Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-18 / 14. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 173 rüí \ kiadások íőbb tételei a következők: kosztümök 250.000 márka, díszletek 160.000 márka, mozgóhegy 16.000 marka, asatas; munkálatok a süiyesztohoz 38.000 marka,. a templom vasajtói 25.000 marka, villamos világítás beerndezése 60.000 márka, villamos lágitás berendezése 60.000 márka, villamos 20 000 márka, a főszereplök honoráriumai hetenként 16.000 márka, az ötszáz tagu kórus hetenként, 24.000 márka, az ezertagu statiszta-személyzet 35.000 márka, a kétszáztagu zenekar 19.000 márka, gyerekstatiszták 2500 márka, táncosnők 3500 márka. A honoráriumok összege tehát az egész nyolc hétre 800.000 márka. „A csoda" 72 előadását :vették tervbe és igy — hogy a költségeket behozzák — minden előadáson legalább 20.000 márkát kell bevenni. * A leónyegyesület hangversenye. Január 20-án, este kilenc órakor tartja meg a szegedi leányegyesület hangversenyét. A Tisza-szálló díszterme valószínűleg gyönyörű, díszes publikummal telik meg. Az élvezetes műsoron Hajdú Ilona, Dalnoki Piroska és Dienzl Oszkár szerepelnek, válogatott számokkal. A képviselőház ülése. — Kisebb javaslatok. — (Saját tudósítónktól.) Egy sereg kisebb törvényjavaslatot intézett el ma a Ház. Terjedelmesebb vita csak a montenegrói kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatnál volt s az ellenzéki fölszólalók egytőlegyig élesen kritizálták a szerződésnek azt a rendelkezését, mely élő állatokat is beenged a Balkánról. Az elfogadott javaslatok sorában fontosabb még a pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló törvényjavaslat. Az ülésen Návay Lajos elnökölt. Bemutatta a miniszterelnök átiratát arról, hogy a király az indemnitási törvényt szentesítette. Bemutat több kérvényt és föliratot is. Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a bor- és söradó módosításáról. (Kisebb javaslatok.) A napirend szerint következett az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Lukács László pénzügyminiszter meg van győződve, hogy a pénzforgalmi eszközök szaporítása oly módon történik, amely Magyarország érdekeinek is a legnagyobb mértékben megfelel. Nagy haszonnak tartja :a kétkoronások veretését, melyek kiszorítják a régi forintot s rá visznek a koron aszámitásra. Kétes egyfilléreseket nagy összegben fog veretni a kormány, valamint egykoronásokat is, melyekre igen nagy szükség van. ötfilléresek veretését nem tartja célszerűnek. Ötfilléresek venyos minimális egységet teremtene. Védelmezi az osztrák és magyar bank működését, mely mind a két állam érdekeit egyöntetűen szolgálja. Kéri a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés jobbról.) A Ház a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést kiegészitő pótszerződést vita nélkül fogadta el a Ház. Ezután a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, került sorra. A javaslatot Pirkner János előadó ismertette s Bosnyák Géza és Serényi Béla gróf rövid megjegyzései után elfogadták. (A montenegrói szerződés.) Következett a Montenegróval kötött szerződés becikkelyezéséről szóló tör vén v javaslat. Pap Géza előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Darányi Ignác konstatálja, hogy a vámvédelem nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is javára szolgált. A most tárgyalás alatt álló szerződést egészében nem 'kifogásolja, de az a pontja, mely élőállatok behozatalát is megengedi, veszedelmessé lehet Németországgal való gazdasági viszonyunk szempontjából, mivel rést nyit a keleti marhavésznek Magyarország felé. Ha pedig a vész itt van, Németország nyomban elzárhatja előlünk határait, ami a magyar mezőgazdaság óriás veszedelme volna. Csak akkor szavazhatja meg a szerződést, ha erre nézve megnyugtatást kap. Paizs Gyula annak fontosságát fejtegeti, hogy a balkáni élőállatok nem engedhetők he Magyarországba. Bosnyák Géza veszedelmes precensnek tartja azt, hogy a szerződés, ha csak a kattarói kerületre is, megengedi élőállatok behozatalát. A javaslatot nem fogadja el. Szmrécsányi György kijelenti, hogy csak abban az esetben járul a javaslathoz, ha kellő biztosítékot kap az élőállatok behozataláról származható következmények elkerülésére. (A miniszter beszéde.) Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter válaszol az elhangzott kifogásokra. Utal arra, hogy a legutóbbi kiegyezési tárgyalások alkalmával kitűnt, hogy Montenegrót kivételes elbánásmódban akarják részesíteni s ennek a mostani szerződésnek a. körvonalai már benne vannak a kiegyezési törvényben is. Rámutat arra, hogy a szerződésnek élőállatok behozatalára vonatkozó intézkedése csak a kattarói öblöt érinti és ezt a kivételt azért kellett megtenni, mivel ez az öböl csak Montenegróból élelmezhető. Kijelentheti, hogy Németország megnyugvással és helyesléssel veszi tudomásul a Montenegróval való szerződésen kivüli állapot megszűnését és szerződéses állapottá való megváltoztatását, mert ebben sokkal nagyobb garanciát lát az egészségügyi ellenőrzésre, mint a régi viszonyban. Az^ ellenzéki szónokok túlságosan kiélezték ennek az egészségügyi kérdésnek fontosságát. Lehetetlen a keleti államokkal szemben apró okokból zsarnoki módon eljárni; Ausztriának s Magyarországnak ellenkezően ép az a hivatása, hogy a keleti államok egzisztenciáját lehetővé tegye. Nem helyes politika az, amely a balkáni államok elől kinai fallal zárkózik el. Neki az a politikája, hogy a balkáni államok nyers terményeit hozzuk be Magyarországba és földolgozva értékesítsük a Balkánon. A mostani szerződés is egyik eszköze, ha csak kis eszköze is ennek. A javaslatot elfogadták. Az ülés két óra után végződött. Lukács László a választói jogról. A pénzügyi bizottság mai ülésén az appropriációs törvényjavaslatot tárgyalták., melynek tárgyalása közben Lukács László pénzügyminiszter a következő érdekes kijelentést tette: — Nem vagyok ugyan felhatalmazva annak kijelentésére, de egyéni nézetem szerint a választójogi reform még ez évben elkészül. Az egyes pártok között nincs ellentét s ha az adatok föllesznek dolgozva, az összes differenciák önmaguktól megsemmisülnek. A képviselőház csütörtöki napirendje. A képviselőház holnapi ülése holnap délelőtt 10 órakor kezdődik. Napirenden lesz az elfogadott költségvetési javaslat harmadik olvasása. A Montenegróval kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezése, a konzuli bíráskodás meghosszabitása és az appropriáció javaslata. A Kossuth-párt részéről Apponyi Albert gróf fog fölszólalni s a miniszterelnök rnegbizásából Lukács László pénzügyminiszter fog válaszolni. A Csaníavéri Leánykiházasitó Társaság bukása. — Napszámos igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi királyi Ítélőtábla az elmúlt hetekben Ítélkezett a Bácsalmási Leánykiházasitó Intézet bukása ügyében. Néhány ravasz ember becsapta az egész községet. A tábla fegyházbüntetésre ítélte a szélhámosokat. Szerdán hasonló iigygyel foglalkozott az ítélőtábla. Ezúttal a Csantavéri Kiházasitó Társaság, mint Szövetkezet volt soron. A szövetkezet 1899. októberében alakult meg Csantavéren. A kiházasitó megalakulása szokatlanul érdekes. Róder Jakab köz-' ségi tanitó alapította és tulnyomólag napszámosokat választottak meg igazgatósági és föliig velőbizottsági tagoknak. Néhánynak még elemi iskolai képzettsége sem volt. A szövetkezetnek megalakulásakor ötszáz tagja volt, később pedig ezer. A tagok belépéskor két korona alapdijat és egy korona beavatási dijat fizettek. Ennek az összege alkotta az alaptőkét. Tartalékalap a nyereségnek évről-évre megállapított százaléka volt. A tagok kedvezményezettjei házasság vagy pedig huszonnegyedik életévük betöltése esetén kétezer korona nászjutalékot kaptak. Négy korosztályba osztották a szövetkezet tagjainak kedvezményezettjeit. Az első korosztályba 2—8, a másodikba 8—12, a harmadikba 12—14, a negyedikbe pedig 14—16 évesek tartoztak. Az alaposzályok szerint az első korosztályba kétszáz, a másodikba háromszáz, a harmadikba hároihszáz és a negyedikbe pedig kétszáz tag volt fölvehető. Minden nászjutalékra az első korosztálybeli tagok fejenkint e:f" a második korosztáivbeliek két, a harmadik korosztálybeliek három, a negyedik korosztálybeliek pedig öt koronát fizettek. Az alapítók igy arra számítottak, hogy a szövetkezet minden nászjutalékon kétszáz koronát nyer. A nászjutalékot ugyanis kétezer koronában állapították meg, aminek ellenében kétezerkétszáz koronát fizettek be a tagok. A számítás azonban nem vált be. A tagok száma folyton aoadt. Az üzletkezelés pedig a lehető legprimitívebb volt. Két pénztárkönyvet vezettek, amelyekben ugvanazon tételnél más-más adat volt elkönyvelve. A mérlegben a tőkét aktívának könyvelték. A felügyelőbizottsági tagoknak — napszámosok — természetesen fogalmuk sem volt az üzletkezeléshez és igy nem tudhatták, hogy a szövetkezet oukásban van. Később a tagok javarésze nem teljesítette a kötelezettségeit. A szövetkezet nem prosperálhatott. Csődöt kértek. A szabadkai ügyészség vizsgálatot tartott az ügyben, a melynek eredményeképen az igazgatósági és feliigyelőbizottsági tagokat csalárd bukás büntette miatt vád alá helyezte. A szövetkezet bukását a mult év májusában tárgyalta a szabadkai törvényszék. Az ügyész előterjesztése a vádlottakat vétkes bukás vétségében mondták ki bűnösnek. Róder Jakabot, Vida Antalt és Prendl Dezsőt két-két hónapi a többi tizenegy igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot pedig egy-egy hónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen ugy az ügyész, mint a vádlottak fölebbezéssel éltek. Igy jutott az ügy a szegjedi ítélőtáblára. Ringhoffer Lajos dr elnök tanácsa: Perjéssy Mihály dr előadó, Moga Ödön dr, Orosz Pál dr és Biró Vilmos dr ítélkezik a szövetkezet bukása ügyében. A tárgyaláson beigazolást nyert a vádlottak jóhiszeműsége. Tanulatlan emberek, akik sokkal inkább együgyiiek, mint iiogy ilyen komplikált bűncselekményt elkövethetnének. A szabadkai törvényszék cégjegyzői hivatala követett el mulasztást. Az alapszabályokba' föltétlenül kitűnik, hogy a kiházasitó nem lehetett életképes, föltétlenül buknia kellett. A