Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-11 / 34. szám
1912. február ,7. i DELMAGYARORSZÁG 5 gyönyörködni a világirodalom klasszikus remekeinek nivós interpretálásában. Az irodalmi est programját a napokban részleteden közlik. - • •* • — A politikai heiyzeí. (Khuen Bécsben. — A katonai reformok. Szerdán döl el a parlamenti helyzet.) (Saját tudósítónktól.) Héderváry gróf szombaton dél óta újra Bécsben van, ahová .magával vitte a tegnapi minisztertanács határozatát, mely a véderőjavaslaton való rnódositáscikat és megszövegezését tartalmazza. A dcntés esélyei igy újra Bécsiben érlelődnek s a miniszterelnök a királynál való 'kihallgatáson és az osztrák kormány tagjaival való ujafc'bi tanácskozáson igyekszik a 'helyzetet tisztázni. Ha azután a ikormányel-nök Bécsiből kész megállapodást és teljes fölhatalmazást hoz le Budapestre, akkor az ellenzéki vezérekkel való tanácskozásra kerül a sor. E tanácskozáson fordul meg a kérdés: hozott-e a miniszteréinek az ellenzék nagyobbik részét kielégítő engedményeket, vagy sem, béke lesz-e, vagy uj harc következik. A politikai partok erre vonatkozó állásfoglalása a képviselőház szerdai ülésén fog a nyilvánosság elé kerülni. A tegnapii minisztertanács Héderváry Károly gróf miniszterelnök propoz'iciói alapján megszövegezte annak a tárgyalásnak eredményét, melyet a -miniszterelnök a véderőreform módosítása érdekében egyrészt a magyar ellenzék vezéreivel, másrészt az osztrák miniszterekkel folytatott. Hogy a miniszterelnök tárgyalása sok tekintetben csakugyan pozitív eredmény nyel járt, bizonyltja az a körülmény, ihogy katonai részről e tárgyalások következményeképen máris foglalkoznak a javaslatokon szükségessé vált módosítások előkészítésével. Tegnap óta egy katonai bizottság tanácskozik Budapesten, a közös hadügyminisztérium, az osztrák landwehr és a honvédelmi minisztérium kiküldötteiből, Günzl altábornagynak, Auffenbcrg közös hadügyminiszter helyettesének elnöklésévell. Ez a bizottság az Apponyi-féle pontozatok alapján sorra veszi a véderőreform kifogásolt szakaszait s a revízióra szoruló rendelkezéseiket. A bizottság munkája azonban, tudomásunk szerint, túlterjed az ellenzék álltai kívánt s a hadvezetőség által nem ellenzett változtatásokon s egyebek közt a javaslat nyolcadik paragrafusának módosítását is tárgyalási körébe vonta. Ez a szakasz tudvalevően a szolgálati idő megállapításáról rendelkezik. Nem lehetetlen tehát, h-ogy az ellenzéki kifogásokén kivül a hadvezetőség az alkalmat használva, a maga részéről is ajánlani fog bizonyos változtatásokat, amelyek azonban magától érthetően, tisztán katonai természetűek lesznek. A. hadügyminisztérium, ugy látszik, a bizottság delegátusával is -bizonyítani kivánta, hogy a magyar kormány óhajtásait a legkomolyabban fontolóra veszi s a dolog sürgős voltára tekintettel már most foglalkozik keresztülvitelük módozataival. xt; - v . jygfts gtmt Kina és kultúrájának forradalma Irta Ku-Hung-Ming.*) A kinai-japán -háború hozta először közvetlenül Kina kapui elé és régi kuluturájába Európa teljesen materialista civilizációjának félelmetes szörnyetegét. A háború előtt a kínai irók csak csodálkoztak ezien félelmetes szörnyeteg fölött: gyűlölték és utálták, de még -mindig megvetették bizonyos felkig és igyekeztek tudomást nem venni arról, hogy ez a szörnyeteg nagy károkat okozhat a kínai népnek és kultúrájának. A szörnyeteg távol volt, messze Európában, másik földrészen: a veszedelem is távolinak látszott. De a kinai-japán há-boru után az egyetlen valami, -amely Kinát és fcul-turáját ettől a félelmetes szörnyetegtől elválasztotta, már csak egy keskeny viz, a keletkinai tenger volt. Most már rendkívül nagy félelem fogta dl a kinai -Írástudókat. Végül is közvetlenül fenyegető lehetőség tel való félelem, hogy a materialista civilizáció, ez a szörnyeteg Kinát és kulturáját. meghódíthatja, az -aísóbb néposztályokra is átragadt és Északik-ina egész parasztságát megvadította. Mint a boxerek föllázadtak és a mandsu-ariszíokráeia segítségére siették. Az elhunyt özvegy császárné minden tőle-telhetőt elkövetett, hogy kivezető utat találjon e-bből a kritikus -helyzetből. Amikor azonban hire érkezett Pekingbe, hogy az idegen admirálisok rohamot intéztek a Takui erődök ellen, az özvegy császárné is arra a meggyőződésre jutott, hogy a íegy-őzöttnek egyetlen menekvése van: az, liogy ne reméljen menekvést és ki-adta a parancsot, hogy bombázzák az idegen követségeket. A mandzsu-dinasztia a parasztsággal egveteimben igy tette meg utolsó, kétségbeesett kísérletét, hogy puszta kézzel és ököllel a tengerbe hányja a modern európai civilizációt minden idegennél együtt. Ez volt a nemzet utolsó kísérlete, hogy megmentse a kinai kultúrát a rendelkezésére álló saját eszközeivel: a mandzsu-arisztokrácia hősiességével és a de-rék boxer-legények halálig való hűségével, akik, mint a boxer-fölkelés idején Seymour ádmirális tisztjei jelentették, közvetlenül a modern ágyúik torkáig rohantak. A kísérlet bálull ütött ki. És ezen balsiker révén jutott a kinai nép arra a helytelen következtetésre, hogv a saját kultúrájának segédeszközei hatástalanok és eredménvtelenek a modern európai népek -materialista civilizációjának romboló erőivell szemben. Kínában ma az a tragikum, hogy az egész nemzet elszánta magát arra, hogy elveti saját kulturáját és elfogadja a modern európai kulturát, de az egész birodalomban nincsen egyetlen müveit ember, aki a legtávolabbról is csak sejtené, hogy mi az európai kultura a maga mivoltában. Amióta az európaiak Kin-ába jötteik, mi, kínaiak megkísértettük, hogy ellentálljunk a materialista eurón a i civilizáció romboló erőinek és megakadályozzuk, hogy az károkat okozzon a jó kormányzatnak és az igazi kulturának. Balsiker ért bennünket. Vezetőink. akikkél harcoltunk, valamennyien meghaltak. Azlt kérdezzük magunktól: mi tévők ' legyünk? Kénytelenek leszünk végignézni, amint régi kultúráinkat elsö-prik vagy történhetik-e vala-mi, a-mi ezt a katasztrófát -megakadályozza? És itt látom, miként várnak reám ellenségeim, szem-ükben éhes örömmel. De csalatkozni fognak. *) Ku-Hung-Ming a modern Kina egyik legnevesebb irőja, aki azonban nem tud megbarátkozni az ujabb i-ányu fejlődéssel és elkeseredett lemondással igyeksz'k a régi, az arisztokrata Kina és a régi kinai kultura védelmére kelni. Ez a küzdelem azonban teljesen hiábavaló, mert mint maga is elismeri, a mode n villamoskocsi halálra gázolja azt, aki puszta ököllel akarja haladásában meggátolni. A kinai forradalom kitörése és a köztársasági eszme győzelmének idején mindenesetre.igen érdekes ennek az írónak a fölfogásaKülÖnbÖZŐ módja van annak, hogy küzdjünk és legyőzzük a társadalmi vagy politikai igazságtalanságokat. Egy konkrét példával fogom ezt megmagyarázni. Tegyük föl, hogy Shanghaiban él egy adófizető, aki ileikirs-meretében meg van győződve arról, hogy a a Sanghajban levő villamos városi vasutak nemcsak hogy fölöslegesek, hanem szükségszerűen a lakosság demokratizálására vezető intézmények. Ezzel a -meggyőződéssel, mint adófizető tiüíakozhatjk a sinek lerakása elten. Ha tiltakozását nem hallgatják meg, akkor vagy egyedül, vagy néhány rokonérzésü emberrel kiáll az utcára és a kocsivezetőt az elé a kényszerűség elé á'Mitja, hogy vagy megállítja a villamost, vagy pedig keresztül gázol a testén. Ha pedig a kocsi -meg ne-m áll, akikor öklével támad a villamosnak. Ez esetben, ha a rendőrség nem volna kéznél, az ostoba adófizető azzal végezné, hogy fölismerhetetten tc-meggé lapítanák és Shanghaiban továbbra is -megmaradna a villamos. Ez volt az a módszer, a-mélye-t Tuan herceg ós a boxerek az európai civilizáció ellen való küzdelmükben választottak. Másod'k módszer az volna, hogy -a villamost bojkottálják. De a bojkott nem erkölcsi erő és sohasem lesz alkalmas a-rra, Ih-ogy társadalmi károkat -helyrehozzon. Tolsztoj Leó egy hozzám intézett nyílt levelében mégis ezt a módszert ajánlotta. Tcllsztoj módszere nem uj. A -buddhizmus is, azon törekvésében, hogy a világot reformálja, a bojkotthoz folyamodik. Ha a világ rossz, a -buddhista !eborot'váltatjá a fejéit, kolostorba megy és bojkottálja a világot. De ebben az esetben a világ még rosszabb lesz s amikor még jobban megromlott, végül annyira jut, hogy -fölégeti a kolostort a bojkottálókkal együtt. A társadalmi -bajokat sohasem lelhet bojkottal kiküszöbölni, mert a bojkott önzés és erkölcstelen zsarnokság. Erkölcstelen cselekmény valamely intézményt bojkottálnunk azért, mert azt heilytellenn-ek tartjuk és bojkott s-oha sem fogja megjavítani ezt az intézményt, még akikor sem, Iha ez tényleg rossz és erkölcstelen intézmény is. A legutolsó mód-szer, melyet az adófizető alkalmazhat, aki a villamosvasutat veszedelmesnek é-s fölöslegesnek tartja, a következő: Nem kell a villamost -bojkottálnia, sőt használhatja is azt. De a -maga privát vagy nyilvános életében o-ly önérzetesnek és tökéletesnek kell lennie, Ihogy Sanghai valamennyi lakosa ti-sztel-ettell tekintsen rá. Amikor polgártársainak ez a tisztelete áll -mögötte, mint -erkölcsi hatalom, -elmehet az adófizetők gyűlésére és mivel azok tiszteletből csalk őreá és nem másra hallgatnak, meggyőzheti őket arról, hogy Sanghai'ban a villamos -káros és fölösleges és igy lehetővé válik, hogy arra birja őket, hogy szabad elhatározásuk-bői beszüntessék a villamost. Ez Konfucius módszere a szociális és politikai igazságtalanságdk megszüntetésére és a világ megjavítására, mert az önbecsüléssel telt élettel és tökéletességgel hatalomra teszünk szert. Konfucius azt mondja,: ,.A nemes egyszerűségben és komolyságban töltött életéve! tud csak békességet és rendet teremteni a világon". Ez az egyetlen hatalom, amelyre Kina támaszkotíhatik, hogy régi kultúráját megmentse az eu-rópai népek materialista civilizációjának romboló erőitől. Mi kínaiak mint nemzet még alig használtuk a kinai kulturának -ezt az egy valódi hatalmát a modern európai civilizációval szemben folytatott küzdelmünkben. Maga-m is, mint kinai, -csak most ismertem fötl a hibát, ami azt okozta, hogy máig olyan keveset tudtam tenni -magamért és a világért, mert nem ismertem az egyetlen módszert, amely igazi sikerre Vezetne az életben, azt a módszert ugyanis, amellyel az ember saját sorsát irányítja, energiáját arra -központosítja, hogy Konfucius sz'erint egyszerű, igazságos és kn, moly életet éljen, j /