Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-02 / 27. szám

1912 február 1 <t DELMAQYARORSZÁG 9 KÖZIGAZGATÁS Befejezték a januári közgyűlést. — Szeged város az iparfejlesztésért. — (Saját tudósítónktól.) Két napi tanácskozás után csütörtökön délután befejezték a januári közgyűlést. Negyvenhárom tárggyal végeztek egy nap alatt, vita alög volt, a közgyűlés majdnem minden tárgynál elfogadta a tanács javaslatát. A közgyűlés második napján szokatlanul nagy volt az érdeklődés. Sokan voltak a közgyűlési teremben, de még többen a karzatokon. Azok az állásnélküli kubikusok, akik máskor a bérház előtt szoktak tanyázni, most föiivonuitak a karzatra, a'hol jó meleg van és ahol esetleg kellemesebben telik az idő. Rajtuk kivül még néhány rendőrujone voi'it a karzatokon, akiknek egy rendőrőrmester szorgalmasan mutogatta a híresebb városatyákat. A közgyűlés lefolyása különben csöndes volt. Csak az ujszegedi kendergyár kérésénél volt nagyobb vitatkozás. A közgyűlés többsége természetesen azon az állásponton vofit, hogy Szegednek támogatni kell az ipar fejlődését és nagy többséggel megszavazta a hatalmas arányokban fejlődő iparvállalat •méltányos kérését. Nagyon különös volt, hogy akadtak a közgyűlésen olyan bizottsági tagok, akik nem mutattak halandóságot arra, hogy a szegedi ipar fejlődését elősegítsék. Különösen Becsey Károly dr ellenezte a gyár kérésének teljesítését, de álláspontjának kevés hive akadt. Szegedre semmiesetre sem előnyös, ha kifelé olyan hirek kelnek szárnyra, hogy itt nem akarják támogatni az ipari vállalkozásokat, mert akkor nem nagy kedve lesz idegen tőkéinek itt alapításokba bocs'ájtkozni és a szegedi vállalatok sem gondolnak majd a terjeszkedésre. Épen ezért az ilyen felszólalások nem előnyösek a városra, a város iparára és vigasztalást csak az nvujt, hogy a közgyűlés többsége ma már más álláspontot foglal el. A közgyűlésről alábbi tudósításunk számol be: Elnök: Lázár György dr polgármester. Jegyzők: Tasckler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr tiszteletbeli tanácsos és Ferenczy Béla aljegyző. Elnök megnyitja a közgyűlést. Taschler Endre főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, amelyet hozzászólás nélkül hmelesitenek. (Apró ügyek.) A közgyűlés ezután minden vita nékül elfogadta a tanács előterejsztését és a felsőközponti fecskendőre 800, a tápéi révház tetőzetének kijavítására 821 koronát szavazott meg, elhatározta, hogy megengedi a Holttisza nádterméseinek eladását, a rendőrséghez 1 napidijast engedélyezett, a köztisztasági házi üzem rendszabályait elfogadta, módosította a vakok intézetének építési feltételeit. Búrdoss Béla tanácsjegyző javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy az ujszegedi templomot átveszi és tudomásul vette a tanács jelentését, amely szerint az átvétel már meg is történt. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a tanács a templom alkalmazottai részére a fizetéseket folyósította és a stóladijszahást megállapította. A besztercebányai Bethlen Gábor-szobor részére 100, a mórai református egyházközség részére 25 koronát engedélyezett a közgyűlés. Balogh Károly tanácsos előadja, hogy a kórház javítására nemrég 5600 korona volt szükséges. A kórházi alap nem nyújtott fedezetet erre az összegre és ezért a tanács a költség felét kiutalta. Ezt a közgyűlés tudomásul vette. Balogh Károly tanácsos javasolja, hogy a köztisztasági telep eszközeinek fedezésére a város a Pester Lloyd-alapből vegyen föl kölcsönt és azt tiz év alatt fizesse vissza. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Az államsegély utolsó részletéből Szeged 7500 koronát kapott. Ezt az összeget a régi arány szerint kiosztották a tisztviselők között. A közgyűlés az intézkedést tudomásul vette. (Vihar egy kisajátítás körül.) Balogh Károly tanácsos elmondja, hogy a Marosutca 3. számú ház az utca rendezési vonalában fekszik. Körülötte már két telket meg is vett a város. A Marosutca 3. számú ház tulajdonosa olyan árat kért a várostól, amelyet megfizetni nem lehet. Ezért azt javasolja a tanács, hogy a város kérjen kisajátítási jogot a belügyminisztertől és a házat sajátitsa ki. Becsey Károly dr azt mondja, hogy a Kossuth La-sugárut rendezése előbbre való és szerinte először a Kossuth Lajos-sugáruti kisajátításra váró házakat sajátítsák ki. Ilyen értelmű indítványt terjeszt elő. Faj ka Lajos dr hasonló értelemben szólal föl. Azt mondja, hogy magánérdek mozgatja a ház kisajátítását .. . Nagy zaj támad erre a kijelentésre. Fölkiáltások: Mi az a magánérdek? Elnök: Fölkérem a bizottsági tag urat, magyarázza ki ezt a kijelentését! Felkiáltások: Halljuk a leleplezéseket! Fajka Lajos dr: Inkább visszavonom a kijelentésemet, mert nem akarok nyilatkozni. Elnök: Én pedig fölkérem a bizottsági tag urat, hogy máskor ilyen könnyelmű kijelentésektől tartózkodik Fajka Lajos ezután kéri Becsey Károly dr indítványának elfogadását. Balogh Károly tanácsos felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Koczor János tanácsos előadja, hogy Kádár István, a Corso-kávéház tulajdonosa a kávéháza előtt köztérhasználati engedélyt kér. A tanács azt javasolja, hogy évi 150 koronáért engedjék meg Kádárnak, hogy a Kárász-utcai oldalon egy asztalsort, a Somogyiutcai oldalon pedig két asztalsort helyezzen el. Bokor Adolf a tanács javaslatát nem fogadja el és javasolja, hogy engedjék meg a kávéháztulajdonosnak azt, hogy a Somogyi-utcában a kocsiutból három métert engedjen át. A közgyűlés többsége Bokor Adolf javaslatával fogadja el a tanács javaslatát. Névszerinti szavazással a közgyűlés a domaszéki szikes területeket eladta és a röszkei orvosi lak részére szükséges területet megvette. (Az ujszegedi kendergyárat kibővítik.) Balogh Károly tanácsos előadja, hogy a Magyar Kender- és Lenipar Részvénytársaság telepe kibővítésére öt hold területet kér.- A gyáripari bizottság meghallgatása után a tanács megállapította a föltételeket. A tanács javasolja, hogy a területet engedjék át a vállalatnak, amely kötelezi magát azt tiz év alatt beépiteni. A területért a gyár négyszögölenként egy korona ötven fillért hajlandó fizetni. Kéri a közgyűlést, fogadja el a tanács javaslatát. Becsey Károly dr nem fogadja el a tanács javaslatát. Szerinte nincs szüksége a gyárnak a földre. Ha a többség arra az álláspontra helyezkedik, hogy átengedi a területe, akkor is négyszögölenként három koronát kell kérni. Pillich Kálmán: Itt mindig beszélnek az ipar fejlődéséről, de ha szó van arról, hogy meglevő gyárak terjeszkedni akarnak, akkor akadnak fölszólalók, akik ellenzik az ipari fejlődést. Sokkal szivesebben látja, ha a meglevő gyárak terjeszkednek, fejlődnek, mintha uj gyárak alakulnak. A tanács javaslatát kéri elfog i cini. Engel Lajos fölszólalása után a közgyűlés 38 szóval 10 szavazat ellen elfogadta a tanács javaslatát és a gyár részére négyszögölenként egy korona ötven fillérért öt hold területet átengedett. Balogh Károly tanácsos előadja, hogy a Magyar Kender- és Lenipar Részvénytársaság öt hold területet kér munkáslakások építésére. A tanács javasolja, hogy a kért területet ingyen engedjék át a gyárnak, mert az fontos szociális föladatot teljesít a munkásházak iölépitésével. Becsey Károly dr ellenzi a terület átengedését. A közgyűlés ezután 30 szóval 5 szavazat ellen a tanács javaslatát elfogadta és a gyár részére munkásházak építésére öt hold területet ingyen átengedett. Elnök ezután a januári közgyűlést berekesztette. x Jubiláló község. Ebben az évben lesz száz esztendeje, hogy Napoleon hadai elöl menekülő tiroliak Krasszó-Szórény vármegye boksánbányai járásában megalapították Királykegye községet. A virágzó község, melynek német lakosai szívben jó magyarokká váltak és a szabadságharcban zászlónk alatt harcoltak, az ősz folyamán nagy ünnepséggel és mezőgazdasági kiállítással készül megünnepelni fönnállásának századik évfordulóját. A jubileum alkalmával a község története könyvalakban is meg fog jelenni, a munkát Sajler Gyula dr királykegyei körorvos irta. x Segély a szerb egyháznak. Megir,irtuk, hogy a közgyűlés az 1910. évben a szegedi görögkeleti szerb egyház templomépitési céljára 10,000 korona segélyt szavazott meg, olykép, hogy e célból évenként 500 koronát vesz iel a költségvetésbe. A belügyminiszter ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyta. Betegek Heteiméibe! Az orvosi tudomány föladata az ember; test betegségeinek le! üzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át agy be!-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal,— egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyit mindennemű külső és belső betegséget, Rövid idő alatt-teámalatos eredmény * tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, eskor, sápkór sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, sérvnél, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógylaelyíség: Ssegeá, Báró Jósika-titcu 43. sz. a. saját Saáztoan. — Rendk-lési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig. 620 ®®BaSS®Baa@l«3@[É]BBE fiTBICSÍS^iaj' é«fegfeJlnikán SséfKísítera Fefpafl terme Kossuth L.-sogárníPá. Kéeiít mindenféle fog technikai munkát kaacsukfee* is eraaySMm.^ Altasd és közlgsagpitási feivatttlnokeísask f&staJkf&sre is. Bífisíléte irrftán 6 int «íatt etfefesál. Kétszobás pr/on MAI (bútorozatlant) fürdőszobával keresek február elsejére. Cim a kiadóhivatalban. Eegtíivatosaöb és iegssebb kivitelben kaphatók: PPÍ1C7 i EZEL°TT eYÉRES M. MÁRTONNÁL UitU5£ I. SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT íeí^MíWTO