Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-17 / 64. szám

1912. március 223. DÉLMAGYARORSZAG 14 sincs tisztában a részletekkel, már most hogyan referálhatna erről a hivatalos revisoroknak. A revisor figyelmezteti a vezetőséget, gya-korolhatja az utólagos kritikát, értesítheti minden mozzanatról a felügyelő bizottságot, talán tanácsot is adhat a vezetőségnek, de a kötésekbe beleszólni, vagy azokat megakadályozni már nem volna helyén való. A vezetőség részéről itt találkoznánk a revisió iránti legnagyobb ellenszenvvel. A jogosan gyakorolt kritika ugy is gondolkodóba ejti majd a vezetőséget, hogy a különféle bizonytalan kimenetelű ügyletekbe belebocsátkozzon-e. Ami pedig a revisorok kiképzését illeti, több oldalról hangzott el, hogy legalább is 7—8 évi pénzintézeti gyakorlattal biró egyének jöhetnének figyelembe, akik 2—3 évi megfelelő előtanulmány után tehetnék le a szükséges vizsgát. Azt talán felesleges is megemlítenem, hogy az egész revisori intézmény sikere és életrevalósága jó részben attól függ, rendelkezünk-e majd megfelelő szakképzett és hivatásos revisorokkal Röviden összefoglalva, legyen a revisió fokozatos és alaki. Mert a pénzintézetek revisiója iránti rokonszenv csak az esetben marad meg, ha pénzintézeteink belső ügyvitelét és kezelését nem állítjuk hirtelen, rohamos és nagy reformok el?. Balázs Ferenc. . Munkapárti kormány Khuennel és a választójoggal. — Az uj kibontakozás. — (Saját tudósitónktól.) A hét elején királyi meghívót kapott politikusok közül ma Széli Kálmán, Andrássy Gyula gróf és Zichy Aladár gróf járult a király elé s e kihallgatásokkal az idáig meghívottak immár valamenynyien tájékoztatták a felséget a válság megoldására irányuló fölfogásukról. Hiteles értesülés a kihallgatások lefolyásáról s a király elhatározásáról nem áll ugyan rendelkezésre, de annyira a legnagyobb bizonyossággal megállapítható, hogy valamennyi illetékes helyen növekedő optimizmussal ítélik meg a helyzetet. Teljesen beavatott helyen ma azt az értesítést kaptuk, hogy a helyzetet elsősorban a munkapárt összetartása és föntartása nézőpontjából ítélik meg. Nemcsak legfelsőbb helyen nyilvánuló kívánság ez, hanem az osztrák parlamenten kivül álló tekintélyek és az udvarhoz közelálló osztrák politikusok is elsősorban ebből a nézőpontból nézik a válság megoldásának módjait. Épen ezért kedvezőnek látják a helyzetet Héderváry Károly gróf személye nézőpontjából is. SZÉLL KIHALLGATÁSA S NYILATKOZATA. A ma kihallgatottak közül elsőnek Széli Kálmán jelent meg a királynál. Tiz órakor ment el Sacher-szállóbeli lakásáról s tizenkét óra tájban jött vissza, ötvenöt percet töltött a király dolgozószobájában. Bécsi munkatársunk megkérdezte Széli Kálmántól, milyen tartalmúnak itéli a válságot? Széli Kálmán ekép felelt: — Nem hiszem, hogy rövid időn eldől a dolog, de nem tartom lehetetlennek azt sem, hogy pár nap alatt elintéződik. A dolog tudniillik egy kicsit nehéz. Az osztrák urak itt nagy angazsmánokat tettek s ez nehezíti a helyzetet. De én ugy látóin, hogy sikerülni fog a megoldást megtalálni és egyáltalán nem tartom túlságosan nehéznek a. békés elintézést. A KIHALLGATÁS EREDMÉNYE. A N. II'. Tagblatt irja: A király ma újra három magyar politikust fogadott s ezzel véget ért azoknak a kihallgatásoknak sorozatja, amelyeknek célja őfelségének a helyzetről való informálása volt. Minthogy a király kizárólagosan a hatvanhetes alapon kívánja a válságot megoldani, ennélfogva elmaradt a negyvennyolcas-párti politikusoknak, a Justh-párt és a Kossuth-párt vezéreinek kihallgatása. Ezek csak akkor fognak őfelsége előtt megjelenni ha majd a dezignálandó miniszterelnök ilyen politikusoknak meghívását a királynak javaslatba fogja hozni. A VÁLSÁG MEGOLDÁSA. Kitűnő forrásból, mely a válság alakulásainak egyes fázisaival is egészen tisztában van, a következő információt kapta a Délmagyarország: A most folyó kihallgatások nem változtattak a király tervein, melyeket a válság megoldása iránt táplált. Lehet, hogy egyes részletkérdésekben élesebben kialakult a felfogása, de egyébként a nála megjelent hatvanhetes politikusok csak megerősítették abban az elhatározásában, hogy a magyar helyzet megoldásánál végleges alapot keressen. Ugy tudjuk, hogy minden egyes politikus fejtegetéseire ezzel a kérdéssel válaszolt: — És az obstrukció? A mostani kabinet reaktiviálása nyomán járhat az az eredmény, hogy a véderőjavaslatot csakugyan megszavazza a parlament? Erre pedig neki se Csáky Albin gróf, sem Návay Lajos, de Tisza István gróf és Láng Lajos se tudott garanciával szolgálni. A király tudomásul is vette előterjesztéseiket, de arról, mire határozza magát, nem tett közlést. Ez azonban' — biztosithatom önöket róla — már a legközelebbi napokban nyilvánosságra kerül. Kétség sincs arról, hogy az uralkodó a válság megoldásánál a munkapárti többséggel akar kísérletet tenni, azonban az uj miniszterelnök azt a megbízást kapja, hogy a választói reform kérdésében elégítse ki a demokratikus igényeket. Lukács László ma már értesítést is kapott arról, hogy a jövő hét első napján a király előtt fog megjelenni. Lukács azonban csak a mostani kormánnyal hajlandó az ügyek átvételére, ha ez elől a nehéz vállalkozás elől kitérni nem tud. Hozzá közel álló körökben azonban ugy tudják, hogy ö is gróf Héderváry Károly reaktiválását fogja ajánlani a felségnél. Khuen-Héderváry reaktiválása befejezett dolog. A nemzeti munkapárt a szegedi munkapárthoz. A szegedi munkapárt március tizenötödiki ünnepe alkalmából csatlakozott az országos munkapárt határozatához. Most az országos munkapárt nevében Dániel Gábor báró alelnök ebben a táviratban köszönte meg a csatlakozást: T. szegedi nemzeti munkapárt Szeged. Ottani elvbarátaink csatlakozását nyoicadiki párthatározatunkhoz fölötte nagyrabecsüljiik és hisszük, hogy álláspontunknak országszerte kifejezésre jutó helyeslése ennek diadalra jutását nagyban előmozdítja. Hazafias üdvözlettel Dániel Gábor báró pártelnök. Az egyes városok közgyűlése, törvényhatósága már kezd foglalkozni a munkapárti határozattal. Ha a válságból nem találják meg hamarosan a kivezető utat, ugy Szeged város közgyűlése is foglalkozik majd e kérdéssel és bizonyos, hogy ő is csatlakozik a munkapárti határozathoz. A földéhes Tápé község. — Küldöttség megy a polgármesterhez. — (Saját tudósitónktól.) Szegednek tudvalevően nagy kiterjedésű földbirtoka van Tápé határában. Ezt a birtokot a tápéiak bérlfk, akik most arra kérik Szegedet, adja el nekik örök áron a földjeit. Ezt a kérelmet a napokban terjeszti elő Lázár György dr polgármester előtt egy tápéi küldöttség, amelyet Reök Iván országgyűlési képviselő fog vezetni. Tagjai lesznek: Hódi Ferenc községi biró, Kozma Mihály és Lele Mihály községi képviselők, Kószó János, a 48-as kör elnöke és Molnár Károly, a nép választottja. A küldöttség a következő kérvényt adja át ebben az ügyben a polgármesternek: Nagyságos Polgármester ur! Tápé község jóravaló, munkaszerető, ma már 4000 lelket meghaladó lakossága köztudomás szerint tulnyomólag szegénysorsu földmivelőkből áll, akik, mintán községünk saját határáig alig 700 holdnyi kiterjedésű, de ennek is tetemes része vizállásos és szikes terület, emberemlékezet óta azzal tartják fönn magukat, liogy Szeged szabad királyi város közelebb fekvő területeiből, különösen pedig túloldali úgynevezett tápéi réti földekből bérleteket tartanak fönn. Emellett egész éven át, de különösen ősztől tavaszig nagyon belterjes háziipart űznek s kiváltképen a gyókényfonás terén országszerte elismert nagyértékii munkásságot fejtenek ki. Sajnos azonban, ujabban a gyékénytermés az ármentesitések s hosszas száraz időjárás hatása folytán hazánkban viszszafejlődésben van s ámbár mozgékonyabb polgártársaink nem sajnálnak költséget és fáradságot s ujabban gyékény beszerzés végett bejárják az egész országot, sőt lemennek Szerbiába is. lakosságunk évrőlévre mind kevesebb részét képes az általa földolgozni óhajtott gyékényanyagnak beszerezni s ennek következtében az azelőtt annyira virágzott és népünk munkaképességét és készségét biztositó háziiparág hova-tovább mindinkább hanyatlik és senyved. A bosszú téli napokon eddig serény munkássággal elfoglalt több ezer munkáskéz tétlenségre van kárhoztatva s szegénysorsu népünk nagyrésze kereset nélkül marad. E nagy anyagi és erkölcsi csapáshoz, amely községünk munkához szokott népét életföntartási gyökereiben éri, még az a súlyos körülmény is hozzájárul, bogy az élelmes makói földmivelő lakosság a tápéi réti földek bérbeadásónál a régi tápéi földbérlőkkel mind erősebb versenyre kelt s ma oda jutottunk, bogy mivel a mi népünk a nálunk honos és szokásos régebbi termelési viszonyok s eredmények alapján a makóiak által magyar boldankint már 120—150 koronára fölcsigázott évi bérösszegek fizetésére képtelen vállalkozni, mert ez egyenesen vagyoni romlásra vezetne: a. város földjeiből nyert régi bérletből mindinkább teljesen kiszorul s ezen téren is munka- és kereset nélkül marad. Ezen nehéz helyzetünkben, amely, ha rövidesen nem javul, Tápé község lakosságának javarésze kénytelen lenne a vándorbotot kezébe venni s ősi hajlékától örökre megválni. A község egész lakossága nevében azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a nagyságos polgármester úrhoz s a tekintetes városi tanáieshnjz, méltóztassék a fönti életbevágó fontos körülményeket jóakaratú megszívlelésre méltatva odahatni bölcseségével módot nyújtani, bogy népünk a város birtokában levő földeken foglalkoztatást és megélhetést tovább is találhasson. E tekintetben szives figyelembevételre ajánljuk, bogy közönségünk nem zárkózik el ezen jogos kérelme teljesitése érdekében a tőle telhető legnagyobb anyagi áldozattól sem, ugy az anyaváros jogos igényei kielégítése érdekében, mint különösen azért, mert népünk egzisztenciális érdekei forognak szöAA'Sgen. Másfelől az az óhajtás is célként áll