Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-24 / 45. szám
1912. február 18. DÉI MAGYARORSZÁG 1 családi pótléka iránt benyújtandó törvényjavaslat, az állami tisztviselők nyugdíjjárulékáról, özvegyeiknek, árváiknak nyugdíjügye reudezéséről, a már nyugdíjazott, de sanyarú helyzetben levő özvegyek nyugdijának fölemeléséről szóló törvényjavaslatok. Törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a kormány a vasúti beruházások nagyobbmérvü dotálása végett, hogy azok a kellemetlenségek, amelyek minden őszszel megismétlődni sroktak, végre-valaliára elkerültessenek. Az állami és nem állami tanítók fizetésének rendezéséről is törvényjavaslat készül. A tüdővész elleni szanatóriumok fölállítására is nagy gonddal óhajt lenni a kormány. Mindezek alapján ezekre a rendkivül fontosságú föladatokra való hivatkozással arra kéri a * Kázat, hogy menjen bele a véderőjavaslat tárgyalásába, intézze azt el és tegye lehetődé hogy az országra annyira égetően sürgős <'• nagyfontosságú javaslat elintézésével üdr ős törvényalkotó munkát végezhessen a képviselőház. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezután Győrffy Gyula következett volna napirend előtt szólásra, de mivel háromnegyed kettő elmúlt, az elnök az ülést a mai napirenddel holnapra halasztotta. A parlamenti helyzet. — Döntés előtt. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök beszéde, mellyel végleges választ adott volna a Kossuth-párti békeföltételekre, szombatra maradt. A mai ülést még mindig a napirend előtti felszólalások töltötték ki. A Justh-pártról Holló Lajos és Lovászy Márton, a néppárt részéről Zichy Aladár gróf foglalkozott a béketárgyalások anyagával. A kormány nevében pedig Lukács László válaszolt azokra a pénzügyi aggodalmakra, melyek a békeföltételekkel kapcsolatban az ellenzék részéről fölmerültek. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a lehetőségig mérsékelte és lealkudta a véderőreform költségeit, közel harminc százalék, amit igy megtakarított az országnak. A reform költségét a kormány olyan pénzügyi politikával ellensúlyozza, a mely lehetővé teszi, hogy az ország legfontosabb szociális, gazdasági és kulturális szükségletei az adóterhek ujabb emelése nélkül kielégitessenek. A miniszter felsorolását, mellyel e kilátásba helyezett kormányprogramot ismertette, a jobboldal szakadatlan tetszéssel kisérte, de fejtegetéseinek hatása meglászott az ellenzéken is. A Kossuth-párttal való békességen különben ma végezték az utolsó simításokat. A párt ugyanis este értekezletet tart s ezen már véglegesen állást kell foglalnia, megnyugszik-e a kormány koncesszióiban. Minthogy azonban a miniszterelnök beszédére csak szombaton kerül sor, Apponyi Albert gróf ugy nyilatkozott a folyosón, hogy a párt csak ennek meghallgatása után fog dönteni s igy a mai értekezlet csak tanácskozásra szorítkozott. Andrássy Gyula gróf, az egyezség buzgó közvetítője, egész délelőtt sürün tanácskozott a párt vezérembereivel, különösen Apponyi Albert gróffal, s többször informálta a miniszterelnököt is a Kossuth párt kedvéről és kívánságairól. Az a nyugtalanság, melyet Kossuthék balszárnyán a béketárgyalások keltettek, még ma sem ült el egészen. Általában azonban bizonyosra veszik, hogy az elégedetlenkedők alávetik magukat a párthatározatnak s e miatt aligha fog egyetlen kilépés is történni. Justhék változatlan készséggel zörgetik tovább a fegyvereket s hangoztatják, hogy magukra hagyatva még elszántabban folytatják a harcot. Justh Gyula több Kossuth-párti képviselő előtt, akik a választások lehetőségére emlékeztették, ezt mondotta: — Héderváry kibuktathat egy szálig bennünket, karóba huzathat engem is, de mi legalább dicsőségesen halunk meg s nem érhet a vád, hogy cserbenhagytuk a lobogónkat... Lukács László pénzügyminiszter beszéde azt a benyomást erősítette meg az emberekben, hogy a kormány csakugyan számol a választás eshetőségével. —A miniszter valóságos kortesbeszédet mondott, — emlegették a baloldali folyosón, — minden szépet és jót beigért a nemzetnek. A munkapárt ugy látszik, ezzel indul majd a — választási hadjáratba. Kossuth Ferenc lakásán ma közös értekezletet tartottak a függetlenségi 48-as pártok tagjai, amelyen többek közt részt vettek a 48-as Justh-párt részéről: Justh Gyula, Batthyány Tivadar gróf és Földes Béla, a pártonkívüli függetlenségiek részéről: Polónyi Géza, Egry Béla és Csermák Károly, a 48as függetlenségiek részéről: Apponyi Albert gróf, Désy Zoltán, Tóth János, Mezőssy Béla, Kelemen Béla és még számosan. E közös értekezleten Polónyi Géza ismertette az összejövetel célját, mely az összes függetlenségi pártoknak együttes, közös akcióra való szervezése a kormány ellen. Határozathozatalra nem került a sor, mivel a 48-as Kossuth-párt; tekintettel arra, hogy Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök még nem válaszolt a Kossuth-párt részéről legutóbb hozzáintézett beszédre, amely a leszerelés feltételeit foglalja magában, — még nincs abban a helyzetben, hogy bármily irányban is határozott álláspontot foglaljon el. Ezért Khuen válasza után újból közös értekezletet tartanak s azon fognak e kérdésben végleg határozni. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök ma délután meglátogatta Kossuth Ferencet a lakásán s vele hosszasabban tárgyalt. Kiszivárgott hirek szerint e tanácskozásnak meg lesz az az eredménye, hogy a parlamenti béke létrejöhet. Kossuth Ferenc ezzel kapcsolatban vezércikket irt az Egyetértés mai számában s ebben többek közt a következőket irja: — A miniszterelnök még nem adott végleges és kielégítő választ azokra a pontozatokra, melyeket a Kossuth-párt nevében Apponyi Albert gróf terjesztett elő. Bevárjuk a miniszterelnök válaszát s attól tesszük függővé, hogy milyen álláspontot foglaljunk el. Meg vagyok arról győződve, hogy pártunk minden egyes tagja hive a parlamenti békés munkának s ha a nemzeti követelmények tekintetében teljesitik véglegesen megszövegezett kívánalmakat, ugy készséggel fogunk abban közremunkálni. — Ha a miniszterelnök nyiltan kifejezett feltételeinkre kielégítő választ fog adni, akkor valószínűnek tartom, hogy pártunk letesz a parlamenti abnormális eszközök használatáról. Ezeket irta Kossuth Ferenc mai vezércikkében. Van benne sok kecsegtető kilátás a parlamenti béke megteremtésére, mert mipt Budapestről jelentik, a miniszterelnök rendelkezik azzal a jogosítással, hogy a Kossuthpárt kívánalmait teljesítse. Khuen miniszterelnök ma a Házban Apponyi Albert gróf és Tisza István gróffal beszélgetve, közölte velük, hogy a kormány hajlandó az utolsó ütköző pontot is elhárítani s a perrendtartásra nézve más kedvezőbb szövegezést ajánlani. A választójogi reform tekintetében pedig megnyugtató kijelentést fog tenni. Az államférfiak megnyugvással vették tudomásul a miniszterelnök kijelentéseit, melyeket Khuen gróf már a képviselőház holnapi ülésén fog elmondani. Uilágsztrájk veszedelme. — Forronganak a bányászok. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nap óta világsztrájk veszedelme fenyeget. Az angol bányászok szervezkedtek érdekeik megvédésére és megállapodtak a legszélsőbb harcban. A bányatulajdonosok ridegen elutasították a bányászok követelését. Fölényes gesztussal azzal válaszoltak, hogy a legrosszabb esetben külföldi bányavállalatok tultermelé-i sével pótolják a hiányt. Ez a válasz határozott és erélyes lépésre szánta a bányamunkásokat. Sérelmüket közölték a nemzetközi bányászszövetséggel, a mely a munkásegyesülések egyik leghatalmasabb szervezete. A szövetség a napokban gyűlést tartott Londonban, amelyen a szövetség kiküldött meghatalmazottai vettek részt. A kiküldöttek között voltak franciák, németek, magyarok, osztrákok és belgák. Két napig tárgyalták az angol bányászok sérelmét. A bízottsájg kimondta, hogy amennyiben az angol bányászok csakugyan megkezdik a sztrájkot március elsején és a külföldi bányavállalatok túltermeléssel akarnának az angliai vasút- és hajóstársaságok meg az ipar segítségére lenni, akkor nyomban megszervezik az általános sztrájkot világszerte. Ennek a határozatnak a komolyságát megérezte az angol közvélemény. Asquith miniszterelnök és Lloyd George államtitkár elvállalta a béke közvetítését a bányászok és a bányavállalatok képviselőivel. A munkaadók már engedékenységre hajlanak, de a munkások nem engednek a követeléseikből. Kifejtették a bányász sanyarú helyzetét, aki egész életét föláldozza a bányák egészséget romboló levegőjében. Minthogy a munkaadók nem teljesítették mindenben a bányászok követelését. a tárgyalás eredménytelen maradt. Tárgyalás után különös jelenet történt. A •mint Asquith miniszterelnök a külügyminisztériumból teljesen kimerülten haza igyekezett, az udvaron összerogyott és elájult. Többen a .segítségére siettek, ta'lpraállitották és átkísérték a lakására. A miniszterelnök azt mondta, hogy nagyon kimerültnek érzi macit, egész nap egy falatot sem evett. Minden idejét lefoglalta a békéltető tárgyalás. Az eredménytelen tárgyalás után is a békére még mindig van kilátás. Az angol kormány határozottan óhajtja a békét, mert komolynak és veszedelmesnek tartja a. világsztrájk eshetőségét. Kedden minisztertanács 'esz, amelyen behatóan tárgyalják a bányászok ügyét. A kormány magatartásából azt 'ehet következtetni, hogy a béke eshetőségei javultak és a világsztrájk veszedelme enyhült; . ..... ... r, •