Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-24 / 70. szám

4 DÉLMAGY ARORSZÁG 1912 március 24. Aki emberhúsból akar élni. (Az artistavilág rejtelmeiből. — Budapestről Szegedre és vissza. — Büntanyát terveztek Szegedre. — Megakadályozott randevú. — A titokzatos nagy í.) (Saját tudósitónktól.) A viliamifényes hatalmas teremben pajkos melódiák zsonganak, fölrepül a függöny és a brettlin tiindérleányok járják a divatos táncokat, francia chanzónotk énekelnek pikáns dalokat és az akrobaták hajmeresztő halálugrásain mulat a közönség. Taps, virág, jókedv, pezsgő és a mindent felületesen biráló nagyközönség a könnyelműség és léhaság non-plus-ultráját látja megtestesülve a kabaré színpad festett kulisszái mögött. Pedig milyen határtalan messzeségbe van innen a léhaság, a könnyelműség. Az artisták egytől-egyig dolgos iparosok, kik nehéz verejték cseppekkel keresik meg kenyerüket. A közönség ki léhának látja őket, sokkal, de sokkal léhább, könnyelműbb náluk. Az utolsó évtizedben az artistaság tisztességes kenyérkereset lett. Évtizedeken át fáradságot nem ismerő munkát végez az artista-jelölt, mig megfelelő számot tud produkálni. A valódi artisták erkölcsös életmódjára gondosan őrködik a szigorú szabályokkal rendelkező artista egyesület. Ma már a Magyar Artista Egyesület több ezer tagot számlál és sokkal jobban van szervezve, mint sok más ipartestület. Erkölcstelen tagot az egyesület nem tűr, csakis tisztességes munkásokat, kik munkával keresik meg a kenyerüket. Ziillöttségről itt szó sem lehet, legföllebb bohémiáról. Az artista amint züllésnek indul már nem tagija az egyesületnek. Külföldi artistákra még szigorúbban ügyelnek a külföldi egyesületek. És mégis rengeteg szeny és piszok, titokzatos bűnök fertője ólálkodik az-artistákra. De rendszerint a bünrecsábitó nem artista, hanem valami más züllött ekzisztencia. Egy kis tükröt akarok most bemutatni, amely híven tükrözi vissza az artistavilág rejtelmeit. Sajnálatos, hogy az az esemény, mely jellemzi ezeket a bűnöket, épen Szegeden történt. A kabaré ma már szükséges szórakozás. Az artisták bejárják a vidéki városokat és dolgoznak a mindennapi kenyérért. Szegeden is van egy kis trupp. Négyen vagy öten vannak, a Magyar Artista Egyesület tagjai, csak egy van közöttük Moreili, táncosnő, aki nem a magyar, hanem az Első Osztrák Artista Egyesület tagja. Ezzel a táncosnővel történt meg a következő felháborító eset. Moreili Budapesten is ismert artistanő. Alig volt Szegeden néhány napig, már is utána jött Budapestről egy ismeretlen ur, aki Morelli testéből akart' megélni. Szeretőnek ajánlkozott és megígérte a táncosnőnek, hogy fele keresetre eladja a táncosnő testét gazdag szegedi uraknak. Mikor Moreili undorral és felháborodva utasitotta vissza az erkölcstelen ajánlatot az idegen élteveszélyesen megfenyegette. A szegedi rendőrség is beleavatkozott az ügybe, de a lelketlen lélekkufár megneszelte a veszélyt és kisiklott az üldözői hálójából. A hatalmas Magyar Artista Egyesületre és a közönségre igen fontos tanulságokat tartalmazó esetről a következőkben számolok be. (A kísértés.) Néhány nappal ezelőtt történt, hogy Szeged egyik felőkelő kávéházában a Royalkávéházban, ahova az artisták és artistanők ozsonnáznd járnak, egy ismeretlen elegáns nr idegesen járt fel-alá a kávéházban. Négy óra előtt néhány perccel megszólított egy pitiéért. — Ide járnak az artisták? — Igen. — Hol ülnék? Á pincér megmutatta az ablakot, ahova az artisták ülni szoktak. Áz idegen az ablakkal szemben helyezkedett el. Nemsokára megérkezett Morélli és Sipos Jolán. Leültek és kávét rendeltek. Később Moreili egyedül maradt az asztalnál, az idegen felhasználta a kedvező alkalmat és a táncosnő mellé ült. In medias res kezdte a társalgást: — Ismer maga engem? — Igen, látáshói a Meteorból. Akkor jól van. Üzletet akarok magával kötni. Legyen maga az én szeretőm, maga szép nő. Ha a szeretőin lesz és bőven ellát engem pénzzel, akkor én szerzek magának gazdag szegedi embereket, akik drágán fizetik meg a maga szerelmét. Felét a keresetnek mindig nekem adja. Nos? Moreili a meglepetéstől alig tudott szóhoz jiutni. Rendőrrel fenyegetőzött, de az ismeretlen nem tágított. — Gondolja csak meg jól a dolgot és holnap délután 4 órakor jöjjön el a Corsó-kávéliázbd. Ha nem jön el/ — egy pisztolyt mutatott — ezzel fogok társalogni magával. Moreili fel sem ocsúdhatott ámulatából, az idegen már el is tüfit. Este azonban már jelentést tett az esetről a szegedi rendőrségen, hol a következőket mondotta el: —- Azt az urat ismerém Budapestről. — A nevét nem tudja? — Nem. •A szeinélyleirását? i— Azt igen. Magas, fekete hajú, fekete szúrós szemű. Nagyon elegáns, szürke felöltőt, cilindert, lakkcipőt hord. Budapesten mindig artistanők körül forgolódik, abból él. A kihallgatás után a rendőrség elkészítette a nyomozási tervezetet. A lélekkufár ismeretlent a Corsó-kávéházban akarták letartóztatni. (A titokzatos nagy /.) Másnap kora délután Szakáll József dr, Borbola Jenő dr és Sass Lajos, akik a titokzatos ügyben a nyomozást folytatták, kihallgatták újra Moreilit és Sipos Jolánt. Azok elmondották, bogy az elegáns urat ismerik a budapesti artistavilágban. Néhány évvel ezelőtt még harisnyát és zsebkendőt árult. Házaló volt. Később azonban artista leányok szerelméből élt. Az artistaleányok rettegnek tőle. Érdekes volt, liogy mikor Szakáll József db behivatta a detektivjét, Morelli ijedten sikoltott föl. — Ez volt az! Csak mikor a kalapját levette a detektív, vette észre a csalódást. — Nem, mégsem ez volt. Miutáa a leányok megadták a gazember pontos leírását, a rendőrök a Corso-kávékázba akartak menni, meghiúsítani a randevút és letartóztatni az elegáns lélek,kufárt. Tervük azonban nem sikerült, mert Morelli a délután folyamán a következő táviratot kapta: A randevúra nem mehetek. Pontos cikok miatt. I. A rendőrök, dacára a lemondó táviratnak, elmentek a kijelölt helyre, de az idegen nem jött el. Még aznap délután elutazott a gyorsvonattal Budapestre. A rendőröknek nagyon gyanús volt a hirtelen elutazás, arra a következtetésre jutottak, hogy a szélhámos megneszelte a bajt és a rendőrség elől szökött meg. Azután már a táncosnő is bátrabb lett és elmesélte, hogy a gazember már régen molesztálja őt. — Én férjes asszony vagyok. A férjemmel ültem a Meteor-kávéházban, mikor az az ur levelet irt nekem. Az uram meg is pofozta. Azóta nem találkoztam vele, csak most, hogy utánam jött Szegedre. Nagyon félek tőle, mert revolverrel fenyegetőzött. (01 rashatatlan aláírás.) Morelli, mikor eljött a rendőrségről, azonnal levelet irt a férjének Budapestre, aki hariikbivatalnok és megírta neki az esetet. Kérte, hogy jöjjön le Szegedre, vagy Budapesten tartóztassa le a látásiból igen jól ismert idegent. Pénteken kapott is Morelli Budapestről levelet, de már a címzésről látta, bogy nem a férje küldte, kíváncsian bontotta fel és ezt olvasta belőle: Holnap vagy holnapután újra Szegeden leszek. Remélem, meggondolta a dolgot. Különben nagy bajok lesznek. A randevúra most bizonyosan jöjjön el. Majd Szegedről újra értesíteni fogom, « 01 rashatatlan aláírás. Természetes, bogy a táncosnő halálsápadtan olvasta ia levelet. Csak akkor nyugodott meg, mikor a posta meghozta a férje levelét is. A levélben a férje azt irta, bogy Budapesten azt az urat nem találja. Értesíteni fogja a budapesti rendőrséget. Lehet, liogy lejön Szegedre. A borzalmasan megkonstruált emberhusvásár meghiusult ugyan, de mindezidáig a szélhámos kézrekeritése is. Ez amit itt most elmondtam csak egy csekélyke része annak a bűzös fertőnek, amely az artistanőkre leskelődik. A rendőrségnek is, de magának a Magyar Artista Egyesületnek is erélyesen kellene nyomozni az ilyen lelketlen megvetésre méltó gazemberek után, akik valószínűleg nagyon sokan élősködnek a becsületes egyesület testén. Rosszabbak ezek a vérszopó piócáknál, mert ezek testet-lelket áruba bocsájtanak. Kíméletet nem ismernek és felületes intelligenciájukkal, ami a szélhámosoknak szükséges sajátsága tőrbe csalják a hiszékeny közönséget is. Lelken, testen, véren, becsületen taposva akarnak a léha jóléthez jutni. Ez több a gyilkosságnál. Azt hiszem a közérdeket szolgáltam, mikor belevilágítottam az artistavilág rejtelmeibe. Ismerni kell a baj forrását, ha megakarjuk akadályozni a veszélyt. (sz—m.) SZÍNHÁZMŰVÉSZET ~ Színházi műsor. Vasárnap délután Az ezred apja, vigjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. VIA Hétfőn délután A tatárjárás, operett. Hétfőn este Rang és mód, vígjáték. VIA Kedden A leányvásár, operett. VIA Szerdán A görög rabszolga, operett VJA Csütörtökön A kornevillei harangok, operett. VIA Pénteken A papa, vígjáték. (Góth-pár fölléptével. Fölemelt lielyárakal.) Szombaton A kém, dráma. Bemutató. (Góthpár föl léptével. Fölemelt lielyárakkall.) * Gabányi búcsaja. Gabányi Árpád, a Nemzeti Színház nyugalomba vonuló művésze, a jövő hét hétfőjén, április elsején lép fel utoljára a Nemzeti Szinházban, amelynek 1884 április elseje óta tagja. A művész Gárdonyi Géza „Annuska" cimü szerepében búcsúzik el a közönségtől. * Shaw-darabok a Magyar Szinházban Április közepén Shaw-est lesz a Magyar Szinházban. A színház Bernard Shaw két egyfelvonásosát, a „Blanco Posnet"~et és „A csatacsillag"-ot (amelyet „Schlachtenlenker" német címmel ismer a mi közönségünk) fogja bemutatni. A nagy angol drámaíró mindkét darabját Hevesi Sándor dr fordította ma1 gyarra és Márkus László fogja rendezni. .