Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-08 / 31. szám

1912. február ,7. i DELMAGYARORSZÁG 7 Fejtegeti Glattfelder Gyula dr püspök. — Erkel Ferenc: Gara Mária áriája a Hunyadi László cimii operából, Gounod: Margarethe áriája a Faust cimü operából. Énekli Miksa Ilonka, zongorán kíséri Meák Gyula. — Vá­radi-Czobor: Regina coeli. Melodráma, har­mónium ós énekkisérettel, szavalja Kiss Ernő, zongorán kiséri Mayer Mariska ur­leány. — Liszt Ferenc: Tarantella. Zongo­rán előadja Skalka Jánosné úrhölgy. - Kransz Lili és Fontenay vieomíe. Budapestről jelentik: Tegnap este özvegy Beretvás Enöréné Wabrraann Rcné András­sy-ut 23. számú palotájában intim családi estély keretében Fontenay Károly vicornte eljegyezte megyeri Krausz Lilit Wahrmann René egyetlen gyermekét. A menyasszony most mult tizennyo'lcéves, gyönyörű, karcsú termetű fiatal ieány. A vőlegény, a szeretet­reméltó Fontenay Lajos francia főkonzul fia, huszonnégy éves sem műit, művészi 'hajlan­dóságú fiatalember, ifesíő. Először a Művész­ház 'kiállításán állított ki, e télen Párisban voltak komoly sikerei néhány egészen egyé­ni tájképpel. Az eljegyzésre a..két család tag­jain kívül csupán gróf Széchenyi Béla és báró Wodiáner Albert volt hivatalos. Krausz Amália Lujza 'kisasszony a legjobb magyar pártik közül való: hozományul az apai örök­ségét, öt millió koronát kapja, de ezenfelül ő az egyetlen örököse édesanyjának is. öz­vegy Beretvás Endréné vagyonát tiz millió koronára becsülik hozzátartozói. Az esküvő tavaszszal lesz, valószínűleg április elején. A felejthetetlen emlékű bölcs és egyszerű Wahrmann Mór unokája e házassággal a Bourbonokkal jut rokonságba. A Fontenay­család vérrokon'ságöt tart a Bourbonokkal. A vőlegény apja, Fontenay Lajos vicornte szintén avanzsál, flir szerint Brüsszelbe kö­vetségi tanácsosnak nevezi ki a köztársaság. Ma délben egész búcsújárás volt az Andris­sy-uti palotába. Az előkelő világ, arisztokra­ták és milliomosok, gratuláltak az ifjú pár­nak. — Szabiulgonciolat. A Szabadgondolat Vámos Henrik dr és Timár Miklós szerkesz­tésében megjelenő folyóirat 1912. évi február havi száma a következő igen érdekes tarta­lommal jelent meg: Polányi Károly: A ma­gyar irodalom válsága. Willielm Ostwald: Mi teszi a tudományt oly hatalmassá? Bus Ernő: A katolikus autonómia. Társadalmi kérdések: Franz Oppenheimer: Mi a szocio­lógia? Ormos Ede: A németországi választá­sok. Természettudomány: Loránd Jenő: Ter­mészettudomány és ismeretelmélet. Uj szem­pontok az agyvelő élettanának kutatásában (S. E.) Az atom szerkezetéről (Sz. H.) Szemle: A haladás dokumentumai. Kultú­ránk szégyenfoltjai. Barkóczy bukása. Hun­gária-bank. „Felvilágosító sajtónagygyülés." Mozgalom: Kende Zsigmond: Országos sza­badgondolködó értekezlet terve. Lóránd Je­nő: Uj munkamegosztás a mozgalomban. Galilei-kör. Harkányi-kör. Dárvin-kör. A Szabadigondolat egyes számai Szegeden Bar­tos Lipót könyvkereskedésében kapható. — Weisz Richárd újra amatőr. Buda­pestről jelentik: Rendkívül látogatott ta­nácsülést tartott tegnap este a MASz. Az uj tagok felvéjtele és rekordbitelesitések után áttért a tanács a nap legfontosabb tárgyára, Weisz Richárd, illetőleg a MTK azon kérvé­nyének tárgyalására, melyben Weisz Richárd amatőrré .nyilvánítását kérik. Az i'igyet Csanádi Mór, a birkózó-osztály előadója is­mertette és előadván a lefolytatott vizsgálat részleteit, azokat a nagyszámú és megszivl e­lendő méltányossági okokat, melyek mind Weisz kérésének teljesítése mellett szólnak, a birkozó-osztály határozatának elfogadását ajánlotta a tanácsnak. Hoffmann Géza an­nak tisztázását kérte, liogy mik igazak azon híresztelésekből, melyek arról a szerződésről szólnak, mely Weisz Richárd és a profesz­szionista trupp között jött volna létre és azon per iránt érdeklődött, melyet az elbo­csátott cirkuszi személyzet indított Weisz Richárd és fivére, mint szolgálatadók ellen. Csanádi és többek hozzászólásai után kétség­telenül beigazolást nyert, liogy a kérdéses berlini szerződós csupán mese, a perben pedig a biróság a szolgaszemélyzet keresetét az­zal utasította el, hogy nem Weisz Richárd fogadta őket szolgálatba, hanem a hivatásos trupp vezetője. Ezek után a MASz tanácsa Weisz Richárdot egyhangúlag amatőrnek nyilvánította. Ezek után Weisz Richárd biztosan indulhat a stockholmi olimpiádon. — Sztrájkol a község. Megírtuk már, hogy Gádoroson kiütött a sztrájk. A község egész elöljárósága beadta lemondását a kép­viselőtestülethez, amely a lemondást nem fo­gadta el. Erre az elöljáróság tagjai sztrájkba leptek és azonnal otthagyták állásukat .Gá­doros község jegyzője, Papp Károly, a sztrájkmozgalomról igy nyilatkozott: — A községi elöljáróság tagjainak fizetése a legminimálisabb. A községi birok és az elöljárók együttes kérvényt adtak be a kép­viselőtestülethez, amelyben fizetésemelést kértek. Bizony eddig nagyon siralmasak vol­tak a fizetések. A bíró évi 300 korona, az es­küdtek 180 korona fizetést kaptak. Azt kér­ték, hogy a biró ezentúl 300 korona helyett 400 korona, az esküdtek ped'g 180 korona helyett 330 korona fizetést kapjanak. A kép­viselőtestület a kérést elutasította, mire az elöljáróság beadta lemondását és kijelentette, hogy egy percig sem akar helyén maradni. Én azonnal érintkezésbe léptem a főszolga­biróval, aki erélyes fölhívást intézett a le­mondott tisztviselőkhöz, hogy a törvény ál­tal előirt 'kötelezettségüknek tegyenek ele­get és az uj választásokig maradjanak he­lyükön. Most várjuk a további intézkedést. Ambrus Sándor, Béké'smegye alispánja a gádorosi községi sztrájkról ezeket mondotta: — Gáidorosi községi elöljáróság mozgal­máról hivatalos értesítést még nem kaptam. Sztrájkról szó sem le'het, mert az elöljárók büntetőjogi felelősséggel tartoznának azért, ha hivatalukat az uj választásokig elhagy­nák. Mindenesetre mindent megteszek, hogy a fölforgatott községben a rendet 'helyreál­lítsam. — Öt trónörökös. Boris trónörökös nagy­korusitása alkalmával érdekes találkozás volt Szófiában. Az ünnepségen jelen volt öt bal­kán ország trónörököse: a bolgár, a román, görög, szerb és montenegrói trónörökös, aki­ket a diszebéden egy közös főasztal mellé ül­tettek. Az öt trónörökös, csupa jövendő bal­káni uralkodó, élénken beszélgetett egymás­sal és diplomáciai körökben most erősen találgatják, miket tárgyalt az öt balkáni trónörökös. — Szavaznak az asszonyok. Temes­várról jelentik: A közeli Kevevára község­ben tisztújítás volt. A községi választások­nál tudvalevőleg szavazati jogu'k van a vá­gyómnál biró adófizető özvegyasszonyoknak is és minthogy 110 női szavazó van a köz­ségben, a különböző pártok kortesei nagy buzgalmat fejtettek ki a női szavazatok meg­nyeréséért. A női szavazók a törvény sze­rint meghatalmazott htján szavazhatnak. Kevevára minden oldalról ostromolt özve­gyei ugy segítettek magukon, Ihogy minden­kinek adtak meghatalmazást, aki meg tudta őket győzni pártjának igazságairól. így tör­tént, hogy 110 özvegy a szavazásnál 270 meghatalmazottal volt képviselve. A válasz­tási eljárást vezető főszolgabíró bár lovagias férfiú, mégis kénytelen volt a pluralitás elvét valló özvegyek meghatalmazásait semmis­nek nyilvánítani. — Sztrájktörők halála. Newyorkból jelen­tik: Kedd'en délután a rendőrség egy elha­gyatott utcában négy .holttestre bukkant. A nyomozás megállapította, hogy gyilkosság történt és hogy a gyilkosságod hatalmas tu­lakodás előzhette meg. Nagyon valószínű, hogy a négy ember a sztrájk áldozata lett, mert ezek tényleg sztrájktörők voltak, akik besúgták a sztráj kólókat a rendőrségnek. — Gyenge Annus meg Rosncr Dávid. A napokban, temesvári híradások nyomán, Kárpátoktól az Adriáig az a hir viharzott keresztül a hazán, liogy Rosner Dávid meg­szöktette Gyenge Annust, a temesvári szín­ház starját ós zsákmányával a szabadság ha­zájába hajózott. A hir valónak bizonyult. Rosnerék tegnap délután tették lábukat az igéret földjére. Tiz-husz főből álló szabadi­csapat tanyázott e pereben a parton. Általá­nos feltűnést keltett, hogy Rosnerék minden üti podgyász nélkül érkeztek. Még kalap­skatulyát se hozott magával Gyenge Annus. Pontban két óra harminchárom perckor ér­keztek. Szakaszjcgygyel érkeztek, a városi villamoson. Ja igaz: — Budapestre. És New­yorkban, melyet a bennszülöttek Nyehó.nalc is neveznek, a karzaton, a középső páholy­ban telepedtek le. Gyenge Annus megérke­zése pillanatában fekete bársony ruhát hor­dott lila diszszel. Barnafürtös fején fehér ródli-sapka, zöld pomponnal. Jobb kezén jegygyűrű. Rosner Dávid csikós nadrágot és fekete kabátot viselt. Balkezén jegygyűrű. Béla, a főpincér, néma főhajtással üdvözölte az utasokat, aztán azt mondta: szabad szol­gálnunk? Amire Gyenge Annus kedvesen azt felelte, liogy szabad. Három feketét ren­deltek. Mert a társaságukban egy harmadik ur is utazott, a Büchler ur, aki igen kedves, szeretetreméltó ur és szintén magyar ember. Gyenge Anna elmondja temesvári futását és szenvedéseit. — Nem felel meg a valóságnak — mondta a Délmagyarország fővárosi munkatársának a karzaton — mintha én és Dézső megszök­tünk volna Temesvárról. Én már hosszabb idő óta betegeskedem és ezt be is jelentettem Krecsányi igazgatónak, aki azt mondotta, hogy hozzak orvosi bizonyítványt. Én erre elmentem a színházi orvoshoz, aki nékem rendes bizonyítványt állított ki, amelyet le­vél kíséretében el is küldtem a direktornak. Ugyancsak a levélhez csatoltam a tőle elő­legképen kapott százhatvan koronát. A direk­torom ugyanis azt akarta, hogy játszam még három napig, de oly rosszul éreztem magam, hogy már a vasárnapi előadást is alig tudtam végigjátszani. Különben is szándékomban volt visszatérni a társulathoz, de most, liogy Krecsányi igazgató ilyen alaptalan plety­kákkal kürtölte tele az országot, levonom a konzekvenciát és nem megyek vissza, Csinál­jon, amit akar. Ezeket mondotta Gyenge Anna és Rosner Dávid fejbólintgatással kisérte minden sza­vát. Majd ő kezdett el beszélni. — Igazán nem értem, miként terjedhetett el ilyen undok pletyka. Sem Annuska, sem én A hygientKus révén lett ághiríi a valódi KaccsüK-ciposaroK mbpgjt"^^ iwo m i n c s é g e c Ei elsőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom