Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-21 / 67. szám

268 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 március. 20. — Pletykából indult ki ez a bonyodalmas bünpör és most a bosszú tárgyalás után sem maradt más, mint pletyka. — A bűnügyben a csendőrőrmester ostobán vezette a nyomozást. Lehet, hogy talán azért is, mert nem volt a kezében elég tárgyi bizonyíték. összeállott egy asszonynyal, aki ellen magzatelhajtás miatt vizsgálat volt folyamatban, csakhogy valamelyes eredménye is legyen a nyomozásnak. De ki felel azért, bogy az a teljesen megbízhatatlan asszony, Pálinkás Jánosné, a csendőrőrmester utasításához képest, korrektül járt el az úgynevezett bünügy földerítésében? Beszéde folyamán aztán rátért az orvosszakértők véleményére. — Ne gondoljuk, — mondta — hogy Hollós József dr, mert ő nem törvényszéki orvos, kevesebbet tud, mint orvosszakértő kollégái. Hollós dr, aki egyetemi tanársegéd volt, én föltétlenül különbnek tartom a véleményét, mint a két orvosszakértőét. Hollós dr pedig, az orvosszakértők véleményétől eltérőleg azt mondta, hogy az arzén méreg egy-két óra multán föltétlenül érezteti a hatását. E megállapításnak nagy snlya van ebben a bünpörben. Papp Róbert dr tartalmas beszéde után (Kószó István dr) Sisák György védője mondta el védőbeszédét, Kószó dr sem talált olyan bizonyítékokat, amelynek alapján megállapitható volna a védence bűnössége. (A replikák.) Gergics Károly dr: Csak igen röviden reflektálok a védőbeszédekre. Nem akarom a tárgyalást a végtelenségig nyújtani. Az egyik védő ur azt mondta, hogy az ekszbnmálás egy névtelen levél alapján történt. Fölösleges njból bizonyítanom, hogy az ekszhumálás bizonyítékok alapján történt. — Az egyik védő ur szerint ügyészi politikából ejtettem el a vádat Pigniezkivel szemben. Ez ellen tiltakozom. Én a lelkiismeretem és meggyőződésem szerint cselekedtem. — Felletár Emil országos vegyész munkáját is kirtizálták. Felletár munkájához kétség sem férhet. Papp Róbert dr röviden válaszolt az ügyész replikájára. (ítélet csütörtökön.) A meglepően rövid replika után (aminek oka, hogy az ügyész és a védők is teljesen kimerültek) izgalmas pillanatok következtek. A hallgatóság várta, hogy az esküdtek az el. nök kitanitása után visszavonulnak tanácskozásra s már azt is tippelték, hogy hány órakor lesz ítélet. A legtöbben éjfélre jósol ták az ítéletet. Nagy meglepetésre azonban az elnök félkilenc órakor berekesztette a tárgyalást és folytatását csütörtökön délelőtt kilenc órára tűzte ki. Csütörtökön újból fölolvassák az esküdtekhez intézendő kérdése ket, amely után az elnök kitanitása követke zik. ítélet a déli órákban várható. Czipők női*, férfi- ét gyermek-különlegességek a tavaszi idényre nagy választékban érkeztek és legfutányosabb árban véti sérolhaték n i. EZELŐTT GYÉRES M. MÁRTONNÁL. SZEGED. T!S76-S7ÁÜÓ MELLETT SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön Az elvált asszony, operett. (1/3), Pénteken A görög rabszolga, operett. (2/») Szombaton A görög rabszolga, operett. (3/3) Vasárnap délután Az ezred apja, vígjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. m Hétfőn délután Az aranylakodalom, történeti szinjáték. Hétfőn este Rang és mód, vígjáték, (-'/a) A «le Menage de Moliére» szerzője. — Látogatás Maurice Donnaynál — (Saját tudósitónktól.) A Le Menage de Moliére próbái most folynak s igy valóságos CSoda, bogy Maurice Donnay-hox bejuthattam. Mikor a Rue de Florence-en levő villáján becsöngettem, az impozáns termetű inas összecsapta a kezeit: — Encore un journaliste! Az utóbbi napokban ugyanis majd minden lap intervjut csinált a Lysistrata szerzőjével. Én is több kollégát vártam meg az előszobában, amikor végre reám kerülhetett a sor. Donny bevezetett 'szalonjába, amely egy poéta, világfi és társasági ember tipikus szobája, A falon rézmetszetek, husz évi pályájának emlékei, fényképek a darabjaiból, szinészek stb. Nagy könyvállvány, melyben gyönyörű kötésekben, igazi bibliophil szenvedéllyel vannak a világ és a francia irodalom remekmüvei felhalmozva. Hogy poéta legyek, — kezdte Donnay különös, mély csengésű hangján, — már tizenhat éves koromban legfőbb vágyam volt, szüleim nagy kétségbeesésére. Ök ugyanis politechnikust akartak belőlem csinálni. Az iskolában csak francia stílusgyakorlatból volt jó osztályzatom, a bizonyítványomba pedig az osztályfőnököm a következő gúnyos megjegyzést irta be: „Egy álmodozó, társai költőnek nevezik." Ezen a hozzátartozóim annyira megijedtek, hogy nem szomoritottam meg őket azzal, liogy ambíciómat követem. Ezért tehát, akárcsak Marcel Prevost és Paul Hervieu az Eeole centrale-be léptem és, mint Alfréd Capus, mérnök lettem. A rajzoláson és épületterveken azonban alig jutottam tul, álmo dozó maradtam továbbra is. A legkülönösebb vágyaim voltak, a Chat Noir számára verseket akartam irni, szerettem volna ismeretséget kötni Sarah Bernharddal. együttélni egy „femme du monde" dal és monológot akartam irni Coquelinnek. A szerencse kedvezett nekem, — folytatta — Egy este, amig egy éremtervezőnél dolgoztam, több barátom keresett fel és meg akartak Salissal ismertetni. Persze én sem kérettem magamat kétszer. Igy ismerkedtem meg a Chat Noir iró körével, Richepin-i\e\, Samain-nal, Moreas-szal, hogy csak egy párat említsek. Innen indultam ki. Egy napon ugyanis a Calit Noir alsó helyiségében vol tam teljesen egyedül. Edison, a pincér — igy neveztük el a nagy Edisonhoz való hasonlatosáágá miatt — felvilágosított, bogy fenn premiére van s ezért nincs lenn senki. Abban a percben megjelent Galte és reámkiáltott: — Gyere fel, adj te is elő valamit. Én vonakodtam, de Salis megragadta a galléromat és fellóditott a lépcsőn. A másik pillanatban már a pódiumon voltam. Mit te hettem? jó képet vágtam a tréfához és szavalni kezdtem. A siker nagy volt, .Jules Lemaitre másnap cikket irt rólam a „Debats"-ba. Oatulle Men dés, Sareey és még sokan dicsérté, ugy, bogy elmondhatom, bogy azon az egy estén híressé lettem. Ezt abból is láttam, hogy másnap a kenyéradó gazdám magához hivatott és felszólított: válasszak a kabaré vagy a tervező műterem között. Két évvel később — folytatta egy kis szünet után —- a Vaudevilleben már játszották a Lysistratat. De az én Chat Noiri tanuló éveim felejthetetlenek lesznek mindig. Maurice Donnay azután a pompás reggeli órákról beszélt, amelyeken elszavalja — átéli darabjait. A felesége pedig mint titkár szerepel. A délutánját a zenének szenteli. — Donnay ugyanis kitűnő zongorajátékos. Erre következnek az órákbosszáig tartó kóborlások. Donnay ugyanis botanikus. A méltóságteljes inas megjelenik az ajtóban. A tárcáján névjegy. Megértem, liogy egy „bonne du jour" ideje nagyon ki van számítva és távozom. Mikor az inas kinyitja íz ajtót előttem, szivettépően sóhajt: — Quelle vie, oe sacré Paris! * UJ magyar írók — uj magyar szinmü. A jövő hónapban érdekes premiér lesz a nawáradi Szigligeti-szinházban. Két nagyváradi iró, Jantsovits Jenő vármegyei árvaszéki ülnök és Véssey Kálmán joghallgató, együttesen irtak színdarabot, amelyet már benyújtottak Erdélyi Milklós színigazgatónak, aki előadásra elfogadta a helyi szerzők darabját. A nagyváradi szerzők darabjának Kettő közül a cime. Véssey Kálmán, az egyik szerző nem ismeretlen a nagyváradi közönség előtt. A biin virága cimü színmüve, amelyet a Szigligeti-szinházban mutattak be, jelentős sikert aratott s a fiatal színpadi iró nevét ismertté tette. Jantsovits és Véssey együttes színmüve friss, eredeti, izig modern levegőjű, intim miliőben játszó társadalmi szinmü, amelyen meglátszik Henry Bernsteinnak hatása. Egy fiatal modern asszony, korának minden lelki sajátságaival küzd az élet nehéz harcaival. Nagy probléma előtt áll. Választania kell két férfi között, akik közül az egyiket a társadalmi kötelékek, a hite, az esküvése, az emberek szájától való félelem fűzi hozzá, mig a másikhoz, mindeneknél hatalmasabb szerelem végzetes bilincse láncolja, amelyet aztán elszakithatatlanná! tesz — a gyermek. Ott hagyja férjét, aki meg nem érdemelte, aki eladta, aki nem szerette s szeretőjének, gyermeke apjának karjai közé fut. Az asszony gyönyörű lelki tusája párhuzamosan a két férfinek egymás ellen folytatott küzdebnével. amelyben a férjnek hiúsága küzd a szerető, a sziv hatalma ellen, olyan megkapóan, annyira természetesen és érdekesen van beállítva, az irók kése, mellyel szereplőik lelkét izekre boncolják oly mélyen jár. hogy a darab magasan az átlag darabok felé emelkedik. Nagv. komoly, benső sikert várnak Jantsovits—Véssey darabjától. melyet egymás után négyszer fog adni a Szigligeti-szinház április második felében. * Német színpadi irék a mozi ellen. A berlini színigazgatók — jó pestiesen szólva — megfőzték a német színpadi szerzőket a mozi ellen. A Bühnenverein és a Genossenscbaft hosszú akciójának eredményeképen a Yerband Deutscher Bühnenschriftsteller tegnapelőtt este Berlinben rendkiviili közgyűlést tartott, amelyen a stzinpadi szerzők állást foglaltak a kinematográf-szinházak ellen. A gyűlésen, mint Berlinből jelentik, Fulda Lajos, az ismert drámaíró és Wolff dr ügyvéd, a Bühnenverein jegyzője, aki mint vendég jelent meg, voltak az előadók. Hosszú vita után elfogadtak két határozati javaslatot. Az egyik szerint a három egyesület — a színpadi irók, a színigazgatók és a színházi alkalmazottak egyesülete — kötelezni fogja tagjait arra, bogy a „Kino" munkáját és fejlődését semmiféle munkával nem segitik elő. A másik határozat szerint együttes akciót indítanak arra, hogy a külföldi filmek behozatalát igen nagy vámtételek utján lehetőleg megakadályozza a német birodalmi kormány. * A „Taifiin" Newyorkban. Hirül adtuk, bogy Lengyel Menyhért ,.Taifun"-ját egy magyar ember: Nyitrai Emil angol fordításában — és természetesen szerzői jogdijak fizetése nélkül — előadták St, Louishan és Chicagó,