ianoncok is, akik természetesei] kevesebbet kapnak, de elvégre is nem kívánható, hogy az inasokat is ugy fizessék, mint a kitanult munkásokat. Ugyanez az arány a női munkásoknál. Vannak nők, akik 16 koronát keresnek hetenként és vannak kezdők, gyakorlatlanok, akik csak 8 koronát tudnak megkeresni. A gyáriparban általában nem keresnek többet, mint a Winfer-íé\e kefegyárban. A munkások nem is elégedetlenek, aminek bizonyítéka, hogy a gyárban sok a régi munkás, akik már hosszú esztendők óta ott dolgoznak. Összesen csak 12 munkás sztrájkol, mert kettőt a gyár bocsátott el, még pedig azért, mert szorgalmatlanok voltak s izgatták a többieket. Ezeknek azután sikerült még 12tot beugratni, hogy szolidárisak legyenek s igy ezeket a gyár elboosátotta a munkából. Annak a két munkásnak, akit elbocsátottak, kifizették a két heti felmondási időre járó fizetést is. Hogy levonták az előleget, az természetes, abból pedig, hogy a munkásoknak, ha szükségben vannak, előleget adnak, igazán nem lehet rosszakaratot kimagyarázni. A bírságolásra ugyan késedelem esetén a munkarend alapján joga lenne a gyárnak, de nem élnek e joggal s csak a legritkább esetben, ha például részegen megy valamelyik dolgozni, akkor bírságolják. Ilyen eset /egyszer egy évben, ha előfordul. A Népszava cikkének az az állítása, hogy a munkavezetők megkövetelik a nőktől, hogy ölelkezési célra is rendelkezésükre legyenek, a megvádolt munkavezetők állítása szerint „aljas rágalom", amiért a Népszava «ellen rágalmazás címén sajtópert indítanak. i A napszám. — fiz országos statisztika és a szegedi napszámosok. — (Saját, tudósítónktól.) A földművelésügyi minisztérium most adta ki azt a statisztikát, amely a magyarországi munkásokkal, illetve napszámosokkal foglalkozik. Ez a száraz számihalmaz sokkal többet mond, mint száz meg száz népgyűlés demagóg szónoka. Nem beszél megindító frázisokkal a nyomorról, de faktum gyanánt állítja be a szomoru igazságot, hogy igenis nagy a nyomor, dacára annak, bogy elméletben sokat javult a munkások helyzete. Talán épen Szegedet érdekli ez a statisztika legjobban., hisz Szeged lakóinak legalább is 30%-a napszámos, föklmives. Nézzük csak meglátó szemmel a minisztérium által kiadott statisztikát. Kiderül' ugyanis belőle, hogy a férfi/munkások napszáma átlag az egész országban hiába emelkedett oly jelentősen a múlt évtizedben, ma is alig több két koronánál. A női munkás másfél koronát sem keres. A gyermeknapszám egy korona sincs. Pontosabban a következő a béi-statisztika fillérekben: Tavaszszed keres a férfi 185, a nő 129, a gyermek 88 fillért naponta ellátás nélkül. Nyáron hasonló viszonyok között a férfi keresete 293, a nőé 187, a gyermeké 127 fillér. őszszel a férfinak 211, a nőnek 147, a gyermeknek 98 fillért fizet a gazda. Télen 155 fillér jár a férfinak, 109 a nőnek, 74 a gyermeknek. Évi átlagban tehát 211 fillér a férfi-, 143 fillér a nő- és 96 fillér a gyermeknapszám. Ez a jövedelem azonban távolról sem anynyi, mint az eltartottak s a munkás megélhetésére naponta fordítandó összeg. A kimutatás szerint ugyanis évente csak 222 napot dolgozik a férfi, 188-at a nő, 152-őt a gyermek. Az egész évben tehát 468 koronát keres a férfi, 269 koronát a nő és 146 koronát a gyermek. Gondoljuk csak most el, hogy egy olyan mezőgazdasági napszámos-családnak, amelyben csak a családfő keres, napi másfél koronája sincs a megélhetésre, 128 fillérből kell megélnie naponta. Egy olyan családban, amelyben "mindkét szülő dolgozik, magukra hagyva gondozás nélkül a gyermekeket egész nap, nem jut több naponta kerek két koronánál két felnőtt ember megfeszített munkája után. Az olyan napszámos-család, amelyben a 'Szülőkön kivül egy fölcseperedett gyermek is dolgozik, napi 242 fillérből kénytelen tengődni! Ezt a nagyon szomoru helyzetet tárja fel a statisztika. Szükséges kommentár ebez a statisztikához megemlíteni azt a drágaságot, mely pusztító veszedelemként járja be a világot, természetesen Magyarország sem képez kivételt. Nagy a drágaság, kevés a munkabér. A részletekbe nem is bocsátkozunk. Nagyon sok azoknak a községeknek a száma, ahol a munkabér sokkal kisebb az átlagnál. Szeged sem képez kivételt, a munkabérátlag ugyan valamivel kedvezőbb, de semmiesetre sem annyi, amiből tisztességesen meg lehessen élni. Szegeden a .munkabér-átlag 160 fillér és 200 fillér között váltakozik. A szegedi köztisztasági vállalat napszámosai átlagban 2 koronát keresnek. A munkásnyomor nemcsak speciális magyar tünet. A világ minden részéből érkeznek hirek, melyek a munkásnyomorról számolnak be. Lássunk egy példát, Londonból jelentik: Az 1910-ik évről most megjelent hivatalos jelentés megdöbbentő 'adatokban számol be azokról a szerencsétlen emberekről, akik Angliában a szó szoros értelmében éhen haltak. A halottkémek 1910-ben 111 halálesetben állapították meg, bogy a halál közvetlen oka az éhség volt. Az éhhalál áldozatai közt volt többek közt: egy hajdani tanitó, egy könyvelő, két kereskedősegéd, egy gyorsÍró, egy élelmiszerkereskedő, egy irnok, egy kémikus és egy lelkész nővére. Tizenhárom esetben nem sikerült megállapítani a halott személyazonosságát, A további kutatások kiderítették, bogy a 111 éhen balt ember közül nyolcvanötén folyamodtak segítségért a szegény-ügyosztályhoz. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szombaton A. kém, dráma. Bemutató. (Góthpár fölléptével. Fölemelt helyárakkal.) Vasárnap délután Cigányszerelem, operett. — Este Góth Sándor és G. Kertész Ella vendégekkel bérletszünetben A kém, szinmti. Hétfő A kém, szinmü. Góth Sándor és Kertész Ella vendégekkel. (Bérletszünet.) Kedd Ditrói Nándor dr vendégfelléptóvel, a karszemélyzet jutalom játékául Felhő Klári, népszinmü. (Bérletszünet.) Qóíhék a Papában, Flers és Cáillavet, Góth és Góthné: igazi mondáin szerzők és valódi mondáin színészek. A francia irőpár akaratlanul is kongeniális tolmácsokat talált e magyar művészpárban. Különben is Góthék Ízlésük, iskolájuk és temperamentumuk szerint franciás színészek. Fölényesek, de nem épen sziv nélkül, páratlanul biztosak a maguk technikájában, de azért korántsem csupán rutinosak. Igen gazdag skálával rendelkezik az ő művészetük, csak bizonyos'mélység az, ami hiányzik. He ők nagyszerű okossággal ismerik erejüket és ezen tul sohasem törnek. Különösen Góthné szinte tökéletes színésznő, férjénél annyival különb, amennyiben e pályán a nő mindig különb a vele egyazon mértékű férfinál. Góthné többet és tovább fejlődött valahogy, mint a férje, aki kezdetben mestere volt, minthogy hangot adott e gyönyörű és sokhuru hangszernek. Tegnap este, idei első vendégföllépésük alkalmával igazi kellemes szinházi estét szereztek a hálás és őket kitűnően szerető szegedi közönségnek. Góthék egészen elemükben voltak, a Papában mind a kettőnek pompás, a férfinak parádés, a nőnek sok értéket fölszinre hozó szerepe van. Valódi hatásos szerepek ezek, a Bernsteinszerepek hazug pátosza és csinált izgalmai nélkül. Góth, mint szépen öregedő világfi, csupa charme volt, nobilis, kedves, szinte bájos és mindig elegáns, kivül-belül egyaránt, A szivét se rejtette el, csak okosan gazdálkodott vele. Félelmes biztonság az ő játéka, ez a hang nem ad gikszert soha. Góthné Georgina szerepéből többet hozott ki, mint ami a puszta szövegben van. Sokkal többet, meleg, lüktető ritmusát egy egészen egyéni nőiségnek, olyan hangokat talált, amilyeneket csak kivételesen erős egyéniségek lelnek szerencsés ösztönüket követve. Ez több, mint nagy biztosság, több mint nagy tudás, ez ősi asszonyi művészet. Tele ház élvezte és jutaljnazta a pompás játékot. Gótbékat számtalanszor, lelkesen hivták a függöny elé. Juhász Gyula. * Az Otthon szimfonikus hangversenye. Március 30-ikán, szombaton rendezi a Szegedi Tisztviselők Otthona utolsó 'szimfonikus hangversenyét, érdekes és szép műsorral. A hangversenyen a magyar királyi honvédzenekar és Böhm Flóra működik közre, azonkívül megjelenik azon Brestyánszky Irén zeneszerző is, akinek egyik legújabb klasszikus alkotása kerül előadásra. A hangversenyszárnokat ez alkalommal is Fichtner Sándor, a kiváló karmester dirigálja. Az előadás pontban hat órakor kezdődik. A hangverseny műsorát itt közöljük: 1. Mendelssohn: Hebriták-nyitány. Előadja a magyar királyi bonvédkenekar. 2. Brestyánszky: Suite dans