Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-17 / 13. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 7 remenye tak. körül súlyos bonyodalmak támadNamcsak a rokoni kötelék, hanem erős baráti érzés megkülönböztetett kölcsönös rokonszenv'hozta össze a történet két főhősét, a két család boldogságának megalapítóit: Róth Bertalant és Löwy Józsefet. Löwy József regálebérlő volt Óhegyen, Besztercebánva mellett; példaszerű szorgalommal dolgozott s gyűjtötte a vagyont. Róth Bertalan most is borkereskedéssel foglalkozik és egy ottani jónevü társas-cég főnöke. Távoli rokonságban állottak egymással, igen gyakran összejöttek és voltak közös üzletelik is. Mindig szerencsével operáltak, a dolgok mentei?, mint a karikacsapás. Főleg Löwy gyarapodott, tollasodott szemmelláthatóan. Az egy milliót nyerő sorsjegy tizenöt esztendővel ezelőtt került hozzájuk. A Hermes bank- és váltóüzlettől vásárolták 1897-ben. Huszonöt darabot vettek a banktól közös számlára. Megegyeztek ekkor abban, hogy a sorsjegyek egyelőre közös tulajdonuk marad. Később felosztották az értékpapirosokat egymás között. Tizenkettő jutott Rotlmak, a többi Löwyé lett. Lz a kettéválás a legnagyobb egyetértés és békesség mellett történt meg. Sőt a fölosztásnál a családnak most is élő tagjai szerint arra is megegyeztek volna, hogvha a sorsjegyek bármelyikére nyeremény esik, a nyeremény közös lesz. Mind a két család tehát egyformát! érinti és ha a szeszélyes sors kedvesikedini találna, a nyereményt megfelezik. írás persze nincs erről a megállapodásról, de a rokonok, barátok tudtak róla, és ha kell természetesen a százezreket perlő utódok fel fogják őket -vonultatni. Löwy József, a szakadatlanul dolgozó, az éjt-napot együvé tevő kereskedő betegeskedni kezdett. Kínzó idegességről panaszkodott. Hozzátartozói mindenit megtettek a betegeskedő családfő egészségeért és nyugalmáért. Neves orvosokkal gyógykezelték, de az idegességgel járó bajok nem csillapodtak. A beteg ember egy kínzó rohamának szomorú következményei lettek. Revolver akadt a kezébe és öngyilkos lett, Vagyona nagyrészét felesége, született Reisz Malvin, örökölte. Százezer korona ingóság maradt utána, amelyet az özvegy rövidesen készpénzzé tett. A hagyomány kevés töredéke értékpapiros volt, közte a tizenhárom darab Jelzáloghitelbank-sorsjegy, a fele annak a sériesnék, a melyet az öngyilkos Löwy Roth Bertalannal vásárolt és amelyre állítólag megállapodtak, hogy a nyeremények tovább is közösek lesznek. Az özvegy később férjihez ment: Porgesz Jenő dr vágbesztercei orvoshoz. Jelenleg is ott él. A sorsjegyek egyikét ott aján-, dékozta a felesége húgának, a boldog Reisz Adélnak. Nevenapja alkalmából kapta Adél kisasszony a boldogságot hozó papiroskát. Teljes hét nap telt el a húzástól, mig a szerencséről hírt kapott. Nagybátyja Porgcsz Jenő, jelentkezett a Hermes-bankná! a sorsi egy gyei A pénzből csak nyolcezer koronát vett föl, a többi most is ott van a banknál Reisz Adél nevere elhelyezve. A milliókért meginduló perben ketten keresik az igazságot. Egyik Roth Bertalan, aki a sorsjegyeket az öngyilkos Löwy Józseffel vásárolta 1897-ben, a másik, Löwy József Pesten lakó fivére. Ö különben egy fővárosi neves nagykereskedő-cég főnöke. ^— Személyi változás. Mint értesülünki Keller Viktor Ottó kereskedelmi tanácsos, a budapesti Központi Gáz- és Villamossági Részvénytársaság vezérigazgatója, e hónap elején ezen társaság vezetésétől visszalépett, A lemondás következtében az igazgatóság legutóbbi gyűlésén Martin Ferenc és Umheiser József igazgatókat hizta meg a társaság ügyeinek közös vezetésével. A helybeli légszeszgyár és villamostelep e társulat keheiéhe tartozik. ' — UJ magyar találmány. Rónai Dénes feltalálta a fotoplakett készítésének módját, — ez a legújabb találmány, mely magyar emberé. A fényképészet legkiválóbb teoretikusai közé tartozik, szakirodalmi dolgozatai feltűnést keltettek, még egészen fiatal korában elnyerte az állami milleniumi ösztöndíjat; hogy a fényképészeti érzékeny papírok gyártását tanulmányozza, ugyancsak állami ösztöndíjjal bejárta Belgiumot, Német-, Francia- és Oia-szországot, majd újra hazajött és szorgalmasan, cendesen munkálkodott, mig egy nagyszerű találmánynyal nem állott elő, amely korszakos a fotográfia történetében. Rónai Dénes feltalálta, hogy mechanikus uton hogyan lehet fotoplakettet készíteni, vagyis hogy fényképészeti uton hogyan állíthat elő (plakettet bármilyen öt vényből. Rónai Dénes igy . nyilatkozott találmányáról: — A fotografikus plakett megoldásának problémája azért késett, mert az eddigi kísérletek mind arra irányultak, hogy a kérdést vegyi vagv fizikai uton oldják meg. Hosszas és kevés eredrnénynyel járó kísérletezés után arra a meggyőzödére jutottam, hogy az igazi egyetlen és helyes eredményt csakis mechanikus uton érhetem el. — Házasság. Hasznos E. József, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület tisztviselője tegnap tartotta esküvőjét Soltész Amandával, Budapesten. — A szegedit magántisztviselők hangversenye. A Szegedi Magántisztviselők Egyesületének, február 3-án megtartandó hangversenynyel egybekötött táncestélye iránt városszerte élénk érdeklődés mutatkozik s az előjelekből ítélve egyike lesz az idei farsang legfényesebb báljainak. A rendezőség állandóan permanenciában van s mindent elkövet, hogy a siker méltó legyen az elozö években rendezett magas nivóju estélyeinek sikereihez. Ennek a föltétlenül bekövetkező sikernek teljes garanciája Jeritza Mária, Bécs kedvelt énekesnője, akiről hogy hogy vélekednek igazán illetékes helyen, arról a következő hírlapi hir tanúskodik, melyet egy budapesti lapból vettünk át: Bécsi tudósitónik jelenti: érdekes tárgyalások folynak a Hofoper és a Voiksoper igazgatósága között. A Hofoper márciusban előadja Oberleitner „Aphrodité" cimü operáját, melyben fontos szerepe van egy fiatal énekesnőnek, akinek azonban a darab tartalma szerint nagyon szépnek kell lenni. A Hofoper több színésznővel kísérletezett, de egyik sem vált be erre a szerepre. Az igazgatóság ekkor a Voiksoper igazgatóságához fordult és arra kérte, hogv engedje át az „Aphrodité" előadásaira a Voiksoper egyik, szépségéről hires és Budapesten is ismert énekesnőjét, Jeritza Máriát. A Voiksoper igazgatósága hajlandónak nyilatkozott erre, azzal a feltétellel, hogy az udvari operaház ennek ellenében megengedi a népoperának, hogy Wagner müvét, „A nürnbergi m'esterdalnokok"-at ő is előadhassa. Hir szerint a Hofoper beleegyezett ebbe, de hálából Jeritza kisasszonyt 1913-ra véglegeen elszerződtette a Volksopertől. Ilyen körülmények között a szegedi közönség _a iegnagvobb érdeklődéssel tekint Jeritza Mária szegedi szereplése elé. A hangverseny rendezősége a meghivókatmár szétfcűldötték, akik esetleg tévedésbői meghivót nem kaptak s erre igényt tartanak, forduljanak a vigalmi bizottsághoz, amely készséggel áll rendelkezésére az érdeklődőknek. A jegyek e hó 20tól kezdődőleg az egvesület helyiségében (Kölcsey-utea 11. I. em. Telefon 10—96.) délután 1 és fél 3 óra között és este 6 és 7 óra között válthatók meg. — Halálozás. Özvegy Prosznifz Vilmosné, a jótékonyságáról, nagyszerűségéről ismert szegedi uri asszony meghalt, özvegy Prosznitzné született Benedict Genovéva hetvenegy évet éli. Halálát Pál Mihály mérnök, özvegy dr Szivessy Lászlóné, Pál Berta, Bainberger Gusztávné és Újlaka Béláné gyermekei, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Az ismert uri asszonyt 16-án délután 5 órakor temetik a zsidó templom udvaráról. — A Szimonidesz-figy tárgyalása. A Délmagyarország részletesen ismertette Szimonidesz Ödön hadnagy hazaárulási ügyét. Mint Bécsből jelentik, ma kezdik meg ez ügyben a tárgyalást. Szimonidesz ellen nemcsak hazaárulás miatt, de 17,500 korona erejéig elkövetett csalás miatt is folyik az eljárás. — Várospusztító tűzvész. Tokióból jelentik, hogyOsakán városban 2400 ház leégett és mintegy 30.000 lakos hajléktalan maradt. — Jégvirágok. Mas esztendőkben ilyenkor félig-meddig már búcsúztatják a telet. Az 'idén pedig csak most hozzák a napok az igazi tél szenzációit. Egy-két napja ébredtünk arra, hogy az első komoly hótakaró befödte az uttestet s a házak tetejét, ma pedig más szépségeivel gyönyörködtet. És a téli nap pompázó virágokat rajzolt az ablak táblákra. Az álom bizonyára egyszeribe elszállt a jszemből, amint az ablakra esett a tekintet. Csudaszép formákat tud a legrövidebb idő alatt elővarázsolni a hideg: virágot, csillagot, levelet ós egyéb finom alakzatot, amelyben a fantázia a legkülönbözőbb formákra ismerhet. Egy valamelyest misztikus költői magyarázat szerint az ablak jégvirágai a nyáron leszakított virágok visszatérő lelke. Persze a hideg fizikus-agy kristályosodást lát a poétikus jégvirágképződésnél, mint aliogy a liócsillagokban is csak jegeceket lát. Amikor ezek a jégvirágok megjelennek az ablakon, akkor mindenki tudja, hogy nagyan hideg van künn s azt is, hogy a szobának melegnek kell lennie. Csak ig yképződik az a gőzpára, amely lecsapódik az ablakra s a melyből a hideg azokat a. kedves alakokat kiformálja s pedig olyformán, hogy az egymással találkozó liideg és meleg liőfok a levegő áramlását idézi elő s amig szilárddá fagynak a párák, addig ez a levegő-mozgás a legkülönbözőbb helyekre viszi a párákat. Az illúziókat rabló fizikai tudomány kísérlettel be is bizonyította ez elmélet helyességét és alkalmas hóviszonyok fennforgásánál a legrövidebb idő alatt tud jégvirágokat elővarázsolni. Persze az objektív tudomány nem •tudja lerontani a költő fantáziáját és nem egy gyönyörű hangulat megszületését köszönhetjük a jégvirágoknak. Keller Gott'fried, a festő szemű költő igy ir róluk: — Pompázok voltak a megfagyott ablakok. Mindegyik más képet mutatott: az egyik téli tájat, a másik virágot, sudár facsoportot, csillagot, vagy ezüstös damaszt-szövetet. Talán száz ablakot is láttam és egy sem volt köztük, amelynek képe a másikéhoz hasonlított volna. Olyan a hidegnek ez a gyönyörű müve, mint a gótikus építőmester alkotása, amelynél számtalan szöges ivet látunk és egy sem hasonlatos a másikhoz. Csak az a szomorú, liogy olyan nagyon mulandók ezek a virágok. De a tudomány már azt is kitalálta, miként lehet őket megóvni az elmúlástól. Ennek az a módja, hogy valami finom anyagot, például grafitot keverünk vizbe és öntjük az üvegtáblára. Ha később a melegben el is párolog a viz, a jégvirágok alakjai megmaradnak. Az üvegiparban ezzel a módszerrel ékesítenek be poharakat, tálakat, dísztárgyakat és sokan nem is tudják, hogy az elragadó formák nem emberi fantázia, hanem a természet alkotása. — Reinhardt szenzációja. Londonból jelentik: Reinhard Max uj produkciójának, „A csod'a" cimü pantomiménak első előadásán talán a legnagyobb sikere volt egy valóban uj és meglepő rendezési .tréfának. Az intermezzo negyedik jelenetében a király, aki épen előbb ölte meg a fiát, kétségbeesetten ül •trónján. Egy udvarhölgy, hogy jókedvre derítse, két fáklyát ragad meg és táncolni kezd velük a király előft. Ám ruhái tüzet fognak,