Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-17 / 13. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 7 remenye tak. körül súlyos bonyodalmak támad­Namcsak a rokoni kötelék, hanem erős ba­ráti érzés megkülönböztetett kölcsönös ro­konszenv'hozta össze a történet két főhősét, a két család boldogságának megalapítóit: Róth Bertalant és Löwy Józsefet. Löwy Jó­zsef regálebérlő volt Óhegyen, Besztercebá­nva mellett; példaszerű szorgalommal dolgo­zott s gyűjtötte a vagyont. Róth Bertalan most is borkereskedéssel foglalkozik és egy ottani jónevü társas-cég főnöke. Távoli ro­konságban állottak egymással, igen gyakran összejöttek és voltak közös üzletelik is. Min­dig szerencsével operáltak, a dolgok mentei?, mint a karikacsapás. Főleg Löwy gyarapo­dott, tollasodott szemmelláthatóan. Az egy milliót nyerő sorsjegy tizenöt esztendővel ez­előtt került hozzájuk. A Hermes bank- és váltóüzlettől vásárolták 1897-ben. Huszonöt darabot vettek a banktól közös számlára. Megegyeztek ekkor abban, hogy a sorsje­gyek egyelőre közös tulajdonuk marad. Ké­sőbb felosztották az értékpapirosokat egy­más között. Tizenkettő jutott Rotlmak, a többi Löwyé lett. Lz a kettéválás a legna­gyobb egyetértés és békesség mellett történt meg. Sőt a fölosztásnál a családnak most is élő tagjai szerint arra is megegyeztek volna, hogvha a sorsjegyek bármelyikére nyeremény esik, a nyeremény közös lesz. Mind a két család tehát egyformát! érinti és ha a sze­szélyes sors kedvesikedini találna, a nyere­ményt megfelezik. írás persze nincs erről a megállapodásról, de a rokonok, barátok tud­tak róla, és ha kell természetesen a százez­reket perlő utódok fel fogják őket -vonultatni. Löwy József, a szakadatlanul dolgozó, az éjt-napot együvé tevő kereskedő betegesked­ni kezdett. Kínzó idegességről panaszkodott. Hozzátartozói mindenit megtettek a beteges­kedő családfő egészségeért és nyugalmáért. Neves orvosokkal gyógykezelték, de az ide­gességgel járó bajok nem csillapodtak. A be­teg ember egy kínzó rohamának szomorú kö­vetkezményei lettek. Revolver akadt a ke­zébe és öngyilkos lett, Vagyona nagyrészét felesége, született Reisz Malvin, örökölte. Százezer korona ingóság maradt utána, ame­lyet az özvegy rövidesen készpénzzé tett. A hagyomány kevés töredéke értékpapiros volt, közte a tizenhárom darab Jelzáloghitel­bank-sorsjegy, a fele annak a sériesnék, a melyet az öngyilkos Löwy Roth Bertalannal vásárolt és amelyre állítólag megállapodtak, hogy a nyeremények tovább is közösek lesz­nek. Az özvegy később férjihez ment: Por­gesz Jenő dr vágbesztercei orvoshoz. Jelen­leg is ott él. A sorsjegyek egyikét ott aján-, dékozta a felesége húgának, a boldog Reisz Adélnak. Nevenapja alkalmából kapta Adél kisasszony a boldogságot hozó papiroskát. Teljes hét nap telt el a húzástól, mig a sze­rencséről hírt kapott. Nagybátyja Porgcsz Jenő, jelentkezett a Hermes-bankná! a sors­i egy gyei A pénzből csak nyolcezer koronát vett föl, a többi most is ott van a banknál Reisz Adél nevere elhelyezve. A milliókért meginduló perben ketten ke­resik az igazságot. Egyik Roth Bertalan, aki a sorsjegyeket az öngyilkos Löwy Józseffel vásárolta 1897-ben, a másik, Löwy József Pesten lakó fivére. Ö különben egy fővárosi neves nagykereskedő-cég főnöke. ^— Személyi változás. Mint értesülünki Keller Viktor Ottó kereskedelmi tanácsos, a budapesti Központi Gáz- és Villamossági Részvénytársaság vezérigazgatója, e hónap elején ezen társaság vezetésétől visszalépett, A lemondás következtében az igazgatóság legutóbbi gyűlésén Martin Ferenc és Um­heiser József igazgatókat hizta meg a társa­ság ügyeinek közös vezetésével. A helybeli légszeszgyár és villamostelep e társulat kehe­iéhe tartozik. ' — UJ magyar találmány. Rónai Dé­nes feltalálta a fotoplakett készítésének mód­ját, — ez a legújabb találmány, mely magyar emberé. A fényképészet legkiválóbb teoreti­kusai közé tartozik, szakirodalmi dolgoza­tai feltűnést keltettek, még egészen fiatal ko­rában elnyerte az állami milleniumi ösztön­díjat; hogy a fényképészeti érzékeny papí­rok gyártását tanulmányozza, ugyancsak ál­lami ösztöndíjjal bejárta Belgiumot, Német-, Francia- és Oia-szországot, majd újra haza­jött és szorgalmasan, cendesen munkálkodott, mig egy nagyszerű találmánynyal nem állott elő, amely korszakos a fotográfia történeté­ben. Rónai Dénes feltalálta, hogy mechanikus uton hogyan lehet fotoplakettet készíteni, vagyis hogy fényképészeti uton hogyan ál­líthat elő (plakettet bármilyen öt vényből. Ró­nai Dénes igy . nyilatkozott találmányáról: — A fotografikus plakett megoldásának problé­mája azért késett, mert az eddigi kísérletek mind arra irányultak, hogy a kérdést vegyi vagv fizikai uton oldják meg. Hosszas és ke­vés eredrnénynyel járó kísérletezés után arra a meggyőzödére jutottam, hogy az igazi egyetlen és helyes eredményt csakis mecha­nikus uton érhetem el. — Házasság. Hasznos E. József, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület tiszt­viselője tegnap tartotta esküvőjét Soltész Amandával, Budapesten. — A szegedit magántisztviselők hang­versenye. A Szegedi Magántisztviselők Egyesületének, február 3-án megtartandó hangversenynyel egybekötött táncestélye iránt városszerte élénk érdeklődés mutatko­zik s az előjelekből ítélve egyike lesz az idei farsang legfényesebb báljainak. A rendező­ség állandóan permanenciában van s mindent elkövet, hogy a siker méltó legyen az elozö években rendezett magas nivóju estélyeinek sikereihez. Ennek a föltétlenül bekövetkező sikernek teljes garanciája Jeritza Mária, Bécs kedvelt énekesnője, akiről hogy hogy vélekednek igazán illetékes helyen, arról a következő hírlapi hir tanúskodik, melyet egy budapesti lapból vettünk át: Bécsi tudósitónik jelenti: érdekes tárgya­lások folynak a Hofoper és a Voiksoper igaz­gatósága között. A Hofoper márciusban elő­adja Oberleitner „Aphrodité" cimü operáját, melyben fontos szerepe van egy fiatal éne­kesnőnek, akinek azonban a darab tartalma szerint nagyon szépnek kell lenni. A Hofoper több színésznővel kísérletezett, de egyik sem vált be erre a szerepre. Az igazgatóság ek­kor a Voiksoper igazgatóságához fordult és arra kérte, hogv engedje át az „Aphrodité" előadásaira a Voiksoper egyik, szépségéről hires és Budapesten is ismert énekesnőjét, Jeritza Máriát. A Voiksoper igazgatósága hajlandónak nyilatkozott erre, azzal a felté­tellel, hogy az udvari operaház ennek ellené­ben megengedi a népoperának, hogy Wagner müvét, „A nürnbergi m'esterdalnokok"-at ő is előadhassa. Hir szerint a Hofoper bele­egyezett ebbe, de hálából Jeritza kisasszonyt 1913-ra véglegeen elszerződtette a Volks­opertől. Ilyen körülmények között a szegedi közön­ség _a iegnagvobb érdeklődéssel tekint Jeritza Mária szegedi szereplése elé. A hangverseny rendezősége a meghivókatmár szétfcűldötték, akik esetleg tévedésbői meghivót nem kaptak s erre igényt tartanak, forduljanak a vigalmi bizottsághoz, amely készséggel áll rendelke­zésére az érdeklődőknek. A jegyek e hó 20­tól kezdődőleg az egvesület helyiségében (Kölcsey-utea 11. I. em. Telefon 10—96.) dél­után 1 és fél 3 óra között és este 6 és 7 óra között válthatók meg. — Halálozás. Özvegy Prosznifz Vilmosné, a jótékonyságáról, nagyszerűségéről ismert szegedi uri asszony meghalt, özvegy Prosz­nitzné született Benedict Genovéva hetven­egy évet éli. Halálát Pál Mihály mérnök, öz­vegy dr Szivessy Lászlóné, Pál Berta, Bain­berger Gusztávné és Újlaka Béláné gyerme­kei, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Az ismert uri asszonyt 16-án délután 5 óra­kor temetik a zsidó templom udvaráról. — A Szimonidesz-figy tárgyalása. A Délmagyarország részletesen ismertette Szimonidesz Ödön hadnagy hazaárulási ügyét. Mint Bécsből jelentik, ma kezdik meg ez ügyben a tárgyalást. Szimonidesz ellen nemcsak hazaárulás miatt, de 17,500 korona erejéig elkövetett csalás miatt is folyik az el­járás. — Várospusztító tűzvész. Tokióból jelentik, hogyOsakán városban 2400 ház le­égett és mintegy 30.000 lakos hajléktalan maradt. — Jégvirágok. Mas esztendőkben ilyenkor félig-meddig már búcsúztatják a telet. Az 'idén pedig csak most hozzák a napok az iga­zi tél szenzációit. Egy-két napja ébredtünk arra, hogy az első komoly hótakaró befödte az uttestet s a házak tetejét, ma pedig más szépségeivel gyönyörködtet. És a téli nap pompázó virágokat rajzolt az ablak táblákra. Az álom bizonyára egyszeribe elszállt a jszemből, amint az ablakra esett a tekintet. Csudaszép formákat tud a legrövidebb idő alatt elővarázsolni a hideg: virágot, csilla­got, levelet ós egyéb finom alakzatot, amely­ben a fantázia a legkülönbözőbb formákra ismerhet. Egy valamelyest misztikus költői magyarázat szerint az ablak jégvirágai a nyáron leszakított virágok visszatérő lelke. Persze a hideg fizikus-agy kristályosodást lát a poétikus jégvirágképződésnél, mint aliogy a liócsillagokban is csak jegeceket lát. Ami­kor ezek a jégvirágok megjelennek az abla­kon, akkor mindenki tudja, hogy nagyan hi­deg van künn s azt is, hogy a szobának me­legnek kell lennie. Csak ig yképződik az a gőzpára, amely lecsapódik az ablakra s a melyből a hideg azokat a. kedves alakokat kiformálja s pedig olyformán, hogy az egy­mással találkozó liideg és meleg liőfok a le­vegő áramlását idézi elő s amig szilárddá fagynak a párák, addig ez a levegő-mozgás a legkülönbözőbb helyekre viszi a párákat. Az illúziókat rabló fizikai tudomány kísérlet­tel be is bizonyította ez elmélet helyességét és alkalmas hóviszonyok fennforgásánál a legrövidebb idő alatt tud jégvirágokat előva­rázsolni. Persze az objektív tudomány nem •tudja lerontani a költő fantáziáját és nem egy gyönyörű hangulat megszületését kö­szönhetjük a jégvirágoknak. Keller Gott­'fried, a festő szemű költő igy ir róluk: — Pompázok voltak a megfagyott ablakok. Mindegyik más képet mutatott: az egyik té­li tájat, a másik virágot, sudár facsoportot, csillagot, vagy ezüstös damaszt-szövetet. Ta­lán száz ablakot is láttam és egy sem volt köztük, amelynek képe a másikéhoz hasonlí­tott volna. Olyan a hidegnek ez a gyönyörű müve, mint a gótikus építőmester alkotása, amelynél számtalan szöges ivet látunk és egy sem hasonlatos a másikhoz. Csak az a szomorú, liogy olyan nagyon mulandók ezek a virágok. De a tudomány már azt is kitalálta, miként lehet őket meg­óvni az elmúlástól. Ennek az a módja, hogy valami finom anyagot, például grafitot keve­rünk vizbe és öntjük az üvegtáblára. Ha ké­sőbb a melegben el is párolog a viz, a jégvi­rágok alakjai megmaradnak. Az üvegipar­ban ezzel a módszerrel ékesítenek be poha­rakat, tálakat, dísztárgyakat és sokan nem is tudják, hogy az elragadó formák nem embe­ri fantázia, hanem a természet alkotása. — Reinhardt szenzációja. Londonból jelentik: Reinhard Max uj produkciójának, „A csod'a" cimü pantomiménak első előadá­sán talán a legnagyobb sikere volt egy való­ban uj és meglepő rendezési .tréfának. Az in­termezzo negyedik jelenetében a király, aki épen előbb ölte meg a fiát, kétségbeesetten ül •trónján. Egy udvarhölgy, hogy jókedvre de­rítse, két fáklyát ragad meg és táncolni kezd velük a király előft. Ám ruhái tüzet fognak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom