Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-27 / 47. szám

1912 február 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 rult eliez hozzá. Ugy tudja, hogy a többség részéről fog ilyen határozati javaslat benyujtatni s már most kijelenti arra vonatkozó készségét, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés.) (Kossuthék és Justhék.) Győrffy Gyula Désy Zoltán előbbi beszédével szemben hangoztatja, hogy a Kossuthpártnak nem volt joga a Justh-párttal való fegyverbarátság semmibevételével leszerelni, mivel az együttes harc idejében a Justh-párt a Kossutli-párt követeléseiért is harcolt. Egyébként elismeri, hogy nincsenek sem győzők, sem legyőzöttek, csak önlegyőzöttek vannak. (Zajos tetszés a Justh-párton.) Désy Zoltán megjegyzi, hogy a Kossutlipárt nem kötelezte magát arra, hogy minden térre követni fogja a Justh-pártot. Justhéknak is vannak békeföltételeik és ők sem kérdezték meg azok felől a Kóssuth-pártot. (Földes Béla.) Földes Béla kijelenti, hogy nem találja elegendő garanciának a választójog ez évben való benyújtására az ígért határozati javaslatot. A választójoggal szemben táplált nemzeti aggodalmak nem igazoltak, mert Magyarországon magyarellenes politikát csinál, ni nem lehet; ha a miniszterelnök oláh volna, akkor is magyar politikát lenne kénytelen csinálni. Egész néposztályokat nem lehet kizárni a választójogból, a titkosságra is, főkép az intelligenciának elsőrendű szüksége van. Azzal fejezi be beszédét, hogy a Justhpárt tovább fog küzdeni, mert abban a meggyőződésben él, hogy a mostani küzdelemben vereséget szenvedni lehet, de a küzdelmet abbahagyni nem szabad. (Élénk éljenzés a Justh-párton.) (A miniszterelnök felel.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök Földes Béla beszédére reflektálva foglalkozik azzal a kijelentésével, hogy a választójogi reform tekintetében fölajánlott garancia, tudniillik a határozati javaslat elfogadása, mely kötelezi a kormányt a reformnak az ez év végéig való benyújtására, — nem elegendő. Ö azt biszi, hogy ez föltétlenül elég garanciának s annak a. garanciának ereje annál nagyobb, minél többen szavazzák meg. Mivel azt hiszi, hogy pártkülönbség nélkül az egész Ház megszavazza, ezért van .abban a véleményben, hogy ennek a garanciának föltétlenül kötelező ereje van. Ám ha van, aki nem tartja elegendőnek ezt a bizonyítékot, keressen nagyobb garanciát. Méltóztassék előállani vele, akkor majd megvitatjuk s megállapítjuk, hogy lehet-e elfogadásáról szó. Kéri tehát, hogy ha a garanciára vonatkozóan bárkinek bármi kívánsága van, csak álljon elő vele. (Zajos tetszés és éljenzés balról.) Az elnök azután az ülést két óra előtt bezárta. Roosevelt és az elnökség. Newyérkból jelentik: Roosevelt néhány nyugati kormányzó kérdésére válaszolva, hogy jelölteti-e magát az elnökségre, kijelentette, hogy elfogadja a jelölést, ha felajánlják neki. Ebben az esetben ragaszkodik az elhatározásához mindaddig, mig a konvent meghozta döntését; mert a szövetségi törvény értelmében az elnöki tisztséget csak két iusztrumon át lehet viselni .s most a szövetségi konventnek kell a törvény alól kivételt tennie. Ferenc Ferdinánd meglátogatja Miklós cárt. Bécsből jelentik: Hetek óta bizalmas tárgyalások folynak a pétervári és a bécsi udvar között Ferenc Ferdinánd trónörökösnek pétervári látogatásáról. Csak Giers bécsi prosz nagykövetnek Pétervárra való utazása pattantotta ki a készülő esemény hírét, pedig — mint jól informált helyről jelentik — most már elhatározott dolog, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös legközelebb Pétervárra megy és több napig Miklós cár vendége lesz. A parlamenti helyzet. (Megegyezés a választói reform kérdésében. — Khuen és a Justh-párt. — Általános béke reményei.) (Saját tudósítónktól.) A parlament mai ülésének vége friss meglepetést hozott. Földes Béla a választójogra teljes garanciákat kért és — bár mint egyéni véleményt csupán — jelezte, hogy ez esetben a Justh-párt is hozzájárul a békés munkához. Nyomban fölállt Khuen-Héderváry és nagyon konciliáns hangon jelentette ki, hogy ha kevés az a garancia, am;t a kormány adott, adhat több, nagyobb biztosítékot is. Csak mondja meg a Justü-párt, mit akar, majd megtárgyalja a kormány. Nagy, a szenzációk erejével ható meglepetés volt ez a nyilatkozat. Nyomban megindultak a legkülönbözőbb találgatások, hogy a Justh-párt kellő garanciák birtokában abbahagyja a harcot. A képviselők egymást kérdezték : — Mi ez? Az ülésnek vége volt. Andrássy Gyula gróf még Beck Lajost és Sümegi Vilmost kapacitálta. Justh Gyula Désy Zoltán beszéde miatt elégedetlenkedett. Megkérdeztük tőle, mi lesz a békével? — Nem erről van szó, — mondta Justh. Az a fontos, hogy Désy szájából a Ház előtt olyan szavak hangzottak el, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Szerinte mi a kormány és a véderőreform megbuktatására szövetkeztünk. Nos, ez nem igy van. Csak a véderő ellen szövetkeztünk. Én már akkor kijelentettem, hogy a küzdelemnek nincs személyes éle a kormánynyal szemben. Én elvekért küzdök. És ma azt imputálja nekem Désy, hogy kormányt akarok buktatni csupán. Nem, én a véderőt akarom megbuktatni. Az sem áll, hogy én annak idején a Berzeviczy-íéle tárgyalások közben a szolidaritást megbontottam volna. Nem is tárgyaltam Berzeviczyvel, mert nem volt fölhatalmazása a kormánytól. Az ilyen beszéd elmérgesiti a helyzetet. Bakonyi Samu ezt mondta: — Mi csak komoly célokért dolgoztunk! fia teljes, kifogástalan választójogot ad a kormány, nincs okunk a harc folytatására. A kormánynak hir szerint most az a taktikája, hogy napirendelőtti felszólalásokat rendeztet, eközben pedig megindítja és — ha lehet — Justhékkal be is fejezi a tárgyalásokat. A munkapárt közgyűlése. A nemzeti munkapárt országos köre — tehát nem a politikai, hanem a társadalmi szervezet — vasárnap délelőtt t'zenegy órakor közgyűlést tartott Csáky Albin gróf elnöklete alatt. Rainer Béla dr titkár felolvasta az évi jelentést, amelyből kitűnik, hogy a körnek 1298 tagja van, még nedig 257 országgyűlési képviselő, 61 főrend, £o főispán, 418 budapesti ás 496 vidéki kültag. Elparentálták a múlt év halottait, azután megadták a felmenívényt. Választmányi tagoknak három évre titkos szavazással megválasztották Babó Lajost, Belicska Bénit, Bujanovjch Sándort, Ghillány Iinre bárót, Heltai Ferencet, Maurer Mihályt. Mezei Mórt, Náváy Lajost, Rosenbérg Gyulát, Rosner Ervin bárót, Sándor Jánost és Wodiáner Albert bárót, két évre Jankóvich Bélát. Végül Lukács László igazgátónak és Rajner Béla titkárnak köszönetet szavaztak. Kereskedők gyűlése. — A Szegedi Kereskedők Egyesületének munkássága. — (Saját tudósitónktól.) Vasárnap délután tartotta meg Somogyi-utcai kői-helyiségében rendes évi közgyűlését Szeged egyik legagilisabb intézménye: a Szegedi Kereskedők Egyesülete. Az egyesület körhelyiségének nagytermét zsúfolásig megtöltötték a tagok, akik mindvégig érdeklődést tanúsítottak a vezetőség előterjesztései iránt. Lövész Antal, az egyesület kitűnő elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, visszatekintést vetett az elmúlt esztendő munkájára és megköszönte a kereskedőknek, hogy a vezetőséget munkájában, amelynek célja a kereskedők érdekeinek a megvédése volt, támogatta. Az elnök szavát zajos éljenzéssel fogadták a tagok. Paál Jób egyesületi titkár olvasta föl ezután a gondossággal elkészített, terjedelmes jelentést. A jelentés kiterjed mindazokra a mozgalmakra, amelyekben az egyesület közreműködött. Megemlíti a jelentés, hogy az egyesület nemrég költözött díszes, uj helyiségébe, amelyet kitűnően sikerült ünnepség keretében avattak fel. Elmondja a jélentés, hogy az egyesület engedve az általános óhajtásnak, internátust létesített, amelynek vezetését az egyesület kiváló igazgatójára: Paul Adolfra bizta. Az internátust az erre kiküldött bizottság állandóan ellenőrizte és meggyőződött arról, hogy az minden tekintetben olyan magaslaton áll, amely az egyesület hívójának megfelel és ott a növendékek példás ellátásban és hazafias, erkölcsös nevelésben részesülnek. Részt vett az egyesület a kereskedelmi és iparkamarai tagválasztásokön is és közreműködésének tulajdoníthatni, hogy a kamara összeállítása ma olyan, liogy az elé' minden kereskedő bizalommál tekinthet. Az egyesület tagjai közül részben rehides, részben póttagoknak tizen kerültek a kamarába. Nyilassy Dezső pénztáros terjesztette he ezután áz alapos lelkiismeretességgel elkészített vagyonmérleget, zárószámadást és a költségvetést. Kormányos Benő dr egyesületi ügyész lelkes beszéd keretében indítványozta, hogy Gallovich Jenő volt egyesületi titkárt, aki Szegedről eltávozik, az egyesület alapítása és felvirágoztatása körül teljesített szolgálatai és érdemei elismeréséül az egyesület tiszteletbéli tagjának válasszák meg. Franki Antal gyógyszerész indítványozta ezután, hogy az egyesület elnökségének, tisztikarának és választmányának buzgó és eredményes munkájáért szavazzon a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet. A közgyűlés ezutáh egyhangú lelkesedéssel elfogadta a két índitváriyt, tudomásul vette a jelentéseket és a tisztikarnak a felmentvónyt megadta. Következtek a választások. Idősebb Böröcz Pált első alelnöknek, Steiner Bernátot pedig második alelnöknek egyhangú fölkiáltással választotta meg a közgyűlés. A választás eredménye az lett, hogy titkárnak Paál Jób hírlapírót, igazgatónak Paul Adolfot, jegyzőnek Kocsis Ferencet, pénztárnoknak Nyilassy Dezsőt, számvizsgálóknak Kellner Ferencet és Danner Jánost, könyvtárnokoknak Neu Salamont és Halmos Jánost, ellenőröknek Kardos Rómeót és Magyar Andort, háznagynak pedig Boda Bertalant választották meg, valamennyit egyhangúlag. A választmány tagjai lettek: Balog Ferenc, Btalog Károly, Berger Adolf, Beök József, Bitó Márk, Eichner Ede, Fürdők Ká-,