Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-04 / 3. szám

191?. január 4. DÉLMAGYARORSZÁG 7 — Besülöm és tisztelem kegyeteket és még ;gyszer köszönöm, hogy meglátogatott. Eltelve a varázszsal, mely e nagy pap lel­kéből árad és bizonyos magasztos hangulat­ban értem a földszinti folyosóra. Haverda öröksége. — Megítélték a véres hagyatékot. — (Saját tudósítónktól.) Milyen játéka a sorsnak! Haverda Mária, a törvényszék Íté­letével hozzájárult ahoz a vagyonhoz, ame­lyért Vojthával és Jánossyval együtt meg­gyilkolta az édesanyját. Öt esztendővel eze­lőtt indította meg a végrendeleti pört édes­anyja, illetve az apja, néhai Haverda Boldi­zsár hagyatéka ellen. A falánk, élvezetre vá­gyó, kövér asszonynak pénzre volt szüksége: életre, kalapra, ruhára, kávéházra, orfeum­ra és nem volt. Két letörött ember állott mel­lette, akiket még neki kellett segíteni. Min­den azon fordult meg, hogy a polgárt pör nem akart eldőlni. Ha idején meghozzák az Íté­letet, ha Haverda Mária idején megkapja a pénzét, most itt élne közöttünk. Nyilván gummirádlin járna vagy autóban ülve Vojtha és Jánossy között . . . A szabadkai királyi törvényszék tegnap hozott Ítéletet abban a pörben, amelyet Ha­verda Mária 1906. októberében indított Ha­verda Boldizsár .végrendelete ellen. Az öt évig húzódó pörben a polgári bíróság Ha­verda Máriának adott igazat és köteles örök­részét 71.559 korona 97 fülérben állapította meg. amelyből a kiadott összegek levonásá­val 48.285 korona 97 fillér tőke és ennek 1906 május 25. napjától számított 5 százalé­kos* kamatai illetik meg a Mária-Nosztrán raboskodó Máriát. 1906. májusában halt meg Haverda Ma­riska apja, Haverda Boldizsár, aki a vég­rendeletében — mint a háromszor megismé­telt tárgyalás adataiból eléggé ismeretes — a nagy vagvon egyetlen örökösévé Haverda Boldizsárnét tette meg. Anya és leány kö­zött innen datálódott az az embertelen vi­szálykodás, amely a gyilkolásig fajult. Az első lépés az volt, hogy Haverda Mariska büntető följelentést tett anyja ellen, amely­ben azzal vádolta az özvegyet, hogy a ha­gyatékhoz tartozó ingóságokat és értékeket ellopta. Ezzel a följelentéssel Haverda Mária nem ért célt. Ekkor, 1906. októberében, a végrendelet érvénvtelenitése végett adott be keresetet a szabadkai királyi törvényszék­hez. És azóta öt és fél esztendő mult el. Má­ria súlyos idői, amikor most megjött az ítélet. Haverda Máriának azonban kevés öröme lesz az ítéletben. Amit az engedményesek el nem vittek a vagyonból, azt a hitelezők fog­lalták le. A hosszú ideig tartó nörben Haverda Ma­riska következő engedményesei szerepelnek: Szabadkai Takarékpénztár, Berger Mór, Csernetics János, Közgazdasági Bank rt„ Klein Pál Linót és az ő engedményese: az Országos Tisztviselő Bank rt. A törvényszék érvénytelennek mondta ki Haverda Boldizsár végrendeletének azt a részét, amelvik Haverda Mária törvényes örökrészét sérti; ezt az örökrészt pedig 71.599 korona 97 fillérben állapítja meg. A köteles rész összegéből kitűnik az is, hogy a bünper során támadt hírek ellenében Ha­verda-milliókról szó sem léhetett. A bírósági értékelés szerint különben Haverda Boldizsár vagyona a halála idejében 174.725 korona volt. A perben szereplő ügyvédek, egész sereg: Klein Mátyás dr, Petrovich János dr, Ker­tész Ignác dr, Hajdú Vojnits József dr, Fuchs Elemár dr, Kovács Dezső dr, Vécsei Samu dr, Brenner József dr és Bolics Jó­zsef dr. Az ítélet ellen valamennyien felebbe­zést jelentenek be. A Haverda-pör tehát még nem kerül le a napirendről és ha a közönsé­get már nem is, de a bíróságot bizonyára még sokáig fogja foglalkoztatni az elcsende­sült Mária. NAPI HIREK Zugárus paprikahamisitók. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben gyakran volt alkalmunk írni a szegedi pap­rika körül fölmerült bajokról. Sajnos, újra egy olyan eset akadt, amely alkalmas lenne arra, hogy ártson a szegedi paprika jó hír­nevének. Épen azért, a tisztességes szegedi paprikaárusok érdekében nagyon _ fontosnak tartjuk, hogy ezzel az esettel részletesen fog­lalkozzunk s magyarázatát adva elejét ve­gyük annak, hogy az esetet a szegedi pap­rikakereskedők rovására irják. Annak idején, mintegy két hónappal az­előtt egyik fővárosi napilap egy Szabadkán történt paprika hamisítással kapcsolatban a szegedi paprika válságáról irt, megállapít­ván azt, hogy Szegeden hamisítják a papri­kát és pedig azért, mert a termelés nem fedi a szükségletet és ilymódon akarják ugy — ahogy a termelés hiányát pótolni. Ugyanakkor részletesen foglalkoztunk az esettel s több tekintélyes szegedi paprika­kereskedő és ekszporteurt megkérdeztünk, hogy mi igaz a hírből. Kérdésünkre azt a teljesen megnyugtató és föltétlenül elfoga­dandó választ .kaptuk, hogy a szegedi pap­rikának általánosságban való hamisításáról elterjedt Wr közönséges rágalom, melynek természetes cáfolata magában a dolog kivi­hetetlenségében van. A nagyban való hami­sítás már azért sem lehetséges, mert minden valamire való szegedi paprika-malom nagy­számú munkáskézzel dolgozik és lehetetlen lenne azokkal hamisítást végeztetni a nélkül, hogy az rövid idő alatt ki ne derüljön. Hami­sítani csak egyes kis árusoknak van, módjuk • ban, olyanoknak, akik tanyákon, eldugott he­lyiségekben maguk, vagy családtagjaik se­gítségével képesek a kis mennyiségű papri­kájukat hamisítani s azzal ily módon jobb árat elérni. Természetes, még az ilyen eset is csak ki­vételes és a legritkábban fordulhat elő, mert Szeged város hatósága féltő gonddal ügyei arra, hogy a szegedi paprika jó hírnevének ártó hamisításokat lehetetlenné tegye, s a mennyiben a legszigorúbb ellenőrzés dacára is arra vetemednének egyes zugárusok, ugy akkor olyan példásan szigorú büntetést sta­tuál, hogy a legkapzsibb és legmegátalkodot­tabb méregkeverő is meggondolja magát, mi­előtt a paprikahamisitásra szánná rá magát. Ilyen példás és jól megérdemelt szigorú büntetést rótt ki a szegedi rendőrbiróság Papp Mátyás, röszkei paprika-termelőre és feleségére. Szalay József dr főkapitányhe­lyettes hozta ezt a szigorú ítéletet, mely te­temes pénzbírság mellett egy hónapi fogház­büntetéssel sújtotta a kapzsi paprika-zug­árust. Sánta Józsefné, született Kcri Anna röszkeszentrmháiy teleki paprikakofa szep­tember 8-án feljelentést tett a szegedi rend­őrbiróságon, hogy neki Papp Mátyás röszkei paprikatermelő és felesége hamisított papri­kát adtak el a Valéria-téri piacon. A rend­őrség nyomban mintát vett Pappék papriká­jából, amit azután vegyvizsgáiatnak vetettek alá, melynek eredményeü! kiderült, hogy a paprika paprika-fukszinnal volt festve. A ha­misítást ugy eszközük, hogy még csöves ál­lapotban rászórják a íukszint a paprikára, azt ugy megőrlik és kész a hamis paprika. Ezzel az eljárással ugyan nem lesz több a paprikamennyiség, de szinre szebb és tet­szetősebb és mint prima minőségű paprika jobb áron lőhet eladni. Pappék az eljárás során tagadták a hami­sítást. Annyit ismertek csak be, hogy már­cius óta állandóan ilyen paprikát hoztak a szegedi piacra. Papp Mátyás egy izben — májusban — meg is volt már büntetve hamis paprika forgálombahozataláért 40 koronára. Szalay József dr rendőrbiró ezért Papp Mátyást, mivel már hamisításért büntetve volt, ma egy havi elzárásra és további 15 napi elzárásra átváltoztatható 300 korona pénzbüntetésre, Papp Mátyásnét pedig 100 korona fő- és 100 korona mellékbüntetésre, vagy öt-öt napi elzárásra ítélte. Kötelezte őket 30—30 korona vegyvizsgálati költség megtérítésére és az Ítéletnek jogerőre emel­kedésekor egy szegedi lapban való közzété­telére. Az elitélt paprikahamisitók az ítélet ellen fölebbeztek Szeged város tanácsához. Azt hisszük azonban, hogy a fölebbezési fórum­nak, mint Szeged közgazdasági érdekeit na­gyon átérző és megértő hatóságnak szintén lesz annyi belátása, mint a rendőrbiróság­nak és a tisztességes szegedi paprikatermelők és kereskedők érdekében teljes szigorában fogja meghagyni a rendőrbiróság Ítéletét. Igy kell eljárni, ha azt akarjuk, hogy bizonyos Makovetz nevü bécsi kereskedők ne teljes joggal forduljanak a szegedi rendőrséghez, hogy ajánljon neki megbízható szegedi pap­rikakereskedő céget. — Tallián Béla báró. Annak idején megírtuk, hogy a király Tallián Béla török­kanizsai képviselőt, volt földmivelésügyi mi­nisztert bárói rangra emelte. Tallián Béla ki­tüntetése általános örömet keltett Szegeden, annál is inkább, mert a báró, aki Szeged első kerületének is volt a képviselője, állandó jó­akarattal viseltetik Szeged iránt és Szeged ügyeit mindig támogatja nagy befolyásával. A hygienikus Csak na révén lett * | világhírű noseg ?tií; a valódi IP^^iLi kaucsuk-cipősarok Palma kaucsuk ágybetét minősége elsőrangú

Next

/
Oldalképek
Tartalom