Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-07 / 281. szám

1911 december 2 DELMAGYARORSZAQ 7 császárjáról, Il-ik Vilmosról mondott s most már arról az érdekes kijelentésről is beszá­molhatunk, amit Edison Berlin éjszakai éle­téről tett s amit a német sajtó örömmel re­produkált és kommentározott, mert jobb és kinálkozóbb reklámot aligha kereshettek vol­na a sokat emlegetett berlini éjszakai élettel való foglalkozásra. — Az éjszakai élet — mondja Edison — a morálprédikátorok legellenszenvesebb témá­ja s az igaztalan támadások ellenére is mind­jobban belegyökeredzik egy nagyváros kul­turéletébe. Az éjszakai élet minden világvá­rosra nagyfokú haladást jelent. Azokban a városokban, melyekben az emberek teknős­békák módjára az esti szürkületkor bezár­kóznak lakásaikba, aligha bizonyíthatják jobban a szellemi visszamaradottságukat. A ma embere mindjobban kihasználja az életét s a sok alvás nem egyéb, mint nemzeti be­tegség. Berlin csodálatos város — folytatja Edison. — Ami Párisban évtizedek haladá­sát dokumentálja, mindazt Berlinben pár év alatt teremtették meg. Szebb, kulturáltabb és megejtőbb városfejlődést nem láttam az egész kontinensen; szélesebb és nagyszerűbb, kifejezőbb és müvésziesebb, mint Páris s a Cliamps Elysést ma már összes superlativu­saiban találjuk meg a német császárváros­ban. És ahogy a berliniek ezekben az utcák­ban élnek, mozognak! Husz évvel ezelőtt — ekkor volt Edison utoljára Berlinben — még esusztak-másztak az utcákon. Most, mintha mindenki rugókon járna. Berlin akkoriban sötét volt, — most a fény és világítás leg­nagyszerűbb produkciója. Edisonnak e megállapításai nem is egészen ujak. Edison egyébként is Páris és Newyork fölé helyezi Berlint. Összes tapasztalatait er­ről a városról részletesen mondja el s nem­csak az őt érdeklő gyárak és vállalatok be­rendezése, technikai nivója érdekelte, de a munkások lakását, helyzetét s viszonyát egy igazi nagy ember és gondolkozó tekintetével szemlélte, bírálta. A munkásházak tisztasá­gát, tágasságát, levegősségét és világosságát minden más állam és ország hasonló intéz­ményei fölé helyezte. Ezért egészségesebb a berlini munkás, kedvezőbb a helyzete és ezért éi' rá arra is, hogy az éjszaka egyik részét is elélje. Olcsóbban lakik, olcsóbban táplálko­zik s jogot érez magában arra is, bogy az él­vezetek idejéből és estéjéből is kivegye az őt megillető részét. — Kulturpálota Temesvárott. Temes­vári tudósítónk jelenti: Uj kultúrpalota épül a közel jövőben Temesvárott, A palota 'költ­ségeihez az állam 200.000, Tevnes vármegye 100.000, a város 100.000 koronát szavazott meg s ez utóbbi tényezőnek, Temesvár vá­rosának, mint ezen intézmény tutajdonképeni létesítőjének ezen felül még százezrekre menő értékű telken kivül egyéb hozzájárulá­sokat is kell szolgáltatnia. Az építendő mo­numentális palota a városi színház előtt levő térre, a József- és Erzsébetváros felé vezető utak közé van tervezve. — Csak magyar árut vegyünk. Az elkövetkező rövid pár hét főszezonja a ke­reskedőknek, akiknők most keli összeszedni a drága boltbéreket, munkabéreket és egy kis pénzmagot a hitelezőknek, akik a kará­csonyi jó üzletök reményében újév utánig is elvárnak követeléseikkel. Sok eksziszten­cia függ ettől a pár héttől, mert főleg a kis és középkereskedők egész évben nem bonyo­lítanak le akkora üzleti forgalmat, mint — ha jól megy — decemberben. Kívánatos vol­na, ha a magyar iparpártolás jegyében esz­iközölné a publikum a bevásárlásait és a kül­földről ide hordott selejtes árukat mindenütt konzekvensen visszautasítaná. Ilyen eljárás­sal többet nyerne a magyar ipar, mint „ipar­védő egyesületekkel", felolvasásokkal, meg tulipánmozgalmakkal. — Megüresedett óvónői állás. A Szegpdi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesiilet egyik óvónője, Katonáné Beleznay Szeréna har­mincöt évi működés után november 1-én nyu­galomba vonult. Az igy megüresedett óvónői állásra az egyesület most hirdette ki a pályá­zatot. Az állással évi 1000 korona évi fizetés, szabadlakás és fűtés van egybekötve. A pá­lyázati batáridő december 10. A jótékony nőegyesiilet az állást a december 12-én tar­tandó rendkívüli közgyűlésen választás utján tölti be. — Karácsonyi vásár. A szegedi magyar iparpártoló szövetség, ugy mint a múltban, ebben az évben is rendez karácsonyi vásárt. A vásáron városunk több jeles iparosa vesz részt. Közönségünk tehát jól teszi, ba az ajándéktárgyak beszerzésével addig várako­zik, mig a vásár megnyílik. Annyit már most elárulhatunk, hogy a várakozást senki sem fogja megbánni. Lesz ott gyermekeknek és felnőtteknek való tárgy. A vásár a Deutsch—Erdélyi-féle palotában (a Kass­vigadóval szemben) a Bankegyesület volt he­lyiségében rendeztetik és december 14-én dél­előtt 10 órakor lesz ünnepélyesen megnyitva. — Az aradi románok harca. A „Kel. Ért." jelenti: A román nemzetiségi párt ke­belében immár két év óta dúló egyenetlenség a legutóbbi időben jelentékeny módon eny­hült. A viszály magva az volt, hogy a Nem­zeti Komité nem tűrte azt a kritikát, amelyet az aradi Tribuna a párt vezetőségével szem­ben gyakorolt. Az általános választások után ugyanis ez a lap egész cikksorozatban igye­kezett kimutatni, hogy a párt vezetősége mennyiben hibás a választásoknál történt sú­lyos vereségért. E konfliktus következtében azután a párt hivatalosan szakított a „Tri­buriáj"-\ial /és saját lapot 'indított Románul elmen, mely ép ugy, mint a „Tribuna", Ara­don jelent meg. Azóta a két pártlap között folytonos indulatos és szenvedélyes polémia fclyt. Végre a „Tribuna" belátta, hogy a párt vezetőségével szemben felülkerekedni nem tud, azért a legutóbbi időben mindenképen arra törekedett, hogy a párt hivatalos veze­tőségével békés megállapodásra juson. Haj­landónak nyilatkozott arra, hogy aláveti ma­gát a Nemzeti Komité bármely vizsgálatá­nak, vajon igazak-e az ellene emelt vádak. Viszont Goldis László, ki a két árnyalat közti viszály homlokterében állott, hajlandónak nyilatkoznék a lap vezetésétől visszavonulni Román politikai körökben nagy érdeklődés­sel várják a dolog további fejleményeit. — A nagybeteg Eulenburg herceg. Eulenburg Fülöp herceg hosszabb idő óta nagybetegen fekszik lakásán s az ágyat na­pok óta nem tudja elhagyni; a szivgyöngeség tünetei napról-napra karakterisztikusabban jelentkeznek. A herceg öregségére és megkín­zott pszihikumára való tekintettel az orvosok nem bíznak benne, hogy a herceg még felgyó­gyulhasson s igy Németország botrányokra éhes közönségének le kell mondania arról a gyönyörűségről, bogy a kegyetlenül meghaj­szolt öreg embert még egyszer birái előtt lát­hassa. — Állami faraktár Aradon. Aradról jelentik: Októberben az itteni fakereskedők kartelszerüen felemelték a tűzifa árát. Arad város közgyűlése feliratot intézett a földmi­velésügyi miniszterhez, hogy létesítsen Ara­don állami faraktárt. A miniszter most érte­sítette Varjassy Lajos polgármestert, hog; intézkedett a lippai kincstári fatelepnél, hogy annyi fát szállítson Aradra, amennyire a vá­rosnak szüksége van. A miniszter ingyen te­rületet kiván a várostól, ahol az állami fát önköltségen fogják árusítani. — Szegedi egyesület ötvenéves jubileuma. December 25-én lesz a szegedi zsidó betegse­gélyző és temetkezési egyesület fönnállásának ötven éves jubileuma. A jubileum napján az uj templomban délután liat órakor istentisz­telet lesz ezzel a sorrenddel: 1. A 24. Zsoltár 7—10. verse. Schorr Barucb, énekli a zsina­gógai énekkar. 2. A tóra kiemelése és tóraol­vasás, Schorr Mór főkántortól és a zsinagógai énekkartól. 3. A 29. Zsoltár. Provencei hagyo­mányos dallam, tenorszóló orgonakisérettel előadják Schweiger Sándor és König Péter. 4. Hásivénu, Sülzer, énekli a zsinagógai ének­kar. 5. Prédikáció, mondja Löw Immánuel dr főrabbi. 6. A 30. Zsoltár. Berlijn A., énekli a szegedi férfikar (Ászáf), König Péter veze­tése alatt. A régi templomban délután 7 óra­kor jubiláris közgyűlés lesz ezzel a sorrend­del: 1. Jelige, énekli a szegedi férfikar. 2. El­nöki megnyitó, mondja Bokor Adolf, az egye­sület elnöke. 3. Ünnepi beszéd, tartja Szász Hugó dr, az egyesület ügyésze. 4. Löw Lipót­alapitvány. 5. Berekesztő beszéd, tartja Kom­polti Ábrahám dr, az egyesület alelnöke. 6. Himnusz. Erkel Ferenc, énekli a szegedi férfikar. — Az aradi posta uj főnöke. Aradról je lentik: Széli Ernő postafőnök nyugalomba vo­nulása óta üresen álló aradi postafőnöki szék a közel jövőben betöltésre kerül. Mint meg­bízható helyről értesülünk, a kereskedelem­ügyi miniszter erre a fontos pozícióra Bur­ger György posta- és távirófelügyelő, rózsa­hegyi postafőnököt már ki is nevezte. Az uj főnök a jövő hónapban foglalja el uj pozí­cióját. — Gyöngyvirág-termelés. Amerikában nincs gyöngyvirág. Valami nagy okának kell lenni, bogy az amerikai nem képes olyan gyöngyvirágot termeszteni, mint a mi vadon termő májusi gyöngyvirágunk. Amit Ameri­kában termesztenek, annak nincs jó szaga vagy legalább is nincs olyan kedves illata, mint az európai gyöngyvirágnak. Talán ez az oka, bogy Newyorkban a milliomosok, de különösen a milliomosnék dollárjával fizetik a gyöngyvirágot olyankor, mikor ritkaság gyanánt árulják az előkelő avenuek virágke­reskedői. Hogy mennyire kihasználja az ame­rikaiaknak a gyöngyvirágért való rajongá­sát az élelmes német, azok a nagy telepek tanúi, melyek Berlin közelében egyebet sem termelnek, mint gyöngyvirágot. Ezer tőnek harminc márka az ára Brémában és Ham­burgban s nincs az a mennyiség, amit a ki­kötői piac föl ne venne, mert soha sem elég, amit a Norddeutscher Lloyd ós a Hamburg­Amerikai vonal gőzösei visznek át az oceá­non. Ninics az a gyöngy virágtömeg, amit a newyorki szépek el nem kapkodnának s élel­mes kereskedők már a hobokeni kikötőben vá­sárt csapnak. A nagykereskedők harminc dol­lárt fizetnek ezer tőért s ötven-liatvan dollárt vesznek a kis árustól, aki még igy is nagy nyereséggel értékesiti boltjában a gyöngyvi­rágot, mert ha dollárt kér is tucatjáért, az amerikai rendkívül olcsónak találja, Tiz dol­lár egy kis gyöngyvirágbokrétáért, melynek természetes illata van, ott nem pénz. Mennyi gyöngyvirágot küldhetnénk Fiúmén át a Cunard-gőzösökkel Newyorkba, ba több élet­Csak a inosé révén lett lághss a valódi kaucsuk-cipősarok A hygienikus Palma kaucsuk ágybetét minősége elsőrangú

Next

/
Oldalképek
Tartalom