Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-19 / 15. szám

1912. január 21. DÉLMAGYARORSZÁG 9 AVASS SZINHáZBüN pénteken Január 19-én MŰSOR: 1. berlini tűzoltóság, eredeti felvétel 2. A szeszélyes nő, humoros 3. A kis Robinzon, nagy dráma 4. Az igazságtalan páciens, humoros 5. Az orosz tűzoltóság, eredeti felvétel 6. A telefon, nagy tűzoltó dráma 7. A kinai forradalom, eredeti helyszíni felvétel Miisoron kivüli szám: HEDA, a pálinkafőző leánya, drámai idill a kaliforniai hegyekből. KÖZGAZDASÁG Az alsótanyai vasútról. Irta Lederer Dezső dr. A mult hetekben irt közleményeimnek az alsó tanyai vasútról folytatását Ígértem. Két darázsfészek, melybe mielőtt belenyúltam volna, előbb aludtam reá egyet, aztán má­sokat is megkérdeztem s végre meggyőződ­tem róla, — és aki kijön Átokházára és meg­győződik a viszonyokról, szintén belátja — hogy elméleti alap \ csak a bérföldek bérleti dijának 25 százalékos emelése, amelyre a vasút alapját fektetni nem lehet azon egy­szerű okból, mert nem birja. A két darázsfészek alatt pedig értem a ta­nyai vasút irányát és azt, hogy miből is le­hetne megcsinálni; mindkettő olyan, mely tu­dom, ellenszenvvel találkozik; az első, mert személyeket érint, a második, amely nem gondol a következményekre, az ebből a vá­rosra háramló haszonra, hanem princípium­ként áll, mint divatos elv, mely megdönthet­len, történjen bármi, de a pótadót emelni nem szabad. Bizonyítani igyekszem, hogy a tanyai viszonyok mérlegelésével, a feltétlen igazságosság szem előtt tartásával, tekintettel épen a városi lakosság, különösen a kereske­dők és gyárak érdekeire, számolva azon rend­kívül ugy szociális, mint egészségügyi elő­nyökkel, mely a piaci árak csökkenésével a szegedi lakosságra háramlik, nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy hátha szakíta­nánk már egyszer a pótadó emelésének mu­musától akkor, mikor ez ezen csekély eme­lést százszorosan behozza. A tanyai vasút irá­nya ellen sok a panasz. Fajka Lajos dr tör­vényhatósági bizottsági tag ur még a lapok­ban is kritizálja, máshol meg látjuk, hogy ujabb felméréseket csinálnak, szóval kitűnő dolog arra, hogy húzódjon a végtelenségig a vasút ügye. Nem is olyan régen, egy napon befolyásos ur — nem akarom a nevét mon­dani, hogy ki — azt mondotta, hogy szeren­cse, hogy még egy hirlapirónak a fülébe nem jutott, hogy kinek a tanyája előtt fog a vo­nat megállani. Hát kérem, nem ép ugy van az. Az egyéni protekció érvényesült a vasút irányának megállapításánál, ez tagadhat­lan, hogy azonban ez a vasút esteleges pros­perálhatóságának előnyére viagy hátrányára, ehez szó sem fér, mert a tanyai vasút iránya a külső részeken tényleg jó, legfeljebb a 25 százalékos bérösszeg emelés miatt a vasút jö­vőjének hátrányára, eltért a feltétlen szüksé­ges iránytól. Nem kerülgetem tovább, mint a macska a forró kását, neveket említek és akkor meg­magyarázhatom. Először itt kívülről kezdve — a szakiskola és a várostanya között áll meg, ez nagy hi­ba, itt nincs helye a végállomásnak, erre még részletesen visszatérek. A szakiskolától a Dobó-erdő belső oldalán megy a vonat iránya. Ez már az egyéni pro­tekció túlburjánzása. Aki ismeri Bo­kor Károly törvényhatósági bizottsági tagot, az ő nagy gazdálkodását, 100 holdnál több szőlőjét, nehezen fogja megérteni, hogy miért nem mozgatott az meg minden követ, hogy a vasút közelebb álljon meg őhozzá, pedig ezáltal nemcsak Bokor Károly és rokonai, hanem Rókabögyös, Rivó, Nesziirj mind Sza­badkára járó lakók, köztük több örökföldön lakó nagygazda vasúthoz jutnának és Sze­gedre gravitálnának. A dolog magyarázata egyszerű: ugy Bokor Károly urnák, mint só­gorainak, Zöndör Pál, Salamon Károly urak­nak stb. sok a bérföldjük, amit a legutóbbi földárverésnél alaposan magas bérösszegért reájuk vertek talán olyanok, akiknek a zse­bükben nem volt 20 fillér se és mert erre a magas bérösszegre még 25 százalék liogy rá­jöjjön, inkább nem kell nekik a vasút és vele együtt a vasut-állomástól elesik Rivó, Róka­bögyös, Nesziirj, vagyis épen azon helyek, amelyek, amig vasút nem lesz,- csak adót fizetni járnak Szegedre, de piacra sohasem, hanem mindig csak Szabadkára. Mert ma­gának Bokor Károlynak, tekintettel, hogy nagyon drágán bérelt, nagyon sokat, circa 1000 koronát kellene 25 százalék cimen évente befizetni és akkor csuda, ha ő fél a tanyai vasút közelségétől és a 25 százalék raionján, a két kilométeren kivül óhajtja a vasutat. És most az elfogulatlan birálótótl szabad le­gyen megkérdezni, a tanyai vasútnak nem elsősorban érdeke, liogy tényleg prosperál­hasson, hogy a Bokor Károly érdekeltségét megnyerje. Ez a környék hogy elkerülve lett, a 25 százalék kilátásba helyezése miatt van. Pedig a tanyai vasút bevételénél Bokor Ká­roly az ő 5000 liéktós bortermésével, 15—20 waggon rozs szállításával nem elvetendő, liát­lia még hozzávesszük a rokonságot, a róka­bögyösieket és a 25 százalék miatt ők ma­guktól távolra protezsálták a vasutat. Nekik igazuk van, de a tanyai vasút ezreket vészit már ezáltal, mig lia a Bokor érdekeltséget megnyeri, 10—20 ezer korona évi bevételre csak innen számithat a vasút, hiszen csak a. bortermésük elszállítása évente meghaladja az 5000 koronát, ehez jön még üres liordó stb. stb. Ez nem vasut-irány, ha egy ily érde­kelteéget elkerül a vasút, ez épen olyan, mintha a máv. beszüntetné a kecskeméti ál­lomást. Nemcsak a nagytermelő érdeke a vasút, hanem a vasútnak is vannak érdekei, amelyeket a 25 százalékos bérösszeg emelés­sel előre agyonütni nem szabad. Mert ne fe­lejtsük el, hogy jó szikkelt uton 7 kilométer­re van a horgos-királyhalmi állomás a Bo­kor érdekeltségtől, tehát ők nem szaladnak a tanyai vasút után, de a tanyai vasútnak feltétlen érdeke, hogy ezt az érdekeltséget a maga részére megszerezze, nem pedig, hogy a 25 százalékos bérösszeg emeléssel magától eltávolítsa. Tehát épen azon érdekeltség a rókabögyösi, rivói, neszürji, amely különben teljesen szabadkai piacokra jár, terelődne Szegedre a tanyai vasút ezen említett irány­változtatása által. (Folytatjuk.) (—) Ausztria a kartelek ellen. Mialatt nálunk a karteltörvény egyre késik, azalatt Ausztriában már serényen folyik a kartelel­,lenes törvény előkészítése. A nemsokára meg­tartandó osztrák karteltankét elé nagy érdek­lődéssel néznek politikai és ipari körök egy­aránt. A megvitatásra kerülő kérdésekkel a gazdasági érdekképviseletek már nagyrészt foglalkoztak és ezeknek az adatoknak alapján fogják megszerkeszteni azt a kérdőivet, amely a tanácskozások alapját fogja képez­ni. Az ankét legelsősorban azokkal a cikkek­kel fog foglalkozni, amelyek az általános fogyasztás tárgyát képezik. Igy a tárgyalás első része a cukor-, petróleum- és spiritusz­kartelre fog kiterjeszkedni. A második cso­portban azokat a cikkeket fogják tárgyalni, amelyek a mezőgazdaság szempontjából bír­nak fo-ntsfesággal, ilyenek a tejre, vagy más termékekre, például műtrágyára voirtitkozó megállapodások. A harmadik csoport tárgya­lási anyaga a vas, továbbá építési anyagok, mint például tégla és cement. Az ankéten a kormány, a parlamenti és gazdasági körök­képviselői vesznek részt. A kartel-bizottság, a képviselőház, az ipar, a mezőgazdiaság, a kéz­műves és munkástestületek kiküldöttei az ankét állandó tagjai lesznek s a kérdezés jo­gával élhetnek. Szakértők valószínűleg az il­lető kartelek képviselői, az autsiderek, ameny­nyiben ilyenek is vannak, továbbá a nyers­anyagot szállítókat, a feldolgozó iparokat, valamint a kereskedelmi és fogyasztási egye­sületeket képviselő egyének lesznek. Igy a cukorkartel tárgyalásánál a cukorrépaterme­lők, a nyerscukorgyárak, a finomitók, a kí­vülálló üzemek, a cukorgyárak, az en gros és az en detail eukorkereskedelem képviselői fognak befolyni. Ezt a szakmaankétet követi majd az általános ankét. Az általános anké­ten csak a kereskedelmi kamarák, az ipari testületek és fogyasztási szövetkezetek vesz­nek részt. ( —) Készülés egy kiállításra. A sze­gedi baromfi- és házinyultenv észtők egyesü­lete tegnap tartott választmányi ülés-én Jed­licska Béla dr elnök indítványára elhatároz­ta, hogy tekintettel a tul szigorú télre, a hasz­nos és éneklő madarak, védelme és etetése céljából több fészek-odut és ablak-etetőt sze­rez be és azokat a jelentkező egyesületi ta­goknak megfelelő elhelyezés céljából telje­sen díjtalanul bocsátja rendelkezésére. A madárvédelmi osztálv elnöke, Szabó Kálmán főker-tész Újszegeden egy nagy etetőt is ál­lit fel az egyesület -költségén s igy vailószinii, hogy az oly hasznos rovarpusztitó és éneklő m-adarak védelme és etetése némileg bizto­sítva lesz. Elhatározta a választmán-- hogy tavaszszal praktikus nyultenyésztési telepet állit fel és őszszel p"- nemzetközi baromfi-, galamb- és házinyúl kiállítást rendez vagy Szegeden, vagy Szabadkán. A Baromfite­nyésztők Országos Egyesülete erkölcsi és anvagi támogatását máris -megígérte és az állam is segélvt ad -majd. Remélhetőleg a vá­ros is hozzá fog járulni a szépnek és gazda­ságosnak ígérkező rendezéséhez. Fész-ek­oduk az egyesületi titkárnál: Vogel Antal (Szeged-Csongrádi Takarék-pénztár) kapha­tók. (—) Gyárai apitás Nagyváradon. Nagy­váradról jelentik, hogy ott francia tőke se­gítségével a legközelebb uj cellulose-gyár alakul. Az alapításra vonatkozó tárgyaláso­kat egy párisi pénzcsoport indította meg. A franciák az alapítandó gyári részvénytársa­ság részvényeinek 51%-át lejegyezték. Való­színűleg három millió korona lesz az uj vál­[lalkozás alaptőkéje, mely körülbelül bizto­sítva is van az eddigi jegyzésekkel. Magyar­országon ezidő szerint csak egy cellulose­gyár működik, a Hitelbank égisze alatt álló Brassói cellulose-gyár, amely azonban veszte­séggel zárta most is a mérlegét. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon különösebb, impulzus hiá­nyában és mivel ma nagvobbára megint csak a kulisz -vett részt az üzletben meglehetősen jelentéktelen volt a forgalom és az árvá''o­zás. Egv órakor a következők voltak a zárő­árfolvamok: Buza áprilisra 11.18—11.19 Buza májusra 11.64—11.(55 Rozs áprilisra 10.25—10.26 Rozs októberre 9.04— 9.05 Tengeri májusra 8.67— 8.68 Tengeri juliusra 8 61— 8.68 Zab áprlisra 9.19— 9.80 A budapesti értéktőzsde. Január 18. Ma, -változatosság kedvéért, lanyha volt az üzlet iránya, mert külföldről gyöngébb jelentés érkezett és a bécsi ar át­rázs a piacra hozott árut már nem vette föl többé. A nemzetközi, úgyszintén a helyi piac értékeinek ára lemorzsolódott, a zárlat gyön­ge volt. A készárupiacon a salgótarjáni rész­vény, a gummírészvény, az agrár bankrész­vény és a cukoriparrészvények a tegnapinál drágább áron voltak keresettek. A járadék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom