Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-25 / 46. szám

1912. február 22. DÉLMAQYARORSZÁG 9 egyesület csapatai különben erősen készülnek az ünnepségre és a vezetőség élén a mindig agilis elnökkel, Lövész Györgygyei mindent megtesz, liogy a siker minél hnpozám sabb és nagyobb legyen. Az ünnepséget azért tartják a színházban, mert Szegednek ezidőszerint megfelelő tornacsarnoka nincs, azonban a tornacsarnok kérdése a legjobb nton van és Lázár György dr polgármester, az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, mindent elkövet, liogy ez a Szegedre nézve is fontos kérdés minél előbb megvalósuljon. A képviselőház ülése. — Khuen beszéde a békéről. (Saját tudósítónktól.) A béke jegyében történt meg a Ház szombati ülése. Általában a békés hang uralkodott a teremben s a folyosókon. A képviselők tömegesen vettek részt az ülésen és érdeklődéssel hallgatták KhuenHéderváry Károly gróf miniszterelnök beszédét. Héderváry miniszterelnök azért szólalt ma föl, hogy kijelentéseivel a helyzet tisztázásához hozzájáruljon. Először Batthyány Tivadar gróf múltkori beszédére jegyezte meg, hogy a megállapított véderös-költségéken fölül csekély költségtöbbletet fog okozni az altiszti kérdés rendezése, mely már annyira előrehaladt, hogy mikorra a véderőtörvény életbelép, már az altisztekre vonatkozó méltányos intézkedések is törvényerővel bírhatnak. Ennek megoldása sokkal célszerűbb igy, mint provizóriummal kapcsolatban. A provizóriumot különben sem helyeselheti, mert a fődolognak tartja, hogy a véderő kérdésen valahára túlessünk. Közigazgatási téren igyekszik a kormány a magyar termelés részesedését biztosítani a magyar á'gyugyá•ron kívül is. A választójogi kérdésre térve, ma is hangoztatta a miniszterelnök annak fontosságát, hogy az uj statisztika legyen annak alapja. Hiszen társadalmunk az utolsó tiz évben egészen átalakult, erre kell építeni a reformot. Az udalgyüjtés már befejezést Elmondtam mindent, ami épen eszembe jutott. Az alispán vizslája megveszett, a cigánvok nagybőgőjét összetörték a héten a „Vörös Ökör"-ben ... — Hát Sárinéval mi van, bátyám? A főbiró savanyúan mosolygott: — Hát te is tudod? Csalódtunk benne, Amice. Igen, nagyon csalódtunk benne. A karomba kapaszkodott és a csizmaszárát veregette a lovagló-ostorával. — Tulaj donképen az volt a baj, hogy nagyon sokat gondoltunk erről az asszonyról, holott épen olyan közönséges volt, mint a többi. Sőt, ha lehetséges, még közönségesebb valamivel. Férjhez ment Amice és a szerelemnek vége. — Hát az ördög, meg a fekete fogat? — Falusi fantázia terméke. Járt ugyan egy kocsi az udvarába, de azon a vőlegénye jött, bizonyos Szebeni Mihály a Tiszántúlról. Néha csak éjjel ért ide, mert messziről kellett jönnie. — Hát meghódította a szép asszonyt egy idegen? — vetette közbe. — Nagy baj. A főbiró elgondolkozott. Majd sokára igy dünnyögött: Az a legsajátságosabb, hogy közöttünk senkinek se jutott eszébe, hogy egy özvegy asszonynak a szivébe az ajtón is be lehet jutni. Valamennyien az ablakon akartuník bemenni. Szebeninek kellett jönni, hogy megmutassa azt, hogy némely asszonynak a meghódítása a karikagyűrűvel van összefüggésben. nyert. Az etnográfiai és foglalkozási statisztika szerint való összegezés három-négy hónapos munkája után egészen tiszta kép ál! a kormány előtt s tudni fogja, milyen irányba terelje a reformot. A reform nem egy párt müve lesz, hanem az egész Házé. A választási bíráskodást is reformálni akarja ugy, hogy az anyagi igazság teljesebben és hamarabb kiderüljön. Még egyszer hangoztatta, hogy a leghatározottabb szándéka az év vége előtt benyújtani a reformot; erre vonatkozóan hajlandó határozati javaslatot elfogadni, mely utasítja a kormány az esztendő vége előtt való beterjesztésre. A választási visszaéléseknek útját akarja vágni s erre legjobb módnak a decentralizált, tehát községpnkinti választási eljárást tartja. A Ház rendkívül nagy figyelemmel hallgatta meg Khuen beszédét. Az ülésről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelenti az elnök, hogy összeférhetetlenségi bejelentést tettek Rosenberg Gyula és Hegedűs Lóránt s hogy Apponyi Albert gróf és Győrffy Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedelmet. Javasolja, hogy ezek elhangzása után az interpellációkra térjen át a Ház. (Helyeslés.) A miniszterelnök kiván szólani. (Halljuk! Halljuk!) (A miniszterelnök nyilatkozata.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Válaszolni akar a Kossutli-párt részéről elhangzott ujabb felszólalásokra. A terhekre vonatkozólag a pénzügyminiszter már tegnap nyilatkozott s'ahoz neki nincs hozzátenni valója. Az altiszti kérdést külön törvénynyel fogják rendezni s természetes, liogy ennek költségeit viselni kell majd. A provizóriumot azért ellenezték, mert elodázta volna a véderőreform végleges megoldását, a terheket nem könnyítette volna s kitolta volna a két éves szolgálat behozatalát. A magyar ágyugyárat megcsinálják s ez közgazdasági szempontból nagy vívmány lesz. Más ügyekben is tárgyalások vannak, hogy a hazai ipar segítségével tudjuk kielégíteni a hadsereg szükségletének ránk eső részét. A választójogi statisztika kérdésében hivatkozik arra, hogy épen most igen fontos a statisztika, amikor az utóbbi időkben az ország egész társadalma átalakult. A statisztika feldolgozása már megtörtént s a kormány már elrendelte az anyag specifikus egybeállítását, ami két-három hónap alatt szintén meg fog történni. Ez adatok alapján mindazok, akik erre jogosítottak, be fognak vétetni a jogok gyakorlásába; statisztika nélkül egyelőre Ítélni nem lehet. A reform mindazok müve lesz, kik e tárgyban rokongoudolkozásuak. Isten segítségével meg fogjuk találni a helyes megoldást, amelyért viseljük majd a felelősséget. Meg kell majd oldani a választási bíráskodás reformját is, itt az lesz a feladat, hogy a formalizmus lehető kiküszöbölésével megtaláljuk az anyagi igazságot. (Élénk helyeslés a munkapárton.) A kilences programból a cimer- és jelvénykérdés az, amely még nincs megoldva. A program csak nyolc éves s ebből a munkapárt csak három évig uralkodott, ezidő alatt már nyolc pontot végrehajtott, az utolsót is, reméli, rövid idő alatt meg fogja oldani. (A béketárgyalásokról) szólva, remélhetik, — mondja — hogy a normális parlamenti állapot helyreáll, de kéri Kossvthékat, hogy a cimer- és jelvénykérdésben érjék be múltkori nyilatkozatával. A 3-ik szakasz trialisztikus szövegezését, mint már mondotta, a Kossuth-párt kívánsága szerint módosítja; ez a módosítás minden aggodalmat eloszlat. Az osztrák-magyar monarchia meghatározása a többi szakaszban is igy iavittatik ki. A tartalékosok behívását illetőleg, minthogy a többség tekintélyes tagjai is biztosítani kívánják az ujoncmegajánlási jog sértetlenségét, házhatározatban kiván kellő magyarázatot adni, amelyet a képviselőház egyhangúlag fogadna el s ehez a kormány is hozzájárulna. A katonai perrendtartás megalkotásánál a kormány nem tett egyebet, mint egy tényleges állapotot törvényesített. E tekintetben Apponyi módosítását azért nem tudta elfogadni, mert nem tartotta alkalmasnak arra, hogy általános megnyugvást keltsen. Különben most a perrendtartás nincs napirenden. Előre is kijelenti, hogy minden esetleges módosításhoz hozzájárul a szavakban, a lényegben azonban nem enged. Természetes, hogy ez a megjegyzése csak azon módosításokra vonatkozik, amelyek az ő aggályait szétoszlatják. Az eddig ajánlott módosítások nem voltak erre alkalmasak. A béke érdekében reméli, hogy ezek után a Ház normális vitát indit a javaslatok fölött. Akik e nyilatkozatait elégtételül elfogadják, azok mind osztozkodnak abban a jutalomban, amelyben a nemzet részesiti a béke hiveit. A nemzet egyértelmüleg óhajtja a békét, mert a nemzet javára csak békés időben lehet dolgozni. (Nagy taps a munkapárton.) Reméli, hogy akik most a parlamenti békét megkötik, meg fognak jutalmaztatni a nemzet elismerésével, mert azt csak nem lehet tagadni, hogy a nemzet, mikor bizalmával kitüntet valakit, akkor jutalmaz. A maga részéről örömmel venné a békét, mert dolgozni akar a nemzet érdekében. (A munkapárt lelkesen tapsol.) (Apponyi válasza.) Apponyi Albert gróf: Végleges választ most nem adhat a miniszterelnök nyilatkozatára, de a jutalomról szóló részére már most akar néhány megjegyzést tenni. Ö azok közt van, akik a normális parlamenti munkát helyreállitani akarják, de kijelenti: más jutalmat nem vár, nem fogad el, még a nemzettől sem, mint amit a saját lelkiismerete adhat. És lia a nemzet bizalmáról szól már, fontosnak tartja, hogy ez a bizalom szabad választáson nyilvánulhasson meg. (Élénk tetszés és taps a Kossutli-párton és a munkapárton.) A miniszterelnök szavaiban, hogy öt évig más kormány uralkodott s ez nem hajtotta végre a kormányprogramot, bizonyos vád foglaltatik. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Nem foglaltatik! Apponyi: Az előző kormány oly alapon vállalkozott, hogy a katonai kérdések függőben maradnak s előtte a választójog alkottatik meg. Ez az alap kizárta a katonai dolgok bolygatását. A Atederő kérdésében még ma is áthidalhatatlan elvi ellentét van a Kossuthpárt és a miniszterelnök közt, de az ő mai beszédében a párt jelenlegi követeléseihez már bizonyos közeledést lát, melynek értékéről a párt értekezlete fog dönteni. De sajnálattal nélkülözte a miniszterelnök nyilatkozatában először a garanciát, hogy még ez évben beterjesztik a ja\'aslatot, másodszor, hogy a A'álasztójogi reform a nemzeti szempontok biztosítása mellett eleget fog tenni a demokrácia elutasithatatlan követelményének és szabad lesz. Erre kér még feleletet. (Zajos éljenzés taps a Kossuth-párton. (A miniszterelnök cálasza.) Khuen-Héderváry Károly gróf elismeri, liogy az előző kormány is mindent elkövetett a cimer- és jelvénykérdés rendezése érdekében s ezért ő nem is kiváut szemrehányást tenni. A választójog kérdésében ma is az az álláspontja, amit a többség feliratában kifejtett.