Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-17 / 289. szám

löil december 17 DELMAöYARORSZÁQ 11 KUP GYULA ÉS TÁRSA S női divatháza Szeged. Az összes helyiségekben Nagy occasio mélyen leszállítóit árakon decem­ber hó 5-én megkezdődött. Divatházunkban kizárólag divatos és jő mi­nőségű áruk kerülnek eladásra, eredeti tértéköknek tetemes leszállítása mellett Eladásra kerülnek: kész női kosztümök, peluche, bár­sony, posztó - paletók ós doubl­köpenyek. bundák, perzsia, sealskin, caracül kabátok és köpenyek. — Szőrme nyakbavetők és karmantyúk min­den szőrmefajból. Szőrme-kalapok eredeti párisi fazonokban. Blúzok, pongyolák, kész aljak és jüponok. Eredeti párisi fűzők. Alkalmi meglepetésekre kiválóan alkal­mas szinházi köppenyek, echárpok dus választékban, mélyen leszállított árakon. Toli'boák féláron árusittatnak ki. s Párisi fűzők az idényből visszamarad­tak negyed árban árusittatnak ki. 2450 SS®®®®®®®®®®®®®®® Saját | szűcsműhely • nyi Nyolcvan szoba. Központi fűtés .Minden y Mérsékelt árak szobában vízvezeték! ^ Tulajdonos gj ? Dávid Sándor N* S ii vasúti vendéglős. HWO E I—MM 111 WIIIIMIIIMI IMNM Megtiyilt S Uri divat | különlegességek 2441 SZENDE ÉS | VADASNÁL 5 KÖZGAZDASÁG Az alsótanyai vasútról. Irta Lederer Dezső dr. Ha az alsótanyaiakat, különösen a bérföl­deken lakókat leszavaztatnák, liogy kell-e tanyai vasút, feltétlenül óriási többségben le­szavaznák a vasutat, hát lehet ezen csodál­kozni? A tordaiak nem akartak belegsrezni, hogy az állam egy mozdonymegforditót csi­náljon Tordán, mondván, 30 év óta farral jön be a mozdony, jó volt eddig, jó lesz ez­után is igy, hátba : valami veszedelmet hoz, ha a vonat ezután nem farral jön be. Ez a maradiság egy olyan jellemvonása a ma­gyarnak, akárcsak a cigánynak a lopás. Más ok van itt, amiért a tanyai nem vágyik a vasút után, fél, hogy veszedelmet lioz, mint tényleg úgyis van, mint azt a következőkben kifejteni fogom. De van a tanyai vasútnak nemcsak kint a tanyán sok ellensége, van a Városban is. Néhány évvel ezelőtt, mikor a tanyai vas­utat komolyan tárgyalták, egy közúti vasút ügyekkel foglalkozó szaktekintélylyel össze­beszélgettünk a tanyai vasútról. Solia sem felejtem el, vasúti terminustecknikusokkal kevert kerek előadásba, tonnákba és átalány­összegekbe beszélt, egy évet 365 napnak szá­mított és hol szorzott, hol osztott s végre oda lyukadt ki, már t. i. a beszéde, hogy a tanyai vasútra szükség nincs, mert a fentemiitett számadatok szerint 79/899 egyed és átlag for­galom lenne csak személy- és teherárukban, pedig a tanyai vasút fentartása ezen személy­rakományok és teherforgalom négyszeresét igényelik, vagyis nem kell tanyai vasút, ezt ő mondja, ő, a szaktekintély. Emlékszik ugy-e reá, általam igen tisztelt bácsikám, mikor minden a tanyai vasút mellett szóló érvemet megdöntött preciz számadataival s mikor már azt hittem, hogy le vagyok főzve, mikor ugy éreztem, hogy tényleg nem kell a tanyai vasút, akkor jött az a mentő gondolatöm, megkérdeztem, járt-e már kérem valaha gát­sarkon, vagy Rivón? A válasz reá nem volt s ekkor felháborodva a határozott nem vála­szon, tovább kérdeztem, járt-e Rukiban, Ruzsákjárásban, Gerentséren, Csórván, Zá­kányban, Köröséren, neszürjben, hati'ongy­ban és kutyaménesen, közbe szúrtam e sok név közé öszeszéket és Tápét is, a válasz nem... nem... és újból nem volt. Nohát ké­rem, ugy vagyunk avval, akár csak mikor a zsidók választanak plébánost, olyanok mondják, hogy nem kell tanyai vasút, vagy pedig, hogy kell, akik még nem is tudják, hol van. Kancsalszél vagy a köröséri iskola mellett az a bizonyos domb, mert azok, akik ezeket a helyeket ismerik, azok kevés szám­mal vannak és egy része érdekelt, akik sze­rénységből nem szólhatnak, mert oda vág­nák a szemükbe „a maga beszédére kicsit adunk, maga a maga malmára akarja a vi­zet hajtani" stb. s folyik a folytonos tanako­dás, ezrekbe kerülő felmérések, előmunkála­tok s a tanyai vasút ínég mindig — nem fü­tyül. Most legjobban aktuálissá tették újból a tisztviselők, ettől várják, liogy olcsóbb le­gyen a tojás, meg a tej, igazuk van, mert az Szegeden tényleg olcsóbb lesz, ha — fütyül a vasút, de azért jó lesz akkor is — ugy-e — Nem a tojásárak leszállása az, amit ered­ményezne a tanyai vasút, hanem egy oly át­alakulást eredményezne Szeged város főként kereskedelmi életében, amelyre csak az gon­dolhat, aki ismeri a tanyát és el tudja kép­zelni, hogy ez a tömeg, ha megadatnék neki az alkalom baromfitenyésztésre, tejtermelés­re, konyhakerti vetemények értékesítésére, fajgyümölcs, csemegeszőlő, füztermelésre, megadatnék az alkalom, liogy évente ne csak 3—4 hónapig dalgozliasson, hanem augusz­tustól áprilisig a könnyű közlekedés folytán a gyárakban dolgozhasson és ez a tömeg, több mint 30,000 lélek, ha az anyavárosba, Szegedre könnyű szerrel bejárhatna, hogy a városra minden vonalon milyen előnyös len­ne ez, csak az tudja elképzelni, aki ismeri a tanyát-és tudja, hogy ma csak rozsot érde­mes termelni alsótanyán, mást semmit, leg­feljebb akinek van sok pénze, annak borsző­lőt. A föld ezen egyoldalú kihasználása pe­dig nagy kár a termelőre, nagy kár a vá­rosra, mert a termelő, lia piacra nem tudja vinni az áruját, a fogyasztó drágábban kell, hogy az odahozott kevés árut megfizesse, a termelő pedig szintén károsodik, ugy, hogy más évben nem is termel, csak annyit, mint amennyi a saját szükségére kell, a városi természetesen évről-évre jobban panaszko­dik, hogy még a zöld petrezselyemért is pénzt kell adni. (Folytatjuk.) (—) Két gazdasági kiállítás Szegeden. Két gazdasági fciáillitás is lesz vasárnap Sze­geden. Az állami polgári leányiskola nagy­termében özvegy Pálfy Sándomé védnök­ségével vasárnap a kecskeméti földrengés ál­tal károsultak javára gyümölcskiállitás lesz s közben délután három órától négy óráig szakelőadást tartanak a gyümölcsértékesíté­séről. A Szegedi Gazdasági Egyesület a Sze­ged-Alföldi Takarékpénztár felsőközponti székházának helyiségeiben Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter anyagi támogatása mellett vasárnap délelőtt tiz órakor gyü­mölcs-, bor- és gazdasági terménykiá'llitást rendez, amely iránt nagy az érdeklődés a tanyai gazdák körében. (—) Az üzleti reklám védelme. A Ma­gyar Kereskedők Egyesülete az ipartörvény 51. szakaszának alkalmazása tárgyában bosz­szabb előterjesztéssel fordult a kereskedelem­egy kis drágasági pótlék?

Next

/
Oldalképek
Tartalom