Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-15 / 37. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 13. „Ki Kossuth Lajost csak a debreceni nagytemplom ajtójáig követi, de a küszöbről gyáván visszakullog, az nem igaz hive a függetlenségi eszmének. Kossuth Lajost 1849. évi április 14-ike emelte a korszakalkotó államférfiak sorába. Ekkor töri össze a királyhüségnek oktalan bálványát, hogy .a. nemzet visszatérjen a szabadság istenéhez." „A debreceni templom ajtaján át vezet az nt a magyar köztársasághoz. Lelkében naponként millióan járjuk az utat..." „Mindennapi imádságunk: Magyarok istene! Szabadíts meg a gonosztól! Jöjjön el a te országod!..." \ „Követeljük az emberi méltóságnak és a nemzeti függetlenségnek államformáját: a köztársaságot. Hová jutottunk a királyság intézményével? Van-e nemzet siralmasabb sorban, mint a magyar? Elhanyagolt népoktatás, igazságtalan földmegosztás, növekedő kivándorlás, az ősbirodalmi eszme nekilendülése, a polgárjogok erőtlensége ntjelzői lojális sülyedésünknek. Milyen más itt vezet a köztársaság felé..." „Melyik nemzet négyszáz éves Habsburguralom alatt sem veszítette el teljesen életképességét, azt az isten is örök életűnek teremtette. Kit négyszáz éves szolgaság nem tudott egészen megtörni, annak kiirthatatlan a szabadságszeretete." „Melyik fát négy évszázadnak annyi gyilkos fejszecsapása nem volt képes ledönteni, az meg kell, hogy érje igazi tavaszát, a szabadság tavaszát. Az az isten, ki Rákóczit és Kossuthot adta az ő népének, nem kárhoztathat minket arra, hogy a. Habsburgok szolgaságában sorvadjunk el . < ." „Meguntuk a királyi hatalom előtt való örökös térdeplést! Talpra akarunk állani! A világ törpének látta a bálvány előtt térdeplő magyart . . ." „Az összedűlő trónusok recsegése a népszabadság legfelségesebb zenéje! Ez a köztársasági eszme himnusza!..." „Utunkból vissza nem riaszt senki és semmi, leverve újra. felkelünk. Utonállóinkkal felvesszük a harcot! . . ." „Lapunk ezt az eszmét szolgálja! Cime, egyúttal célja Magyar Köztársaiság!" Főtárgyalásra a szegedi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság illetékes. Indokolás: Nagy György dr terhelt beismeri, hogy a Hódmezővásárhelyen „Vásárhely és Vidéke" r.-t. könyvnyomdájában nyomtatott „Magyar Köztársaság" című folyóirat 1. számában megjelent „Kossuth Lajos országa" felirattal ellátott közleménynek ő a szerzője, ft tehát az 1848. évi XVIII. t.-c. 13. és 33. §-ai értelmében annak tartalmáért elsősorban felelős. A közlemény tartalmában a Btk. 173. teában megbatározott s alkotmányos államforma megtámadása által elkövetett vétség tényállása jelentkezik. A vizsgálat során a terhelt azzal védekezik, hogy ő az alkotmányos államformát nem támadta meg, hanem csak a magyar köztársaság eszméjét hirdette, amit tenni mindenkinek joga van. Ezen védekezésnek már a kiindulási pontja, helytelen. A védekezés alapját képező állításból ugyanis csak annyi fogadható el, hogy a köztársasági államforma előnyeit a. monarchikus állaformával szemben tudományos alapon és általánosságban hirdetni szabad. De már nem tekinthető megengedettnek az, hogy bárki is az elméleti és általánosságban tartott fejtegetésen túlmenve, egyenesen a magyar köztársaságot hirdesse mielőbb megvalósítandó célként. Hogy ez meg nem engedhető, kitűnik alkotmányunk alaptörvényeiből és a Btk. 173. teának indokolásából. A pra°rnatica sanctio ugyanis, amikor a trónöröklés jogát és rendjét szabályozta, lényegében az uralkodóház és a magyar nemzet között létrejött szerződés iktatta tör'éuybe. Ezen alaptörvény nyel biztosított alkotmányos államforma tehát egyhangúlag meg nem változtatható s aki az egyoldalú megváltoztatás lehetőségét, sőt szükségét hirdeti, már megtámadja azt a törvényt s természetesen az általa biztosított alkotmányos államformát is. Ebből a szempontból akarja megvédeni a Btk. 173. §-a is az alkotmányos államformát, amikor a törvény indokolása szerint a felségsértés és lázadás bűntetteit valódi forrásuknál, vagyis ott keresi fel, mikor még csak a felségsértésre és lázadásra vezető eszmék terjesztetnek s épen az ilyen eszmék terjesztésének megtiltása által akarja megelőzni azt, liogy az anarchia részére a szellemek meghódittassanak. De nemcsak kiindulási pontjában elfogadhatatlan a terhelt védekezése, hanem megcáfolható az egészben magának a cikknek tartalmával. A „Kossuth Lajos országa" feliratú cikk nemcsak hirdeti a magyar köztársaság eszméjét, hanem annak megvalósítását a legerélyesebben sürgeti. Nem is emliti azt, liogy a lassú, békés fejlődést kell bevárni, hanem egyenesen erőszakos módon, detronizálás utján kívánja a kitűzött célt elérni. A köztársasági eszme erőpróbájaként ugyanis mindjárt a cikk elején a francia forradalomra mutat, amikor ez az eszme „trónust döntött romba", „koronát tört össze". Később a magyar nemzet legnagyobb tetteiként azt emliti, amikor az ónodi országgyűlésen és a debreceni nagytemplomban az uralkodóházat detronizálták. Azt hangoztatja idézve a cikk, liogy „a 49. zászló, azt leejteni sohasem szabad!" Harcról, ökölbe szoritott kezekről, királyi trónusok porbadöntéséről és királyi koronák összetöréséről beszél s nyíltan hangoztatja, hogy a köztársaságért harcolni kell az utonállókkal, vagyis a királyság híveivel szemben. Mindéi a békés fejlődés gondolatával össze nem egyeztethető. Nem az értelemhez, hanem a szenvedélyhez szól. Nem meggyőzni, hanem terrorizálni akar, amikor a királyságnak, ennek a több mint 900 éves ősi magyar intézménynek védőit megvesztegethető, önző és romlott lelkű embereknek mondja s ugy tünteti föl a dolgot, mintha az igazi férfiak, a becsületes emberek csak köztársasági érzelműek lehetnének. Ugyanazt a célt szolgálja az a kijelentése is, amely szerint megfizetett történetírás az, amely a trónfosztást kárhozatosnak tartja; gyáva az. aki a debreceni nagytemplom küszöbéről visszakullog, vagyis aki a trónfosztástól visszariad. A cikkben hirdetett eszme tehát alkotmányos uton egyoldalulag meg nem valósítható; de meg a cikk nem is annak alkotmányos, hanem erőszakos megvalósítását hirdeti, mert idézett kitételei félreismerhetetlenül a legmesszebbmenő erőszakot jelképezik, tehát alkalmasak az erőszakos eszközökre ragadó lelki hangulatok és indulatok felkeltésére. de arra iránvitanak is. A kifejtettekből kétségtelen, hogy a vád alapjául megjelölt cikk kitételeivel az alkotmányos magyar királyság államformáját megtámadta. Ezen cselekmény a Btk. 173. teában megbatározott vétség tényállását megállapítja s ezért a vádemelés indokolt. A hatáskört az Élt. 15. tea állapítja meg. Pzeged, 1912 január 24. Dr Szapár s. k., kir. ügyész. Aggasztó a külügyminiszter állapota. Bécsből jelentik, hogy Aehrenthal gróf külügyminiszter állapotáról orvosai ma olyan jelentést adtak ki, amelynek elolvasása után mindenki, aki az orvosi dolgokban csak némileg is jártas, tisztában lehet vele, hogy Aehrenthal gróf napjai meg vannak számlálva. A jelentés igy szól: A hosszabb idő óta. leukémiában szenvedő Aehrenthal gróf közös külügyminiszter állapota változattanul igen komoly. Az orrból a fülbe irányuló vérzés, a szájnyálkahártyán és a bőrön át való vérzés is szinte állandó. A vérszegénység és a beteg vérösszetétel-foka rendkívül nagymértékű, ami a szívműködést, a táplálékvételt és a beteg egész erőbeli állapotát rendkívül gyöngíti. Öntudat ezidő szerint tiszta. Bécs, 1912 február 14. Ortner tanár, Biehl tanár, törzsorvos, Gieger dr udvari tanácsos. A külügyminiszter betegsége: a leukémia, a legveszedelmesebb dolgok egyike. Annyit jelent ez a baj, liogy a betegnek vérében az úgynevezett fehér vér-testecskék nagyon elszaporodtak a vörös vértestecskék, rovására. Ez a baj föltétlenül halálos, még eddig egy esetben sem sikerült a gyógyítás. A legjobb esetben másfél esztendeig tengődik a beteg, de ez esetek nagy többségében pár hét lefolyása alatt véget vet szenvedéseinek a halál. Aehrenthal gróf már rég idő óta szenved e bajban ós a beavatottak már betek óta tisztában vannak azzal, hogy Aehrenthal menthetetlen. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtök: Leányvásár, operett. (Bemutató. Páros V3-) Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan 2/a.) Szombat: Leányvásár, operett. Páros3la.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. — Este: Leányvásár, operett. (Bérletszünet.) * A képzőművészeti társulat választmányi ülése. A szegedi képzőművészeti társulat választmánya kedden délután hat órakor értekezletet tartott Csernovics Agenor elnöklésével. Elhatározta a választmány, hogy a társulat húsvétkor tárlatot rendez, amelyet iparművészeti kiállítással hoz kapcsolatba. Elhatározta továbbá, hogy február—március folyamán két mütörténelmi és iparművészeti fölolvasást tart, a fölolvasók budapesti szakemberek lesznek. Végül elhatározta, hogy a tagok részére csekély előfizetési dijért megszerzi a Művészet és az Iparművészet cirnü folyóiratokat. Az ülés végén a társulat buzgó és érdemes titkára: Kun József bejelentette, hogy egészségi állapotára való tekintettel lemond a tisztségéről. Mivel lemondásához a választmány kérelme ellenére is ragaszkodik, azt tudomásul vették. A tisztség betöltéséig Kun József vezetni fogja az ügyeket. * Klasszikus irodalmi est. A Lloyd-nagytermében február 25-én este hat órakor tartandó klasszikus irodalmi est iránt páratlanul nagy az érdeklődés. Zátony Kálmán művészi vállalkozásának előreláthatólag értékes sikere lesz. A klasszikus irodalmi estét a környékbeli nagyobb városokban is megismétlik. Jegyek már péntektől kezdve válthatók a Békéi-féle liirlapirodában és a színházi pénztárnál. A jegyek árai: első hely három korona, második hely két korona, harmadik hely egy korona. Diákjegy ötven (fillér. * Eredeti premier Szabadkán. A szabadkai színházban kedden este premier volt. Radó Imre, a tehetséges fiatal szabadkai iró Esküvő előtt cittnü Üiáromföllvoná'sos színmüvét mutatták be. A darab ió előadásiban kerül színre és figyelemreméltó sikere volt. * Az olaszok kifütyülték a Chanteclert. Milánóból jelentik: Aseoliban tegnap játszották először Rostand Chanteclerjét. A hazafias diákság nagy tüntetést rendezett Franciaország ellen és megzavarta a bemutató előadást, Alig búzták fel a függönyt, az ifjak rázendítettek a nemzeti himnuszra s a színpadon megbökkentek a színészek. Le Franciaországgal! Éljen a háború! zúgott a közönség, a függönyt le kellett ereszteni s a premier elmaradt