Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-08 / 31. szám

é DÉLMAGYARORSZÁG ~ 1912. február 7. részt az ő érdemük. A magyar tudományos élet nem egy hivatott papját, a magyar irodalom nem egy talentumos művelőjét a zsidóságnak köszönheti. Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért, Bródy Sándor zsidó létükre ina már a külföldön öregbítik a magyar irodalom és kultúra liirét, dicsőségét. A városokban, ahol a zsidóság rendszerint nagyobb számban él, csakúgy, mint minálunk is, a zsidók a kultúra, a baladás, a társadalmi élet és minden üdvös társadalmi mozgalom tevékeny részesei, lelkes előbarcosai. Gyermekeiket magyar anyanyelven és magyar szellemben nevelik, hogy később ennek az országnak tisztességes, érdemes fiai lehessenek. Még olyan megyében is, mint Hunyadmegye, ahol a románok közt napi járóföldekre egy magyar szó el nem hangzik, a falusi zsidó •az, aki a magyar kulturát képviseli, aki magyar nyelven üdvözli az arra tévedő idegent, Mint minden öreg fajnak, ugy a zsidóknak is tényleg erős érzékük van a vagyonszerzésre. Nemzetgazdasági szerencse azonban, liogy a zsidókézbe gyűlt vagyon nem maradandó, sőt már a második nemzedék kezén széjjel foszlik. Az a vagyon azonban, ami egyszer a telhetelen papzsákba került, az a dolgozó emberiség számára mindörökre el van veszve. Nem is a zsidók miatt Íródott meg tehát a röpirat, mert hiszen Vermes Gyula mindezeket, amit fönnebb elmondottam, ép oly jól tudja, mint jó magam, — hanem egészen más okból. Az történt ugyanis, hogy a szociálista párt a függetlenségi pártot kedden két kerületből is kiszorította. Ez fáj Vermesnek és ez fáj a papoknak, mert ezzel lényegesen meggyöngült az a függetlenségi párt, melyet Kossuth Lajos eszméinek örök szégyenére nálunk a papok vezetnék pórázon. Az történt kérem alásan, liogy ezen a választáson a katolikus munkások és kisgazdák győzelemre vitték a szociálista lobogót, azt a lobogót, amelyre a papi vagyon elkobzása kiáltó betűkkel van fölírva. Mi szoeiálisták igenis nyíltan és bátran hirdetjük, liogy a katolikus egyház rengeteg vagyonát a nép érdekében és a nép javára minél előbb konfiskálni kell. Krisztus a szegénységet és alázatosságot hirdette és papjai Magyarországon ezt ugy értelmezték, hogy évszázadok során két millió liold földet gyűjtöttek maguknak össze. A katolikus egyház vagyona ma már meghaladja a kétezer millió koronát. Az esztergomi érseknek 96 ezer, a kalocsainak 87 ezer, az egrinek 42 ezer, a nagyváradinak 187 ezer, a veszpréminek 65 ezer, az esztergomi káptalannak 70 ezer, az egri káptalannak 105 ezer, a nagyváradi káptalannak 77 ezer, a veszpréminek 54 ezer, a pannonhalmiaknak 64 ezer, a cistercitáknak 53 ezer hold földjük van. — A katolikus főpapoknak több földjük van, mint az ország összes gazdáinak, számszerint négymillió léleknek együttvéve. Régente a főpapoknak ebből a rengeteg vagyonból ezredeket kellett kiállitaniok, iskolákat kellett fentartaniok, de ma már e kötelezettségeik alól is kibújtak ós iskoláikat is az állammal segélyeztetik olyként, hogy a kormány a szegény nép adófilléreiből évente nyolc millió koronát ad azon iskolák segélyezésére, melyeket a főpapoknak kellene sajátjaikból fentartaniok. De tovább megyek, a főpapok ebből a rengeteg vagyonból még a saját alsóbb papjaikat sem segélyezik, hanem kevés kivétellel ennek 'a rengeteg vagyonnak a jövedelme a kapzsi rokonság, vagy kétes hirü elemek kezén sikkad széjjel. A nép pedig ez alatt éhezik, százezer számra vándorol ki Amerikába s aki itt marad s eszébe jut véletlenül, liogy templomba menjen, azt a pap a meny ország ígérgetésével állítja falhoz akkor, amikor neki naponta órákhosszat kell sétálnia azért, hogy a túlságos földi jólét valahogy ne ártson az egészségének. Hát igenis, Vermes ur, a szociálista párt nyíltan hirdeti, liogy az ország földjének egy harmadrésze a papok és mágnások kezén van ps mégis ennek az országnak majd minden adóját és terhét a nép fizeti. Nyíltan hirdetjük, hogy az államhatalmat, amelyet ma a főnemesek és főpapok bitorolnak, azon sok millió fejii népnek kell kezébe adni, aki ezt az országot a munkájával és verejtékével vállain hordja. És bátran hangoztatjuk, hogy a főnemesek és főpapok ezerholdjait az éhező és kivándorló milliók kezén kell felaprózni, azért, hogy szántásuk nyomán egészséges termelő munka fakadjon, — hogy fölgyarapodásuk nyomán egészséges ipar és kereskedelem kapjon erőre és hogy ezen a nyomon kibontakozhassék végre a gazdaságában és iparában egyaránt erős, demokratikus Magyarország. Ezt akarjuk mi szoeiálisták és ezt akarják azok a magyar kisgazdák, akik a keddi választásnál a függetlenségi párt és népbutitó érdektársaik ellen szavaztak. A világosság kezd már az adaiutca felől derengeni és ettől ijedt meg a sötétség jólismert lovagja. És minthogy a világossággal, a félelmes népakarattal nem mer szembeszállni, — tehát a régi ravasz oselfogáslioz folyamodik és egyszerűen elkiáltja magát: — Üsd a zsidót! Azt hiszem, mintha ismernők már ezt a régi rozsdás szólamot. Hiszen a történet úgyis tudja, hogy valahányszor a nép akkora nyomorba jutott, hogy az egyháznak a saját millióit kellett tőle félteni, akkor a Vermesek mindig elkiáltották magukat, hogy: — Üsd a zsidót 1 Üsd a zsidót, csak azért, liogy a jogosan felgerjedt népszenvedélyt maguktól más felé tereljék. Nos, ezúttal ez az öreg fegyver nem fog beválni. A történelem útját, a népek törtető akaratát kápláni heveskedéssel megállítani nem lehet. Eljön az idő mihamarabb, amikor a klérus túltengő földi gazdaságába előbbutóbb beleüt a romlás és a dologtalan főpapok ezerholdjain a dolgozó milliók gyújtanak öröintüzet. A zsidók pedig és mindazok, kik a termelő munkában és nem a népbutitásban látják az emberi élet igaz hivatását, csak dolgozzanak nyugodtan tovább és ne engedjék magukat egy káplán piaci lármájától megfélemlíteni. Ez az ember nem sértheti meg a zsidóságot és nem sérthet meg engem. — Az ember észre sem veszi, meg se hallja s elhalad mellette azzal a néma megvetéssel, amelylyel jóizlésü ember egy lármás, utcai suhanc mellett elhaladni szokott. Zenta, 1912 február 5. Dr Dénes József. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtök: Cornevillei harangok. Petőficiklus. (Páratlan 3/s.) Péntek: Kis kávéház, vígjáték. (Bemutató. Páros V3-) Szombat: Kis kávéház, vígjáték. (Páros 3/».) Vasárnap délután: Falu rossza, népszininii. — Este: Kis kávéház. (Páratlan %.) Hétfő: Kis káréház. (Páratlan '/»•) Kedd: Cigányszerelem, (Párcs V3-) Szerda d. u.: Ifjúsági előadás: Falu rossza. — Este: Erdeileik, vígjáték. Bemutató és Danáin György, vígjáték. (Páratlan */»-) Csütörtök: Leányvásár, operett. (Bemutató. Páros V3-) Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan '/a.) Szombat: Leányvásár, operett. Páros 3/3.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. — Este: Leányvásár, operett. (Bérletszünet.) * A szegedi Liszt Fereuc-itnnepóly. Szegedfen március másodikán, szombatén, ünneplik Liszt Ferenc emlékét. Az ünnepély délután fél háttól nyolcig tart, a Tisza-szálló nagytermében. A műsort Köriig Péter zeneiskolai igazgató állította össze nagy gonddal. * Molnár Ferenc és Pap Zoltán. Budapestről jelentik: A Kisfaludy-Társaságnak szerdán délután volt a tagválasztó ülése. A megüresedett költői helyre Molnár Ferencet és Pap Zoltánt jelölték. A választást irodalmi körökben óriási érdeklődés kisérte. Az utóbbi időben már valósággal elfajult a pártok korteskedése, ami irodalmi társaságban szokatlan esemény. A választás eredménytelenül végződött. Mind a két jelöli 16—16 szavazatot kapott. A Kisfaludy-Társaság szabályai értelmében a választást meg kell ismételni. * Bemard Shaw, a cápa. Feltűnést kelt Párisban Bemard Shaw-nak egy levele, amelyet Lugné-Poe-hoz, az Oeuvre-szinház igazgatójához intézett a minap. A párisi szinhálzigazgátó megkérte Shaw-t, engedje át előadásra egyik darabját. Megjegyzendő, hogy ugyancsak Lugné-Poe volt az, aki elsőnek Slhaw-darabot bemutatott Párisban. Akkor a Candidú-ra esett a választása, Shaw azonban megbukott, — a francia kritika bár udvariasan, de erélyesen visszautasította. Később Shaw-íól újra kértek darabot a franciák, erre a következő levelet irta LugnéPcé-lioz: — Nem vagyok holmi szegény és titkon élő zseni. Vegye tudomásul kedves uram, cn cápa vagyok, aki javában csattogtatja a fogát, hogy felfalja a művészeket, a francia színházakat, mint afoogvan felfaltam már az- angol művészeket és angol színházakat. Sőt felfaltam az amerikaiakat, a németeket, az osztrákokat és skandinávekat is. Nekem rengeteg a pénzem és azt akarom, hogy még több legyen. Rengeteg a hírneveim, de még többet akarok . . . Konok vagyok, mint a cápa, állhatatos, m'nt a cápa és ugyanolyan falánk . . . Meghódítottam Londont, Berlint, Bécset, Newyorkot, Stockholmot és mihelyt elérkezik az ideje, meg fogom hódítani Párist. Értem és helyeslem, ha kedve van, hogy ön is részt vegyen ebben a dicsőséges harcban . . . Amint látja, nem vagyok holmi finomkodó, se túlságosan gyengéd. * Györgyike — n kilIföMürc. A Vigszinházban a Györgyike, drága gyermek annak a nagy, komoly sikernek bizonyult, amelyet a. bemutató lelkes fogadtatása igért. A külföldi színházak rendkívül érdeklődnek Szomory Dezső uj darabja iránt. Weisse, a bécsi Deutsches Volkstheater igazgatója már megszerezte a szinmü előadási jogát. Az újdonságot Glücksmahn, a Volkstheater dramaturgja fordítja. Bemutató-előadása már a jövő hónapban, márciusban lesz. A Györgyike, drága gyermek tavaszszal még a prágai Landestheater, a frankfurti és hamburgi városi színházak műsorán fog szerepelni. Tárgyalások folynak berlini és londoni ügynökökkel is. * Waterloo-Sedan. Balogh Pál dr. a kiváló író uj darabja Waferloo-Sedán, amely a XIX. század történetét öleli föl, az Urániaszinház csütörtöki bemutatója. A darab, a mely nagy érdeklődésre tarthat számot, este 9 órakor kerül szinre. Délután fél 6 és este 7 órakor félhelyárakkal rendes mozgóiéin-kép előadások lesznek:.