Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-29 / 49. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 28. kintetes közönsége elé, hogy kéréseim méltányos voltát elismerni, a képezde újraépítésével járó nagy anyagi és erkölcsi előnyöket értékelni és Szeged város iránti főpásztori szeretetemtől sugalt terveimben támogatásával megtisztelni méltóztatik. A buddhizmus Magyarországon. — Beszélgetés Lévy Lénárd Jenővel. — (Jubiláló buddhizmus. — Európa és Buddha. — A keleti bölcselet hódító útja. — Magyarország és a buddhista eszmék. — A magyar buddhizmus. (Saját tudósitónktól.) A mult évnek májusában fordult vissza kétezerötszázadikszor az a dátum, amit Buddha tett örök emlékezetűvé. Igen, kétezerötszáz éve volt most annak, liogy a Szakya herceg elvetette magától a koronát, a vagyont, az uralkodás minden pompáját, a gondtalan életet, amikor a szive és a lelke meglátta a nyomort, a szenvedést és odadobta a maga sablonos, de pazar boldogságát, azért, hogy milliókat tegyen igazán boldoggá, liogy az életet akarja és tudja is tökéletessé tenni. Kétezerötszáz éve annak, hogy rongyokban csatangolva, átszenvedve )tizikai és lelki szenvedések minden fázisát, a rátalálás nagy boldogságában libegő tüdővel hirdette ki először a szent Bő-fa alatt a Tan-t. Azt a csodálatosan mély és fönségesen magas bölcseletet, amelyben mi sem misztikus, talán csak annak látszók, vannak. Azt a bölcseletet, amely egy fensőbb lény föltételezése és aktív életbe vonása nélkül is tökéletes harmóniát tud adni a léleknek, amely ezreket és ezreket tud összetartani nem egy alig remélhető túlvilági élet boldogsága által, de az egyéniség istenitése utján. Akkor született meg az a Tan, amely oly tiszta, liogy vallássá lett, a buddhizmussá és százmilliók hite, élete fűződött hozzá. Kétezerötszáz év hatalmas nagy idő még egy vallás életében is. Mennyi változás érte ez alatt magát a buddhizmust és mennyire megváltozott körötte minden. A tiszta, az istentisztelet, a papság, különösen a hierarchikus berendezkedés nélküli buddhizmus mint korcsosult át a tibeti lamaizmussá, hogy lett Japánban sintoizmus. Egy magyar ember talált reá tarka falu tibeti templomok könyvei között az igazi buddhizmusra, amely minden külsőségtől ment, Körösi Csorna Sándor és megrészegült azoktól. Elfelejtette, miért ment Tibetbe, elejtette a kötelességét és mámorosan tudatta a nyugattal azokat a fönséges gondolatokat, amiket talált. Azóta mind több érdeklődést kötött le magának a buddhizmus. Eleinte főként Anglia érdeklődött és eleinte talán az exoticumért kereste, vagy indiai hatalmának erősitéseért az (ismerkedést, azután a buddhizmus varázserejétől, nagy igazságaitól áthatva, adta át magát neki. Ma már ugy áll a helyzet, hogy a kelet bölcsessége lióditó útra indult a nyugaton és liogy ,a buddhizmus, a Ceylonban székelő igazi buddhizmus, mind hatalmasabb ós hatalmasabb hódítást tesz nyugaton. Hozzánk, Magyarországba alig jutott el valami ezekből a nagy hullámverésekből, itt talán csak pompás érdeklődés van, nagy vágyódás valami lelkeket betöltő, élettartalmat adó bitre, de még igazi, forró propaganda nem született. Igaz, a magyar intelligencia is részt vett ebben az idei hatalmas jubileumban, léhet, öntudatlanul — egy pompás könyv által, amivel Lévy Lénárd Jenő, a szinte egyetlen magyar buddhista ünnepelte meg az évfordulót. Egy tartalmas, okos könyvvé!, a Dhammo-v,a 1, amely sok-sok esztendő odaadó, lelkes munkája és az igazi meggyőződés varázsos vonzóereje. Ez a könyv is, de a jubileum is, meg a külföldön mind élénkebb buddhista élet vitt el hozZá, intervjura. — Itt minálunk Magyarországon vajmi kevés nyoma van az irodalomban a. buddhista eszmék iránt Való érdeklődésnek — mondotta Eévy Lénárd. — De fontos, hogy van. A legjobb bizonyítéka ez annak és ,az ilyen könyvek sikeré főként, hogy a magyar lélekben valami különös hajlam van a keleti bölcselet b'éfogádásn iránt. Subhádra bikkhu-n'ak katekizmusa két fordítóra is talált és ami szokatlan ez a kis munka, ez a buddhista káté két kiadásban is teljesen elfogyott. Carus Pál dr elbeszélését, a Karmát, Tavaszy dr fordította le magyarra és nagy olvasóközönséget talált ez a buddhista eszmékkel teli irás. Sőt regényt is alkotott az érdeklődés. Tarnos dr irt Buddhista káté cimen egy érdekes munkát. A szabadkőműves magyar szimbolikus nagypáholy orgánumai, a Kelet és az Orient ismételten hoztak cikkeket Buddháról és Krisztusról, a buddhista ethikáról ós erkölcsről, a buddhista bölcsészeiről és hasonló dolgokról. — Magyar buddhizmusról most már tényleg lehet beszélni. Igen sokan vannak, akik már nemcsak pusztán érdeklődnek, de egyenesen komolyan is foglalkoznak a buddhizmussal. Persze ott még nem tartunk, hogy egyletekbe, csoportokba tömörülhessünk, de igy is, szétszórtan, állandó kontaktusban állunk ós a külföldi egyesületekkel is folytonos érintkezést tartunk fönn. Az a hir, hogy Magyarországon el akartuk ösmertetni a buddhizmust, nem igaz. Ugy keletkezett ez, liogy én egy külföldi kapacitásnak irt levelemben beszámoltam az itthoni állapotokról és abban ,a levélben megemlítettem, szeretném, ha már ott tartanánk, hogy Magyarországon bevett vallás volna a buddhizmus. Ezt a passzust értették félre. A francia Revue-be már mint tény került be és onnan bejárta az egész világsajtót. — A tiszta buddhizmus tanaiban nincs pemmi, ami az áll,am integritásával és törvényeivel ellenkeznék. Ha a buddhizmus már egyszer gyökeret fog verni, semmi akadály sem lesz aiinak útjában, hogy biztosítsa magának a törvényes elösmerést, mint bevett hitfelekezet. Itt még a földmivelő munkások nagy tömege gondolkodás nélkül és nyomorban éldegél, vagy vándorol ki, ha sorsát már nagyon elviselhetetlennek tartja. És ahogy a' gazdasági életben éles, nagy harc van, ugy a parlament is kiizd. A parlamentáris gondolat, amely a mult század közepe táján érte el tetőpontját, Középeurópáhan mindenütt dekadenciában van. A buddhista eszmék tisztán racionáis alapon állanak és egyetlen egy pontban sem jönnek ellenkezésbe az éxakt tudományok tanaival. És a. buddhizmusnak megbecsülhetetlen előnye van a tisztán tudományos alapra felépített világnézetekkel szemben, amilyen Háckel moníz-> musa, Ostwald energizmusa, Schopenhauer; Nietscbe vagy Mach Ernő nézetei. Ez az előny, hogy olyan vallás, amely minden igénynek megfelel, ugy az emocionálisnak, mint a logikainak és ez elengedhetetlen kelléke minden tömegvallásuak mellett a buddhista tanokban mély szociológiai közérzés van, az emberi szolidaritás érzésének kultiválása lakik benne. És el fog jönni az az idő, amikor az államhatalom be fogja látni, hogy a munkájában pompás segitőtársa a buddhizmus. A buddhizmus belátható időn belül egyesi-' teni fogja mindazokat a törekvéseket, amik .az emberszeretetből fakadnak. Az alkohol, a prostitúció, a rabszolgaság minden formája, a szabadságjogok lenyügözése, az államhatalom visszaélései ellen küzdők ma még számtalan csoportba forgácsolódnak szét. Hiányzik a filozófiai vezéreszme ebből a küzdelemből és ez ott van a buddhizmusban. Még néhány szó általánosságban és véget ért a rendkívül érdekes intervju, amely egy nj világnak igéretét mutatta meg nékem. A királysértő honatya. — Nagg György a fogházban. — (Saját tudósitónktól.) Még amikor Nagy György dr, aki most ügyvéd és egy köztársasági lapot szerkeszt Hódmezővásárhelyen, képviselő volt, megjelent az egyetemi ifjúság egyik gyűlésén. A Sas-körben jöttek össze az ifjak és Nagy György dr előttük az akkor kinevezett Khuen-kormáriyról beszélt. Emiatt királysértési pöre támadt, amelyben jogerősen elitéltek. Ma hirdették ki az ekszképviselő előtt a Kúria ítéletét és nyomban le is tartóztatták. A diákok 1910. január 24-én tartották a kérdéses gyűlést, akkor, amikor Khuen gróf, mint kinevezett miniszterelnök megjelent a képviselőházban. Nagy György dr, ki a gyűlésen szónokolt, igy jelentette be a kormányváltozást: — A magyar alkotmány épületébe császári gazemberek törtek be. A gyűlésen jelenlevő rendőrtisztviselő figyelni kezdett és utóbb ezt a passzust jegyezhette le: — Sehol a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy ilyen királyhüséggel megáldott nemzettel ily gazul bántak volna 400 évig, mint velünk. Mi mint nemzet elleszünk valahogy, de nagyon csúf, vicclapba való figura a nemzet nélkül való uralkodó. Én többször megírtam, lehet, hogy a rendőrség küldötte talán nem olvasta, hogy mi már független állam voltunk, amikor a Habsburgok ősei még kecskéket legeltettek. A fejedelmi hála ezen sötét gazemberek nyákunkra kergetése volt. Ezt bizonyára szintén nem olvashatta a rendőrhatóság képviselője az újságokból, de később talán olvashatja, hogy amikor a képviselőház helyiségében megláttam Héderváryt, ezt a szánalmasan, reszketve dadogó embert, hát azt mondtam, nem volt okosabb cselédje a császárnak, hisz' ez épen olyan buta, mint a . . . •Nagy György drt királysértés diáén pörbe fogták és ugy a törvényszék, mint a királyi tábla is elitébe 8 napi fogházra. Az ügy felkerült a Kúriára, hol elutasitották a semmiségi panaszát s igy jogerőssé lett az ítélet. Mára idézték meg Nagy Györgyöt és a törvényszéken Szepessy táblai biró hirdette ki előtte a legfőbb bíróság a döntést. Törvény rendeli, hogy a jogerős büntetést nyomban meg kell kezdeni, hacsak halasztást nem ad a királyi ügyészség. Kért is Nagy György rövid haladékot, de azt nem kapta meg s tüstént be kellett vonulnia a fogházba. Annak idején, épen az inkriminált beszédében Nagy György a többek közt ezt is mondotta volt: — Dicsőségnek kell tartani a letartóztatást. Nekem, noha az elmúlt időkben 9—10 királysértő cikkem jelent meg, fájdalom nem történt semmi komolyabb bajom, noha nagy dicsőségnek tartottam volna, ha az igazságért szenvednem is kellett volna. Most hát, hogy letartóztatták és „szenved", — nem is panaszkodhatik. n 9 nyakkendők, keztyük és czip 2290 legdivatosabb és legszebb kivitelben kaphatók: RPDC7 B EZELÖTT 6YERES M- MÁRTONNÁL UllUuL I. SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT