Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-16 / 38. szám

1912. február 16. DELMAQVARORSZÁQ .Az első kérdésre nézve a szakértők s a pénzügyminiszter már objektív s megbizihatő .fölvilágositást adtak s számitásaikkal szemben semmi pesszimizmus sem jogosult. A másik kérdésre nézve könnyű .a helyzete, mert az J912. évi költségvetés már eklatáns választ adott, mikor az ország belső érdekeit fokozottabb mértékben volt képes 'kiszolgálni. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Sőt a kormány legközelebb abban a helyzetben lesz, hogy az ország bizonyos kulturális és gazdasági érdekeit szolgáló, uj költségekkel járó javaslatokat terjeszthet maid elő, amelyek költségét is az ország jövedelmeinek természetes fokozódása fogja biztosítani. Fölmerült az a gondolat, nem volna-e jó cp'v három esztendős provizóriumot csinálni s ezzel átsegíteni a kérdést a jelenlegi bajokon. (Halljuk! Halljuk!) Kijelentheti, hogy a katonai tényezőik közül senki se hajlandó ebbe belemenni, politikai tényezők pedig el kell, hogy utasítsák, mert ezzel a megoldással elodáznák s vészéiveztetnék a véjderőjavnslat főkincsót, a kétéves szolgálatot. (Zajos tetszés a jobboldalon.) A provizórium híveinek számolnioik kellene a nép érdekeivel. (A cimer- és a, jelvénykérdésben) kijelenti, hogy a kormány e programjának megvalósításához épen ugy ragaszkodunk, mint eddigelé. A kilences bizottság programját már végrehajtottuk s hogy ez az utolsó pont is megvalósittassék, ehez a kormány az állását köti. (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon, hosszas nagy lárma a. szélsőbaloldalon.) Kifogásolták a törvényjavaslatnak azt a pontját, hogy a honvédelmi miniszter tartozik jelentést tenni a közös hadügyminiszternek. (A katonaság.) A sorozó bizottságok összeállítását is kifogásolták. Eddig a sorozó bizottság összeállításáról rendelet intézkedett, most törvény fog intézkedni. A haladás e tekintetben az, hogy eddig bárom elnök is volt egyforma hatáskörrel, még pedig egy polgári és két katonai elnök. Ezentúl csak egy elnök lesz és az is poigári. Nagyon természetes, hogy a sorozásnál szükséges a tisztek részvétele, mert hiszen a hadsereg részére történik a sorozás. Az pedig, hogy a sorozásról eddig csak rendelet intéződéit és most törvény, ez bizonyára haladás. Sérelmes volt az ellenzék szerint az, hogy a tartalék utolsó két esztendeje ezentúl nem adatott át a honvédségnek. A törvény szerinti állapot az volt eddig, hogy az 1889-iki véderőtörvény alapján a közös hadseregben szolgált, katonák az utolsó két évben áttétettek a honvédséghez. A gyakorlatban ez az eljárás nem bizonyult alkalmasnak, hasznosnak és értékesnek, ugy, hogy már le is mondottak e jognak igénybevételéről. Szükség esetén pedig, háború vagy mozgósítás, esetén, amúgy is a közös hadsereg létszámához tartoznak és ugyanoda hivatnak he. Ezt a kérdést azért látom szükségesnek igy megvilágítani, hogy lássa a közvélemény, liogy a tényleges viszonyok parancsa követelte ezt a változást. (Helyeslés jobbról.) A véderő rendeltetését definiáló harmadik szakasz szövegezését is máskép óhajtotta az ellenzék egy része, mert e szakaszt ugy magyarázták, mintha abból föderalisztikns törekvések volnának értelmezhetők. A maga részéről kijelenti, hogy ez a felfogás és ez a magyarázat nem állhat meg. Az OsztrákMagyar Monarchia kifejezés nemzetközi fogalom és ha ez az elnevezés törvénybe kerül, akkor tulaj donképen az 1867-iki törvény szövegéhen van átvéve szórói-szóra. (Ujoncmegaján lási jog.) Ami az 1888. évi XVIII. törvénycikket illeti, az ellenzék biztosítani kívánja a nemzet ujoncmogajánlási jogát abban az irányban is, hogy a póttartalékosok a tényleg be nem orozható katonák helyett többé be ne hivathassanak. Ö ezt nem tartja szükségesnek. Az uj véderőjavaslat 13-ik szakasza világosan megállapítja a nemzet ujoncnaegajánlási jogát. Bármily utólagos magyarázat csak ezt a jogot gyöngitené és erőtlenitené. Minthogy a nemzetnek ezt a jogát a 13-ik szakasz világosan precizirozza, fölösleges, sőt káros azt ujabb magyarázattal megerősíteni. (Helyeslés a munkapárton.) Az ujöncmegajánlási jog a nemzetnek olyan sarkalatos joga, melyről soha le nem mondhat és amelyről lemondani senkinek eszébe sem jut. De viszont a királynak is joga van renön gondolataiban,! (Megáll, Mártom Pál felé fordulva. Elgondolkozik.) Furcsa 'képet rajzqít az ön megjegyzése agyamra. (Halkan, elmélázva.) A teremtő mester pmtérkjöténynyel áll vi'lágimühelyében. Két oldalt tő!e, ellenkező irányban bevernek a legalsóbb és a legfelsőbb emberosztályok, mint a faragatlan dongák. A kiválogatott felsőiket rászabadítja a mester a nyersen darabos .alsókra. És vágó, faragó szerszámok végzik az alsók 'között a 'kiválasztást. A formázott és faragottak köziül a legjobbak azután körbe állnak és kiegészítik a felsők 'hézagos sorait... A teremtő Mester ezután abroncsot ver a 'kész dézsák pereimére. Fenék nélkül fékegűritja. Ujat kezd ... (Mintha álomból ébredne.) Minden nemzet ilegkezdetbem feneketlen dézsa volt. Erős pereme a vezérek és a 'harcosokból az oligarchia és a parasztság együtteséből állott. Feneke nem volt. Ennélfogva tartalma sem lehetett. Mindkettő később fejlődött a felsőbb ingerenciájára az alsókból. Csak az alsókból. És a legkésőbbi középfejlődést 'hívják 'demokráciának. (Veron fe'é fordulva.) A demokráciát n nd'g nemesség váltotta ki a Proletár átusbó,. S a polgárság létét a nemességnek és a proletariátusnak 'köszönheti. Ezért nem értem én a gyűlöletét. Veron (Készületlen bizonytalansággal.): Miért legyen egynek minden, másnak semmi? Nem lehet néhánv száz embernek milliókat kiuzsorázni. Nincs olyan igazság, v'v a milliók kifosztására jogcímet adna, Márton: Megokolt érveiket csak érvek ellensúlyozhatnak. A haragban, a szenvedélyben nincs meggyőző erő. Ajnóti:A proletariátusnak az arisztokrácia volt a gyújtó villáma. De egyszersmint termesztő esője is. A legalsóbb népréteg tehetetlen lustaságából soha ki nem mozdulna, ha időnkint fel nem riasztanák a felülről lecsapó villámok. Ezek a villámok a nép fejlesztésének egyetlen hőforrása. A legalsóbb osztálynak nincs igénye, nincs vágya, nincs gondolata, csak álma. Ha (villám sujt felé, szemét dörzsöli és az égre néz. És ha nem jő utána ujabb és ujabb villáim visszafekszik régi mozdulatlanságába. Sokan sirva fakadnak a legalsók feljajdulásán. Pedig azokban olyankor fogan a fejlődés csirája. A nemesség is ösztönből cselekszik inkább, mint tudatból, ami'kor lesújt közéjük. Ezért olyan törvényszerűen e^vforma minden társadalom kialakulása. Veron: A demokrácia egészen más. Annak műveltsége, tettereje és akarata vetekedik a nemességébe'. És egyenértékű jog illeti meg. Márton: Csuk annyi illeti meg, amenmut szerezni tud. A társadalmi jogokat csak intelligenciával léhet megszerezni. A mostan a két szélső osztály közé fejlődő uj osztály, tanult, vagv meggazdagodott proletárokból áll. A demokrácia fejlettebb értelmi fokon kezdődik. Abból nem lehet lealkudni... delkezni a hadsereg felett és ő kötelességének tartja, hogy a király jogát is megvédje. (A magyar nyelv a hadseregben.) Ha van valami javaslat, amire a kormány büszkén mutathat rá, a perrend, amely olyan mértékben érvényesítené a magyar nyelvet a hadseregben, aminőre a polgári életben sincs példa. Akár magyar, akár nemzetiségi a vádlott, a tárgyalás nyelve magyar és csak akkor német, ha a vádlott osztrák és mint ilyen, kéri a szolgálati nyelv alkalmazását. Ez nem remélt, nagy haladást jelent. Ma egyetlen per •sem folyik a katonaságnál magyar nyelven, a jövőben pedig a perek 90%-a magyar lesz, mert oly esetben, ha a vádlottak közt csak egy is a magyar, vagy más, nem szolgálati nyelven beszélő, rögtön a magyar nyelvet kell alkalmazni. (A választói jog.) Ezután áttért a miniszterelnök a választói jogról szóió javaslat fejtegetésére s a következőket mondta: — Igaz, hogy a trónbeszédben elsősorban a választói jog megalkotása vau előtérbe állítva, ez;t azonban nem azért tette elsőnek, mintha sorrend szerűt ez volna első a megoldásnál, hanem mert igen fontosnak tekintik. Épen ezért nem lehet ezt a kérdésit hebehurgyán megoldani. (Nagy taps a munkapártom, gúnyos nevetés a Justh-párt padjain.) Ennek a kérdésnek megoldása nemzedékekre szól, tehát a törvényalkotásnak a legnagyobb körültekintéssel kell történnie, minden oldalról nreg kell tárgyalni a dolgot s minden tényezőt figyelembe kell venni, mert csak ugy vállalhatunk érte felelősséget. A népszámlálás adatainak bevárását szeretik ugy feltüntetni, mintha kifogás volna a halogatásra. Nem becsülöm tul a statisztikai adatokat, ha azonban akkor, mikor épen csakhogy befejeződött az uj népszámlálás, annak tapasztalatait ós tanulságait fel nem használnék, könnyelműséget követnénk el. Kéthárom évtized múlva joggal illetnének bennünket a könnyelműség vádjával, ha most a népszámlálás adatait semmibe sem vennők a választói jog törvényének megalkotásánál. Kifejti ezután a miniszterelnök, hogy a választói jogot nem engedi a véderő előtt tárgyalni, mert a véderőiia vas lejt tizenkét év óta készen áll s most is útjában van a választói jognak. A véderőreform régen elő van készítve, tárgyalása sürgős, nem halasztható, azt kell előbb megalkotni A választói jog tekintetében többször kifejtette a kormány álláspontját s az benne van a többség feliratában, ez kötelezettség, amelyet a kormány vállalt. Mindenesetre általános választói jogot kíván ugv, hogv a magyar nemzet történelmi fölényét teljesen biztosítsa. (Nagy taps a munkapárton.) Mégis ki kell emelnem, ihogy a választói jognak demokratikusnak és szabadelvűnek kell lennie. Ezt azért hangsúlyozom, mert ismerem a közvéleményt s bizonyára szemrehányással illetne, ha ezt elfelejteném kiemelni. Azt mondják, 'hogy az utóbbi időben több visszaélés történt a választásoknál . . . Nemcsak nálunk, öc másutt is történtek választási visszaélések. Ezeknek eliminálása szempontjából fontosnak tartom, hogy a fuvardíjak és napi ellátások költségei töröltessenek. Véleményem szerint a választójog olyan nagy kérdés ir-eVmr>k megoldása az egész nemzetet közelről érint' és óhajtandó, hogy e kérdésben ne a párttekintetek nélkül fogjunk kezet e kérdés megoldására. (Éljenzés a munkapárton.) (A választórcform sürgős.) A választóreform keresztülvitelét sürgősnek tartja nemcsak azért, mert a hatvanhárom esztendős törvény a mai társadalmi vi-. iszonyoknak egyáltalán nem felel meg, ugy