Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-20 / 16. szám

4 DÉLMACIYARORSZÁO 1912. január 24. Szegedhez egy tizenkilencezer lakósu város este hét órakor már teljesen izolálva legyen. Tegyük fel, liogy a jelen esetben egy borzalmas vasúti szerencsétlenségről lett volna szó. Már most ebben az, esetben sem lehetett volna Dorozsmával érimkézmi? Épen igy vagyunk a itöbbi kisebb városokkal és nagyobb községekkel is, mert bánqj .történjék este hét órakor, már arról telefonicé tudomást nem szerezhet sé Szeged, só.Budapest, — senki! Ezen a rendeleten a modfern, hírszolgálat érdekében változtatni ke/léne. Odipusz meséje a valóságban. • • • • ' . • I. {j.' • • . i. •" . t . — Tudatlanok bűnei Kisteleken. — (Saját tudósítónktól.) A legborzalmasabb, a legrettenetesebb bűnök.'egyike: a. vérfertőzés, mely rendszerint csak á kultúrától távol eső, a tudatlanság sötétségében fordul elő. A klasszikus-kor ödipuszátr aki az édesanyjának a szeretője lett, évezredeken át nyilvánosságon tartotta a/.hűn borzalmassága. Most ugvanez .a büö ismétlődött meg a Msteteki imyakm. , , ; * Pénteken a szegedi királyi ügyészség fogházába szállítottak a kisteleki tanyákról egy idősebb asszonyt meg-aJyVL akik évqk sora óta. térmészeteilenes viszonyban élték együtt, anélkül, hogy rettenetes bümikrői tudomásuk lett volna. Nem játszott közbe semmi véletlen, hogy ne ismerjék- egymást anya és fiu, de a bűnük azért tudattalan, mert végtelen lelki .sötétségükben nem is gondolták, hpgy együttélésük bün.a természet és az emberi törvények ellen. Özvegy Pap Mihályné, most 57 éves kisteleki tanyai asszonynak ezelőtt tizennyolc évvel halt el az ura. Felnőtt, - férj, halálakor tizenhét éves fiukkal, ifjabb Pap Mihálylyal az asszony a legut#>bi „időkig természetellenes viszonyt, iolyitátott, . amelyből egy gyermek is származott: A kisteleki tar nyákon tudtak ugyan- a/.borzalmas dologról, de teljes közömbösséget. tanúsítottak iránta. A természetellenes viszony már tizenhárom év óta tartott. A. viszonyból gyermekük is született, aki most töltötte .be a tizenharmadik életévét, de még lúnes se megkeresztelve, sem iskolába beíratva. Ugy élt az a bűnös emberpár, mint az őserdők vadja. Sem a vallásról, sem a törvényekről. nem tudtak .semmit. < __ A kis gyereket, aki az apjának testvére, a nagyanyjának fia és egyúttal unokája is, valószínűleg azért nem keresztelték meg, mer, ez esetben kitudódott voina szörnyű bűnük. Azonban a gyermek iskolába járt és épen ez volt a vesztük. Ép ez derítette ki végre a szinte hihetetlen bűnt, amelynek a görög mitdógiabelí párja korántsem; ennyire borzalmas, mert hiszen a tanyai ödipusz tudta, hogy akivel együttélt, mjnt feleségével, az .az édesanyja. - 1 A kisteleki jegyző hivatalába idézte Pap 'Miihályékat, mert a fiu jvat nem járatták az iskolába. Ekkor derült ki a megdöbbentő bün, . A jegyző megdöbben,t, mikor megtudta a valót. Papék is elcsodálkoztak, hogy az, amit ok tették, óriási bün, tiltja a vallás, tiltja a áörvény. f .' — Hát ezt csak szabad. | — Nem szabad azt. — Nem ártottunk mi ezzel senkinek. Talán az jobb lett volna, ha a fiam más asszonyát csábitotta volna ci A biinös házaspárt pénzteÉin délelőtt hozták be Szegedre, az ügyészség , fogházába. A fiút pedig a menhcly/rp, Papék egyedre vizsgálati 'faghÁzíffMí.-íH^^dníik-. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 3/3.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, népies vigjáték. Bemutató (Bérletszünet.) 3 Gyönge hét a színházban. A sziniigyi bizottság pénteki ülésén azok a szinügyi bizottsági tagok, akik jóindulattal viseltetnek Almást Endre színigazgató iránt, beszélgetés köziben konstatálták, hogy az elmúlt színházi hét nagyon gyönge volt. Alig volt publikum a színházban. Ez az állapot nagyon jellemző a szegedi színházra. Ha a szezonban, a leghidegebb téli estéken sem mennek el az emberek a színházba, ez csak azt jelenti, liogy a szegedi publikum ma már kellő mértékére tudja leszállítani az előadások művészi és egyéb értékét és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a pénzért látni és élvezni is akar. Művészeket és művészetet. Minthogy azonban ebből a kettőből a szegedi színházban nagyon, kevés akad, a közönség inkább olyan helyen tölti el az idejét, ahol kellemesebb szórakozásban van része. * A sziniigyi bizottság ülése. A sziniigyi bizottság pénteken délután ülést tartott. Az ülésen a betegsége miatt távollevő Gaál Endre dr tanácsos helyett Weiner Miksa elnökölt. Bárdoss Béla vezette a jegyzőkönyvet és Becsey Károly dr, Csernovics Agenor, Kovács János, Szmollény Nándor és Wimmer Fülöp vettek részt a tanácskozáson, amely mindössze néhány percig tartott. A bizottság tudomásul vette a kétheti miisort, — miután egyebet rrern tehetett — és ezzel véget is ért az ülés. ( * A Nemzeti Színház tagjai a moziban. Többször irtunk már arról, hogy a Nemzeti Színház tagja és Neumann József projektográf-igazgató között tárgyalások folynak arra nézve, hogy a Nemzeti Szinház művészei a mozi száimára néhány darabot eljátszanak. Miután a színészek szereplésére, mióta a Burg-szinház tagjai is felléptek a moziban, elvi akadályok nincsenek, a vállalkozás megvalósítását csupán az a körülmény késlelteti, hogy a hideg téli idő nem alkalmas a felvételek megtételére. Ujabban az a terv jutott előtérbe, hogy- a tavaszi idő kezdetén, a Nemzeti Szinház Gizélla-uti diszlettelepén fogják a felvételekét eszközölni, megfelelő honorárium mellett, melynek az összegét a színészek és a vállalkozó közösen fogják megállapítani. * Krúdy Gyula színdarabja. A kiváló ma" gyar elbeszélő, Krúdy Gyula, Pesti farsang címen a napokban egy hosszabb egyfelvonásos színdarabot fejezett be, A darab meséje a katvanhetes évek közepén játszik, a kiegyezés előestéjén, mikor a magyal* világ njra megerősödik a fővárosban és az országban s divatba jönnek a hazafias bálák, melyek a Redutba csődítik a régi Pest szépeit., Hét szereplője van a darabnak, ezek között Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és Bálás Sándor alakjai köré fonódik a mese főszála, melynek minden részlete, anélkül, hogy névvel az egész darab folyamán egyszer is megneveznék, Petőfi költői és erkölcsi zsenialitásának nagyszerűségét zengi. Ugy értesülünk, hogy Krúdy Gyula a Nemzeti Színházhoz fogja érdekes darabját benyújtani, * Müvészestély Makón. A makói társadalmi .egyesület meghivá§ára szombaton •este az egyesületnek a Korona-szálló emeletén levő helyiségeiben -szegedi faíírvésztársaság fog előadást tartani. Az estélyen Harsányt Margit, Wirth Sári és Csomaffdy karmester szerepelnek. Harsány! Margit drámai szavalatokat ad elő, Wirth Sári a legújabb kuplékat énekli, Szatmári pedig vegyes dalokat énekel. Az estély 8 órakor kezdődik. Báli férfidivat. A szegedi bálák tudósitóí hasábokban számolnak be a hölgyek mesébe illő toilottjeiről, inig arról, hogy a szegedi dzsentlmének milyen ruhákban jelennek meg az elegáns bálakon, hallgat a krónika. A jól nekilendült farsang elején nem felesleges talán néhány szóval az idei férfidivatról is megemlékezni. Nem egy karriérnek volt már megindító rugója a jó megjelenés és ennek lényeges segitő-eszköze: a ruházat, Ezt a mai aranyifjúság már tudja, de mivelhogy minden eltökélés sikeres keresztülviteléhez gyakorlat is szükséges, ilyen tanácsokat csak kevesen nélkülözhetnek el. Hiszen lényeges változásokról nincs szó, csak niianszokról, de ezek is nagyon lényegesek. Igy mindjárt a frakkon történt némi változás. A cipőkben egy keveset megnyúlt s el lehet mondani, hogy ezzel az urak ünnepi ruhája fesztelenebb lett. Valamelyest kerekebb is lett a cipők vágása s ebben a férfidivat parallel halad a nőivel, ami különben állandó jelenség a divat terén. Beszélik, hogy a kiváló agol férfiszabó, Moody, egyszer magából kikelve rontott egyik nőiszabó kollégá j ának: — Mi mindent merészeltek ki, ez már mégis hallatlan! Hisz valóságos maskarát csináltak a nőkből. — Csak lassan, lassan. Ha majd megtagadod a gentlemanek kívánságát, akkor beszélhetsz. De légy esak nyugodt, ma tele szájjal szidják a női divatot s holnap — csaknem akkora szalmakalapokat hordanak, mint a missek . . . De nemcsak vágásban, hanem a pompa kifejtésében is közeledik a férfidivat a sokszor kikacagott nőihez. A selyemhajtókák, szegélyek szerepe egyre nagyobb s a ruhával egyszínű, puritán mellény viselet is divatjamúlt. Még a látszólagos egyszerűség mögött is pompa van. A csillogó arany nem divatos, helyébe iön a szürke —- platina, amely tudvalevőleg ötször olyan drága . . . A cipődivat is követi a nőkét. Félcipőket hordanak a férfiak is. De az elegáns antilopbetót ezeknél sem hiányzik és nem liiányozhatik az áttört flór-liarisnya sem, amely szintén nem kevésbé költséges, mint a nők selyemharisnya-orgiái. Végül, de nem utolsó helyen jön a fehérnemű, az a terület, ahol a férfiaknak mindenkor a legnagyobb passziók kifejtésére nyílik' alkalom. A párisiak már rég abbahagyták azt a „lehetetlen" szokást, hogy a gallérokat rágombolják az ingre, ők már csak olyan ingeket hordanak, amelyeken a gallér a manchettákhoz hasonlóan, rá van varrva az ingre. Ez a szokás természetesen másutt is hódit már és tagadhatatlan, liogy a mellény és nyakkendő sokkal kifogástalanabhnl állnak igy, mint a régi, gallér divat mellett. Hogy egy gallérmosás helyett ilyenformán már ingei, kézélőt is mosatni kell; az olyan áldozat, amelyet az uj divatnak jószivveí meg kell HOZNI-" " ' ÍV >" X-'gzXÁX VM