Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-21 / 17. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 21. mek, aki többé nemcsak apjának a gyermeke (ha házasságon belül született) vagy csak anyjáé (ha házasságon kivül született), hanem mindkét szülőjének gyermeke lesz, akármilyen körülmények közt születik is. Mindaz, amit a társadalom vészit belsőtiizü tehetségek és egyéniek elnyomásával, az átlagasszony becsületes jóakaratának belefojtásá'val, produktív erők élősdivé zsugorításával,, mindaz gazdagítani és mélyíteni fogja az emberi életet, ha ezek az erők felszabadulva elöntik és megtermékenyítik majd a társadalom szikkadt, repedező talaját. Az öt világrész szervezett nőimozgalmának legnemesebb hajtóereje az a vágy, hogy a női erő árja mielőbb felszabadulhasson a nő egyéniségének érvényrejutása és a társadalom igazságosabb berendezése érdekében. A feminista mozgalom világszerte szervezett nők és férfiak sok milliónyi tábora az emberiség elitjét foglalja magában. Annak az uj arisztokráciának a megalapítóit, amely nem erőszakos hőstettekkel, hanem az igazság szenvedélyes kultuszából meríti nemesi jogcímét. Az erőszak, az ököljog uralmának megszüntetését jelenti a feminizmus diadala, ezért feminista mindenki, aki az erőszak helyett jogot és igazságot akar. KOZMETIKA. A szépség kultusza. Rovatvezető: Varró A. Béla. Lehetetlen pontosan az (emberi szépséget meghatározni. Az orvos máskép definiálja azt, mint a művész-ember, máskép a filozófus, a fiatalság ismét máskép ítéli azt meg, mint az érett kor. Minden korban dicsőitették a üvészek, az irók a szépséget és a szép kultusza csak külsőségeiben változott meg, léuyegében ugyanaz maradt, mint volt a kasszikus ókorban. A test szépségének határt szabni nem lehet, mert ugy ézetletérések nem volnának a szép megjelölésében. Különben is individuális az izlés, mert az nemcsak a formák plasztik urnát, színét keresi, hanem befolyással van arra, hogy miként jutnak azok kifejezésre, sőt még a divat zsarnok törvényei által is vezettetnek. Világos, hogy a nemek, a típusok különkülön itélendők meg. A gyermek, égy fiatal leány, a megállapodott férfi, egy idős aszszony sajátos és megfelelően szép lehet. Itt kezdődik az izlés. Az egyikre hatással van a parasztszépség, a másikra mély benyomást tesz valaki, aki Ízlésesen tudja kifejezésre juttatni a szépet, a kozmetika diskrét szobályai szemmel tartásával. Bármennyire különböző legyen is az izlés, az emberiségnél abban mindannyian egyek vagyunk, megtalálni a módot, az ügyességet magunkat díszíteni: (Testet s arcot széppé, kívánatossá tenni, barátunknak, barátnőnknek tetszeni és imponálni. Ha különbözők is az eszközök, amellyel ezt elérni akarjuk, a 'cél azonban mindnyájunknál egy. Tudjuk, hogy egyes szép fajok tatoválják testüket, arcukat; á grönlandiak például sárgára festik arcukat. A legrégibb időben, az ókorban, kendőzték magukat az asszonyok és illatos olajjal kenték férfiak, asszonyok egyaránt testüket, hajukat bodoritották és illatos kenőcsökkel kenték magukat épen ugy, mint ma, sőt ugyanazok a szerek vannak még most is használatban, mint évszázadokkal ezelőtt. A történelem is foglalkozik vele. Az egyiptomi fiatal lányok igy számolnak l>e a feljegyzések, pirosították arcukat és sápadt arcukat kenték illatos dolgokkal és kenőcsökkel bajukat, ujjaik körmeit vörösre, sárgára festették, sőt aranynyal is, mint ahogy az most legújabban divatossá kezd válni. Szempillájukat feketére festették és ismerték azt a szert is, amelylyel a szem pilláját is megnagyobbították, hogy a szem ki fejezésót élénkebbé, szúrósabbá tegyék. Az ókor és középkor irodalmában sok előírást találunk mindenféle és fajta kozmetikai szerekre, melyeket a legújabb kifinomodott és kényes izlés kozmetikája is átvett. Ismerték a toilette legkülönbözőbb titkait és oly tökélyen vitték, liogy nagyobbrészt ezen épült fel a legújabb kor kozmetikája. Érdekesnek tartom az ókor népeinek kozmetikáját, ugy, liogy cikksorozatomba erre ki fogok térni. Ellen Key otthona. — A Wetter-tó partjánl — Stockholm, január. Geyerstam igy szól a Wetter-tóról, melyet Svédországban röviden „Wettern"-nek mondanak: — A Wettern sajátságos tó. Széles, olyan széles, hogy a partján állva, a tengerre gondolunk s amellett olyan mély, olyan kristálytiszta, mint egy mesebeli óriásforrás. Könynyen megmozdul és komoly, majdnem még a tengernél is. Csendesen, mint egy szem nyugszik a napsugárban s mielőtt háromig olvasnánk, már a legmélyebb fenekéig föl van kavarva és hullámai fölcsapnak a felbőkig. Ilyen a Wettern. Amikor a tenger felől jöve a Wetternbéz értem, már messziről hallottam a hullámok vad zenéjét. Előttem az Omberg legszélsőbb csúcsa, mefy messze benyúlik .a tóba, egészen pompás erdőkkel borítva és közepén — a hegyoldalon áll Ellen Key háza — a „Strand". Habozva állottam meg, amint háza küszöbén fogadott. Egyszerű falusi háziasszonynak nézném, lia nem tudnám, hogy ő a női jogok világhírű bajnoka. Hófehér baja a szabad levegőn való- tartózkodástól megbarnult arcot még barnábbnak mutatta. Erősen megfogyott, amellett mégis egészséges, fürge, mozgékony. A folytonos munka — nyáron a kertben, télen a házban — megóvta testének fiatalos hajlékonyságát. „A gyermek százada" szerzőjének háza előtt a praeraffffaeliták valamelyik festményére emlékeztető csodás panoráma tárul fel. A kedves ház kapuja fölött az Ellen Keyre annyira jellemző Goethe-mondás: Mementó vievrc, olvasható. E két szó, még mielőtt belépnénk, sejteti, hogy e házban, távol a világ zajától, gazdag életet élnek. A pitvar falain még több hasonló mondás jáll. A többek közt Thorild svéd tanár, aki száműzve sok évet töltött Stralsundban, e szavakkal van képviselve: „Denna dagen ett lif Ez a nap egy élet). Az egyik falat a Wetter-tó térképe borítja. Fölötte e mondás: „Daer lifvetts liaff oss gett en strand". (Ahol az élet tava nekünk partot adott). Egy másik nagy mappa Svédországot ábrázolja ezen aláírással: „Var forntids land, var framtids land", (Jövőnk országa, multunk országa.) Ellen Key sok éveken át utazta be Európát s kereste azt a helyet, ahova otthonát építhesse. Aki jól ismerte, előre is tudhatta, liogy csakis Svédországban, szülőhonában fog állandóan letelepedni. Imádja ezt a földet. A mikor egy látogató, nyári napon, kerti munka közben lepte meg, Ellen Key habozás nélkül nyújtotta neki poros kezét, mondván: — Svéd föld! A „Strand" minden bútordarabjának megvan a maga története. Balra a pitvartól van a konyha, amelynek minden egyes darabja és célszerű berendezése elárulja, mennyire uralkodik a háziasszony az odlatartozbó női munka fölött. A pitvar másik oldalát az ebédlő és a nappali szoba foglalja el. Mind a két szoba hófehér: a palló, a fal, a menyezet, a bútorzat, a képkeretek — minden. A nagy ablakon beárad a napsugár s a világos helyiségek felragyognak s minket is felvidítanak. Az egyik sarokban alacsony, kerek, puha szofa áll, melyen diszül a nagymama-himzette párna pompázik. Ide képzel magának Ellen Key két boldog emberi lényt, aki a feliéi- kandalló parazsát nézik és a zongorajátékot hallgatják. A „Strand" úrnője különösen büszke az első emeleti két kis vendégszobájára, melyek ablakából remek iklátás nyilik a tóra és erdőre. Ott van Ellen Key óriási dolgozószobája is, mely egyszersmind a hálószobája is s amely egészen világos sárga sziliben van tartva. Ott van könyvtárának legnagyobb része és amelynek az a rendeltetése, liogy a környék ifjúságának kölcsönkönyvtárul szolgáljon. Egy másik helyiség egyik falát pedig forgatható rámák födik, jó képek reprodukcióival, „hogy e félreeső zug lakói nébi fogalmat nyerjenek a nagyvilág művészetéről." Ellen Key háza vasárnaponként nyitva áll az idegeneknek, akik nem is sajnálják a fáradságot, hogy seregesen tóduljanak e bájos otthonoz. Egy ajtó, melyre a sugaras nap van festve, a napfürdőhöz vezet. Itt a „hallgatózó" bronzszobra áll. A férfialak előre bajlik, hogy a tó zúgását hallgathassa s kezét ajkához emeli, liogy hallgatást parancsoljon. Ezt a napsugaras otthont Ellen Key — ha majd örökre elhagyta — munkásnők üdülőhelyének szánta. De ugy, hogy egyidejűleg csak négyen lakják, nem többen: — Hogy érezzék, hogy ez egy olyan otthon, melynek asszonya eltávozott. Az otthon gondolata mindig kitör Ellen Keyből. Minden erejét arra fordítja, hogy magának és másoknak otthont teremtsen. A nők tegyenek házassági ajánlatot. (Saját tudósítónktól.) Bosztonból jelentik, hogy ott a minao érdekes felolvasást tartott a társadalomtudományi iskolában George Willis Cook, a hírneves tudós és a nők politikai egyenjogúsításának lelkes harcosa. Azt hangoztatta felolvasásában, hogy a manapság divatos szokás ellenére a nőknek kellene megkezdeni az udvarlást s nekik kellene megtenni a házasáéi ajánlatot, ha rátaláltak a nekik megfelelő ..igazi férfiura". — Minden körülmények között — mondotta a tudós — a leánynak kellene a házassági ajánlattal előállani, ha olyan férfiura tálát, aki megfelel eszményeinek. Ezt szabadságot a gazdasági függetlenség fogja megadni a nőknek. Mikor a nők politikai egyen.iogositása megvalósul, akkor a nők önmaguk fognak sorsuk felől intézkedni nemcsak politikailag, hanem társadalmi viszonylatokban is. A széptevésben, az udvarlásban, a leányok bizalmatlankodása és szégyenkezése, félénksége, nem egyéb kifogásnál, ürügynél, amely a mostani nevelési rendszernek a hibája. Amikor a nők megtanulják, vagy megtanítják rá őket. hogy természetesen kell cselekedniük. el fognak tűnni az álszerénységnek ezek a jelenségei s a nők akkor maguk fognak házassági ajánlatokat tenni a férfiaknak, aminthogy annak igy is kell lenni. A félénkség és bizalmatlan-kodás nem lényeges részei a női jellemnek, hanem egyszerűen a mostani tanítási rendszer következményei. Vannak indiántörzsek, aliol ezek a jellemvonások épen ellenkezőleg fejlődtek. Ezeknél a fiúgyermek úgynevezett „szerény", bátortalan, szégyenlős. Másik érvelés amellett, hogy a házassági ajánlatot a nőknek kellene megtenni, az, hogy a nők mindinkább jobb és jobb nevelésben részesülnek, mint a férfiak s ennélfogva sokkal ön tudatosabban, sokkal több elővigyázattal választhatnak, mint a férfiak. Ha elérkezik majd az idő, amikor a nők fognak udvarolni, amikor ők fogják megtenni a házassági ajánlatot a megtalált férfinak, mindenesetre .szerencsésebbek, boldogabbak lesznek a házasságok is."