Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-19 / 65. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁCJ 1912 március 17. korcsmáros leánya volt. A tanúnak panasz­kodott Lévai József, hogy rossz virstlitől fájdalmakat érzett. Ez a halála előtt nyolc nappal történt. Jiószó dr védő: Ismerte Sisák Györgyöt? Tanu: Igen. Korcsmázó ember volt. Ivott az reggeltől estig és estétől reggelig. Ifjabb Lévai Imre kovácsmester volt a kö­vetkező tanu. Névrokona a vádlottnak. Huszár dr védő: Ismerte Pálinkás József­nét? Tanu: Igen. Beszélték róla, csonttal, szőrrel és pocokfarokkal gyógyit. (Derültség.) Rá is olvasott a betegre. — Lévai Józseffel beszédes volt? — Igen. Nyolc-kilenc nappal a halála előtt panaszkodott, bogy romlott virstlitől elron­totta a gyomrát. Lévai Imre kerékgyártót hallgatta ki az­tán a biróság. A tanu szerint Kisteleken szél­tében-hosszában beszélték, bogy Pálinkás Já­nosné kuruzsol. Arról is tud, hogy Pálinkás­né gyakran járt a csendőrlaktanyába. Huszár dr védő: Lévai József milyen vi­szonyban élt a családijával? — Békességben éltek. Szerette a feleségét. Sisák Mihály gazdálkodó, a vádlott ro­kona volt a következő tanu. A tanu ugyan­olyan orvosságot használt betegsége idején, mint Sisák György. (A betörőjelölt koronatanú.) Németh Mátyás szabósegéd volt a követ­kező tanu. Együtt dolgozott Balogh Ferenc­cel Pigniczki József műhelyében. Tanu: Balogh Ferenc 1908-ban azt aján­lotta nekem, hogy törjünk be a kisteleki ta­karékpénztárba. Én visszautasítottam az ajánlatot, amelyet később Balogh újból meg­ismételt. Azt mondta, csak jussunk be a ta­karékba egy éjjel, ott aztán majd kieszeljük a dolgot. De én újból elutasítottam. — Balogh Ferenc haragosa Pigniczkinek? — Igen. Amikor Pigniczki csődbe jutott, azt mondta Balogh, bogy bál' istennek, leg­alább most tönkre ment. —Hát Baloghné milyen asszony? — Nem különb az uránál. — Pálinkás Jánosnérói hallott-e valamit? — Faluban, kérem, sok mindent beszélnek. Balogh Ferencet szembesítették a tanúval. Elnök (Baloghoz): Azt mondja tanu, hogy maga bankrablást tervezett. Balogh Ferenc: Az nem igaz, kérem. Az ügyész ellenezte, a védelem kérte a tanu megesketését. A biróság később határoz. Katona József földbirtokos lényegtelen vallomása után Tóth Tamás Mihályné kihall­gatása következett. A tanu egy izben Ger­zsány Máriánál találta Sisák Györgynét. Huszár dr védő: Ki volt még akkor a ház­ban? — Az öreg majsztram, Gerzsány Mari ura. (Biztatás hamistanuzásra.) A következő tanu Gál Józsefné volt, test­vére Pigniczki vádlottnak. Elnök: Maga beszélt Pálinkás Jánosnéval Lévai József haláláról? Tanu: Igen, beszéltem. Azt mondta, hogy kaparitsunk liét-nyolc tanút, akik majd iga­zolják, liogy Lévai maga itta ki a mérget. — Hamis tanukról beszélt Pálinkásné? — Persze, hogy hamisakról. Huszár dr védő: Tud-e arról, hogy Pálin­kásné biibájossággal foglalkozott? — Igen, ha valakinek sebe van, ráteszi a kezét és tudom is én milyen csalafintaságot csinál még. Csak pénzért bűbáj ol. Pálinkás Jánosnét szembesítették a tanú­val. Elnök: Hallotta, a tanu azt mondja, liogy maga hamis tanukat akart szerezni. Pálinkásné: Ez már nem igaz. Nem vagyok és bűnös, hogy én bűnt palástoljak. — Ejnye, ejnye, sógorasszony, már én nem hazudok a maga szépségéért, (Derült­ség.) (Az ötletes tanu.) Tjálnoki Kovács Imre ügyvédi írnok volt a következő tanu. A tanu Balogh Ferencné atyja. Elnök: Magát egy izben megtámadta Pig­niczki? Tanu: Igen. Tréfálkozva mondtam, hogy méreg van a kosarában, amire nekem esett. Huszár dr védő: Mondta akkor maga, hogy „megállj, Gerzsány Mari mellé ültet­lek mellé a fegyhzba?" — Nem. — Juhász Béla azt vallotta, bogy maga ezt mondta az eset után. — Akkor Juhász hamisan esküdött. — Mondta-e magának a leánya, hogy Ger­zsány Mária fölajánlotta, hogy megmérgezi a férjét? — Erről semmit nem tudok. Ügyész: Magáról délelőtt Beck István nyugalmazott városi osztályjegyző szörnyű dolgokat mondott. Azt mondta, hogy maga a nagynénjét kifosztotta . . . Tanu: Elvállalja ügyész ur, ha én becsület­sértésért pört indítok Beck Pista ellen? (De­rültség.) Elnök Török Antallal, Gerzsány Mária férjével beszédes volt? N — Beszéltem, vele, amikor már becsukták a feleségét. Azt mondta, hogy „nem féltem én a Marit, több esze van annak, mint a királyi ügyésznek. (Egy szegedi asszony bűne?) — Gerzsány Máriával beszédes volt? — Ugy összejöttem vele. Egy izben muta­tott egy levelet, amelyet egy szegedi asszony irt neki. Találkát adott Gerzsány Máriának a kisteleki vasútállomáson. Aztán kérdeztem tőle, bogy na, beszélt-e azzal a szegedi asz­szonynyal! — Beszéltem — mondta. — Majd még ir levelet. — Néhány nap múlva kapott is levelet Gerzsány Mária, nyilt kártya volt. Az volt benne, bogy küldje a csipkét. — Én küldöm a csipkét, — mondta Gerzsány Mária — de attól nem jól jár az ura. Huszár dr védő: Honnan gondolja maga, bogy az nem csipke volt? P — Hát abból gondolom, hogy méreg volt, hogy Gerzsány Mária nem csipk'ekereskedŐ. A védelem ellenezte a tanu megesketését. ! Huszár dr védő előterjesztette Tarján Illés önkéntes kihallgatását. Tarján a folyosón tanuja volt annak, amikor Balogh Ferenc az apósával tárgyalt a tanúvallomásuk érdeké­ben. Ügyész ellenezte a védelem előterjeszté­sét. A biróság elrendelte Tarján Illés kihall­gatását. (Tanu a hallgatóságból.) Elnök: Milyen szóbeszédet hallott ön a fo­lyosón Balogh Ferencné és az anyja között? — A délelőtti szünet közben a folyosón tartózkodtam. Baloghné mondta az anyjá­nak, hogy „én december 13-át mondtam". Én helyénvalónak találtam, ha ezt elmondom Eisner dr urnák. A szembesítésnél Dálnoki Kovács Imréné tagadta, hogy az imputált kijelentést tette volna a leánya. A biróság Kovács Hermina, Lévai Imre, Lévai János, Németh Mátyás. Gál Józsefné és Tarján Illés tanukat megeskette. Elnök negyedhétkor a tárgyalást berekesz­tette és folytatását kedden reggel kilenc órára tűzte ki. SZINHAZJMÖVÉSZET Színházi műsor. Kedden Az ártatlanZsuzsi, operett. (2/a) Szerdán Györgyike, drága gyermek, szin­mü. (3/3) Csütörtökön Az elvált asszony, operett. C/s) Pénteken A görög rabszolga, operett. (2/s) Szombaton A görög rabszolga, operett. (3/a) Vasárnap délután Az ezred apja, vigjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. ('/») Hétfőn délután Az aranylakodalom, torte­neti színjáték. Hétfőn este Bang és mód, vigjáték. (2/s) Éva boszorkány. (Saját tudósitónktól.) „A kivándorló" két év előtti vigszinházi bemutatója óta nem volt Herczeg-bemutató. A szinmüirodalmi na­gyok Brór -mdor. Biró Lajos, Heltai Jenő, Lengyel .Menyhért és Molnár Ferenc azóta is kijöttek a maguk darabjával, — Herczeg Ferenc két év óta hallgatott. De a színházi várakozás, mely uj alkotásaihoz fűződött, a két év alatt nem lett fáradtabb. Friss és buz­gó az érdeklődés, amely most alig várja, hogy az Éva boszorkány, Herczeg Ferenc nemes talentumának legújabb hajtása a Nem­zetiben szinre kerüljön. A színháznál nacT7 a láz és igyekezet a ím-'- biztos előjele a nagy eseményeknek. Tóth Imre igazgató maga rendezi a darabot, a szerepeket válogatott erőkre bizzák és a darab külső megjelenése is egv kisebbfajta szinházi szenzáció a darab keretein belül; a díszleteket ucvanis Bdnffy Miklós gróf ter­vezte. Az Éva boszorkányt azért hivják Éva bo­szorkánynak, ímert bár gvönyörü, fesledezö fiatal szűz, az ammt boszorkánynak tartotta a nép s az amm ördögi bübájától a kis her­cegnőt sem tartja mentnek, öreg dajkájá­val immár "+olsó várában lakik a hercegnő; ötven vára volt, de a többiből a goriciai öreg gróf kiforgatta. Á goriciai gróf erősen hall­gat a hatalmas papok szavára, azok pedig rárójják, hogv most már vegye feleségül Éva boszorkányt. A gróf megüzeni Évának, hogy egv szó, mint száz, feleségül fogja ven­ni. Éva annyira megijed, hogy elbujdosik a nádasba, itt találkozik egy kusza hegedűs­sel. aki meg katonafogdosás elől menekülve húzódott a zsombékba. A fiatalok nagyon megtetszettek egymásnak. Látnivaló, hogy mikor a közelgő zajra a nádasban szétreb­bennek, még találkozni fognak. A következő felvonásban megérkezik a goriciai gróf kemény üzenete, hogy Éva csak iakadalmaskodjék, válasszon valami legényt magának, aki az esküvőt végigjátsza vele, ő majd másnap hajnalban érkezik fegyveresei­vel, hogy megkezdje a házasságot. Éva ala­posan megfogadja a hánytorgató üzenetet. Megüli a lakodalmat a hegedűssel, akit eléke­resett a nádasból. Ez még nem volna baj. de leszáll az este, leszáll az éj és bizony Éva az ágyasházban annak rendje és módja sze­rint igazándiban felesége lesz a hegedűsnek. Meg is fogadják egymásnak, hogyha a gróf másnap gonoszat akar velük művelni, ők együtt leugranak az erkélyről a mélybe, elő­ször a hegedűs, aztán Éva. Hajnalban nagy fegyverzörgéssel megjön a goriciai gróf. Nagy haragra gerjed, mikor meghallja, hogy Éva az ő csatlósát börtönbe' záratta és a hegedüst játszotta ki a várnéo előtt grófi férje gyanánt. Nagy inkvizíciót indít a gróf, de a ravasz Éva mindent leta­gad. A gróf meg is békül a kis boszorkány simogató szavára. Csakhogy hallja ezt rej­tekhelyén a hegedűs. Hallja, hogy Éva meg­tagadja a szerelmüket. Odarohan az erkély­re és leveti magát a mélységbe. De a boszor­kány nem ugrik utána. Marad a hatalmas, gazdag gróf titokzatos le%fi felesége Éva boszorkány , , , ' '

Next

/
Oldalképek
Tartalom