Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-04 / 3. szám

lil. évfolyam, 3 szám Csütörtök, január 4 Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, «=» Korona-utca 15. szám c=i Budapesti szerkesztőség és kiadóhivaial IV., cea Városház-utca 3. szám ELÖFIZETESl AR SZEliEDEft egész évre . R 24— félévre . . . R 12negyedévre . R 6'— egy hónapra R 2' Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre R 28'— félévre . . . R Jó negyedévre . R 7'— ejy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEi'Uis-SMH: Szerkesztőseg 305 c— Kiadóhivatal 83t intet urbán 305 Budapest; szerkesztőseg tcieion-száma 128—12 A jövő világháborúja. Valami ideges nyugtalanság van a levegőbeli. Még nem a vihar, még csak igen távoli villámcikázás, lehet, hogy az is csak túlfeszített érzékeink képzelődése. Néha egy villamos szikra ér is bennünket: ma egy nem is sejtett, csak később felfedezett világháborús veszedelem elmúlása képében, majd egy távolabbi világrészben kimutatott erőpróba alakjában. Egy azonban bizonyos. Az egész világ lázasan, nem is nagyon titokban készülődik valami nagy, jó időkre minden kérdést eldöntő tettre. Háború lesz-e ez, vagy a tulfegyverkezés következtében már előbb összeroppannak-e a hatalmak, ki tudná megmondani. A jövendő tiszta látása senkinek sem jutott osztályrészül. Hanem annál tágabb tere nyilt meg a szines fantáziának, o A dus fantázia terméke az a nemrégiben Genovában megjelent La guerra d'Európa 1921—23. (Az 1921—23-iki európai háború) cimü regény is, melynek szerzője ismeretlen, de általában mondják, hogy maga 111. Viktor Emánuel, az olasz király rejtőzik el a névtelenség homályába. Mint irodalmi értékű munka nem jöhet számitásba ez az utópisztikus regény, de hiszen az effajta'müvek nem is törekesznek erre. Mégis mindenképen érdekel bennünket a tárgy és különösen a valószinii szerző személye épen most, mikor az olasz Főnix madár. Irta Strindberg Ágoston. Szamóca érés idején látta először a lelkészlakban. Sok leányt látott már életében, de ahogy öt meglátta, rögtön tudta, hogy ö az igazi. De nem mert szólni, mert gimnázista volt csak és a leány kinevette volna. Mint nagy diák jött vissza. Akkor átölelte, megcsókolta — muzsikát hallott, tüzet látott és remegett a föld a lábai alatt. Tizennégy éves volt a leány. Fejlődő kis mellei kemények voltak, a járása, a karcsú lábakon, ringó csípőkön lengő járása elbájoló. A haja sárga volt és puha mint az olvasztott méz és dicsfényhez hasonlóan vette körül a homlokát. A szeme ragyogott, a bőre selymes volt és iide. Jegyesek voltaik és csókolóztak, mint a galambok és az élet mint egy nagy virágos mező feküdt előttük. De neki először vizsgáznia kellett, a hegyi mérnöki vizsgát kellett letennie előbb és ez a külföldi úttal együtt 10 évig tartott. Tiz évig! Az egyetemre ment. Nyáron ellátogatott a lelkészlakba és a leány ép oly szép volt. Háromszor jött el igy . . . Negyedszer sápadt volt a leány. Az orra ikörül vörös vonalak húzódtak és a melle beesett. Ahogy hatodszor is nyár lett, vasat szedett. A hetedikben fürdőre utazott. A nyolcadikban fogíáhatalommal való barátság kérdése annyira aktuális és problematikus lett. A nagy háború kitörésének közvetlen oka a krétai kérdés, mely már annyiszor szerepelt Európa puskaporos levegőjében gyújtó szikraként. A görög tengerészek már 1915-ben detronizálták György királyt és egy olasz herceget (az abruzzói herceget?) ültették Görögország trónjára. Az uj király első gondja volt a hellén hadiflotta fejlesztése és tényleg rövid idő alatt igen tekintélyes armadát állított ki. Erre, meg az olasz hadikészségre támaszkodva aztán Amadé, az uj görög király 1921-ben annektálta Krétát. Neuchatelben ugyan összeült egy nemzetközi bizottság, hogy a görög-török konfliktusnak elejét vegye, de a német követ hirtelen elutazása lehetetlenné tett minden közeledést, sőt egyenesen a háború kitörésére vezetett. Európa két pártra oszlott: Görögországot a demokratikus hatalmak: Anglia, Olaszország és a francia hatalom támogatták, mig Törökország oldalára Magyarország-Ausztria, Németország és Oroszország állt. Olaszország Tripolisz annektálásával és különösen uj tipusu csatahajóival, az autodreadnought-okkal megszerezte a Földközi-tenger uralmát. Legveszedelmesebb hadieszköze a tengeri repülőgép, melyekről még a negyven centiméteres jása volt és ideges lett. A haja elvesztette fényét, az orra fekete pontokkal lett tele, a melle behorpadt, vonszolva járt és beesett az arca. Télen idegilázt kapott, kihullott a haja. Ahogy újra nőtt, ritka lett és hamuszürke. Egy szőke tizennégy éves süldőleányba szeretett bele a fiu és egy hamuszürke huszonnégyéves elvirult nő lett a felesége, aki menyasszony korában még szabad nyakkal sem járhatott. Mégis szerette. A szerelme nem volt többé szenvedélyes, hanem nyugodt, állandó. És a kis hegyi városkában misem zavarta boldogságukat. Két fia született egymás után, a férfi azonban kis leány után vágyódott. És akkor egy szőke kis leány jött a világra. Ez lett az apa szemefénye. Nőtt és az anyjára hasonlított. Hét éves lett, majd nyolc és egész olyan volt, mint. annak idején az anya. És szabad óráiban vele foglalkozott az apa. Az anyának a házi munkák következtében durvák lettek a kezei. Az orra miteszeres lett a halántékai beesettek. Az alakja a tűzhely melletti állástól meghajlott. Apa és anya csak az étkezésnél és éjjel találkoztak. Nem sirtaik, de nem ugy volt mint régen. De a leány lett az apa öröme. Mintha szerelmes lett volna belé. Imádta.. Egy reggel nem akart a gyerek felkelni. Anyja azt hitte, lustálkodik, de az apa orvoságyuknál is rombolóbb hatású bombát vethet. Az első mozdulat az volt, hogy a görög hajóhad elvágta a török flottát szövetségeseitől, az olasz pedig elzárta az Adriát. Érdekesek a szerző adatai a mi flottánkról. 1921-ben hat autodreadnoughtunk van 26.000 tonnás, hét Dreadnoughíunk 26.000 tonnás és két-autó- kereszthajónk. Az olaszok ezzel szemben csak 12 hajót állithatnak, de azok jobbak és nagyobbak, mint a mieink. Két napra a hadüzenet után már megtörténik az első véres összecsapás: A ,,Wipplinger" magyar-osztrák hajót egy olasz repülőgép megsemmisíti. Erre válaszképen a magyar-osztrák flotta Anconát és Riminit bombázza, azonban az olasz hajóhad közeledtének hirére Montefeltre (Montecuccoli?) tengernagy Pólába vonul vissza. Ezalatt a szárazföldi magyar-osztrák csapatok Frankenstein tábornagy parancsnoksága alatt az Adige völgyébe törnek,, hol azonban a felkelőkkel erősitett olasz sereg megsemmisíti őket. A vert sereg vezényletét Würmster tábornagy veszi át, ki 350.000 orosz katona támogatásával tör újból a Pó völgyében összevont olasz sereg ellen. Rettentő, véres ütközet fejlődik itt ki. Maga az olasz király és Magyarország-Ausztria uralkodója veszik át a főparancsnokságot. A technika minden borért küldött. A halál angyala bejelentette látogatását — difteritfiisz! — Vagy az anyának vagy az apának menekülnie kellett a többi gyerekekkel. Az apa nem akart, ő maradt a beteg mellett. Játékokat hordott a kis ágyra és bolondozott, ugrált, hogy nevessen. A kis leány kacagott és az anyja és a testvérkéi után kérdezősködött. Egy napon azonban a kis leány nem neve tett és nem érdeklődött. Beszélni sem tudott. Hosszú csontos karjával fojtotta meg a hálái, kemény küzdelem után. Akkor megjött az anya. Vádolta magát hogy elhagyta a gyerekét. És sírás és jajgatás töltötte be a házat. Ahogy a koporsóba tették a kis tetemeír az apa dühöngött, harapott. De ahogy a fotó alá került — szép síremléket helyezett hamvai fölé és naponta kijárt a temetőbe. A Második évben már ritkábban. A munka nehéz: volt és az idő rövid. Az évek súlyosakká váltak, a lépések nem voltak oly könnyűek, és a gyász is envhébb lett. Sokszor szégyeíte magát, hogy kevesebbet gyászol, de aztán nem is gondolt rá. Az élet nehéz .volt és az aranv dicsfény lekopott a fiatalasszonyról, mely hajdanában ékesebben övezte minden más nőnél. Az aranyozás lekopott a tiszta otthonról. A gyerekek összetörték a nászajándékokat, elrongálták a bútorokat. A becéző szavak a gye-