Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-27 / 72. szám

19i2 márieus 27. DELMAGYARORSZAQ Ezután még csak a hely kérdése körül keletkeztek nézeteltérések. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy gyakorhati szempontból sokkal célszerűbb volna a vásárcsarnokot a Mars-téren fölépíteni. Sokkai inkább megfelel a Mars-tér egy vásárcsarnok helyéül, mint a Rákóczii-tér. Kéri ezért a bizottságot, határozzon ugy, hogy a csarnokot a Mars-téren építik föl, szerinte a tervek szerint minden változtatás nélkül ott is el lehet az épületet helyezni. Rósa Izső dr nem járul hozzá Wimmer Fülöp indítványához. A Mars-tér nem felel meg a vásárcsarnok helyéül, mert* a teret ma már annyira elfoglalják, hogy ott vásárcsarnokot elhelyezni nem lehet. Kéri, vigyék a kérdést a közgyűlés elé és ajánlják annak elfogadásra a terveket. Kovács József dr azt mondja, hogy a Rákóczi-téren való elhelyezést indokolttá teszi az, hogy a lakosság zöme itt van, a boltok csakis ott adhatók ki megfelelő ár mellett és az a tér jóval magasabb pontja a városnak, mint a Mars-tér és igy a pincék nedvességét a Rákóczi-téren el lehet kerülni. Bokor Pál polgárriiester-helyettes azt mondja, hógy az eredeti tervet az elhelyezésre nézve tartsák fönn. A népesedési viszonyok is indokolják ezt, de indokolják a pénzügyi viszonyok is, mert a Mars-téren nem lehet olyan áron kiadni a helyiségeket és ott a tér rendezése is horribilis összeget emésztene föl. A bizottság végül kimondotta, hogy a terveket a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja, a költségvetést megnyugvással tudomásul veszi és a vásárcsarnok helyéül a Rákóczi-teret jelöli ki. A politikai helyzet. — A miniszterelnök tanácskozásai. — Ujabb kombinációk a miniszterelnökség körül. — Khuen marad. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf vasárnapi és hétfői kihallgatása, ha nem is jelentett döntő fordulatot a válságos politikai helyzetben, előkészítette e fordulat elkövetkezését. Mivel annak idején Tisza István gróf és Lukács László pénzügyminiszter voltak azok, akik a revolució tárgyában megegyezést létesítettek a miniszterelnökkel, természetes, hogy Khuen-Héderváry miniszterelnök első sorban velük közölte azokat a módosításokat, melyeket a király óhajt a rezolució tartalmával szemben. Ezért még Khuen miniszterelnök Bécsből értesitette Tisza István grófot és Lukács László pénzügyminisztert, ho;gy hazaérkezése után nyomban keresni fogja az alkalmat a velük való beszélgetésre. Héderváry gróf este a vasútról egyenesen a miniszterelnöki palotába hajtatott s kevéssel ezután itt fogadta Tisza és Lukács látogatását. Ma reggel kezdte meg a miniszterelnök a magyar vezető államiférfiakkal való tanácskozásait. Első sorban Tisza István gróf látogatta meg a miniszterelnököt s nyomban utána Lukács László kereste föl, akikkel együttesen mintegy két óra hosszat tartó tanácskozást folytatott. Ezután Csáky Albin gróffal, a főrendiház elnökével tanácskozott még délelőtt a miniszterelnök. Ma délután Láng Lajos báróval, holnap pedig az ellenzéki vezérférfiak közül Andrássy Qyula gróffal, Kossuth Ferenc és Zichy Aladár gróffal fog tanácskozni. Apponyi Albert gróf, aki most délosztrák fürdőhelyen tartózkodott, ugy látszik, ép e tanácskozás érdekében megszakította üdülését s ma Budapestre érkezett. Héderváry Károly gróf előreláthatóan már csütörtökön visszautazik Bécsbe, hogy megbízatása eredményéről jelentést tegyen a királynak. Ezen a kihallgatáson döi el véglegesen, hogy vele, vagy más személyiséggel próbálja-e meg őfelsége a válság megoldását. A munkapárti politikusokkal folytatott tanácskozások eredményéről kiszivárgott hírek szerint sem Lukács László, sem Tisza István nem fogadták el a királynak a 43. paragrafusra vonatkozó módosításait, hogy Khuen-Héderváry miniszterelnök Lukács Lászlót, vagy Láng Lajos bárót ajánlja utódjául a legközelebbi audiencián a királynak. Ezzel szemben a Neues Wiener Tageblatt jól beavatott helyről vett információ alapján ma azt közli, hogy Lukács László pénzügyminiszter, akit Magyarországon ma mint Khuen utódját emlegetik, minden tekintetben egy állásponton van Khuen-Héderváry gróffal s nemcsak általánosságban, de még a részletkérdésekben is teljesen egyetértenek, így semmi ok sincs annak föltevésére, hogy személycseréről léhet szó. Sőt ellenkezőleg Lukács László a legközelebbi audiencián csakis Khuen-Héderváry grófot fogja ajánlani a királynak miniszterelnöki megbízatásra. Minden esetre be kell várni a további tárgyalások eredményét, a csütörtöki királyi kihallgatás eredményét, mert addig minden kombináció csak önkényes találgatás lehet. Bécsből jelentik, hogy a Reichsrath mai .ülésén megkezdték az obstrukciót, még pedig azért, mert a viziutakról szóló törvény a rutének kivánságainak meghallgatása nélkül kezdték tárgyalni. A ruthén képviselők nagy vehemenciával kezdték az obstrukciót s kijelentették, hogy egyelőre csak szóharcot folytatnak, de amennyiben látják, hogy annak nem lesz kellő eredménye, áttérnek a radikálisabb eszközök használatára. Budapesti jótékonysági gyár „Szeged" pecséttel. (Saját tudósítónktól.) A jótékonyság olyan kötelesség, mely elől senki sem zárkózhat el épen ezért a jótékonyság álarca alatt miután az föltétlenül közérdek, nagyon sok esetben magánvállalatok kapzsisága rejlik.. Ez a jótékonysági szélhámosság speciális magyar tünet. Ha nem tud valaki nálunk tisztességesen megélni, vagy nem akar dolgozni, egyszerűen 'kitalál egy jótékony célt, amelynek örve alatt azután lejátsza kisded játékait. Az Est most leplezett le egy ilyen jótékonysági gyárat. Az Almássy-tér 8. számú házban Modern Magyar Könyvtár cimmel egy vállalat létezik, amely a Diák Otthon javára ad el könyveket. A könyvkereskedelem és könyvterjesz tés szép és nemes üzlet, kulturát, irodalmat, olvasóközönséget nevel, de ha könyvkereskedés, ne legyen visszaélés a jótékonyság nevével, ne legyen álarc, amely alatt magánvállalatok kapzsisága lapipang. Az Almássyhéri vállalat a könyvkereskedésen kívül a jótékonyságot tekinti legfőbb üzletének. A jótékonyság örve alatt küldi szét utazóit az országban. A Diák Otthon javára eladott könyvek kel Szegedet is ellepték. László Illés, a vasutas pénztár részvénytársaság szegedi q' pókjának főnöke a jótékonysági üzletről írásban a következő információt adta. — Körülbelül négy-öt hónapja annak, hogy egy délelőtt beállít feleségemhez két elegáns úrinő. Bemutatkoznak és mindjárt, hadarva, szinte sablonszerűén plmondják, hogy ők a Diák Otthon javára jótékonysági gyűjtés miatt jöttek. Tudják, hogy itt intelligens uririőhöz jöttek és megjegyezték (elég figyelmetlenül), hogy ők onnan tudják ezt, mivel mindig csak az újonnan épült házak lakóit látogatják meg. Nőm természetesen szabadkozott, de végül mégis aláirta az ivet. Erre ők gálánsul megjegyezték, hogy fizetni csak akkor kell, amikor akar. Ez jótékony cél. A könyvek megjöttek. Én rögtön láttam, hogy ez formális részleteladás^ de nőm aláirt, tehát érvényes. A részleteket pontosan betartottuk. Egy ízben elfelejtettem a részletet beküldeni, erre jött fölszólitás, meg postai megbízás, szóval a jótékonyság a presszió jegyébe lépett. Azt kívánom még megjegyezni, hogy mikor nőmtől eltávoztak azok á bizonyos „urinő'k", a szomszédtól kértek információt és bizonyos, hogy a mi nevünk örve alatt ott is üzletet kötöttek, Hogy ez ellen nincs törvény egy modern államban, ez mégis csodálatos! Tisztelettel László Illés, a vasutas pénztár r.-t. szegedi fiókjának főnöke. Egy Almássy-téri üzlet tevékenysége azonban még itt nem merül ki. Üzletei a következő nevek alatt funkcionálnak Modern Magyar Könyvtár kiadóhivatal, Karrierek kiadóhivatala, A Világ Urai kiadóhivatala, Bánó és Szabó, Phöniksz irodalmi r.-t. Van még a társaságnak több neve is,- de egyelőre ennyi épen elég. Ilyen Lkülönböző nevekkel különböző jótékonysági eszméket is szolgál a gyár. Előfizetési iveikkel ellepték az. országot és a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetség,e számára A Világ Urai gyűjtőnévvel adnak el tíz könyvet, a Magyarországi Tanítók Egyesülete Országos Szövetsége segélyalapja javáru Karrierek cimmel adják el ugyanazt a tiz könyvet, de kétféle áron. A tanítók javára kilencvenhat korona a tiz könyv ára, a vidéki hirlapirók javára százhúsz korona. Ebből a hallatlan adatból lehet legjobban megitélni a módszert, amellyel ez az egyfejü, sokkarú polip dolgozik. Ehez a leleplezéshez nekünk szegedieknek is nagyon sok közünk van, mert a „Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége" javára eladott könyvek blankettái Szeged pecséttel vannak ellátva. A blan'kettákat Palócz László a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének titkára irta a'á. Azokat erről a; Szegeddel kapcsolatos esetről a következőket irja: A jótékonysági gyár a „Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége 1896 Szeged" pecsétjével dolgozik és tőlük Palócz László titkár aláírásával ellátott következő blankettáva! járja be az országot; A Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége javára közrebocsátott: A Világ Urai cimii kiadvány terjesztése érdekében megjelenő lapszerkesztő urat szíves jóindulatába ajánljuk és kérjük, hogy öt fáradozásaiban támogatni szíveskedjék. Szegeden, 1912 február 15-én. (P .H.) Palócz László, *itkár. Az üresen hagyott helyre természetsen egy név jön, annak a neve, akit a vállalat rnegbiz a könyvek eladásával. A könyvügynökből szerkesztő ur lesz. Álhórlapiró. Ezek a kis blankettá'k egy 'hírlapíró egyesület égisze alatt nevelnek ál'hirlapirókat és ártanak a hírlapírói kar tisztességének. i