Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-06 / 280. szám

1911 december 2 DELMAGYARORSZAQ 7 pókban sok cikke jelent meg és többször per­be fogták állam, osztály és vallás elleni iz­gatás miatt. Később művészi ambiciói is tá­madtak. Budapesten több kiváló festőművész műtermében megtanulta a festészet alapele­meit. A tanulékony és minden iránt fogé­kony fiatal leány egész sikerült képeket pro­dukált. Müvei is nagyrészt a szociáldemok­rácia köréből vett tárgyúak voltak. A mult évben, hogy tovább fejlessze magát a fes­tészetben, de ineg azért is, hogy személyesen érintkezzék az internacionálé Németország­ban élő nagyjaival, főként Bebel Ágostonnal — aki sok müvet irt a nőnek a szociáldemo­kráciához való viszonyáról, Németországba utazott. Forgács Mariska előbb Berlinben tartóz­kodott hosszabb ideig, majd onnan München­be költözött. Itten festőművész növendék volt Stiick Ferenc professzor, akkor egyik leg­nagyobb festőművészének az akadémiáján. Több kérője is akadt, de nem ment nőül hoz­zájuk, mert az elvekben nem értett egyet velük. Münchenben a szociálista pártban ismer­kedett meg egy rendkivül agilis ós intelli­gens munkással, Gönczi Ödönnel, aki nappal a bádogos műhelyben feltűrt ingujjal kötény­ben dolgozott, de esténkint tisztán felöltöz­ve a külvárosban előadást tartott az anti­alkoholizmusról, Krisztusról, Darvinról, Marxról munkástársainak. Az a nagy szel­lemi kapocs, amely a magyar származású fiatal munkás és a leány között már első ta­lálkozásukkor létrejött, házasságot eredmé­nyezett. Forgács Mariska házaságának hire Szabadkán a legszélesebb körben érdeklődést és feltűnést keltett. — Szegedi tisztviselők mozgalma. Az 1911. évre kiutalt drágasági pótlék miatt elégedetlen szegedi tisztviselők a következő fölhivást intézték a szegedi összes állami tisztviselőkhöz: Tisztviselők! Kar társak! Az egész országon végigviharzik a tisztvi­selők jogos fölháborodása a szűken osztott drágasági segítség miatt. Az államnak fix fizetésből élt alkalmazottai mélyen csalat­koztak azokban a reményeikben, amelyeket a drágasági pótlékhoz fűztek. Nemcsak a nőtlen, de a gyermektelen nős tisztviselők is kimaradtak a drágaság iköny­nyebh elviselésére irányuló gondoskodásból, amelyre joggal számítottak. A folyó évre visszamenőleg kilátásba he­lyezett segítség aranykegyeiből pedig nevet­séges egérke született meg. Csak a három legalsó fizetési fokozatban levő budapesti tisztviselők kapnak erre az évre valamelyes összeget, holott Szegeden épen ugy, mint több nagy vidéki városban, az élelmi és egyéb szükségleti cikkek semmi­vel sem olcsóbbak, mint a fővárosban. Mi, tisztviselők ezt nem hagyhatjuk szó nélkül! Még mielőtt döntés történnék ebben az ügyben, nyomatékosan kifejezést kell ad­nunk kívánságainknak s azok teljesülését minden tőlünk telhető eszközzel elő kell moz­dítanunk! Fegyvertelenül vagyunk kitéve a drágaság nyomasztó hatásának s ha az állam, nem se­gít rajtunk, erőink javát megörlik a mostoha közgazdasági viszonyok! Hangostassuk erélyesen jogunkat és igaz­ságunkat, mert ez az egyetlen mód arra, hogy a kormányt érdekeink méltánylására rábirjuk. December 8-án, pénteken a szegedi tiszt­viselők szövetsége a városháza közgyűlési termében nagygyűlést tart, amelyen hatá­rozni fog a további teendők felől. Legyen ott minden tisztviselő, hogy a sze­gedi hivatalnoki karban rejlő hatalmas erő teljes mivoltában megnyilatkozzék! Szeged, 1911 december 3. A Szegedi Tisztvi­selők Szövetségének Intéző Bizottsága. — Mikulás. A gyerekek örömnapja megér. kezett, ördögi formával, mégis kellemesen. Hogyne, a gyereksereg kiteszi a cipőcskéjét és cukrot, ajándékot talál benne. Néha vir­gácsot, különösen a szegény gyerek, akik kö­zül a legtöbb ki sem meri tenni a cipőcskéjét, különösen, ha nincs is neki téli lábbelije. Mert Mikulás napján is átsuhan a világon a szegénység sóhajtása... Különben ez a nap egyike amaz ünnepeknek, amely a kelet­ről terjedt el nyugatra; a keleti kereszténység egyik szentje volt Miklós, aki a keresztény­üldözés korában élt szent életet és szenvedett hitéért. — Lafargue kővetője. Párisból jelen­tik: A mult héten történt, hogy Lafargue Pál szociálista vezér és neje, Marx Károly leánya, megmérgezték magukat s példájukat ma követte Lafarguenek egy lelkes hive, maga is a szociáldemokrata-pártnak előkelő tagja, az ősz Courtigon. Montluconból jelen­tik, hogy ott Courtigon főbelőtte magát s le­velet hagyott hátra, hogy aggságára nem akar senkinek terhére lenni, különben is érzi, hogy meg fog őrülni. Az öngyilkos szociálista vezér, aki hetvenötéves volt, nagy szerepet játszott a pártgyűléseken. — Dj udvari tanácsos. A hivatalos lap mai száma jelenti, liogy a király Altsehul Artúrnak, az Első magyar varrógép és kerék­párgyár részvénytársaság igazgatósági elnö­kének, közgazdasági téren szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari taná­csosi cimet adományozta. — Névtelen levelek. Temesvárról je­lentik: A temesvári rendőrség kínos ügyben folytat napok óta nyomozást. Már néhány hete a városban számos uri családhoz, hol a lérjhez, hol a feleséghez, névtelen levél ér­kezik, amely rágalommal és sértéssel hal­mozza el a házastársakat és állítólagos bű­nöket fog rájuk. Hosszabb időn át a levelek­nek hitelt is adtak és számos kellemetlenség fakadt e névtelen levelekből, csak most vet­ték azonban észre, hogy rendszeres hajsza folyik a családi béke ellen. Állítólag egy vá­rosi maffia áll a névtelen levelek mögött. — Áthelyezések a csendőrségnél. Ambrózy Gvula lugosi szárnyparancsnokot hasonló minőségben a IV. számú csendőrke­rülethez Ungvárra; Soltész Sándor szek­szárdi szakaszparancsnokot ideiglenes szárnvoarancsnoki minőségben a II. számú csendőrkerülethez Lúgosra helyezték át. — Iskolaszék! ülés. A szegedi városi is­kolaszék kedden délután Faragó ödön dr, tiszti főorvos elnöklésével rendes ülést tar­tott, amelyen azonban folyóügyeken kivül egyebet nem tárgyaltak. — Táncmulatság a Kass-vígadóban Bödöné-Trinksz Paula tánctanulói december 7-én, este félkilenc órakor a Kass-vigadó Otthon-termében, tánc vizsgájukkal kapcso­latban, hangversenynyel és szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendeznek. Ez lesz a műsor: 1. Vonós quintett. Előadják: Krachtusz Béla, Ocskó József, Pitz Gyula, Jeszenszky Jenő és Hubert Pál. 2. Polonaise; menuetteboston. Bemutatják a tánctanulók (haladók). 3. Férjet keresek, vig monológ. Előadja: Pick Elza. 4. Magyar kettős. Előad­ják: Paulovits Ilonka és Szabó Illés. 5. Ble­riotMboston. Bemutatják a tánctanulóki 6. Zircher József: Ábránd. Zongorán előadja: Zircher Emmi. 7. Téli álmok. Táncallegoria. Bemutatják: Agocsi Juci, Benkő Mariska, Domonkos Vilma, Halm Márta, Horváth Vilma, Mentzer Olga, Paulovits Ilonka, Schwartz Iza, Zircher Klára. A kaució. Szin­mü egy felvonásban. Irta: Weinberger Jenő. Előadja az uri műkedvelők köre. — Harc a hosszupályi mandátumért. A hosszupályi kerületben holnap lesz a kép­viselőválasztás, amelyen Beöthy László ke­reskedelmi miniszter ellen Buza Barna ellen­zéki programmal lépett föl. A kerületben máris nagy izgalom uralkodik s a hatóság jónak látta a rend föntartása végett előre egy század katonaság kirendelését kérni. Azonfelül a csendőri fedezetet is megerősí­tették. — Házvétel. A Tisza Lajos-körut és a Felső* tiszapart sarkán levő házat Kátay Ferdinánd örökösei eladták Németh Istán vendéglősnek 74,000 koronáért. — Egy; ügyvéd hirtelen halála. Nagyvá radról jelentik: Deák István harmicnegy éves nagyváradi ügyvéd az éjjel hirtelen elhunyt. Nagyobb társaságot látott lakásán s kitűnően mulatott éjfélig. Egy órakor elmen­tek a vendégek s az ügyvéd aludni tért. Mi­előtt lefeküdt, meghagyta feleségének, hogy reggel hét órakor költse föl. Az asszony azon­ban reggel hiába költögette az urát, azt hitte, hogy elájult s orvosért küldött, aki megállapította, hogy az ügyvédet agyvérzés ölte meg. — Az aradi vértanuk vesztőhelye. Aradról jelentik: Arad városa megvette öz­vegy Pokornyi Richárdnétól azt a 137 hold­nyi szántóföldet, amelvnek körülbelül 10 holdnyi területén volt a vértanuk kivégzése. Arad város közgyűlése a 10 hold kivételé­vel a birtok eladását határozta el s a városi gazdasági bizottságban ma volt az árlejtés. Holdankint a legmagasabb árat, 1630 koro­nát, Jerger József glogováci parasztgazda ajánlott. Miután a város a birtokot 1583 ko­ronáért vette holdankint, a bizottság azt ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy a földet Jer­gernek adja el. Kilényi főszámvevő indít­ványt tett a bizottságnak, hogy a város ösz­szes földjeit magánosoknak adja el. — Elfogták a makói garázdálkodó ci­gányhadat. Makón már három hét óta garáz­dálkodik egy cigánybanda, mely nemcsak Makó, de egész Csanádmegye lakosságát rettegésben tartotta. A csendőrök ugy fogták el őket, hogy Magyarcsanádon a portyázó csendőrökre lőttek rejtekhelyeikből. A csend­őrök kivárták, amig a töltényeiket mind el­lövöldözték s azután mind elfogták őket. Csak ekkor látták a csendőrök, hogy a rég kere­sett cigánybandát fogták el, egész stílszerűen, nagyidai módon. — Tüz a vasutasok fogyasztási szö­vetkezetében. A magyar szent korona országainak vasutas szövetsége szegedi ke­rületének a Valéria-téren levő fogyasztási szövetkezetének üzlethelyiségében ma haj­nalban tüz iitött ki. A gvorsan kivonult tüz­őrségnek azonban sikerült a tüzet hamaro­san eloltani. A tüz ugy keletkezett, hogv az üzlet fala mellett van a kémény torka, ame­Ivet egy vasajtó föd el. Ez a vasajtó a ké­mény hevétől áttüzesedett s ettől a közel rak­tározott koroás-zsákok tüzet fogtak. A kár nem naw és biztosítás révén ez is megtérül. — A spanyol udvar botránya. Berlinből jelentik: A Berliner Zeitung am Mittag párisi távirata szerint az Alfonz spanyol ki­rály és Párisban élő nagynénje, Eulália in­fánsnő között fölmerült konfliktus az utóbbi napokban még jobban kiélesedett s valóságos európai udvari botránynyá fajult. Alfonz ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom