Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-12 / 9. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 64. Az újvilág városai ugyanis híresek voltak arról, hogy szemben Európa nagy metropoli­saival, teljes biztonságot nyújtottak a járó­kelő nőknek. Egy idő óta megváltozott ez a helyzet. Egyre több nőnek alkalmatlankodtak a férfiak. A siirü panaszra elhatározta a rend­őrség, hogy pői detektiygárdát szervez, a melynek hivatása lesz az alkalmatlankodó férfiakat a rendőrség kezére játszani. Két vá­ros valósította meg legelsőnek az eszmét: Chicago és Los-Angelus. Á „flirt-rendőrség" — mint ahogy a detektivnőket tréfásan ne­vezték — egy heti kísérletezés után jelentést Sett a szerzett tapasztalatairól és az eredmény — csodálatos módon — teljesen ellenkező volt. A chicagói hölgy elv, egyhangúlag azt jelentették, hogy egyáltalában nem voltak "zaklatásoknak kitéve, még,csak meg sem szó­lították őket, nemhogy kalandjaik lettek vol­na Le egészen más eredményre jutottak a 'os-angelosi flirt-detektivek. Már az első nap Két túlságosan tolakodó urat kellett átadniok a rendőrségnek s ez a szám még nőtt is nap­r.'l-napra. A chicagói rendőrfőnök büszkén -veyte a mellét és fennen eldicsekedett a gond­jaira bízott város jóerkplcseivel. Persze los­angelosi kolégája nem hagyta ennyiben a dolgot és hivatásához képest, nyomozni kez­deti az ellentétes eredmények okai után. Fá~ :»adózása szenzációs eredményt szült .Kitudó­dott, hogy a chicagói detektiv-uők feladatuk komolyságának megfelelően egyszerű ruhák­ba öltöztek s bár mindnyájan kellemes külse­jűek és fiatalok voltak, zaklatásoknak nem is voltak kitéve. Nem igy a los-angelosiak. Ok az utolsó divatnak hódolva mérték az ut­cákat s ezzel direkt kísértésbe hozták a fér­fiakat. A tanulság nyilvánvaló; de egészen biztos, hogy a nők ezéyf még nem fognak alaposabban felöl tözködni. S lia ez mégis megtörténnék, ugy az eredményt nem any­nyira ennek a tanulságos cselnek, mint in­kább a divat uj pálfordulásának lehet majd tulajt onitani. Antal Erzsi portréja. (Saját tudósítónktól.) A. mult év novembe­rében történt. A szegedi kultúrpalota tágas termeiben Vigh Ferenc t-alentumos szegedi szobrász és felesége, a párisi festőmüvésznő alkotásaiban gyönyörködött a közönség. Amint kényelmesen, meglepetést várva sétál­tunk a szobrok és képek előtt, feltűnt — töb­bek között — egy színes kép. Antal Erzsi portréja. A képpel szemben megtelepedtünk a piros plüs-pamlagon, kényelmesén, mint valami •(ive o' clock teán. Gratuláltunk a művésznőnek — a .festőmü­vésznőnek — és konstatáltuk, hogy a fest­mény kitűnően sikerült. Csütörtökön újból találkoztunk Antal Erzsivel, a színésznővel, mintha csak a kép elevenedett volna meg. Nem a színházban és nem a kultúrpalotában. A járásbíróságon. — Képzelje csak, — mondta pirulva — pö­röm van. — IJgy. És ki a bűnös? A szubrett zavarodottan gesztikulált. — Képzelje csak, — beszélt aztán nekilen­dülve — egy festőmüvésznő, Vigh Ferencné fbepörölt. — Csak nem? — De igen. A portré miatt. Modellt ültem, lefestett, kiállított. Komolyan mondom, nem sikerült a kép. „Ez Antal Erzsi, — kérdezték — hát az?" A képben nem ismertem ma­gamra. — Talán képzelődött? — Lehetetlen. — Ne feledje el, hogy az a festőmüvésznő impresszionista. — Engem csak olyannak lehet látni, — mondta mosolyogva — amilyen vagyok. • — No és most mi a kívánsága? — Nekem semmi, — hanem a festőművész­nőnek. Százhusi? koronái követel a képért, 1 én pedig erre nem vagyok hajlandó, mert a festményben nem ismerek magamra Ötven koronát adtam, az is elég ... A festőművész­nőnek nem volt elég és bepörölt. A bohémek pőrében csütörtökön tartották meg a tárgyalást. Ivánkovits Árpád dr járás­biró tárgyalta az ügyet. Amire a tárgyalás megkezdődött, Antal Erzsi hirtelen eltűnt a törvényszékről. Komis Béla dr jelent meg a képviseletében. A biró egyezkedésre hivta föl a feleket Sikertelen volt a kísérlet. A festőmüvésznő tiltakozott a portré művészi értékének kétségbevonásá miatt. — A legkönnyebb ráfogni valamire — mondta — hogy rossz. De okolják meg! Ha valaki szeszélyes, ne üljön modellt. Minthogy a peres felek nem egyeztek meg, szakértő megnevezése vált szükségessé. An­nak kell megállapítani- liogy a portréban föl lehet-e ismerni Antal Erzsit? A szakértő megválasztásánál különös eset történt. A felek közös megállapodással mel­lőzték a hivatalos festőket és szakértőül Kun József tanárt, az ismert műbírálót kérték föl. A szakértői vélemény beterjesztéséig elnapol­ták a tárgyalást. 7— Ezüst serleg Tisza István grófnak. Tisza István gróf legutóbbi Aradon meg­tartott nagyjelentőségű beszámolójának em­lékére azok a munkapárti képviselők, akik kíséretében voltak, egy serleget készíttettek, amelyet ma adtak át Tisza István grófnak. A serlegen a beszámolón jelen volt képviselők nevei be vanak vésve. Herczeg Ferenc szép beszéd kíséretében nyújtotta át a serleget. Tisza István meghatottan köszönte meg a szép figyelemről tanúskodó emlék-serleget s kijelentette, hogy azok, akik a politikálmn hozzá közel állanak, azok neki a magánélet­ben is kedves barátjai. -Az uj szerb zsinati szabályzat. Új­vidékről jelentik: A szerb radikális párt ál­tal az uj zsinati szabályzat ügyében össze­hívott népgyűlés tegnap délután minden za­varó incidens nélkül folyt le. A népgyűlésre a Szerémségből, Bácskából, Bánátból, Bara­nyamegyéből, Szlavóniából és Horvátor­szágból is kétezer küldött jelent meg. El­nökké Gvurgvevics Miklós dr bródi ügyvé­det, alelnökké Manojlovics János szabadkai ügyvédet választották meg. Hadzs" Szilárd dr újvidéki ügyvéd ismertette az uj szerve­zeti szabályzatot. Glitzin Döme szerkesztő határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a néogyülés tiltakozik az uj szabály­zat ellen és elhatározza, hogy feliratot intéz a magyar országgyűlés képviselőházához, mert a zsinati szabályzat megsértette a tör­vényt. Ugyancsak felirattal fordul a népgyű­lés a horvát-szláv országgyűléshez is, mert a zsinati szabályzat a szerb autonómiáról szóló országos törvényt is sérti. A kérdéshez hozzászólottak még Tomics Jása, a radikális párt vezére és a szerb radikális egyetemi if­júság nevében Jeremics Sztoján, mire a nép­gyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A népgyűlésen az ország külön­böző részeiből ötven lelkész jelent meg. — Kadosa Lippich Elek kitüntetése Budapestről jelentik, hogv a királv Kadosa Linoich Eleknek a Ferenc József-rend közép­keresztjét adományozta. Ez a királyi kitün­tetés elégtétel K. Lipnich Eleknek azért a megtámad tatásáért, amelyben rö vid idő előtt egyes művészektől részesült. — Prohászka Székesfehérvár dísz­polgára. Székesfehérvár vezetősége a nagy­közönséggel egyetértve elhatározta, hogy Prohászka Ottokár dr megyéspüspököt a város díszpolgárává választja. A díszközgyű­lés 21-ikén lesz a Szent István-teremben, •melyre a város összes hatóságai, testületei és egyesületei is részt fognak venni. — Dankó Pista szobra. Szeged vá­rosa szülöttének, a hires nótaköltő Dankó Pistának szobrot állíttat, amelyet Margó Ede mintázott és amely jelenleg a Műcsar­nok jubiláris tárlatán van kiállítva. A tárlat bezárulta után a szobrot azonnal Szegedre szélütják és tavaszszal szép ünnepély kere­tében leplezik le. A leleplezés alkalmára End­rődi Béla alkalmi verset irt. — Szabadkai feltalálók a repülésért Szabadkáról jelentik, liogy ott két iparos fel­talált egy repülőgép-égyensul yoző gépet, amelynek a repülés technikája terén rend­kívüli jelentősége van. — Miért győztek az angolok? A fá­radtságos külföldi tora utolsó mérkőzését, az eddig diadalmasan szereplő FTC kitűnő legénysége elvesztette. Nincs okunk szomor­kodni a veszteség felett, mert 4:l-re kikapni Angliában angol amatőr válogatottaktól egy klubcsapatnak elsőrangú, gyönyörű ered­mény. Rumbold, a magyar reprezentativok legjobb védőjátékosa nem játszott a Woking elleni mérkőzésen szenvedett lábrándulása miatt. Hogy Rumbold 1— 2 goalt védett vol­na, az bizonyos. Bródy, a fáradhatatlan cen­ter lialf, játék közben ugy megsérült, hagy a mezőnyben a labdához nem is juthatott. Bor bás és Weisz sérülten állt ki, nem kevésbé Fritz helyett Ungár védett, bár elsőrangúan helyettesitett, mégis egy goalt önönmaga csi­nált. Midőn a mérkőzés 2:1 állott, ez. az öngoal, mely az eredményt 3: l-re változtatta, meg is pecsételte az angolok győzelmét. Ezek után jöttek a magyar csatárok kapufa lövései, amelyek közül szintén egy-két lövés be is csúszhatott volna és akkor az egész más eredményt hozott volna a távíró. A fenti körülményeket figyelembe véve, bátran állit­hatjuk, hogy a legjobb angol amatör váloga­tott. csapat győzte le az agyonfáradt, sérült, tartalékokkal játszó FTC csapatát. Nem mentségül hozzuk fel e körülményeket, csu­pán megnyugtatásul minden igaz sportbarát­nak, hogy e vereség mellett csak dicséretet érdemel a kitűnő tizenegy fin. És megérdem­lik a csodálatot, hogy idegen földön, pihent csapat ellen azzal az óriási ambícióval ját­szott alaposan handicapelt csapatával, mely három különbségű goalarányt tett lehetővé. Az angolok tudásuk legjavát vitték a küzde­lembe, sőt a reváus erős vágya is sarkalta őket a legnagyobb győzelem elérésére a FTC ellen, mely őket legutóbb Budapesten 3:0 arányban legyőzte. Wall, az angol szövetség elnöke ós Woodward, a világ legjobb csatára mérkőzés után meleg szavakban gratuláltak a FTC legyőzött csapatának, hangsúlyozva, hogy bámulták a FTC gyönyörű, lelkes játé­kát és egyenrangú ellenfélnek tartják őket. És ezt el is .hisszük a két ismert angol sport­korifeusnak — hiszen Budapesten ők lettek 3:0-ra legyőzve s akkor Bródy, a magyar csapat kapitánya hasonlóan gratulált az an­gol csapatnak. — 162 ember belefúlt a vizbe. A Fekete-tengeren dúló óriási vihar közben (ialac és Odessza között elsülvedt a Russz nevű orosz személyszállító gőzös. A hajón összesen 162 ember volt, akik mindnyájan odavesztek, köztük Kartamisev Péter galaxi orosz főkonzul, valamint tizennégy más elő­kelő galaci család tagjai. A kár körülbelül egy millió rubel. A hajót csak diszalkalmak­kor szokták használni. Péter szerb király is ezen utazott két évvel ezelőtt az orosz cár láthatására. — Az Osztrák és Magyar Bank fő­tanácsának mai ülésén, mint Bécsből jelen­tik, bemutatták az 1911. évi zárószámadást, amely 29,524.642 korona 49 fillér tiszta be­vételt tüntet föl. Az 1911. évi osztalék rész­vényenkint 104 korona 40 fillér, azaz a 210 millió koronányi befizetett részvénytőkének 7.457 százaléka: 1910-ben az osztalék 90 korona 30 fillért (6.450 százalék) tett ki. Az 1911. év második felére vonatkozó szelvény után még 76 korona 40 fillérnyi osztalék jár, amelv összeget a mérlegnek a február 3-án tartandó közgyűlésen való jóváhagyása után fizetnek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom