Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-06 / 29. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 6. asztalfőn Berzeviczy Albert ült, aki a har­madik fogásnál, kezében a Széchenyi-serleg­gel, elmondta az ünnepi beszédet. •— Mikor Széchenyiről megemlékezünk, — kezdte — gondolkodnunk kell a felett, hogy •miként sáfárkodtunk az ő örök égére, mit tanultunk tőle, mennyire sii ; előrehalad­nunk, bogy az ő látomása 1 melyei prófétai ihlettel jövendölt, befejezzük. Az ő gazdag elméleti és erkölcsi hagyatékával, az ő pél­dáját. követve még mindig azonosaknak érez­zük magunkat. Semmi sem jellemzi jobban a •mai kort, mint a jogok kiterjesztésére és a jólét emelésére irányuló mozgalmak és e mozgalmiakban megnyilvánuló erőszakos­ság, mely a kötelességek elhárítására irá­nvul. (Éljenzés.) Nem tudják megérteni azt. ha valaki a közüvv érdekében tenni képes és mivel tenni kötelesség, ezt elmulasztja. Méltatta ezután a szónok Széchenyi je'e i­íőségét, önzetlen hazaszeretetét és beszéde mé'.v hatást gyakorolt a hallgatóságra. A tár­saság zene mellett késő estig maradi együtt. — Barkóexy » zoiubori kongregá­cióban, Zomborból jelentik a Magyar Táv­irati Irodának: Barkóczy Sándor báró nv­niszteri tanácsos vasárnap reggel Zomborbá érkezett és délelőtt résztvett az itteni Urak Mária Kongregációjának Szent István-koló­niája által a belvárosi templomban rendezeti felavatási ünnepélyén. Ez alkalommal a tör­vényszéki bírói és városi tisztikar több tagja került felavatásra, összesen tizennégyen a város előkelő .társadalmából, A felavatási Bus Jakab, a Jézus-társaság magyarországi tartományfőnöke szeméivesen végezte. "— A polgármester utazása. Lázár György dr polgármester hétfőn délután Budapestre utazott, hogy a Tiszamenti Szárazéri Társulat ülésén részt vegyen. — Szegediek az Osztrák Magyar Bank közgyűléséit. A monarchia legna­gyobb pénzintézetének, az Osztrák-Magyar Banknak Bécsben megtartott közgyűlésen három szegedi részvényes, is megje lent. Bás­tyái iloitzer Emii, vo6s Elemér, a Szeged­Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója és Cstínyi János a Kereskedelmi és Iparúink vezérigazgatója vettek részt a tanácskozás­ban. Ez az esemény 'annyival érdekesebb, mert a magyar részvényesek közül mindösz.­sze tizenöten mentek, el a közgyűlésre és igy a jelenlevők magyar részének egyötöd része szegedi volt. — Kelemen Kálmán ünneplése. Kc-lemen Kálmán, a szegedi árvaszék ülnöke, már ötven éve tisztviselőié a városnak. Ebből az alkalomból február 11-én délelőtt a városháza dísztermében ünneplésben részesitik. A törvényhatósági bizottság és a város közönsége nevében Lázár György dr polgármester, a hatóság részéről pedig Pálfy * *' =ef"dr árvaszéki elnök üdvözli a fáradlíatafla', fw c életben megőszült hivatalnokot. — VisszarendeltékCanevatábornokot. Rómából jelentik: Cavena tábornok, az északafrikai ekszpedició fővezére, parancsot kapott, hogy azonnal térjen vissza. Politikai körökben ugy tudják, hogy a .kormány meg akarja beszélni a fővezérrel az ekszpedició •további haditervét, mert a hadügyminiszté­rium és a nagyvezérkar nem ért' egyet a harctéren uralkodó lassúsággá!. Canéva tá­bornok tegnap este .Tripoliszból a Citta di Cagliari hajón hazaindult, miután a főpa­rancsnokságot ideiglenesen Frugoni tábor­nokra ruházta. — Stmiiss Richárd Budapesten. Feb­ruár végén néhány napra Budapéstre érke­zik Strauss Richárd és itt egy hangverse­nyen kivü'1 valószínűleg vezényelni fogja egy estén az Operaházban A rózsalovag elő­adását. — A makói DMKE-hrangverseny. Makón nem emlékeznek arra, liogy valaha olyan szép és oly nagyszámú közönség gyűlt volna össze jótékonyeélu előadáson, mint a DMKE csanádmegyei osztályának február 1-én tar­tott, tánccal egybekötött hangversenyén. A nagy siker a DMKE ügye iránt tanusitott általános érdeklődésnek s a koncert vonzó műsorának köszönhető. Rotter Gyuláné nagy terjedelmű, hatalmas s mégis melegen zengő hangja tolmácsolta az „Öszi hangu­,lat"-ot (Kurúez) s Agatha áriáját (Bűvös vadász), Mihelics Károlyné tréfás költemé­nyek, Gerő Hermin Ady-versek elszavalásá­ban; ügyesen játszott zongorán Kardoss Gusztávné drné. A koncertet — Goltner Lajos zenetanár kitűnő vezetése mellett — a város intelligenciájából összetoborzott 46 tagból lálló vegyes énekkar nyitotta meg s zárta be. Az estély védnöke a DMKE csanádmegyei osztályának fáradhatatlan elönke, Náray Ta­más volt. — Knbelik jobb köze. Newyorkból je­lentik, bogy a magvar származású hires he­gedűművész, Jan Ki'.belik szombaton egy •késsel véletlenül megvágta jobb kezét. Sérü­lése nem súlyos ugyan, de a művész leg­alább egy hétig nem tarthat ja meg Ameriká­ban hirdetett koncertjeit. Kubelik, aki 235 ezer dollárra biztosította magát baleset ellen a Lloyd-ársaságnál, most 23.500 dollárt kér a társaságtól. — A Niagara befagyott. Newyorkból jelen­tik, hogy a Niagara egészen befagyott, aminek az a magyarázata, hogy köröskörül nagy gyárak elvezetik ,s villamcserőrc kötik le a vízesést, tehát mind keve­sebb víztömeg ömlik alá s ragadó árja gyöngült. Te­mérdek ember nézi a csedás vizsziklákat s akadnak sokan, akik átmerészkednek a jég hátán. Egy jéghid leszakadt s. két férfi meg egy asszony a mélységbe zuhant. — CJyéíif}© Anna elutazott . . . Krecsányi Lmáe, a temesvári színház igazgatója, följe­lentette az Országos Szinészegyesületnél Gyenge Annát, társulata egyik szubretjét, aki tegnap éjszaka az ekszpressz-vonattal igazgatói engedély nélkül elutazott Temes­várról. A színésznő távozása folytán ma mű­sorváltozás történt a temesvári színháznál, mert Gyenge Annát a Leányvásár Lncy sze­repében nem lehet hamarjában mással pó­tolni. Gyeuge Anna nem először szerepel a lapok hasábjain. A nyáron, mikor Rosner Dá­vid gabonabizományos fizetésképtelensége egy napra megakasztotta a budapesti tőzsde forgalmát, sok szó eseti: erről a fiatal színész­nőről, aki igen belekeveredett Rosner ma­gánéletébe. Gyenge Anna Krecsányi társula­tának tagja volt a nyáron is, akkor a budai színkörben szerepelt és most 1913 december elsejéig köti szerződés Krecsányihoz. A nagy bukás után, melyben Rosner teljesen tönkre­ment, nem szakadt meg az érintkezés közte és a leány között. Mikor a társulat az őszszel téli állomáshelyére, Temesvárra költözött, Rosner csakhamar követte Gyenge Annát és azóta többet volt Temesvárott, mint Budapes­ten. Most legutóbb Rosner néhány nappal ez­előtt érkezett Temesvárra, ahol nagyon jól is­merik és arról beszélnek, hogy az éjjel a leánynyal egy^iitt Budapestre utazott, majd onnan Amerikába megy, ahol volt üzlettársa, kivel a nyáron együtt buktak, állítólag. tar­tózkodik. Tény az, hogy Rosner szorgalmasan tanult angolul. A színésznő levelet irt Kre­csányi színigazgatónak és bejelenti, hogy azért utazott el, mert'beteg és gyógykezelés­re szorul. Ha felgyógyul — úgymond — visz­sza fog térni s a kapott előleget is vissza fog­ja küldeni. — A jÖTŐ telefonja. Johamisen, a kopen­hágai telefonhálózat igazgatója, La télé­phonie des grandes villes cimü dolgozatot tett közzé, amelyben a telefonhálózatok fon­tos kihasználásáról értekezik. Ezt az értékes 'tanulmányt ismertetni már azért is érdemes­nek tartjuk, mert először is nálunk most ké­szülnek a telefon-díjszabás reformjára. E dolgozat első része statisztikát ad. E szerint az olcsó díjszabás következtében Dánia az az ország, amelynek aránylag legtöbb telefon­előfizetője van. Minden ezer lakosra jut ugyanis: Dániában 33.2, Svédországban 31.7, Norvégiában 23, Svájcban 23, Németország­ban 15, Nagybrittániában 13, Hollandiában 9, Belgiumban 6, Franciaországban 5, Ausz­tria-Magyarországban 3, Olaszországban 2 és Oroszországban 1 telefonelőfizető. A telefon­előfizetők abszolút számára való tekintettel Stockholm, az az európai város., amelynek legtöbb előfizetője van, de azért Stockholmot nem lehet összehasonlítani a többi európai várossal, mert itt eredletileg két telefontársu­lat versenyezett egymással, sőt utóbb ez a két társulat együtt az állammal. Kopenhágában az állam az előfizetők képviselőivel együtt ugy határozta meg a telefondijszabást, hogy lehetőleg minél többen használhassák a tele­font. A kopenhágai rendszer abból áll, bogy a telefon műszaki berendezése aszerint kü­lönböző, amint kis- vagy nagy előfizetőkről van szó. Állandó telefontarifát nem alkal­maznak, mert az, amint az természetes is, a kis meg a nagy előfizetőt nem egyformán terhelné. Kopenhágában a nagyforgalmu elő­előfizetők külön központba vannak kapcsolva, mig a kis előfizetők részére más központok állanak rendelkezésre. Hasonló szempontból indulnak ki ujabban Oroszországban is. Né­metországban és Ausztriában az utóbbi idő­ben sokat foglalkoznak az automatikus tele­foniával. Ezzel szemben Johannsen megjegy­zi, liogy az automatikus telefonrendszerek sohasem lesznek versenyképesek. Egy auto­matikus telefonberendezés, amelyet egy nap egyszer vagy kétszer vesznek igénybe, drága lukszus, másrészt nagyon kétséges, vájjon az automatikus telefon ki tudja-e elégiteni olyan előfizetőnek a szükségletét, akinek több mel­lékállomása van. Ami pedig a jövőt illeti, a tiszta automatikus rendszernek nincsenek valami fényes kilátásai. A Bell Telehone Company, valamint a többi amerikai Inde­pendent Ccinpanies kezdik bevezetni a fél­automatikus rendszert, amely a kezelőnőt terheli meg a szükséges manipulációval, nem pedig az előfizetőt. A jövő, ugy látszik, ezé a rendszeré lesz. — Agyonlőtte magát egy százados. Gyulafehérvárról jelentik: Pénteken délután egy és fél órakor lakásán főbelőtte magát Láng Henrik, az 50. közös gyalogezred szá­zadosa. Kartársai orvost hívtak, chs az sem tudott segíteni: Láng egy órai kinlódés után, anélkül, bogy eszméletét visszanyarte volna, meghalt. Asztalán egy sor irást hagyott, ezt: önként távozom az életből. Láng agglegény volt és mivel kartársai semmi bajáról sem tudnak, Yalószinü, bogy családi vegzete ker­gette a halálba. Atyja, valamint fivérei, akik szintén katonatisztek voltaik, ugyancsak sa­ját kezükkel oltották ki életüket. Egy nővé­rét elmegyógyintézetben ápolják. — Megrepedt a Hétválasztó menyezete. Szegednek egyik régi épületét a Feketesas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom